Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

■ tével foglalkozik. Beszel üdének A megye és elsősorban szék­helye. Salgótarján, művészet­pártoló tevékenységével, kü­Nógrád képző- és iparmű vészeié, valamint építészete a Művészetben A Magyar Képzőművészek tanulmánya foglakozott részle- re négyszögú tér bollozódik. Szövetségének folyóirata, a tesen — a folyóirat egyik rep- igen gazdagon díszített esil- Művészet több éve tartó ..or- rezentalív rovatának, a ..Négy- lagboltozattal (ilyen statikai szágjárásának” újabb álló- szemközt a művel” profiljának szerkezet a gótikus építószet- másaként, májusi számában megfele'öen — Bán András ben nemcsak Magyarországon. (30 oldal terjedelemben) Nóg- ezúttal egyetlen mű, a Tékoz- hanem Európában is ritka). A rád megye képző- és iparmű- ló tél problematikájának és szerző cikkében fölveti, hogy vészeiével, valamint építésze- tanulságainak felsorolására a sekrestye helyreállítása, il­vállakozik, az e rovatban letve restauráása miatt, jö- nemcsak megengedhető, de vőbeni funkcionális szerepét egyenesen kívánatos szemé- mielőbb tisztázni kell. Ívesebb hangvétellel, illetve Hofer Tamás, a Néprajzi megközelítésben- Múzeum igazgatója a balassa­A fe’szabadulás utáni ha- gyarmati Palóc Múzeum gyűj- zai építészetünk legfontosabb teményéből ismertet egy — lönböző országos képzómüvé- eredményei közé tartozik Sál- igazi művészettörténeti ritka- szeti akcióikkal hívta föl ma- gótarján új városközpontja. A ságnak számító — áttört tám- gára az utóbbi években a fi- Fő tér tervezőinek (Finta Jó- lájú padot (260 cm hosszú), gyeimet- Salgótarján fejlesz- zsef és Magyar Géza) mun- amelyet 1910-ben készített Pái tése is példamutató volt: egy káját Állami-díjjal ismerték József parasztember- A támla régi te'épülés rekonstrukció- el és a Magyar Urbanisztikai tíz különböző szélességű táb­lának egyik legszerencsésebb Társaság által alapított Hild Iára osztott. A felső és alsó modelljét szolgáltatta, mivel a János érmet is elsőként Sál- mezőre osztott táblákon a megújult városközpont később gótarjánnak adományozták felső sor az evangéliumi tör- már szinte automatikusan Szirmai János művészettörté- ténetet, míg az alsó sorban a szervezte maga köré az egész nész a két építésszel és dr. faragó saját társadalmi kör­várost. Rideg Gábor, a Művé- Vámossy Ferenccel, a Művé- nyezetéből vett drámai jele­szet főszerkesztője dr- Gordos szét szerkesztő bizottságának neteket ábrázolja- A két sor Jánossal, a Nógrád megyei tagjával folytat beszélgetést, jelenetei mintegy filmszerűen Tanács és Csik Pállal, a Sál- Az interjúban arra keres vá-, kapcsolódnak egymáshoz. Rótarjáni városi Tanács elök- laszí, hogy mi ezeknek az el­helyettesével folytat beszélge- ismeréseknek az alapja és mi- Kilenc iparművész tést a folyóiratban. Az inter- ben más ez a városkonstruk­júban, többek közt, a város- ció, mint a többi? Milyen sze- A megyében kilenc iparmű- fejleszíés problémáiról, a vá- repet tölt be építészetünk fej- vész dolgozik, köztük hat rossá válásnak a megye kul- lődésében a „salgótarjáni épí- üvegtervező- Fekete Judit, a turális — és ezen belül a kép- tészet” és mik ennek a jel- Magyar Nemzet munkatársa zőművészeti — életére gyako- lemzői; van-e valóban ilyen, cikkében az Üvegipari Művek rolt hatásáról, a megyei kiál- vagy csak a város műszaki salgótarjáni síküveggyárában lításokról (zománcművészeti problémiának megoldása jobb és az öblösüveggyárban fog- biennálé, egyedi rajz, szabad- az átlagosnál, s ez a siker tit— lalkoztatatt tervezők munka- téri szoborkiállítás), a műtér- ka, .továbbá hogyan fejlődhet helyi státuszát és egzisztenciá- mes lakások és a megye kép- a jövőben ez a kezdeménye- lis helyzetét, az üveggyártás zőművészeinek enzisztenciális zés az eddigiekhez hasonló technológiai és esztétikai szín helyzetéről, a kü'önböző vál- esztétikai és funkcionális szin- vonalát, a kereskedelem és a lalatokkal, üzemekkel kötöt-t ten? Itt említjük meg, hogy gyártás jelenleg sok vanatko- társadalmi szerződéseiről, va az idei Velencei Bienná'éköz- zásban ellentmondásos kap- lamint a művészetet befogadó ponti témája a Természetes csola.tát vizsgálja, közösségnek a képzőművészet- könyezet lesz- A magyar ki- A Művészet — mint a többi tel. illetve a képzőművészek- állítási anyagban Salgótarján topográfikus számainak meg­kel szemben támasztott igé- városépítészete is bemutatás- jelenése alkalmából — Nóg- nyeiről, továbbá a képző- és ra kerül- A Művészet májusi rád megyében is ankétot ren- íparművészek jövőbeni felada- száma pedig mintegy a ma- dez, amelyen a megye képző- tairól esik szó- gyár k’állítás katalógusa, pro- és iparművészetének, valamint Kovács Gyula cikkében a pagandakiadvánvaként sze- építészetének a folyóirat ál­megye festőivel (Balázs János, repel a biennálén- tál ismertetett eredményei. Farkas András. Fö'di Péter, Tóth Elemér, a NÓGRÁD problémái és .tanulságai ke- Iványi Ödön, Jánossy Ferenc, kulturális rovatának vezetője rülnek megvitatásra. (A Mű- Mustó János és Réti Zoltán), írásában a XÍV. századi szé- vészét májusi száma a megye valamint grafikusaival (Hibó csényi volt ferences templom egész területén, utcai árusok- Tamás és Szujó Zoltán) fog- építésének történetét, a hoz- ná’ is kapható)- Az ankét a lakkozik. A megyében tévé- zá fűződő történelmi eseménye- Művészet, valamint a megye kénykedő képzőművészek két és a magyar gótikus épí- párt- és á lami szerveinek szer­többsége más vidékről szár- tészet egyik gyöngyszemét, a vezésében szerdán délután 3 mazik. Mint a cikkíró megái- keletre tájolt temp'om sek- órakor a salgótarjáni József lapítja, a helyzet különössé- restyéjét mutatja be. A sek- Attila Művelődési Központban, gét és érdekességét feloldani restye külön érdekessége a kerül megrendezésre- akaró kompenzálások mértéke nyolcszögű középpillér, amely- Menyhárt László és mikéntje adja a nógrádi A BRG salgótarjáni gyáregysége szakemberszükséglctét saját szakmunkásképzéssel biz* tositja. Jelenleg hét első osztályos cs tíz másodikos tanuló ismerkedik az clcktrotcchnr kai műszerész szakmával a gyárban. Hetente két nap elméleti és négy nap gyakori* ti képzésen vesznek részt. Tanulnak elektrotechnikát, megismerik a hangtechnikai be^ rendezések, rádiók, műszerek működését. Czene János — képünkön — még csak első osztályos, de már sok érdekes kapcsolást készített el. képzőművészek munkáinak egyedi jellegzetességeit, de hiányosságait is, mivel az ide­települtek — és az itt szüle­tettek — emberi alkatától s művészetük mélységi fokától függ, hogy mit választanak. A paraszti világ megidézésé- vel egy átalakulóban levő életformának többnyire élet- képszerű megjelenítésére, mintegy átmentésére törek­szik id. Szabó István Kos- suth-díjas fafaragó művész Lóska Lajos műhelytanulmá­nyában a Benczúrfalván élő és dolgozó szobrász újabb munkált mutatja be. Kortárs képzőművészetünk középgenerációjának egyik markáns egyénisége Lóránt Janos Munkácsy- es SZOT-dí- jas festőművész- Aszalós End­re, a Kulturális Minisztérium munkatársa cikkében művészi egyéniségének fejlődését és eddigi munkásságát tekinti át. Konkrét műveket (Egy ma­lom emléke Fe' a hegyre. He­gyek között, Csend, Ördög­szekér) elemezve megállapítja, hogy bár Lóránt festészetében nincs jelen pregnáns ..nyelv­újítás”, szakmai attrakció vagy virtuozitás, képei mégis jól elkülöníthetők a hazai közvet­len elődök és kortársak mun­káitól ; a hagyománytiszteletre való ismert motívumai, téma- választásai, képelemei és fes­tési eljárása sajátos képalkotó művészetté alakulnak nála. A város A megye és egyben a kor­társ hazai grafika egyik leg­jelentősebb képviselője Czin- ke Ferenc, Munkácsy- és SZOT-díjas grafikus. Művé­szetének elismerését jelzi az is, hogy az idei Velencei Bi- ennálé egyik magyar résztve­vője- Tekintve, hogy a 60-ás évek elején kibontakozó mun­kásságával a Művészet 1974/5. számában Bereczky Lóránd Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc Képernyő előtt Krétarajz egy elfeledett íróról Nagyon szeretem Illés End- valami választ? De mért len' Amit Illés Endre a pénteki re műsorait. - Aki benne élt nék ennyire követelődző mai műsorban elmondott róla. a abban a korban, amikor a nemzedékünkkel, ha tudom, Krétarajzok Ambrus Zoltán- Krúdyk, Móriczok. Babitsok, hogy jóval előbbi generációk ró! című összeSIMtása beve- Szép Ernők, Kosztolányik, sem éppen az ő nevének ós zetöjeként, megrendílően tra- Karinthyk éltek, s velük volt alkotó művészetének ismere- gikus hatású volt. Különösen teremtője és formálója egy lében növekedtek fel. Pedig amit A füleden ember című irodalmi korszaknak. Ambrus a századeleji iroda- novellája magyarázataként S azt az Illés Endrét aki *om egyik legszámontartót- felemlített. Hát így? — ilyen időről időre a televízióban te1315' legelismertebb és leg- páriaként élt, kellett élnie ön­emlékezik jeles kortársaira, megbecsültebb egyénisége magának is?. A „iiók irójá Lámpást gyújt, hogy bevilá- volt. Irt és irodalmat istápolt. nak?” gitsa számunkra az eltűnt esszét, novellát, regényt, Nehéz és fájdalmas szem­évtizedek irodalmi homályé- kiadónak szerkesztette-válo- bepézni az irodalomtörténeti ba vesző nagy egyéniségek g^ú* a magyar és világiroda- tényekkel, de a tények tények alakját, s szemfényvesztő re- IOTn gyöngyeit; mint a legne- maradnak. Azzal, hogy Amb- tusőri praktika nélkül a ma- mesebb kincseket gyűjtötte rus mégiscsak egy irodalmi guk valós értékében megidéz- könyvtárnyi halomba. Szín- elvetélés áldozata lett, r ze azokat. Illetve a számunk- házat is igazgatott, és sok számunkra mindössze néhány ra lényegesebbet: alkotásai- mindent csinált, s mind e- szívbemarkoló novella őrzi kát. ' mellett koldusszegény maradt, maradandón emlékét. Olva­Nem tudom: ha egy gim- Ambrus Zoltán nem sora- nők, mint az Illés Endre názium harmadik-negyedik kozik irodalomtörténetünk műsorában életre kapó. Az osztályába ellátogatnék, s a nagy szivárványívébe. Mégis, utolsó jelenet című kis re- magyar órán megkérdezném nélküle sokkalta haloványabb meklés. melyben a színházi diákjait, mit tudnak például volna a hetes skála és ala- világ benső életének nagy- Ambrus Zoltánról, kapnék-e csonyabb az ív magasa. szerű ismeretéről győződhe­tünk meg, aztán A fületlen ember című írása, amely Il­lés Endre szavai szerint ön­vallomás számba megy. s végül a Türelmes Gizeldisz, melynek bája fanyarkás íz­zel elegyedik el bennünk. Kár, hogy Ambrus Zoltán ma már csak irodalomíörté- Minden perc drága Rákóczi rleti Rmunkra. S még ——■ a ‘"S£ Még fejedelem volt. Szám- fizötté csak a szatmári béke tette. AZ IGAZI HŰSÉG 53. Staroszélóból irányította a segítséget kutató missziót, lá­zasan fáradozva azon, hogy tavaszra hozzájuthassanak a vágyott katonai támogatáshoz. Néhány nappal Staroszélóba érkezése után megkapta Ká­szár iránt- Szívesebben leül- közelébe- Salánkóra kérette ncmok°'üzeneiét&""pálf f v dene I- József őfelségének Erdély és a többi elérhető or- ^anc?n° ,. üzenetet ralIf aene t József oleisegenek ? tanácsosait. hosv Janos leve!eröl: az ugyancsak Szinte már túlzás volt az olyan leveleb ame!y a kérés' beszámoljon a szenátusnak a teljhatalmú labanc fővezér előzékenység- amellyel Páliíy a hódolat- az engedelmesség pálffyval való tanácskozá- Debrecenbe hívta Karolyit a János sietett Vajnán az ér- stílusában íródna. sokról, a küszöbön álló kül- beketargyalasok mielőbbi kező fejedelem elé- A szép Természetesen ilyen fogai- földi útjáról- A szenátussal megkezdesere. szó bűvöletével, a jómodor mazványt hasztalan próbál- egyetemben Károlyi Sándor- A fe1edelem azonnal figyel- varazw.l iparkodott elkap- tak kicsalni a fejedelemtől, ^ruházta az^itthoni dolgok meztetij nehogy elsiesse a 18-an óvakodjon minden­neki ráztatni a fejedelmet. Bizto- Hogyan is foghatta volna bűn- intézését- Február sitotta- a császár minden sze- bánatra- könyörgésre a szót- írásban is meghagyta {é, megalázkodástól, töreked­mélyes kiváltságát hajlandó amikor jogos ügyért küzdött szoló rendelkezéseit. jen idö“yerésre. mert küszö­í™., H}/z_upt aZ ország? so‘<at remélt Kegyetlen tél van nagy az bőn áll a Nagy Péter cárral barmit kerhet- csupán az tóle Pálffy Személyes tár- ^eg>etlen tel van- nagy az . ,-f/- s h erdélyi fejedelemsegre tar- gyalásuk zsákutcába jutott, ^ség. Ezen enyhítendő ecse- bírni foeiák a külső hatal­tott igényétől tekintsen el. Különben is zordra fordult di uradalmában az utolsó mak segítségét elfogadható S a "r* **• -*rék b™i8- » •“* ,ä- «S. äs g hét a szemeiyeneK szoio urai Miközben a császári fővezér ol- basjoszagig valamennyi fo­üodoi kegy aldasaival- a vadozott a szívélyességtől, ad- gyasztásra való értékét fel- Március' 26-án aztán sze­magyar nemze törvényes 10- g Bécs kevésbé szalonképes osztja jobbágyai között. Mun- mélvesen is találkozott Káro­gai iránt is megértést Kivan emberei Bercsényi meggyilko- kács várát is ellátja a lehető- lyival. Sztrijben fogadta, Es- nákóc/i ír- íasan törték a fejüket- A ku- ségekhez mérten minden terházy Antal, Vay Ádám, il. Waiat - r-cácrái-nak ín ruc. roozgalom másik vezér- szükségessel. A parancsnok- Forgách Simon társaságában, í , "ioinveit " <;n- p§yep!se8e- ugyanis munka- ságot Sennyei Istvánra ru- Rögtön megértette, a szatmá­rolia elő- mii ven8" feltételek ^ lat°n. L éngyelorszagban- házzá, ígérve, hogy tavaszra ri gróf kettős játékot űz. tolja eio- milyen leueieieiv támogatást próbált szerezni. visszatzr aki fpnnpn hangoztatta a-7 ps­alapján hajlandó beket kötni- E1f0gatását. kiadatását sür- visszdter' 3141 tennen hangoztatta az es Február 3-ára elkészült a gette Ausztria, de Nagv Péter levél S mindjárt kiderült­em r- kereken követelést­visszatér. Szilárdan aki fennen hangoztatta az es kühöz való hűségét, amelyet az neki és a szenátuson keresz­NÓGRÁD — 1976. május 18., kedd hitt ebben elutasította a ígéretében. Csak úgy búcsú- tüT’a rendeknek" tett. ugyan hogy a labanc fővezér ugyan n''Jvtl'clcsl'' zpíp abogy a közeli viszont- a^kpj. elkötelezte magát módfelett udvarias az etikett Megértette Rákóczi, a bel- látás tudatában szokás. Ez- pálffy Jánosnál. Bárhogy ké­szültjén- ám a politiicában ső erőforrások immár nagyon évben már másodszor vágott rülte az egyenes beszédet, nem kenyere a lá«vszív"’=ég. elapadtak ahhoz- hogy ele- neb' a Kárpátok hófúvásos nyilvánvaló lett, hogy nem Kereken kijelentette: nehez- gendők lennének a tavaszi vadonjának. Kísérőjéül a hisz a háború folytathatósá- ményezi a levél tartalmát is, hadicselekmények kiújuld- mindhalálig hu harcostárs, gaban, békére törekszik min- , . _T , , , sához. Úgy h"1t, ami- Vay Adam szegődött. 1711. dénáron. Magával hozta a hangnemet is. Nem úgy író- lven gyorsan lehet- k«l- február 20-án bizakodó, tett- császár végleges elhatározá­dott- mintha Rákóczi kellő földre távozik, személyes be- vággyal teli levelet küldött sa^ feszült hangulatban be- l viseltetne a csá- folyást, jelenlétét latba vet- Károlyinak Alsóvereckéről. széiték meg az ellenség fel­ve szerez ka j hí segítséget majd másnap, 21-én Verecke tételeit. Magyarország barátaitól- el- falunál átlépte a lengyel ha­sősorban a cártól. Munkács tárt. (Folytatjuk,) alázattal azzá válik korunk nemzedé­kének. Talán ez az Illés Endre- műsor jótékonyan hozzájárul az író ..poraiból való meg- élesztiéséhez”, s méltó helyére illeszti őt századunk iroda­lomtörténete egészében. Illés Endre törekvése leg­alábbis ezt akarta szolgálni. Remélem, hogy eredményesen. Mint ahogy azok a művészek is, akik a jó ügy oldalán az igényes műsorban közremű­ködtek. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 20.35: Az ókori Egyiptom művészete. Égbeszökő piramisok, a sej­telmes arcú Szfinksz, a Mem- non kolosszus, a Királok Völ­gye — s megannyi értékes lelet idézi emlékezetünkbe az ókor csodáinak egyik színhe­lyét. Egyiptom a mesés gaz­dagságú fáraók, kőhegyeket megmozgató rabszolgák vilj' ga. Különleges vallási szer­tartások, vagy halotti ceremó­niák színhelye. Éppen ezek­nek a szertartásoknak, a ho­mok és a szárazság konzer­váló erejének köszönhetjük, hogy olyan gazdag régészeti anyag vall sok ezer év mé ­tán is az ókori Egyiptom né­peinek szokásairól, társadalmi berendezkedéséről, hatalmi viszonyairól. A sírokban, pi­ramisokban talált tárgyak, a sírok — masztabák — falára festett életképek az ősi Egyip­tomról adnak híradást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom