Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
KÖLTÉSZET NAPJA A vers dicsérete Szimbólumnak is gyönyörű, hogy Salgótarjánban, ebben a munka eredményeként mindinkább bontakozó munkásvárosban egy idő óta egybeesik a költészet napjának, s a munkásfiatalok országos versmondó versenyének ideje. Ez utóbbi, a Munkás- fiatalok III. országos versmondó versenye április 9-én, 10-én és 11-én zajlik Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád megyei Bizottsága, az üvegipari Művek Salgótarjáni öblösüveggyára, Kossuth Művelődési Házának szervezésében. A költészet napja '76 rendezvényre pedig április 10-én kerül sor Salgótarjánban, a Megyei József Attila Művelődési Központ és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár közös szervezésében. A költészet napi ünnepség megnyitója o Megyei Művelődési Központ előcsarnokában zajlik majd le. Köszöntőt mond Berta István, a kohászati üzemek József Attila brigádjának tagja. A szinháztermi ünnepi műsort pedig Feuer András vezeti. Itt közreműködik az országos ifjúmunkás versmondó verseny döntőjének nyolc résztvevője és a Bojtorján együttes. 55 Álljunk meg egy pillanatra a vers ezen áprilisi ünnepén - s részben a salgótarjáni országos munkás versmondó verseny kapcsán — Salgótarjánban külön is. A költészet ünnepe alkalmából tisztelegjünk külön a munka, a gondolat, az érzelem és- a művészet szépsége előtt Igaz, valamennyi kor emberének vágya volt, hogy meleggé, széppé tegye maga körül világát. Szebbé, a művészetek által is, hiszen a művészet lényegéhez tartozik a valóság alkotó újrateremtése. De a költészet közeli ünnepe alkalmából talán nem árt arról is szólni, hogy nekünk külön is okunk von az ünnepre. Csak nemrég ünnepeltük hazánk felszabadulásának 31. évfordulóját Hosszú lenne most akárcsak utalásképpen is felsorolni, mit jelent április 4. hazánk történetében. Gazdasági, társadalmi, politikai vívmányaink sorához a művészet, az irodalom, a költészet is csatlakozott számos maradandó alkotással. így természetes, hiszen társadalom és művészet szorosan kapcsolódik egymáshoz. Persze, gondolkodásunk, ízlésünk, az új esztétika! Ideál megteremtése küzdelemben formálódik, valósul meg. A szocialista emberre jellemző vonások kialakítása, erősítése — a modern ízlés, esztétikai igény formálását is — szintén nehéz feladat. A költészet is segít mindebben; A vers, amely tovább él az embernél. Szól a jelennek. Szól az utókornak a jelenről. Hírnök maradhat - elárulva ízlésünket, életérzésünket, hétköznapjaink derűjét, az építés nagyszerűségét, ünnepeink boldogságát. Művészet és társadalom kapcsolatáról szólva nem hagyhatjuk említés nélkül azon formákat nem, amelyek segítik azt, hogy a mű - esetünkben a vers - eljusson a legszélesebb közönséghez, mindenekelőtt a nagyipari munkássághoz, az ifjúsághoz. Gondolunk itt a könyvkiadásra, vagy az ünnepi rendezvényekre egyaránt Tájékozódásunk szerint, könyvkiadásunk ebben az évben is számos meglepetéssel, illetőleg értékes „ajándékkal” szolgál a verskedvelő közönségnek. A világ- és a magyar irodalom klasszikus költőinek művein túl elsősorban a mai magyar költészet jelenkori eredményei bemutatására vállalkozik. A költészet napi rendezvények felsorolása helyett — hiszen ünnepi megemlékezések, rendezvények, író-olvasó találkozók stb — számos helyen lesznek megyénkben is, befejezésül annyit: reméljük, hogy a hét végén Salgótarjánban és másutt elhangzó versektől melegebb lesz a világ, otthonosabb a város, a falu, ahol élünk. T. E. Levél Kazahsztánból A rétsági gimnáslnm elsS osztályos tanulóinak nemrégiben » Szovjetunióból hozott levelet • posta. írója, a 7S éves Uljana néni Kazahsztán Knlatyinszk nevű városában él, a a második világháborúban elesett: fia sírja után érdeklődik. Levielében a következőket Írja: ..Tizennyolc éves fiam Magyarországon harcolt és súlyosan megsebesült. Rétsáeon ápolták, de súlyos sérüléseibe belehalt. Mint anya, nem tudok megnyugodni; a fiam sfrtára még virágot sem vihetek. Segítsetek megkeresni a fiam sírját!” Pelle Mária. Varga Zsuzsa. Varga Katalin és a többiek a levél elolvasása után munkához láttak, s kitartó szorgalommal keresik, kutatják a hősi halált halt szovjet katona, Vasenyko Pjotr Petrovics sírját. Mai tévéajülatunk 28.05: A harmadik határ. A Harmadik határ című nyolcrészes filmsorozat az első magyar—lengyel koprodukció. A filmet AdamBahdaj neves lengyel író írta, aki az 1939-es Lengyelország elleni náci agresszió után hazánkba menekült Itt az ellenállási mozgalom egyik igen aktív résztvevője lett. így a kiváló lengyel író személyes élményeit használta fel a filmsorozat megírásához. A történet röviden a következő: a Lengyelország elleni náci agresszió-. után sok ezer lengyel menekült Magyarországra, akik itt megalakították emigráns szervezetüket. A lengyelországi ellenállók segítségével a nácik elől számos embert szöktettek meg. S rendkívül jelentős titkos híranyagot is továbbitottak. Az egyik kulcs- fontosságú hely a Zakopanét körülvevő hegyekben volt, ahonnan bátor, áldozatot vállaló lengyel futárok szöktek át rendszeresen Szlovákián keresztül Magyarországra és vissza. Egy ilyen futár történetét eleveníti fel a filmsorozat a kalandfilm izgalmas- ságával. De történelmi hitelességgel, és az emberi lélektani motívumok és szituációk gazdag felhasználásával. Feaifiiiiál Április 2S-a és május 1-e körött három városban. Budapesten. Szolnokon és Veszprémben rendezik meg az Országos Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás énekkari fesztivált, megrendezésében 14 országos, s területi főhatóság, társadalmi és tömegszervezet. valamint intézmény vesz részt. A programot a Magyar Televízió körkapcsolásos egyenes adása nyitja meg. a rendezvények központját két reprezentatív hangverseny alkotja: az április 29-i koncert a kőbányai Pataki István Művelődési Központban és a Zeneakadémia nagytermében rendezendő május elsejei hangverseny. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FÓRRÁ: 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 22. Ugyanakkor közülük kerültek ki a hitszegők is, meg azok a tehetségtelen parancsnokok, akik nem az érdem, hanem a rang szerint jutottak magas tisztségekhez. A mából nézve, óhatatlanul szigorúbb mércével vélekedünk a fejedelem engedékenységéről, de ő Is főnemes volt, és abban a korban mély életérzéssé rögződött a származási előítélet. A nemesek legtöbbje Rákóczi fejedelmi származása előtt hajolt meg. Viszonzásul kegyeket vártak tőle. Az 1704-es esztendő első napjai végre meghozták a kemény fagyot. Január 9-én már kapitulált Tokaj vára. Rákóczi ekkorra szabályszerű udvart rendez be maga körül. A méltóság, a pompa kifogástalan árnyaltsága emeli tekintélyét. Nem neki kell ez a tekintély, hanem az ügynek, bár ha teheti, él a fényűzés lehetőségeivel. Helyzete szilárdulásával fejedelemként 4 NÓGRÁD - 1976. is magára talál. Mindamellett elsősorban katona. Szívesen táborozik, sok időt tölt a harcosok között, nem vonakodik megosztani velük a viszontagságokat. Vezéri sátrát, s a tábort lebontva Tokajnál, február 8- án fényes udvartartással, fejedelem! díszben vonul be Miskolcra. NAGY TERHEK ALATT Ahogyan mondani szokás, adni kellett a külsőre, hiszen ez tekintélyt kölcsönzött a kibontakozó állami életnek. Miskolcon már fejedelmi kancellária működött, volt udvari főkapitány Vay Ádám személyében, voltak étekfogók, zenészek és lovászok, csak éppen az ehhez való gazdasági szilárdság hiányzott. Rákóczi válla nagy terhek alatt roskadozott. Mivel a császáriak irgalmatlan fosztogatásokkal tartották fenn magukat, ő nem nyúlhatott drasztikus kényszerekhez, mert mindenki elfordult volna tőle, azzal az indokkal, hogy új erőszaiprilis 8., csütörtök koskodók léptek a régiek helyére. Természete szerint egyébként is megvetette az önkényeskedést. Hanem a hadseregről, a rendről, a gazdasági vérkeringésről mindenképpen gondoskodnia kellett. 1704. elején rézből veretett kétmillió forintot a vészes pénzhiány enyhítésére. Lefoglalta a sóbányák jövedelmét és a labancok birtokait a szabadság- harc céljaira. Élelemmel látta el az ércbányák munkásait, egyúttal fölmentette őket a hadi szolgálat alól, csakúgy, mint a felszereléseket gyártó iparosokat. Se szeri, se száma a gond szülte intézkedésnek. Még azzal is törődnie kellett, hogy nagyobb igyekezettel termeljenek gyümölcsöt és zöldséget. Nem jószándékából aprózta fel figyelmét, hanem azért, mert a hosszú vaZallusság idején elszoktak az országos ügyek gyakorlati intézésétől a hozza csatlakozott nemesek. Sokoldalú, egymást követő intézkedései közben töretlen az elszántsága, hogy önállóságra, személyes felelősségvállalásPedagógiai díjasok, 1976 A kiemelkedő pedagógiai munka elismerésére, az oktatás-nevelés tudományos fejlesztőinek ösztönzésére az elmúlt évben nógrádi pedagógiai dfj létesítésére hozott határozatot a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A díjat azok a Nógrád megyei közoktatásügyi dolgozók vagy alkotó közösségek kaphatják, akik, amelyek tartósan kiemelkedő munkát végeznek a közoktatás-politika, a pedagógia területién, kutatási, fejlesztési feladatokat vállalnak, s emellett politikai, erkölcsi magatartásuk is példamutató. Első ízben 1975. áprilisában adták át a díjat, melynek ösz- szege nyolcezer forint, melléje- plakett és oklevél jár. Mint már hírt adtunk róla/ .idén a Nógrád megyei pedagógiai napok nyitó ünnepségén hárman részesültek ebben a kitüntetésben: Pilbauer Antalné, általános iskolai tanár. Mátranovák-bányatelep, Juhász Lajos általános iskolai igazgatóhelyettes, Szécsény és Tunesán.vi Jánosné tanító, Buják. A díjak átvétele utáni percekben kerestük meg a kitüntetetteket. „A muntkástelepülésen végzett hárorrt évtizedes kimagasló pedagógiai tevékenységéért; az úttörőszervezetben végzett fáradhatatlan, áldozatkész munkásságáért.” — Így hangzott a tömör indoklás Pilbauer Antalné kitüntetéséhez. — Milyenek is voltak ezek az évtizedek? — Hadd mondjam el, hogy én tulajdonképpen édesanyám-' nak köszönhetem a pedagógiai hivatásomat. Indulásom idején volt a legtöbb állástalan diplomás — nővérem, aki szintén magyar—történelem szakos tanárként ment nyugdíjba —, közéjük tartozott. De édesanyám biztatása, akarata meggyőzött végül is, elvégeztem a tanítóképzőt. Édesapám bányászszaktársai hívtak 1945-ben a mátranová- ki bányatelepi iskolába. Huszonnyolc évig részben osztott iskolában tanítottam, közben elvégeztem levelezőn a tanárképzőt. Néhány éve a községi iskolába kerültem. Sok gyereknek, végzett diákomnak ma is tanító néni vagyok —, de ezt sosem éreztem bántónak, sőt... ra nevelje tisztségeket viselő híveit a hadseregben is, a polgári kötelességekben is. Majdnem rejtély, hol szerezte meg a 28 esztendős fejedelem az érett, határozott szervező és irányító biztonságot, amelyet idős uralkodók is megirigyelhettek volna. Ismerve Rákóczi mind magasabbra emelkedő képességeit és az ehhez társuló emberi kiválóságát, egyáltalán nem meglepő, hogy már fellépése idején a külföldi uralkodók is Európa egyik leg- figyelemre méltóbb személyiségét tisztelték benne. Az elemi létfenntartás gondterhei mellett szembe kellett néznie a felekezeti viszályokkal. Hívei túlsúllyal protestánsok, közülük, a túlzók, arra számítanak, hogy eljött az idő megfizetni a katolikusoknak. Ez utóbbiak közül a szélsőségesek a Kálvin és Luther hitén levők nagy befolyása miatt méltatlankodtak. Rákóczi nehezen érttelte meg velük, hogy 6 nem a felekezeti érdekek, hanem a függetlenség egyetemes kívánalmai szerint iparkodik helytállni fejedelemi posztján. Ezért fogadta örömmel Bercsényi Miklós híradását: Te- lekessy István egri püspököt késhegyig menő viták árán sikerült a kurucok mellé állítani. Nagy szó volt ez, mert mindeddig egyetlen főpapot sem tudtak csatlakozásra bírni. Most megtört a jég, a hatalmas kiterjedésű egri püspökség feje szembefordult a Habsburgokkal, noha Eger • várát még a császáriak birtokolták. (Folytatjuk). — Mi az, amit legjobban szeret a pályában? — Az irodalom szeretetére nevelhettem sok tanítványomat. De még többre is ennél: hogy átvegyék, értsék a nagy alkotók üzenetét. „Nem elég lelkesedni, tenni, tenni kell...” — hallottam nemrégiben egyik dolgozók iskolájában végzett tanítványomtól. — A nyugdíjazásra gondolt már? — Idén abbahagyom a munkát: 35 évet tanítottam. .. Persze, teljesen ezt sosem tudom abbahagyni, amíg dolgozni szeretek és bírok: táborozást szívesen vállalok majd, hogy a gyerekekkel lehessek... Juhász Lajosról a díj mellé az alábbiakat mondták el: „A fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében és a világnézeti nevelés területén végzett kiemelkedő munkásságáért; a kísérleti matematika oktatásában folytatott eredményes tevékenységéért.” — Nem álszerénységből mondom: úgy érzem, én nem csináltam semmi különöset. Aki szereti ezt a pályát, és igyekszik jól ellátni a feladatokat, arról hasonlókat mondhatnak .. — Véleménye szerint milyen formában segítheti egy pedagógus a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását? — Én matematika—fizika szakos vagyok — ezekben a tárgyakban a helyes szemlélet kialakítása a lényeg. A tanítási órákon, a szakkörökön is sokat tehetünk a fizikai dolgozók gyerekeiért. 1388—69től járási hatósugarú előkészítő szakkört szerveztünk; majd ennek tapasztalatait használtuk fel az előkészítő tanfolyamokon. Aszécsényi Mikszáth-iskolá- ban, ahol igazgatóhelyettes vagyok, 75—80 százalékban fizikai dolgozók gyermekei tanulnak — ez komoly felelősséget jelent. Szívesen csinálom ezt a munkát azért is, mert jómagam is Nógrád megyei munkáscsaládból származom, segédmunkásként kezdtem az életet. Turcsányi Jánosné bujákl tanítónő 26 éve pedagógus. Ebből tíz esztendőt .elsősmásodikos tanulók tanításával töltött. A megtisztelő kitüntetést „A tankötelezettségi törvény megvalósításáért végzett odaadó tevékenységéért; a nagylétszámú osztályokban végzett eredményes munkájáért, a fizikai dolgozók gyermekeinek tanításában. nevelésében elért eredményeiért” kapta. Nagy öröm és meglepetés volt számára ez a szép jutalom. — Legnehezebb, de számomra legszebb feladat az iskolába lépők tanítása. Nulláról indulnak é&év végére írni, olvasni tudnak, megszeretik az iskolát. Férjem is tanító, kezdettől Bujákon dolgozom. Még öt évem van a nyugdíjig — szeretnék a legjobb képességeim szerint tanítani. megtenni, .ami tőlem telik. Hivatásszeretetük, a pályához való hűségük mellett már a nógrádi pedagógiai díjas cím is erre. kötelezi , mind- hármójukat. .. K. G. M. Révész Tibor: 1 lla tszerek krónikája Ilyenkor húsvét előtt soäsan vásárolnak illatszert, Mert évezredek: óta az illatszer az egyik legkedveltebb ajándék: mindenki mindenkor szívesen fogadja ezernyi varázslatos Illatát. Bár a parfüm szó latin eredetű (per funium annyi mint füst útján), nem a rómaiak találmánya és nem is Aphrodité a szerelem istennője találta fel, mint ahogyan a görögök állították. Görögországba keletről került, valószínűleg Kis-Ázsiá- ból. ahol az illatszer eredeti formájában, tömjénfüst, halasam és illatok formájában időtlen idők óta kísérte a val-„ lási és temetési szertartásokat. Kleopátra, amikor Marcus Antoniust elcsábította, haját tömjénnel illatosította, keblét sáfránnyal, fahéjjal. írisszel lótusszal és az istenek tudják, mi mindennel még. A görögök által összeállított „illatkódex” azt tanította, hogy a test minden része más illatszert igényel: a karok és kezek illatszere a menta, a kebleké a pálmaolaj, a nyaké és a térdé a kakukkfű, a lábaké a narancsolaj, a hajé a majoránna. A görögöktől a rómaiak is örökölték az illatszerek iránti rajongást. Mértéktelenül illatosították magukat. szőnyegeiket, fürdővizüket, de még ételeiket és boraikat is! A rómaiak után azonban a hagyaték sokáig gazdátlanul maradt. A középkor szigorú erkölcsei, elítélték a „testi gyönyörök illatozó forrásait”, és csak a reneszánsz támasztotta fel újra. A Lajosok Francia- országa azután már képtelen lett volna meglenni parfümök nélkül. Az illatszerek diadalútjá* nak kezdeté eléggé dicstelen volt Franciaországban- A nagyszerű Versailles a Nap- király idején csak egyetlen királyi fürdőszobával rendelkezett, amin senki sem csodálkozott és senki sem bot- ránkozott meg, hiszen a víz, a szappan és a fürdő általános megvetés tárgya volt. Az ilyen körülmények között elkerülhetetlen bántó szagokat igyekeztek elfojtani a. parfümök illatával és mértéktelenül locsolták magukra az illatszereket. Mint Alexander Dumas írja erről a korszakról: „Mindenki parfümözte magát, kivéve a filozófusokat, akik azzal igyekeztek kitűnni, hogy büdösek voltak. De még az ő táborukban is akadtak árulók. ..” Bármennyire is elterjedt Európa-szerte az illatszerek használata; fogyasztóként és termelőként egyaránt mindig Franciaország maradt élen. — Miben alszik ön; pizsamában, vagy hálóingben? — kérdezte az újságíró az Édes élet című híres olasz filmben a Rómába érkezett filmcsillagot. — Két csepp francia parfümben — telelte a színésznő. Két csepp francia parfüm — és benne van, az egész illatszertörténet. Rendezvények a emlékmúzeumban Évről évre növekszik az lyeknek látogatói a neves fee- érdeklődés a zebegényi Sző- tőművész munkásságán kívül nyi István-emjékmúzeum mű- megismerkedhettek Verőcesoros rendezvényei iránt — maroson a Gorka-kerámia- különösen nagy sikert arat- múzeum anyagával, valamint tak a „Két nap a múzeum- kitűnő művészek tolmácsolá- ban” és a „Zenés irodalmi sában a zene és az irodalom hét vége” programok, ame- remekműveivel.