Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

A Liszt Ferenc k arazenekar | két hangverseny érői Az Országos Filharmónia négy hangversenyből álló so­rozatnak — mind a közép- iskolások. mind a felnőttek részére — fénypontját jelen­tette az a zárókoncert, me­lyet a Liszt Ferenc. kama­razenekar tartott. Az együttes évekkel ezelőtt Sándor Frigyes zeneakadé­miai tanár, karmester irá­nyításával főiskolás növen­dékekből .tevődött össze. Sán­dor Frigyes kitűnő pedagó­giai. emberi, ^enei nevelő­munkájának tu'ajdonítható,' hogy a tagok a főiskolai ta­nulmányok befejeztével / sem váltak meg a zenekartól és évek óta együtt muzsikálnak. A szorgalmas ,és magas hőfo­kon tartott muzsikálási kedv eredménye nem maradhatott el. A kamaraegyüttes ma már • hazai zenei együttesek egyik legreprezentatívabb zenei tár­sasága, de a zenekart Európa- azerte ismerik és alig néhány hete érkeztek haza harmadik amerikai turnéjukról. A zenekar nagyszerű és ma­gabiztos felkészültségéről csak az győződhetett meg iga- . ián, aki a Liszt Ferenc kama­razenekar délelőtti és esti hangversenyét egyaránt hall­gathatta, hisz merőben más mű­sorral, más-más stílussal, kor­ral, szerzővel léptek közönség elé délelőtt is, este is. Arra nem vállalkozhatunk, hogy el­döntsük, melyik volt ..jobb” koncert. De erre nincs is szük­ség, mivel a két program kü­lönbözősége miatt a kérdés fel sem merülhet. A déle’őtti hangverseny középiskolás tanulók szama­ra zsúfolt nézőtér előtt zaj­lott le. Ezúttal a huszadik sza­zad magyar zenéjének három fontos mérföldkövét jelen­tő művét mutatta be az együttes. Sárai Zene 45 húr­ra című műve az utóbbi évek egyik legérdekesebb, figyel­met keltő zenedarabja. A ti­zenegy vonós hangszerre (he­gedűk. brácsák, cse’lók és öt- húrú bőgő) írt kompozíció felépítése, ritmikai és színha­tása megfogta a mai zenére oly fogékony fiatalságot. Sze­rencsésen fokozta a hangula­tot Szőllősy András III. con­certója, mely néhány éve Párizsban a zeneszerzők nem­zetközi versenyének nagydí­ját is elnyerte. Friss Gábor, a műsor vezetője külön is ki­tért az egyes zeneszerzői mű­helytitkok ismertetésére és a jobb megértéshez ezeket a részeket részleteiben is be­mutatta a zenekar a teljes előadás előtt. A hangverseny zárószáma Bartók: Diverti- mentója volt, mely a két mai szerző műve mellett szinte klasszikusnak hatott. Kétség­telenül ez a mű bizonyult a legérettebbnek is. hisz’ a da­rab régi repertoárszáma a fia­talokból ál'ó zenekarnak. Sán­dor Frigyes végig nagyon magabiztosan* a modern mű­vek előadásában is biztos kéz­zel irányította az együttest. Megyei filmbemutatók ♦ Az új műsorhét érdekes, h megszokottól eltérő f;!m- télményének ígérkezik a Labirintus című magyar produkció . bemutatása. Ko­vács András — folytatva a RVekban megkezdett ,'esszé- Brth'st” — sajátos eszközt választott arra. hogy elénk távja napjaink problémáinak mgv rétegét, és emberi ma,; igatartásokat’ etikai elapáL íásokat .ütköztessen ös_s''e tő­le már ismert vitamódszer- írel. Ezúttal azonban a vita. egv filmforgatás keretén beiül zajlik: a szereolők. a stáb taajai, sőt a készülő film bőseinek életmotíelljei is vi­tatkoznak a filmbeli rende­kével. Kovács András mondta a filmről egy korábbi nyilat­kozatában: „Azért is válasz­tottam a filmforgat-’st. mert ttgv hiszem’ a nézőket is érdekli ez a közeg: a műte­rem. a próbák, egy-egv jele­inet kialakulása, a f’1"1'"4"/!- tés ezer problémája minden filmemben’ most is azt keresem, müven is ma az érvényes magatartás; ki ma korunk hőse? A filmbeli filmben öngyilkos lett egy vezérigazgató. ennek okai­ról és következményeiről tel­jesen eltér a szereplők véle­ménye. De ez csak kiinduló­pont. a filmben egyre inkább a rendező drámája kerül elő­térbe — ami egyben a ma­gyar film drámája is — mi- dyen legyen a magatartása a valósággal szemben? „ Min­denki más irányba akarja befolyásolni-” A filmbeli rendezőt Avar Hatván játssza. Mellette itál­iai B’erenc' Ruttkai Éva. Ben- cze Ilona. Csomós Mari. Bes­senyei Ferenc, Horváth Sán­dor és Szakács Eszter alaki: fontosabb szerepet. A második világháború végén játszódik a Fegyverek Prágának című csehszlovák film. melvet Ivó Toman ren­dezett, Csehszlovákia csak­nem egész területe felszaba­dult már' de a németek Prá­ga környékén erősen, tartják rpaaukat- A prágai . kommu ho­___T............... jr s anak a közeledő Vörös Had­seregnek, belső felkelőét' rob­bantanak ki. A kommunis­ták egyik csoportja siet s°- igítségükre; megtámadnak egv német páncélvonatot, s a fegvverekkel Prágába igye­keznek. Az izgalmas film e veszélyes vállaikoz.ás törté­netét beszéli eh kiváló szí­nészek közreműködésével. A hét harmadik új bemu­tatója. A szerelmes Blume, könnved hangvételű szóra­koztató film. amely ugyan­akkor az amerikai társada­lom számos ellentmondásá­ra is rávilágít. ’,Az iró-rende- ző Mazyrskv. rombolóan gúnyos és száraz humorral ragadja meg a légcsavarosabb érzelmi bonyodalmakat is. oengeéles komédiává ala­kítva azokat — írta a bemu­tató alkalmával a Time kri­tikusa- — Kiválóan ért ah­hoz, hogy Los Angeles kö­zéposztályának csapdáit’ ha­zugságait leleplezze, oldal­vágásokkal a «sportszerű sze­retkezést»! tárgyaló divatos pszichiáterekre’ tizenéves lézengőkre, hóbortos diétás éttermekre.” George Segal, Susan Anspach és Kris Kris- tofferson játéka szellemes, magával ragadó. Néhány szót a közönségről is: jót. s jól... ez a titka a közönség magatartásának! Di­cséretre méltó, ahogy a kö­zépiskolás tanulók ezen a hangversenyen figye mesen, fegyelmezetten viselkedtek. Ennek egyik magyarázata a Liszt Ferenc kamarazenekar minden részletében figyelmet keltő muzsikálása volt, de nyilvánvalóan ánnak a ma­gas szintű zenei nevelésnek is eredménye,f mely az utóbbi években a Bolyai Gimná­ziumban folyik (a közönség zömmel ennek az iskolának a növendékeiből tevődött ösz- sze). Ezt nemcsak az utóbbi évek műveltségi versenye né­hány kiemelkedő versenyző­jének felkészültsége tükrözi — az alig egy hete elért Ver- di-verseny eredményei ismer­tek —, hanem az egész isko­lára kiható érdeklődés is. mely — többek közt — a kon­certlátogatásokon és az ottani viselkedésen is lemérhető. Az esti hangversenyen egé­szen más műsorra!, de éppen olyan jó előadással, felké­szültséggel léptek fel. Esti produkciójuk érdemeit csak fokozza, hogy ezúttal karmes­ter nélkül, Rolla János kon­certmester irányításával mu­zsikáltak. Bach: III. branden­burgi koncertjével nyitották műsorukat. A szólisták — Rol­la János, Kostyál Kálmán (hegedű), Pongrácz Gábor (brácsa), Frank Mária (csel­ló) — akárcsak a délelőtti Bartók-műben, ezúttal is ki- űnő és pontos együttmuzsi- kálással ragadták magukkal az egész együttest. Külön meg kell említeni Pertis Zsuzsa csembalójátékát. A mű má­sodik tételében saját kaden- ciájának előadásával nemcsak magabiztos hangszertudásá­ról, hanem kitűnő stüusisme- retéről is bizonyságot tett. Mozart G-dúr hegedűver­senyét a jeleneg Angliában élő kitűnő magyar hegedű­művész, Pauk György adta elő. A versenymű régi ro- perloárdarabja a művész­nek. Végig határozottság, a mű tökéletes ismerete tük­röződött az előadásán, ezért ezúttal az időnként előfor­duló „manírjai” sem hatot­tak zavaróan. A hangverseny zárószáma Csajkovszkij Vonósszerenád­ja. méltó befejezése volt a kamarazenekar salgótarjáni szereplésének. Akár a mű elő­adásának formai felépítését, akár az egyes részek kidolgo­zottságát nézzük, csak felső­fokban beszélhetünk a kitűnő művészegyüttesről. A közönség megérdemel­ten és hosszan ünnepelte a kamarazenekart. Rolla János koncertmestert és az együttes művészeti vezetőjét, Sándor Frigyes karnagyot. I. ▼. A Nógrád megyei Patyolat Valialat szakember-utánpótlásáról főként maga ................. d ik. A kelmefestő-vegytisztító szakmunkástanulók három éven kérésztől isme"!*"' ~k a mosodákban használatos gépekkel és mosószerekkel, a vegytisztítással és foltkczelcsseU a festődéi szakmunkával és a megrendelés felvételének fortélyaival. Hetente két nap elméleti oktatást kapnak, négy napot pedig a szalonokban és a központi üzemben gya­korlati képzéssel töltenek. Képünkön: Molnár Ildikó és Kakuk Judit tanulók Turóczi- né Gyurkovics Éva technológus — a vállalat oktatási felelőse — irányításával prog­ramvezérelt automata mosógép kezelésével ismerkednek. Kincset találtak Mai tévéajánlatunk 21.35: Vándor Sándor-kórus- íesztivál 1976. Ünnepi hangverseny. Köz­vetítés a budapesti Sport­csarnokból, a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájá­ból és a szolnoki sportcsar­nokból. Közreműködnek: a Vándor Sándor-fesztiválon részt vevő kórusok, valamint Polgár László (ének), Budai Péter. Cs. Emődi Györgyi, Cseszka Edit. Korányi Ottilia. Horváth Rezső. Ivasivka Má­tyás. Káváss.v Sándor. Kol­lár Kálmán. Mészáros Ferenc. Pödör Béla. Révész László, Rigó Éva, Vass Lajos. Zám­bó István (karnagyok), vala­mint a BM szimfonikus ze­nekar, a veszprémi szimfo­nikus, zenekar és a szolnoki szimfonikus zenekar. Zongorán- közreműködik: L. Kovács Ildikó, Vigh Katalin és Fenyő Péter. Zenei vezető Révész László. Műsorvezető: Szegvári Katalin. Kertész Zsu­zsa és Radnóti László. Szer­kesztő: Várbiró Judit. Vezető operatőr: Szalai András. Sza­bados Tamás és Illés János. Főgyártásvezető: Dési Ágnes. Rendező: Balázs András. Csen- teri^cs Ágnes. Bartha Attila Vezető rendező: Bánki Iván. NÓGRAD - 1976. április 28., szerda Nincs népszerűbb irodalmi folyóM’atunk a Kincskereső­nél. A szerkesztők a lap áp­rilis' számában csaknem nyo’ »vanezer előfizetőről ci­hán? k hírt. Az IJj Írás, a Kortárs, a Nagyvilág —, nem beszélve a vidéki fo’yóiratok- ról — előüzeíoinek száma jó­val elmarad a Kincskeresőé mögött. Természetesen ez nem kü!önl"ges érdem az előbbi lapokkal szemben- In­kább reménytkeltő azok szá­mára is. Az összefüggés szinte ma­gától adódik. A Kincskere­ső az. ifjúság’ közelebbről a 10—14 évesek irodalmi fo­lyóirata. Nyilvánva’óan a lap közel nyolcvanezer álta­lános iskolán előfizetője nem fog automatikusan előfizet­ni a ..felnőtt” irodalmi fo­lyóiratokra- Az viszont bizo­nyos. hogy az irodalom’ s benne a mai magyar irodalom? bizton számíthat több tíz­ezer új olvasóra, s a folyó­iratok több ezer felnőtt új előfizetőre is. > • • • Fettehetnénk a kérdést’ mi a magyarázata, hogy ilyen magas az előfizetők száma? Szép lenne, ha azt mond­hatnánk, indulásától kezdve magas színvona’ú’ érdekes olvasnivalót, kíváncsiságu­kat kielégítő ismereteket kapnak belőle a gyerekek. Szemre is tetszetős, a legjob­ban illusztrált lap — érthető tehát, ha a gyerekek és a oedagógusok kapva kaptak rajta. Nincs így- de ezen nincs mit bánkódni. A mai kiadványtömeg­ben egy ifjúsági lapnak sem árt a jó reklám- A szerkesz­tőség. leendő olvasói életko­ri sajátosságainak megfele­lően. versenyt hirdetett — előfizetés-gvűjtő versenyt. .» verseny igazságossága érde­kében iskolák versenyeztek hasonló nagyságrendű isko­lákkal. de az egyéni jutalom sem maradt el. Azóta a ver­seny lezáru’t’ győztesekkel és..-. nyertesekkel. Mert nincs vesztes! Az első. a má­sodik és a harmadik bc’ye. zésekért kanot*- zárkái ’Híj- lés, kiskönyvtár, sportfelszé- reléS’ játékok időleges oro­mén túl. életre szóló kap­csolatok szövődhetnek az emberjobbító irodalommal, művészettel,, s mai életünk tükrével’ napjaink irodalmá­val yl.Öakívánkipzik az a gon­dolat . ' hogy a 10—14 éves korosztály az irodalomórá­kat kivéve irodalomból, mű­vészedből szinte, ellátatlan volt. *Az óvodai neVeiés szín­vonalának emelkedésével, a televízió és a rádió rrermek- műsorai’ a 10 év alatti kor­osztály számára megjelenő könyvek örvendetes gyara­podása miatt sajátos ellent­mondás alakult ki. Az óvo­dás é* az alsó tagozatos gye­rek több alkotóját Ismerte a mai magyar irodalomnak, mint a felső tagozatos- Mi­közben a felső tagozatos gyermek irodalmunk évszá­zadaival ismerkedett, jósze­rivel elfelejtette a mai író­kat, költőket. Régi gondja az irodalomoktatásnak' hosv a mai magyar irodalom gaz­dag színképéből alig van jeleit, néhány színfolt akár az ál­talános iskolai, akár a kö­zépiskolai oktatásban. Töb­bek között ezért nincs mát csodálkoznunk az olvasási statisztikák részben anakro­nisztikus, részben színvonal­talan népszerűségi listáin. Ha egy ifjúsági irodalmi folyóirat nem is old meg mindent’ de tapasztalhatóan mohó érdeklődést, elégít ki a diákban és tanárban e',,,a- rán.t. A Kincskereső telita­lálat- Az óvodástól a Dörmö- gő Dömötörön át az Új írásig’ Kor,tár­sig teremti meg a fo’ytonos- ságot. A hiányzó láncszem helyére tétetett. Az irodalom­órák. a szakköri foglalkozá­sok; az iskolái ünnepélyek, a házi olvasmányok nagy se­gítője és szerves része lehet a Kincskereső. A Nógrád megyei győzte­sek megérd emrik’ hoev meg­említsük őket: Salgótarján —Zagyvapálfalvi Általános Iskola; Ceredi Általános Is­kola; Ifjúság úti Általános Iskola (Balassagyarmati; Ea- bari Általános Iskola; Mát- ranováki Általános Iskola­A verseny lezárult, de nyérni még lehet. A Kincs­kereső megtalálható minden újságárusnál. P. .1. Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve születet» II. Rákóczi Ferenc 37. A magyar királyok ko­ronázás: rendje szerint került sor a lejedelem eskütételé­re. Minden úgy történt, ahogy elképzelte. Te jes buzgalom­mal, már-már rajongással vették körül, s az ő szívét is meghódították a székelyek. Boldogan időzött körükben, élénk eszmecserét folytatott velük Erdély állapotáról es a szabadságharcról, de bármily nehezére esett, búcsút kellett mondani, mivel erősen köze­ledett az ónodi országgyűlés dátuma. Április 26-án Ko­lozsváron meg rzgyogi ün­nepségek közepette te! avatta a Nemes Ifjak Társaságát, fejedelmi testőrségének erdé­lyi századát, aztán rövidített utakon szándékozott Önodra sietni. Nem számított rá. hogy fe­jedelmi pályafutásának égjük fontos mozzanata kapcsoló­dik ehhez a sietős úthoz. Vá­ratlanul jelentette neki Rá­day Pál, a kancellária igaz­gatója: követ érkezett Orosz­ország uralkodójától. David Ivanovics Kőibe pópa, Péter cár bizalmas tanácsadója fon­tos üzenetet hozott. Megbí­zólevele szerint feladata a szö­vetségkötés lehetőségéről tár­gyalni. Péter cár hajlandó kötelezettséget vállalni Ma­gyarország érdekei mel'ett, cserébe az a kérése, hogy Rá­kóczi fogadja el a lengyel trónt, és akként viselkedjen majd a krakkói Wawelben, ahogy az Oroszországhoz fű­ződő szövetség megkíván ia. A fejedelmet váratlanul ér­te Péter ajánlata. Tájékozott­sága alapján azonban tudta, hogy a lengyel rendek vég­képp megelégelték Ágost ki­rály gyatra uralkodását. Svédország, a kor egyik erő­szakos nagyhalaiba le akar­ta törni a felemelkedő Orosz­országot, uralmi köréhez kí­vánta kapcsolni Lengyelor­szágot is. Péter cár befolyás­sal bírt a lengyel rendekre, ezért lehetősége volt olyan királyt ajánlani nekik, aki gátat vetve a svéd terjeszke­désnek, szövetségese lesz Oroszországnak. Ugyanennek a királynak — ez esetben Rá­kóczinak — Péter cár szövet­ségeseként barátságosan kel­lett volna viselkednie Auszt­ria. a gyűlölt Habsburgok iránt­Impozáns volt Péter aján­lata, méltó uralkodói nagysá­gához. Rákóczi megilletődött a kivételes lehetőségtől, egy­szersmind íejfájdítóan nehéz d’lemmába került. A döntés alapos megfontolást igényelt. Egyelőre a sorsdöntő ónodi országgyűlésre tartogatta fi­gyelme, ereje minden szik­ráját. Ügy döntött, Ónod után haladéktalanul visszatér a váratlanul felbukkant, nagy­szabású külpolitikai ügyre. A CSÚCSON. VESZÉLYEKKEL Zord télre jött a tavasz 1707-ben, lassan enyhült az idő és a megviselt oi-szágot nagy áradások sújtották. Gyógyíthatatlan, sunyi beteg­ségként mérgezte az emberek hangulatát a rossz közérzet. Lassan gyülekeztek Ónodra a. vármegyék követei. Éppúgy hátráltatták őket a pocsék utak, mint a kellettlenség. Rákóczi, noha türelméből és derűjéből nehezen engedett, méltatlankodva látta a késle­kedést. Megértette, a hábonis áldo­zatok. próbatételek hosszú so­ra alig hagyhatott okot a vidámságra, de az erőfeszíté­sek elérhető közelségbe hoz­ták a győzelmet. Eddigi küz­delmeik csúcspontjának te­kintette a fejedelem az ónodi országgyűlést. Kuruc fegyve­rek diadala által egyesült a haza, csatavesztések ellenére tartják a kivívott pozíciókat, küszöbönén a Habsburgok trónfosztása, a független és szabad Magyarország elismer­tetése Európa hatalmaival, (Folytatjuk) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom