Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

\ ff etet ff Cserhát „Ez a kislány akkor sír...” ll'IHIM n I III lillHIIII lilll Ilii IMI Megvirradt. A házigazda a kiszemelt, megbízható „korcs- márosnak” átadta az italkész­letet, s a fogadott gazdasz- rzony gondjaira bízta a fé­szerben- berendezett konyhát, tlstökben főtt már az étel, •mikor megérkezett a rezes­banda. A zenészeket a kapuban fogadta az örömapa — idéz­te Sándor bácsi, azaz Kele­men Sándor mesélőnk. —Övé volt az első nóta. Eljátszot­tak neki, ezzel jelképesen be­fogadta ókét a házába. A zsongás nagy volt a menyasszony házánál is. A leendő új asszony díszes zseb­kendőket osztogatott a „vö- ,í nyéknek”, várták a nász­népet. Eközben odahaza szü­lőktől. testvérektől, szomszé­doktól és barátoktól — a le­gényélettől — elbúcsúztatta » násznagy a vőlegényt. A menet elindult a menyasszo­nyért, zeneszóval. Az ő nevé­ben is a násznagy vett búcsút régi' környezetétő’. minden rigmus után tust játszottak a zenészek. ..Ez a kislány akkor sír > m’kor koszorú van a fején. ./ Kágondol a lányok sorára, / megy az isten házába.” —ezt játszotta a banda, amikor a vendégsereg elindult a temp­lomba. A vőlegény és a meny­asszony még külön-külón, előbbi a cimboráival, utóbbi a lánypajtásaival ha'adt. Esketés után karoltak egy­másba. A lányos háznál a menyasszony szülei mézzel, kenyérrel fogadták az új párt. A vőlegényt h házba, az első helyre vezették — ezzel be­fogadták a csa ádba. — Ezután ismét két helyen mulattak, az új asszony ro­konaival, csak este ment át a vőlegényes házhoz — folyta­tódott a lakodalom leírása — Kezdődött a vacsora. A „menü” így fesletl: csík­ié (tésztáiévcs). káposzta birka- vagy kecskehússal, tésztafé­lék Felszo’gáltak lepényt, pampuskát, patkót, ferentőt. Az utóbbi receptje így fest: — Ez egy cifra csiga volt. A megsodort tésztát bevag­dosták. zsemlyenagyságú csi­gába sodorták. Megmártot- ták forró vizóen. mint a gu­bái. aztán megóntötték mak­kal, cukorral. Az étkezés szertartásához elengedhetetlen volt az első vőfély szerepe, aki minden fogáshoz beköszöntő; rigmust mondott. A káposztát pél­dául — Címer István em é- kezete szerint — a többi kö­zött e szavakkal ajánlotta: vagyon erre, ...... niég a királynak is gond ja áldott föld, ahol terem a gyökere. En nem dicsérem, dicsérje meg magát, belevágtam négy oldal szalon nát. Tizenkét disznónak elejét, hátul jut. keresse meg benne lei fülét, ki farkál.’ Asztalt bontottak, s a ház Éjfélkor újabb vendégek ér­vagy a sátor rengett a tánc- keztek. Jöttüket sikongva .le­tol. lezték, rossz fazekakkal, rutá­val (épített tűzhelyből, csi- kósparheltbői kiégett sütő) zörögtek. — Ezt neveztük HÉRÉSZ- nek — mondja Címer István- né. — Estére a menyasszo- nyos háznál maradt vendégek társasága volt, süteménnyel, kaláccsal állítottak be. Együtt volt mar mindenki. A násznagy szót kért. letett egy üres edényt az asztalra, és rákezdte: ..Asztal tetején ál! egy üres tányér, / én kez­dem a táncot, a többi meg ráér. / Addig menjenek haza sok pengőért! / Te meg ci­gány húzd rá. ez a menyasz- szonyé!” — Pénzt dobott a tá­nyérba. Kézről kézre járt a menyasszony, hullott a tánc­ára az edénybe. A nagyhan- gúak harsányan kiabálták ki, hogy éppen kié a menyasz- szonv. Ennek a mulatságnak a vőlegény vetett véget. Ha látta, hogy párja már nem olyan kelendő, ritkul a pénz- hullás, te kapta a raenyasz- szonyt és kiszaladt véle. — „Szaporodjatok, mint a csicsóka!” — szállt utánuk a zenészek hangja. A vendégsereg ropta to­vább a táncot. Reggelig. Haj­nallá.! ban ugyan még felkon- tyolták a menyasszonyt, me­nyecskeruhába öltöztették, s elhangzott a menyecskekö­szöntő is. A kitartóbb mulatozók cH' körül távoztak. Ekkor ismét megjelent az új pár, akik a menyecskeköszöntő után csen­desen visszavonultak. Kezdődhetett a rendcsiná­lás. Nászút és minden külö­nösebb pihenés nélkül — a hétköznapok hosszú sora. Kelemen Gábor Az olvasó munkásért — Pályázat köny vtárosoknak Május 1-e tiszteletére, má- •oüfzben hirdeti még Az ol- vasu munkásért pa yazulol a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és a Ku1- turális Minisztérium. Az ol* vasó népeit mozgalom ke­retében ez évben is arra ösz­tönzi a közművelődési, a szak­munkásképző intézeti és szak- könyvtárak dolgozóit, hogy a következő két évben mind több munkást vonjanak be az olvasók táborába, fejlesszék a munkások olvasási kultúrá­ját, művelődési készségét. Részt vehetnek a pályáza­ton az egyedül dolgozó, fő­foglalkozású könyvtárosok, a tiszteletdíjas vagy társadal­mi munkás könyvtárosok is. A pályázók — amint a fel­hívásból kitűnik —, főleg a szocialista brigádok, az ifjú-. kásszáll )k lakóinak művelő­dését segítik elő. Alkalmaz­zák az eddigi akciók során bevált irodalmi, szakirodal­mi totókat, vetélkedőket, él­ménybeszámolókat. ugyanak­kor keresik az olvasásra ne­velés más. hatékony formá­it. A • könyvtárak szorosan együttműködnek az oktatási, közművelődési. továbbképzé­si. ismeretterjesztő intéz­ményekkel és szervezetekkel. Munkájukban hasznosítják a szocialista brigádok műve­lődési rendszerének kialakí­tására folyó kísérletek ta­pasztalatait. Elsőserban a mai magyar, a szovjet és a szo­cialista országok irodalmát ajánlják a munkásolvasók fi­gyelmébe, A tévé kiemelkedő műsoraihoz röplap-bibliográ­fiát készítenek a kulturális alap támogatásával. A tevékeny, sikeresen sze­replő- munkásolvasókat meg­jutalmazzák a pályázat hirde­tői. Az eredményhirdetésre 1978. április 4-e előtt kerül sor. A kiváló könyvtároso­kat, illetve kollektívákat ösz- szesen 670 ezer forint pálya­díjjal, oklevelekkel és pla­kettekkel jutalmazzák. A sze­mélyi díjakon kívül erköl­csi és anyagi elismerésben i'észesítik azokat a könyv­tárakat. amelyekben ,a pályá­zat időszakában kedvező ol­vasási feltételeket teremtet­tek, meghosszabbították a könyvtári órákat. Virágos, napfényes szobákban A főnovér, Ocskó István- né Aizenhárorn éve dolgozói az otthonban. Itt yégezte el az aooh'°^’'V->7ö tanfolyam majd főnővér lett. Az idős nénik. bácsik hozzáfnrd’i' - nak minden gonriiukkal. ba­Gi/j nénj az elmaradhatatlan kézimunkával. Sajátos külön világ- Az öregkor bizonytalanabb lé­péseivel. nagy-nagy szere,tet- ■igényével. Csöndesebb örö­mökkel, jóleső beszélgetések­kel. A változatosságot a fiata­lok. az unokáik- a családta­gok látogatása. egv-e-*v le­vél jelenéi. Itt különösen -fontosak az ünnepek- Ese­mény a mindennapi televízió- nézés- és a kézimunkázás. •Szebbnél szebb térítők, fal­védők. subaszőnyegek kerül­nek. ki az öreg ujjak alól... dozott. A kis szobát önálló ízlésüknek megfelelően ala­kították. Ilonka néni elsősor­ban. azért van az otthonban, hogy legyen körülötte min­dig valaki. A családja gyak­ran meglátogatja- A fiatalok segít — Egyre több azoknak a száma nálunk az otthonban- akiknek van uwah család luk. de itt jobban é"zik magukat. Mindig van kivel beszélgetni. Aki aze’őtt is közösségben é',*. annak nem nehéz a be­illeszkedés. Rendszeresen kapcsolatot tartanak a fiuk­kal. lányukkal. Az öregkor nem ielenti azt- hogy valaki csak tétlenül ül­jön. A kisebb-n-mvobb ten­nivalók. elfp^attságok. fela­datok színesebbé. mozgal­masabbá teszik a naookat- Er­ről a nővérek gondoskodnak. Kézimunkaszakkör- házi var­roda. működik. Van szénen 'kialakított presszó, ahol Eta néni a ,-szakavatott” presszós. Gardos Laci bácsi pedig a könyvtárosi teendőket látja el. Kis kézikocsijával megje­lenik a városi könyvtárban, onnan hozza kívánság­ra az olvasnivalót. Még kartotékokat, is csinált, akárcsak egy -.valódi’’ könyv­tárban. Járnak. kirándulni, mozi­ba. Ereznek vendégek ott­A ba'assagyarmati szocia !is otthonban kétszázhúsz- munkában megfáradt idős ember él. Nógrád megye el­ső intézménye a gyarmati, amely szociális otthon cél­jára épült. Tavaly nyárón, augusztusban költöztek ide. A város szélére- a régi me. gyeházából. Olyan, mint egy első osz­tályú üdülő. A hatalmas elő­térben. amelyet térelválasz­tók .taglalnak három részre, sok-sok szép virág. Élénk szőnyegek- modern kagylófo­telek. Hatalmas ablakokon árad a fény- Előttük ülőkék. A társalgó közepén színes te­levízió. A Balassagyarmati városi Tanács ajándéka. A folyosón egymás mellett .-nyílnak a szobák. Mindegyik­ben ketten élnek, A berende­zés otthonos- Két heverő, fo­telek, kisasztal- beépített szekrény, polc, olvasólámpa. Az ablak alatt radiátor. A falakon sok-sok kézimunka- virág. Egy-egy otthonról ho­zott kép, emléktárgy, óra. Gizi néni az egyik ,-kis” társalgóban ül- Kezében az elmaradhatatlan kézimunka. A leánykollégium gondnoka volt hosszú évekig. Nagyon népszerű az otthonban. Ont­ja a szebbnél szebb térítőkét. Ilonka nénivel laknak egy szobában- Ilonka néni külön nevezetessége, hogy az édes­anyja Madách-lány volt. Szép fehér haja mindig gon­Itt a tavasz, festik az otthon-dolgoznak- otthon nagyon- magyon egyedül lenne. X Hídvégi Andrásné, az ott­hon igazgatója, névről isme­ri valamennyiüket. Amikor fehér köpenyében végig­megy a folyosón, benyit a szobákba, a kig öregek szere­tettel néznek utána. Megsi­mogatják a kezét- vagy a köpenyét. Amikor két hétig üdülni volt, olyan nagy örömmel fogadták, mintha legalábbis hetedhét országból érkezett volna... kerítését­Kulcsár József felvételei honról, üzemekből, iskolák­ból- hivatalokból. Két or­vos vigyázza az egészségüket, a kórház mindössze öt perc. Az ebédlőben borszékek, ké­nyelmes asztalok és egy em­bernél magasabb, hatalmas óra- már senki nem tudja ho­gyan is került az otthonba-.. X 0 Szép. tartalmas öregkor- A nagy közösség mindegvikük- nek egyformán biztosítja a nyugalmat, kényelmet, bizton­ságot. Csatai Erzsébet és a bejáró munkások, a mun­Diáksiker * A Madách Imre Építőipari Szakközépiskola a legfiatalabb a hasonló intézmények kö­zött, mégis jó eredményt ért el az idei országos építőipari tanulmányi versenyen. Négy­fős csapata nagyobb hagyo­mányokkal rendelkező intéz­ményeket megelőzve, az élő­ké'ő j második helyen végzett. Három versenyző. Balogh Ágnes. Gyüre Judit és Tóth 1st ván az egyéni venspn.v'oen 1» ip’.eskedlek és bekerültek az első tíz közé. Ezzel gya­korlatilag minden további felvételi vizsga nélkül fel­tételi nyertek a Budaoesti Műszaki Egyetem építészmér­nöki , karára. Az iskola nem­csak építőipari téren tehet büs"':e dákjaira A Madách Irr '“. G mnázium és Szakkö­zé ko a tanulója. Vanva Nóra a napofcban Kazinczy- emlékéí'met nyert. Valerij Bikovszkij: A Vosztok Föld kórüli pályára tért. Jurij vidáman jelentette, hogy jól érzi ma­gát, és egyetlen percig sem kételkedtem, hogy közérzete valóban megfelelő, hogy a súlytalanság állapotát nor­málisan viseli, ám szivemben ezt éreztem: „Csak ne tör­ténjék semmi... Csak ne történjék semmi...” Mellettem Pavel Popovics izgult, énekelt valamit, egy kicsit odébb pedig újjait ösz- szekulcsolva. figyelmét össz­pontosítva hallgatott Andriján Nyikolájev. Alckszandr Romanov új­ságíró: Újra és újra hallgatagon néztem a két fehér papírlap­ra. és nem voltam képes egy szót se szólni. — Men­jen már — hallottam végül a TASZSZ vezérigazgatóié­nak kic«it ironikus hangiát. — Továbbítsák mindenkinek! A lépcsőket hármasával ugorva, az első eme’eten ter­mettem. a te'eVeremben. — Ember az űrben! Egvet- 1-n másodperc telt el. és a Igepírónők kezei végigfutot­Űt a csillagok felé tak, nem, szinte repültek a telexek billentyűzetén „IV. 12. 1. szám. 32. A TASZSZ közleménye az em­ber első repüléséről az űr­ben. 1961. április 12-én a Szov­jetunióban Föld körüli pá­lyára bocsátották a világ el­ső űrhajóját. a Vosztokot, emberrel a fedélzetén. Azúr- hajó parancsnoka Juri.i Alek- szejevics Gagarin repülő őr­nagy. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének állampolgára.” 1 Valentyina Gagarina: Április 12 úgy kezdődött, mint bármely másik nap. Lé­nát reggel elvittem a bölcső­débe. Gálocskával foglalkoz­tam. Azután Szvetlána Vero- nova jött. Hirte'en kopogtattak az aj­tón. Kinyitottam. A szom­széd nő volt. Arca piros, alig tudja kimondani a szavakat. — Valiusa, kapcsold be a rádiót! Jóra az űrben van! Megszédültem. Ránézek a szomszédasszonyra. Sehogy sem jutott eszembe a neve. Odarohantam a rádiókészü­lékhez. Azt sem tudtam hir­telen, hogy kell bekapcsolni. Ezután lakásunkban vala­mi elképzelhetetlen és leír­hatatlan kezdődött. Beugrott hozzánk Vlagyimir Komarov, jöttek a barátok, katonatár- sak, szomszédok. Kérdeztek, tanácsot adtak.- köszöntöt­tek. Aztán megjelentek az újságírók. Először emlék­szem, Ve^zilij Peszkov jött. Vaszili.j Peszkov újságíró: Az egesz' világ Gagarint hallgatja. Azz egész világ sa­játjának érzi őt Ö a Föld fia! A Föld hallgatja és var­ia fiát. Ebben a szobában pe­dig felesége, két kislánya, Léna és Gáttá várja őt. Gagarin feleségét Valjanak híviák Köszörűjük ot. Za­varból van. örül és izgul. Férie az űrben van. Azt mondja, hogy minden rend­ben van... Válja vár. Nem tud beszélgetni. A rádió gombját csavargatja, tenye­rével törli a könnyeit, és mosolyog. —' A repülés sikeresen fo­lyik. .. Jurij Gagarin: 10 óra 15 perckor az afri­kai földrész fölött az auto­mata vezérlőberendezestöl uta­sítást kaptam, hogy késsít- sem elő a fedélzeti műszere­ket a fékezőberendezés be- kaocsolására. . Megkezdődött a repülés be­fejező szakasza, mely még talán felelősségteljesebb, mint a Föld körüli pályára jutás, és a Föld körüli pályán tör­ténő repülés. — A Földre való visszatérés. Készülődni kezdtem. — Tíz óra 25 perckor au­tomatikusan bekapcsolódott a fékezőberendezés. . . A Vosz­tok fokozatosan csökkentet- le sebességét, kezdett bejutni az atmoszféra sűrű’ rétegei­be. Felszíne gyorsan felme­legedett, és a kémlelőablak hővédő függönyén keresztül láttam .az űrhajót körül­ölelő lángok baljóslatú, rőt nyelveit. A súlytalanság állapota megszűnt, a növekvő terhe­lések a szélihez szorítottak. A terhelés nagyobb volt, mint a felszálláskor. A le­szállás normálisan folyt. Vi­lágos volt. hogy valamennyi rendszer nagyszerűen műkö­dik, és az űrhaió pontosan a megadott leszállási körlet felé halad. A röppálya ma­gassága csökkent. Alekszandr Romanov új­ságíró: Várjuk a pillanatot, amikor. Jurij Gagarin földet ér. De vajon csupán mi várjuk? Az. egész világ visszafojtotta lé­legzetet. Hogyan ér földet? Rendben lesz-e minden? Csi-j lassúsággal másznak a per-1 cek. (Folytatjuk) NÖGRAO - J976. április 23., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom