Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

A XL kongresszus határozatainak megvalósításával előre a fejlett szocialista társadalomért! ki mii veszett a határozat valóra váltásáért? 11. Mezőgazdaság állattenyésztés nélkül Megyénk mezőgazdaságára ramot kívántuk megvalósíta- nek. A főállattenyésztó, Kvart- je lemzőek a tsz-ek gazdálko- ni. Az egyesülés előtti önálló ner Gábor, tudományos igény- dásának színvonalában fellel- tsz-ek számára is ez volt a nyel kidolgozta a takarmány- hető feltűnő eltérések. Ko- kedvezőbb, hiszen sem takar- felhasználást, -termesztést. A rabban megismerkedtünk a mányunk, sem férőhelyünk termés betakarításához két magyarnándori tsz tejterme- nem volt a tej termelésre. A vadonatúj gépsort vásároltak, lésével. Most tekintsünk be a megyei szakigazgatási szervek Magyartarkával telítették az drégelypalánki üzem életébe, is a hústermelés felé őrien- istállót. A fejősök 80 százalé- és tegyünk összehasonlítást táltak bennünket. Nem csu- ka már vemhes. Több tehén a nándoriak tejtermelésének pán mi fedeztük fel tehát ezt már naponként 16—22 liter teljesítésével. Keressük a vá- a lehetőséget’’. tejet ad. laszt arra, hogy a két gazda- Horváth József, a hivatal A kérdés az volt, hogyan »ág tehenészetében kétségte- elnöke: „Igaz, 1973-ban vé- oldják meg a takarmánysze- lenül meglévő eltérést mi gighordtuk az országon a tsz génységet, amire Kvartner okozza, hiszen Drégelypalán- vezetőit, állattenyésztőit a Gábor válaszolt: „Zöldtakar - kon az állattenyésztés feltété- Dália-program tanulmánya- mányra alapozunk. A szála­iéi kedvezőbbnek mondható, zására. Akik a maguk számá- sok legtöbbjét pácoljuk, te­nant Magyarnándorban. ra ezt a kizárólag hústerme- hát a gyengébb minőségűt is lést kedvezőnek látták, ezzel elfogyasztja a jószág. Így az A helyzet 1976 elején foglalkoztak, mint például Ipolyi rét termését is hasz­Ipolyvece is. Mi is biztattuk nosíthatjuk, amíg a folyó sza­Elkészült a pártalapszerve- erre őket. Ezért kizárólag a bályozása megtörténik. Ezen- zet cselekvési programja, tsz elmarasztalása valóban kívül 6,5 vagon borsó, 6 va- amely az állattenyésztési ága- nem jogos, nekünk is vállal- gon korpa az igényünk, ami- zat feladatát erre az évre töb- ni kell a felelősséget...” nek a vásárlásához a vezető­bek között így határozta meg: Sok következménye lettan- ség biztosította a pénzt. Aszá­„Minimális követelmény, hogy nak Drégelypalánkon, hogy mítások szerint egy liter te- a tejhozamot 2200 literre a megyei szakigazgatás nem jet 40 deka abrakkal állítaná- emeljük, a zsírszázalék szín- volt határozott a szarvasmar- nak elő”. ten tartásával. Ehhez biztosi- ha-tenyésztésben. Enneli ha- Megindult tehát az állat­tani kell a fehérjedús takar- tására a tsz vezetői keve- tenyésztés fellendítése Dré- mányt, A borjúelhullást 16 sebb gondot fordítottak pél- gelypalánkon, és amilyen százalékról 8 százalékra kell dául a takarmány termesztő- nagy felelősséggel dolgoznak csökkentenni. Az állattartás sére. A valamikor híres ipo- ezért, nem maradhat el az feltételein is javítani kell. lyi 900 hektáros kaszálóból eredmény sem. szigorítva a munkafegyelmet jó, ha 400 hektáron terem Bobál Gyula személyi konzekvenciák le- takarmány. De az is gyenge _______________ v onásával. Az állattenyésztő- minőségű. Az elmúlt évben si ágazatban az árbevételt például betakarítási szerve- ötmillió forinttal növelni zetlenség miatt az áradás 30 kell”. vagonnyit még abból is elvitt. A program megfogalmazá- Amit pedigj megmentettek, sa óta fontos intézkedések annak a tápértéke a szalmáé- történtek. Március 11-én ajá- val lett egyenlő. A szántó- rási hivatal által rendezett földből takarmányra kihasí- értekezleten Horváth József, tani már az említett termelé- a hivatal elnöke keményen, si szerkezet kialakítása miatt a palánki tsz elnökének cí- sem lehet. Marad tehát az mezve mondta: „A tejterme- ipolyi rét, ez azonban a folyó lés olyan alacsony, hogy sa- szabályozatlansága miatt a jó­ját községük igényét sem vőben sem ígér sokat. Kapás tudják kielégíteni. Ha ez így József ezzel kapcsolatban ezt marad, súlyos következnie- mondta: „Értelmetlen a rét­nyekkel számoljon a tsz ve- re befektetni, amíg az Ipoly zetőségé!” szabályozását nem fejezik be. Ezt követően Kapás József, A mellékpatakok már sza­ft drégelypalánki egyesült tsz bályozottak, minden víz a vezetője összehívta a vezető- rétre zúdul, mert a folyó kép- séget és bejelentette, hogy a télén befogadni a vizet.” Ez tejtermelésben lévő nagy le- a kétségtelen megyei szak­maradást minden körűimé- igazgatási szervek hatáskö- nyek között meg kell szüntet- rébe tartozó feladat sok él­ni. Sem a tsz tagságának jó lentmondást takar. A járási hírneve, sem a vezetőség ed- hivatal elnöke mondta ezzel digi tekintélye nem engedi kapcsolatban: „A járási hiva- meg, hogy a gazdaság az ál- tál ebben a kérdésben tehe- lattenyésztésben meglévő fo- tetten. Nem is kérdezik véle- gvatékosságok miatt folyton ményünket, ha szó esik róla, szemrehányást kapjon. Né- úgy tűnik, kicsi pont va- hánv nap múlva az elnök sze- gyünk, hogy beleszólhassunk mélyesen tárgyalt az állatié- az ipolyi rét használhatóvá nvésztőkkel. megismételve az tételébe”. általános követelményt, és ígé- Ilyen nagy ellentmondáso- retet tett arra, hogy az ágazat kát szült előzmények után munkájának javításához szűk- történt, hogy az egyesüléskor séges pénzösszeget biztosítja. a tsz-ek nem az állatállo- A tenyésztőkkel még aznap mány fejlesztésére, hanem megtekintették Honion. Dré- ellenkezőleg, annak csökken- gelvpalánkon és Ipolyvecén tésére törekedtek. Sorban ad- a tény ész telepeket. Igen, ez ták el a szarvasmarhákat, és általános „mozgósítás'’ volt. e magatartás mögött kimon­datlanul ott volt ennek az ágazatnak a fokozatos elsor­vasztása. Még azt is figyel- A Drégelypalánk, Hont és men kjvüi hagyták: állattar­tás nélkül nincs igazi mező- gazdaság. ^’égül megyei párt- határozatra, ' a népgazdasági Vasballada — testközelben TÜZEL, LOBOG, forrong kul hajlíthatóvá, megmun- bent a láng, s fénypatakot kálhatóvá a fém. A fene lövell a nyílással szemben tudja, mi szépség van ben- állóra. Ügy tűnik, mintha a ne, de az: szép — mondja, sok száz foktól a kemence És újra szótlankodunk. Azon is, miként egy délibáblát- gondolkodom közben, eszé- vány, lassú, araszoló moz- be jut-e a markos kezű, iz- gással remegne a hőtől, pe- mos kovácsnak, hogy ő már dig nem így van. Ott áll az régen, jónéhány évvel ez­szilárdan a helyén, csak a mellette, előtte dolgozók Iá­előtt mily’ sokszor is volt szemtanúja a vas születésé­zas-serény mozdulatai tévesz- nek? Mert hogy öntőként tik meg az embert; az erőt kezdte itt, még 1954-ben. apasztó, homlokra izzadság- cseppeket kényszerítő dulatok. Izzó, folyékony vasat, meg moz- acélt csapolt, öntött, hordott, majd hogy öt éven át, s igaz, Bent izzik a vas. Szemmel közben tnég néhány észtén is érzékelni a holt anyag deig tengelyesztergálásra is színeváltozását. Olyan tizen- ráadta a fejét, de 1962-től itt öt perc kell, hogy pirosas­fehérré alakítsa a láng. Állunk, várunk, be_le-be- letekintünk a tűzzuhatagba. dolgozik már a szántóvas­gyártásnál. Százötven kilónyi erővel üt a kovácsológép kalapácsa — Alakul már. formálódik, egyetlen mozdulatával a tüzes És aztán megint hallgat- fémre, ami úgy tűnik, jaj- juk a lángok szinte dörgő dúl is közben, s testéről mesz- lobogását. Pedig beszélni kel- szíré szállnak az égő tűzfor- lene, kérdezni, s várni a gácsok. Három mozdulatot választ, de mindkettőnket: Zsi- végez csak Zsidai András: dai And ráüt. a Salgótarjáni kesztyűs kezében tartott ol- Kohászati Üzemek szántó- lóval fogja meg, s teszi a gép- vasüzemének hangerészková- be a vasat, néhány csapással csát, meg engem is, a szak- formát ad neki, s dobja a mát kevésbé ismerőt, vala­hogy megkap a tűz vará­zsa. vasvályúba. A többi már a hengerész dolga... De ez a néhány fogás is megkívánja — Szeretem így elnézni, az erőt. Nem szólva a me- pedig hányszor, meg hány- légről, ami — bár még csak szór láttam már, hogy ala- április havában vagyunk —, Miért c?ak most? Ipoly vece termelőszövetkeze­tek egyesüléséből alakult gaz­daság a bogyósgyümölcs-, a _______|__((H r =______^ g abonatermesztésben elért érdekek felismertetésére volt eredményeivel a megyében, szükség ahhoz, hogy forduljon de országosan is a legjobbak a helyzet Drégelypalánkon is. közé sorolt mezőgazdasági Z1^ tn',nefélterAé; Nem a múlt, a jövő kuk 110—120 millió forint. Az J t elmúlt évi tiszta nyereség 17,5 a ÍOntOS millió fprínt. A fejlesztésre 9 millió forintot fordítottak. Ki- A szarvasmarha-tenyésztés, alakult termelési szerkezet- ezen belül a tehéntartás ma tel dolgoznak, amin változtat- igen biztatóan fejlődik az ni nincs szándékukban. egyesült drégelypalánki tsz­A gyümölcs- és gabonater- ben. Kapás József mondta: mesztési eredmények mellett „Pénzünk van ennek az ága- viszont oivan nagy mértékben zatnak a megerősítésére. Ez lemaradtak az állattenyész- tehát nem lehet akadály. In­téssel, és ezen belül is a tej- kább a szemléletet kell vál- termeléssel, hogy a megyei toztatni és egységessé tenni”. ranglistán e téren az utolsók Ma már a tsz-ben befejező- között vannak! Ezt a nagy el- dött a szakosított telepek ki- lentmondást Horváth József, a alakítása, amit a tsz egyik járási hivatal elnöke így ősz- hozzáértő szakembere, Kvart­szegezte: „Az állattenyésztés ner Gábor irányít. Ipolyvecén alacsony színvonala nem a Mihály István technikus ve- hozzáértés, hanem az akarat zetésével a hústermelés, Hon- hiányából ered. A tsz-ben az ton Gál Sándor technikus ve­vőit oz uralkodó szemlélet, zetésével a hizlalás, míg Dré- hogy megélünk a gyümölcs- gelypalánkon, Terényi István bői. minek kínlódjunk az ál- állattenyésztő szakember ve- latokkal. Ha tartottak jásza- zetésével a tejtermelés fo- got, akkor is a húshasznosí- Ívik. Az idén az istállók ol­tást választották... Ezzel maradott technológiáját kor- kapcsolatosan Kapás József szerűsítik. A dolgozók szo- is nyilatkozott: „A üália-prog- cíális létesítményei is épül­A iőií-koia KISZ-titkára Szólni rólunk Az intézmény folyosóján a Az iskolai munkán kívül fo- zott. Ezzel tovább erősödött az diákok jegyzetekkel, füzetek- kozatosan bekapcsolódott a iskolai demokratizmus, kel a kezükben kis csoportok- KISZ városi bizottságának Oszvald Katalin a főiskola ba verődve jöttek-mentek és feladataiba. Közösségi munka- három éve alatt először mint köszöngettek beszélgető tár- jának elismeréséül elnyerte a alapszervezeti titkár, majd suknak. Ezekben a „szeva- KISZ kb dicsérő oklevelét. mint az intézmény KISZ" szokban” volt valami... Olyas- Jeles érettségi és sikeres csúcstitkára dolgozott. Milyen mit lehetett érezni a hang- felvételi vizsgák után került eredményekre büszke az ed- súlyokból, hogy Oszvald Ka- a számviteli főiskola üzem- dig elteít idő alatt? talin, harmadéves hallgató gazdasági ipar szakára. — Sok szó esett már a fő­„valaki” a számviteli főis- — Legfontosabb feladataim iskola és a város kapcsolatá- kola salgótarjáni tagozatán. közé tartozott a közösség ról. Az elmúlt években ezen Jó irányítóképességére megismerése, és ezzel szór»« a téren nem büszkélkedhet­már az általános iskolában összefüggésben olyan érdek- tünk jó eredményekkel. Ma felfigyeltek, ahol rajvezető- képviseleti rendszer kialakí- már sikerült elérnünk közé­ként, majd úttörő-tanácsel- tása, melynek alapja a szak- sen, hogy „ismerik” az intéz- nökként dolgozott. A közép- mai és baráti kapcsolat. Si- ményt. Ezért bizony sokat iskola első éveben, 1969-ben került a közős munkaformák kellett tennünk az első idő- ielvették a K(5Z-tagok sorai- megtalálásával közösen dől- ben. Táborozásokkal és látó­ba. Ugyanekkor megválasz- gozni. Ma már a főiskolai és gatásokkal szorosabb, tártal- lotíák alapszervezeti titkár- az oktatási' tanácsüléseken a masabb együttműködést ala- nak. Bátran vállalta a fel- hallgatók mindig képviselte- kilőttünk ki a budapesti és adatok megszervezését, a tik magukat. Intenzív kölcsö- a zalaegerszegi testvérisko- mozgalmak sikeres megváló- nős együttműködés alakult ki Iánkkal és az ott tanuló di- sítását segítő akciók indítását, a tanszékek és a diákok kö- áktársainkkal _ mondta sze­r ényen. Kiemelkedő munkáját bizo­nyítja az is, hogy a tavaly Moszkvában megrendezett, szocialista országok egyete­mistáinak és főiskolásainak találkozóján a 24 tagú ma­gyar delegáció tagjává vá­lasztották. Ezzel egy időben kapta meg a KISZ kb arany­koszorús jelvényét is. — Jut-e valami a magán­élet számára? — Annak idején megkér­dezték tőlem: ,,Ha kapok egy másnapra elkészítendő jelen­tésre megbízást, de estére már randevút beszéltem meg, mit választok?” Én azt vála­szoltam: Először elmegyek a randevúra, aztán megírom a jelentést. Szabad időmben rendszeresen sportolok. A főiskola kosárlabda-csapatá­ban játszom. Szívesen olvas­gatok, szeretem a szépiro­dalmi írásokat. A tanulás mellett külön foglalkozom egyes szaktantárgyakkal. Kü­lönösen a politikai gazdaság­tant kedvelem. Véleményem szerint mindenre van idő amit szeretünk, csak okosan kell gazdálkodni vele. Tervei? — Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a megye kül­dötteként részt vehetek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusán. Ha szót kapok, a szocialista életmódra és munkafegyelem­re való nevelésről, valamint az iskolai demokratizmus to­vábbfejlesztéséről szeretnék beszélni. És mivel diák va­gyok, egyéni terveim közt első helyen szerepelnek a si­keres vizsgák és a diploma megszerzése. b- zs. Paulik József géplakatos 1967-től dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei gyáregységében. Nem sokkal idekerülése után kapcsolódott be az újítómozgalomba. Leg­utóbbi újítása, hogy a visontai bányának készülő szállító- szalagok füzérgörgőjét az eddigi öt művelettel szemben, két művelettel készíti el. Ezzel jelentősen növeli a ter­melékenységet. Jó munkája alapján idén vezetőképző is­kolába javasolták. már most is eléri a negyven fokot. — Nekem nem gond, volt időm megszokni ontőkorcrn- ban — mondja egy újabb, pillanatnak sem beillő tar­tamú szünet közben. —Nem zavar, bár nyáron, amikor a. kemence mellett mérhetnénk, akár ötven-hatvan fokot is, akkor bizony kezd elviselhe­tetlenné lenéi. Szinte mindketten egy­szerre töröljük meg homlo­kunkat, s összenevetünk. — Nehéz munka — próbá­lom újra szóra bírni, — Az. — néz fel. — Most még csak hagyján, de akkor mondaná, amikor több mint tízkilós tj-aktorékeket emel­getünk szinte percszámra. — És mégis szereti? — Szeretem hát. Kemény dolog, de... Szóval, vala­hogy ez kell nekem, nem hol­mi gyerekded, pepecselő mun­ka. Tudja, még szabad időm­ben. is szívesen végzek, mond­juk, vagonkirakást is. CSAK ÜGY, fél szavakban > mondatokban beszél magáról,’ de hát másképp ez nem megy. Igen-igen, nem szabad lan­kadnia a figyelemnek, meg ha csak csupán egyetlen moz­dulatot hagy el. kiesik a rit­musból a brigád. — Harminckilenc éves va­gyok, Egyházasgetgéről já­rok be mindennap. A csa­lád. .? Egy lány, harmadikós általános, és egy fiú, tizen­hét éves éppen, építőipari szakközépiskolába jár. — Nem követte az apja példáját... — Nem. De nem is tudom, lett volna-e hozzá kedvé. Na­gyon ügyesen rajzol... Per­sze, rég észrevettük már, hogy nem nagyon vonzza ez a szakma a fiatalokat. Mert ke­mény, mert meleg, mert ne­héz, mert piszkos. És vala­hogy alábbhagyott már az * fiatalos tűz, az a lelkesedés a mai fiatalokban, mint aniit mi éreztünk még. Igaz, az ötvenes években még más­képp volt. De azért mégis. . I A kalapács pörölye alatt a ki tudja hányadik ekevaa formálódik. Dübörög, zihál még a levegő is. — Nem kisasszonymunk«.' Nem azért, mintha magun­kat dicsérgetném, tudja, a mi fajtánknak nem is igen szo­kása ez, de kemény csapat ez a miénk. Jó brigád, ösz- szeszokott. Hallotta már, hogy most lettünk ötödször egy­másután aranykoszorúsok? — Szén teljesítmény — Több annál. — Ahogy mondja. Mert m a munkán kívüli pluszt is fel­tételezi. •• — Szó szerint. De különö­sebb baj ni lies is, mert hiá­ba, hogy a fizikai dolgozók között is a „legfizikaiabbak” vagyunk, csak-csak eljárunk színházba, moziba. ide-oda, meg olvasunk is. Én példá­ul nagyon szeretem a köny­veket. Van pénze rá megven­ni. .. — Igen, meg is veszem. Ak­kor is vásárolnám, ha nem keresnék négyezret. Alábbhagy a gépzakatolás, tizenöt perc szünet követ­kezik. Ennyi idő alatt meleg­szik fel az újabb vasadag. , idai András megtörli hom­lokát. Tudja, más munkám is van még: tizennégy éve va­gyok párttag, itt partcso- portbizalmi, és ahogy az előbb említette, ez is jelent egy kis pluszt. De szívesen csinálom... Igaz, j,a nem így lenne, nem is vállaltam volna. Mert kell ez is: tö­rődni az emberekkel. CSAK ÍGY, ITT, a kemen­ce mellett érzékeli igazán az ember, mily- rövid idő is az a tizenöt perc. Mert már új- ia mozgásba lendülnek a gé- Pek. zúg, zakatol, szinte u ember agya is. És újra feljajdul a vas, a forró, a piros-fehéren izzó, és röpködnek, s_zállnak a tűz­szilánkok. Zsidai András rám néz lél szemmel és ismét elmo­solyodik. . . Karácsony György f

Next

/
Oldalképek
Tartalom