Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Th pv n bulidra szolgálatában JUBILÁLÓ IHTEZMEMV Salgótarjánban Kulturális tevékenységet in­tézmény nélkül is lehet vé­gezni. S ha igaz ez az állítá­sunk — márpedig a minden­napok gyakorlata igazolja —. ekkor még inkább igaz, hogy igényes, színvonalas, a min­denkori társadalmi követel­ményrendszernek megíelelő művelődési tevékenység in­tézmény nélkül elképzelhetet­len. Csak az intézmény te­remtheti meg és biztosíthatja a ‘rendszeres, a tudatos és ked­vező körülmények között fo- l.vó kulturális munka objektív lehetőségét, alapvető feltéte­leit. Ezt példázza a salgótarjáni József Attila Megyei Művelő­dési Központ tízéves történe­te is. Az intézmény 1966. áp­rilis 4-i átadása ugrásszerű minőségi változást eredmé­nyezett a város kulturális éle­tében, s tevékenysége hatás­sal volt a megye egész köz- művelődésére. A művelődési központ lé­tével egyidőben' űj funkciójú közművelődési intézmény szü­letett. Már nemcsak a váró-, si művelődési alaptevékenysé­get kellett biztosítania, ha­nem szakmai hozzáértésével, kísérleteivel és tapasztalatai­val segítenie kellett a me­gyei közművelődés-hálózat in­tézményeit is. Az első időszakban azon­ban természetesen mégis csak a helyi művelő­dési tevékenység meg­alapozása volt a legfonto­sabb feladat. — Az emberek kíváncsiak voltak az új, szép épületre — mondja Kerekes László, a művelődési központ igazgató­ja. — Kíváncsiságból is eljöt­tek a rendezvényeinkre. S nekünk éppen a kíváncsisá­got, a spontán érdeklődést kellett nagyon okosan kihasz­nálnunk, vonzó, tartalmas programokkal fenntartanunk, erősítenünk. S úgy látszik, sikerült. Az intézményt évről évre — no­ha a lakosság jelentős há­nyada még mindig távol ma­rad a rendezvényektől — töb­ben keresték fel. Az elmúlt évben összesen 220 ezer láto­gatója volt. A művelődési központ tö­rekvése, amint az igazgató megfogalmazza, két irányú: — Egyrészt a szocialista kultúra legjobb alkotásait közvetítjük, másrészt, új mű­velődési, kulturális értékeket teremtő közösségeket hozunk létre. Tartalmi munkánkat az érvényes művelődéspolitikai irányelvek alapján dolgozzuk ki és végezzük. Biztosítjuk a kultúráik lehetőségeket, se­gítjük a művek megértését, befogadását, differenciált programjainkkal orientáljuk a közönséget, megkönnyítjük a választását. Tevékenysé­günkkel alapvetően a műve­lődési szokások megváltozá­sát kívánjuk elősegíteni, vagyis hatékonyan kívánunk részt venni az életmód fej­lesztésében. A művelődési központ egy- évtizedes története alatt je­lentős eredményeket ért el. Programjai az igényeknek megfelelően differenciáltab­bak, változatosabbak, tudato­sabban irányítottak és szer­vezettebbek lettek. Különösen említésre méltó fejlődést ér­tek el a vizuális kultúra fej­lesztése, a gyermekek esztéti­kai nevelése területén. — Néhány törekvésünkre országosan is felfigyeltek szak­mai körökben. A tapasztala­tok hasznosítása céljából rend­szeresen nálunk rendezik meg az országos bábjátékos be­mutató színpadot és animá­ciós filmszemlét, a népzenei fesztivált. A szabadtéri szobor- kiállítás pedig eredeti kez­deményezésünk volt. A város lakói megszerették az intézményt. Nemcsak im­pozáns architektúráját, ha­nem igényes művelődési prog­ramjait is. — Évekig figyeltük az em­bereket — említi az igazga­tó —, hogyan találja meg helyét, az érdeklődésének megfelelő műsorokat. Az idő­sebbek fokozatosan vették birtokukba a házat. A fia­talabbak gyarsabban, a gye­rekek pedig már magától ér­tetődő természetességgel jár­nak be hozzánk. Még négy évvel ezelőtt is észre lehetett venni, bátortalan, nehezen el­igazodó mozgásáról, hogy ki jár az intézményben első al­kalommal. Most pedig már elmondhatom, hogy a ház ter­mészetes színtere lett az itt élő embereknek, kialakult sa­játos karaktere, beépült a vá­ros életébe. De a tíz esztendő munkájá­nak fejlődésvonala — ez is az igazsághoz tartozik — kö­zel sem töretlen. Volt olyan időszak, még nemrég ben is, amikor a tanácstalanság, a kapkodás, jellemezte a mun­kát, amit a nagymérvű fluk­tuáció csak tovább nehezí­tett. A népművelők cserélő­dése — amely a vezetésre is kiterjedt — különösen az el­múlt évben éreztette erősen negatív hatását a tartalmi te­vékenységben. A munkásmü- velődési tervet nem sikerült teljesíteni. Elmaradt a várt fejlődés mögött. Az intézmény vezetése akkor, feltárva a problémák okát, munkaátszer­vezést hajtott végre. Megtet­te azokat a szükséges gya­korlati intézkedéseket, ame­lyek szükségesek voltak a hiá­nyosságok kijavításához, s egyben biztosítják az új ter­vek megvalósítását. Az új esz­tendő munkáját már e kedve­zőbb feltételek között kezd­ték meg. — Minden törekvésünk az — mondja Kerekes László igazgató —, hogy tevékenysé­günket valamennyi területen azonos, jó színvonal jellemez­ze. Főként a hálózati tevé­kenységben kell sokat ten­nünk. s elérni, hogy a jónak mondható helyi tevékenység tapasztalatait a hálózatban gyorsabban hasznosítsuk. Olyan szervezettséget kell el­érnünk, mint amilyennel más intézményrendszerek rendel­keznek. Meg kell állítanunk a fluktuációt, s olyan stabil nép­művelői gárdát kialakítanunk, amely folyamatában látja a munkát és így is tudja csi­nálni. Sulyok László Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS [ 300 éve született II. Rákóczi Ferenc ■ ■ 24. közben a rácok lázadását is szólítja fel száműzetéséből az felszámolja. Haderői minősé- öregedő Thököly, hogy ő még Tovább mérgesedik a gi íavít^s®ra külföldi zsoldo- mindig Erdély fejedelmének jobbágyok és a neme- sok fogadását tervezte,, s a tekinti magát, nevelt fia té­tek közti súrlódás. Anyaaj es török birodalom hajlandó volt hát ne fogadja el az erdélyi hatalmi okok miatt viszály ehhez segítséget nyújtani, onszággyűlés határozatát, Rá­támad a vármegyék és a ka- GFilkos szárazságban, pu'ztí- kóczi nem az érzelmekre tonaság között. Egyre nő a tó kánikulában, embertelen hallgat, hanem a politikai drágaság Szaporodik a sore® nélkülözések között vonulnak szükség parancsára, is, de az új fegyverfogo'cat le a Duna—Tisza közén. Ka- Bécsből újabb ajánlat ér- nehéz fegyelemre szoktatni. f°ná.it nehezen tudja fékezni, kezik fegyverszünet megköté- Orvgyilkosok fenyegetik a fe- akik szenvedéseikért a ráco- sére. A fejedelem él a le- jedeiem életét. Amikor már kon áUnak bosszút, fogat fo- hetőséggel, neki legalább ak- ügy látszik, hogy nem nőve- gért> szemet szemért alapon, kora érdeke az erőgyűjtés, kedhet tovább a bajok szá- Betegség lesz úrrá Rákóczin, mint a császáriaknak. Em­ma, június 13-án a Győr me- Egészségét megtámadják a bertelenül nehéz feladatokkal gyei Korócwál katasztrofális nélkülözések, pedig edzett, terhelte meg az 1704-es esz- veresóget mér Heister a ku- hatalmas termetű férfi. Fon- tendő. Üjra elindul hát tár- rucokra. Tízezer katonájával tos győzelmet arat Bácsnál, gyalni Gyöngyösre, tizennyolcezer magvart mé- Feketevízné! és Titelnél, majd Amúgy sem hízelgő hely- szárol le. szór szét. s kérget északnak fordulva. Szegednél zetét majdnem kilátástalan­éi. A szörnyű kudarcért a há- állapodik meg táborával. Itt ná teszik a bekövetkező ese- rom tábornokot, Forgách Si- végképp úrrá lesz rajta a be- mények. Gyöngyös felé siet- mont. Károlyi Sándort. Esz- tegség, amely csaknem vég- ve arról értesül, hogy Höck- terházy Antalt terhelte a fe- zetesre fordul egy mérges stádtnél megsemmisítő vere- lelősség, de Rákóczi nem mert P°k csípése miatt. Augusztus séget mértek az osztrákok az fellépni’ ellenük. Attól félt, elejére gyógyul meg úgy- egyesült. francia—bajor ha- hogv a vizsgálattal még na- ahogy. Temesvárról azt üze- dakra. Ezzel Rákóczi leg- gyobb bajt idéz elő, elpártol- ni néki a török pasa, hogy sarkalatosabb számítása dőlt naik tőle a Rács által bujtoga- kaphat zsoldosokat, de csak romba, mert mozgalma bel- tott nemesek és főram?úak. akkor, ha Szegedet átadja a ső sikerét arra a külső fel- A Dunántúl teljes felszaba- szultánnak. Haragosan üzeni tételre építette, hogy Auszt- dításának reménye tehát me- Temesvárra: nem azért küzd riát megverik a spanyol örö- gint szertefoszlott. Ráadásul az osztatlan szabad hazáért, kösödési háborúban, ismét lázongtak a rácok, ez- hogy darabonként kiárusítsa. Mielőtt Gyöngyösre ért vol- úttal Bácskában. Rémtettei- Megérkezik Szegedre az er- na, jelentést tett neki az két nem nézhette tétlenül a délyi rendek küldöttsége. Ár- északi követ járásból vissza- knzelben táborozó fejedelem, ról értesítik, őt választotta érkező Ráday Pál. Hűvös és Mivel ugyanis Szeged bévé- fejedelemmé a gyulafehérvá- elutasító volt XII. Károly telére készült, elhatározta, út- ri országgyűlés. Bár levélben svéd király válasza: kereste Ausztria barátságát, a Habs­* . ' T burgok ellenségeivel nem 4 NÓGRÁD — 1976. április 10., szombat j akart szövetkezni. A KOSSUTH KÖNYVKI­ADÓ újdonságai közt emlí­tést érdemel a Fejlődő orszá­gok — haladó eszmék című összeállítás, érdekes tanulmá­nyokkal, beszédekkel. A Köz- gazdasági ismeretek sorozat­ban látott napvilágot A ma­gyar—szovjet gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok című összefoglaló, Bíró József kül­kereskedelmi miniszter tol­lából. A marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak kis­könyvtárában ismét megjelent — sokadik kiadásban — Marx és Engels halhatatlan műve, A Kommunista Párt kiált­ványa. A kötet mellékletként tartalmazza a Kommunisták Szövetségének szervezeti sza­bályzatát, valamint Engels A kommunizmus alapelvei, il­letve A Kommunisták Szö­vetsége történetéhez című műveit. Ugyanebben a sorozat­ban jelent meg — második, átdolgozott kiadásban — Le­nin utolsó írásainak kis gyűj­teménye, sok érdekes, eddig kevéssé ismert feljegyzéssel, írással. AZ EURÓPA KÖNYVKI­ADÓ ismét megjelentette Dosz­tojevszkij világhírű regényét, A félkegyelműt. Ugyancsak napvilágot látott Nyikolaj Osztrovszkijnak a világ sok nyelvére lefordított, önélet­rajzi momentumok alapján írt könyve. Az acélt meged- zik, melynek témájával foly­Teljesen magára maradt a fejedelem. Csakis a belső erő­források táplálhatták meg­csappant reményét. Mégis az­zal az eltökéltséggel érkezett Gyöngyösre, hogy szabadság- harcának célkitűzése nem le­het, alku tárgya. FEKETE KARÁCSONY Bécs, ahol történelmi kor­szakok egymásutánjában ta­nulhatták ki a politikai ügyesség és az erőszak kom­binációinak magasiskoláját, nem fogadta „üres kézzel” a béketárgyalásokra érkező Rá­kóczit. Noha életbe lépett a fegyverszünet, Heister válto- zatlanuj folytatta katonai mozdulatait a Dunántúlon, zaklatta a szórványos kuruc erőket, rabolta, pusztította a lakosságot, bevette Simon- tomyát, amelynek parancsno­kát legyilkoltatta. A fejede­lem sokszorosan tisztában volt az udvar hitszegő elve­temültségével, de nehéz hely­zetében semmit nem tehetett Heister dunántúli garázdálko­dásai ellen. Végre szeptember közepén meghosszabbították a fegyverszünetet, de addigra katonailag birtokba vették a császáriak a kockázat nélkül elérhető pozíciókat. Mire aláírhatták a meg­hosszabbított fegyverszünetet, addigra belpolitikai zavart próbált előkészíteni Ausztria. A bécsi politikusok, akik az ellenreformáció legmerevebb pártfogói voltak, most azzal bújtogatták a Felvidék tizen­egy vármegyéjének protestán­sait, hogy követeljék Rákóczi­tól templomaik visszaadását. Amely templomokat egyéb­ként épp a császáriak ragad­tak el Luther és Kálvin hí­veitől. Figyelme, energiája megosztásával nehezen sike­rült megértő álláspontra bír­nia a fejedelemnek a Felvi­dék protestánsait. (Folytatjuk) tatásos tévéjátékban is meg­ismerkedhetett a közönség. A Napjaink költészete soro­zatban napvilágot látott új kötet, Az utolsó gengszter, az amerikai Gregory Corso verseit tartalmazza. Felhőt­len, szélcsendes történet az alcíme Marnix Gijsen: Téle- makhosz falun című modern regényének. A magyar—cseh­szlovák közös kiadás kere­tében került a könyvesbol­tokba Václav Rezác: A vá­lasztóvonal című regénye, az Európa és a pozsonyi Ma­dách Kiadó együttes gondo­zásában. A ZRÍNYI KATONAI KI­ADÓ második, javított kiadás­ban jelentette meg Zrínyi Miklós hadtudományi mun­káit, Würtz Ádám illusztrá­cióival. Újvári Imre László katonai témájú regénye az Évek számolatlanul. Lengyel szerzők — Jerzy Cendrowski és Stefan Sweboczki — közös munkája a Pszichológia a hárcbán és a katonai veze­tésben. A MÓRA KÖNYVKIADÓ könyveinek ismertetését ez alkalommal a Kozmosz-szer­A franciák mindig gáláns emberek voltak, de soha sem voltak perverzek. így kom­mentálta az ismert párizsi folyóirat, a Le Canard Encha- iné a pomo-mozik tulajdono­sainak jelentését. Azok, a filmszínházak. amelyekben 1975. folyamán „speciális” filmeket — így nevezi^ hiva­talosan Franciaországban a porno filmeket — mutattak be, veszteséggel működtek, a normál filmeket bemutató filmszínházak viszont 25 szá­zalékos hasznot értek el. 20.05: Z, vagy egy politikai gyilkosság anatómiája. A mozikban is nagy siker­rel játszott frangia—algíri filmdrámát tűzi műsorára ezen a szombat estén a tele­vízió. A görög Vasszilisz Vasz- szilikosz regényéből készült film egy politikai gyilkosság kulisszatitkaiba avatja be' a nézőt. A fasizmusnak a gyil­kosságoktól sem visszarettenő kesztőség újdonságainak be­mutatásával kezdjük. A fia­talabb nemzedékhez szóló Kozmosz-könyvek sorozatá­ban találjuk Ady Endre vá­logatott verseit, Bölöni György válogatásában és Rónay György bevezetőjével. (A ma­gyar irodalom gyöngyszemei sorozatban); Makszim Gor­kij: Huszonhat férfi — egy leány címmel megjelentetett elbeszélésantológiáját (a kö­tet anyagát Rab Zsuzsa válo­gatta és szerkesztette); Bá­rány Tamás új regényét, amely Kitagadottak címmel jelent meg, s végül Molnár Gál Pé­ter érdekes cikkgyűjteményét, a Színházi holmit (Kaján Ti­bor illusztrációival). A Móra kisebbeknek szóló könyvei közt is sok érdekes, olvasmá­nyos kötet található. Kedves gyermekverseket tartalmaz a Tótágas című antológia, gaz­dag anyagát Ágai Ágnes vá­logatta. Sokadik kiadásban látott napvilágot Móra Fe­renc: Rab ember fiai című if­júsági történelmi regénye, A Vörös-torony kincse. Bővített, új kiadásban kerül a gyere­kekhez Mártonná Homok Er­zsébet Igaz mesék című köte­Különösen rosszul ment a porno Párizsban, abban a vá­rosban, amely 6okak szemé­ben a züllöttség képét idézi fel. a párizsiak, legalább­is a különböző kategóriájú filtnek látogatásából ítélve, valójában puritánok. A gyenge látogatottság mi­att több filmszínház, ahol ki­zárólag „speciális” filmeket' mutattak be, kérte a kulturá­lis minisztériumtól, engedé­lyezze a műsor megváltozta­tását; űzelmei a mű központi témá­ja. S ugyanakkor hittel vall­ja a film, hogy minden szen­vedés, gyilok, öldöklés csak az cg vés embert semmisíthe­ti meg — az eszmét, a gon­dolatot nem. Olyan kiváló művészek ját­szanak a — több nemzetközi díjjal is kitüntetett — film­ben, mint Yves Montand, Ire­ne Papas, Jean Louis Trintig- mant,’ Renato Salwatori. Április 10. — szombat — 13.48 ÉLŐ ROMOK. SZOVJET FILMSOROZAT I. RÉSZ. te. A porno fekete napjai Mai tévéajánlaTjnk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom