Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Új Moszkvics a szerelőszalagon Moszkvában a Lenini Kom­szomol Autógyár kísérleti műhelyéből egy vadonatúj kocsi gördül a tágas udvarra. Az elhaladó munkások kriti­kusan szemlélgetik, mintegy értékelik munkájukat. Végül is arcukról leolvas­ható, hogy tetszik nekik az újszülött. Újszerű a kocsi- szekrény, elegáns az utastér kialakítása. A Moszkvics 2140- es sokkal korszerűbb, mint elődje, új szerkezeti egységei kényelmesebbé és biztonsá­gosabbá teszik. A két ötéves tervidőszak határán az új Moszkvics teljes egészében elfoglalja a helyét a gyár szereldéjében. Ezzel köszön­tötték az SZKP XXV. kong­resszusát. A közel félévszázados gyár napjainkra megújult, megfia­talodott. Az alapvető és kise­gítő termelési ágazatok re­konstrukciója számos műhely jellegét változtatta meg. A szűkös és kényelmetlen épít­mények helyét korszerű, az ipari esztétikának megfelelő épületek foglalták el. Már üzembe helyezték a szer­számgyártó és sajtoló műhe­lyeket, a szerkezeti részegysé­gek szereldéjét, a szervizál­lomást. Visszátér a megszo­kott munkaritmus a teljesen újjáépített hegesztő- és alváz­gyártó műhelyekbe. Az eltelt öt év alatt több mint 50 százalékkal lettek hosszabbak a gyár szerelő- szalagjai. A Moszkvics alkat­részei és szerkezeti részegy­ségei most már gyorsabban jutnak a szereidébe, a szállí­tás során szinte nem is érinti emberi kéz azokat. A hajtó­műraktárt is gépesítették, a mozgatás csak speciális be­rendezésekkel történik. A Lenini Komszbmol Autó­gyár kollektívája sokat tett a XXIV. kongresszus határo­zatainak végrehajtásáért, a társadalmi munka hatékony­ságának jelentős növeléséért, a legújabb tudományos-techni­kai vívmányok felhasználásá­val, a tartalékok felderítésé­vel. A mérnökök és munká­sok újító tevékenységét kez­dettől maximálisan támogatta a gyárvezetés. Az elmúlt öt évben az automata gépsorok száma több mint háromszo­rosára növekedett. Komplex gépesítettek 19 termelői egy­séget, a festődét, a galvánö- zót és a kocsiszekrény sze­reldéjét. A legfőbb termelési ágazatok közel állnak a tel­jes automatizáláshoz. A munka termelékenysége 1975- re a tervezett 51,7-el szemben 62,1 százalékkal nőtt. Ez el­sősorban a rekonstrukció eredménye. A Lenini Komszomol Autó­gyár fiataljai kezdeményezték azt a mozgalmat, amely a termelékenység tervének tel­jesítésével leh,etővé tette az új Moszkvics típus sorozat- gyártásának korábbi megkez­dését. 1975. december 8-án megszólal a hangosbemondó: „Kezdjék meg az új gépko­csi összeszerelését!” A gyár kollektívája ezzel sikeresen teljesítette a XXV. kongresszus tiszteletére vál­lalt kötelezettségeit. A tizedik ötéves terv idő­szakában a gyár termelése tovább növekszik. 1976'ban 25 ezerrel több személygép­kocsit gyártanak, mint a je­lenlegi teljesítmény. A Lenini Komszomol Autógyár kollek­tívája biztos abban, hogy si­keresen teljesíti a tizedik öt­éves terv feladatait is. V. Zs. M^dicsérjük Czakó János gépkocsivezető 1959 óta dolgozik a VOLÁN 2. számú Vállalat nagybáto- nyi üzemigazgatóságán. Jó munkája elismeréseként két esetben részesült Kiváló dol­gozó kitüntetésben és ,több esetben kapott pénzjutalmat. A Május 1 brigád vezetője, mely brigád 1975-ben jó mun­kája eredményeként meg­kapta az ezüstkoszorús címet és az érmet. A balesetmentes közlekedés plakett III. foko­zatával rendelkezik, az 1975. évben megindított üzemanyag­takarékosságban az első he­lyezettek között szerepelt. A szakszervezetben aktív te­vékenységet fejt ki, munka­társai szeretik. Brigádja az üzemigazgatóságon a legtöbb és leghasznosabb társadalmi munkát végzi. Veszélyek a közúton Itt es fcHuasz, nem art Műszaki újdonságok Az Egyesült Államokban livei óránként 29 kilométeres kerékpárra szerelhető villa- sebesség érhető el. Az akku- mosmotor gyártását kezdték mulátor egyszeri feltöltésével meg. A mator a megszokott ” ...... gépkocsi-akkumulátorból nye- kilométeres utat lehet meg­ri az elektromos energiát. Az tenni. akkumulátor feszültsége 12 volt. A villany hajtású bicik- X Megrójuk Grósz János jobbágyi lakos Monor belterületén teher­gépkocsival túllépte a megen­gedett sebességet. A szabály­sértési hatóság 1500 forintra bírságolta és vezetői engedé­lyét négy hónapra bevonták. Pótkocsis tehervontatót veze­tett és a 21-es úton alaposan túllépte a megengedett sebes­séget Székely- Sándor kazár! lakos. A szabálysértési ható­ság 2000 forintra bírságolta, vezetői engedélyét három hó­napra bevonták. Ittasan ve­zette a vontatót Kálló és Vanyarc között Styeíkó János erdőkürti lakos. A szabály- sértésért 1000 forintot kell fizetnie és két hónapra be­vonták vezetői engedélyét. Hasonló eset történt Molnár Kálmán pásztói lakossal, aki Pásztó belterületén vezette ittasan a vontatót. A pénz­bírság összege 1200 forint és két hónapra „ugrott” a veze­tői engedély. Harai József nógradmegyeri lakos személy­gépkocsijával Endrefalván lépte túl a megengedett se­bességet. A szabálysértésért 1000 forintot kell fizetnie és két hónapra ő is lemondhat a vezetésről. Gyerekszáj Egy autó elgázolt egy ka­kast. A vezető megáll, kilép a kocsiból, felemeli a kakast, s egy arra járó gyerekhez for­dul. — Ez a tiétek? — Nem, a miénk nem ilyen lapos. Egy lengyel abroncsgyár már hozzákezdett azoknak az eredeti kerékpárkülsőknek a gyártásához, melyek szegélyét fényvisszaverő anyaggal bo­rítják. Szürkületben vagy éj­szaka ezek az abroncsok fé­nyesen világítanak az autók fényszóróinak fényében és az autóvezetők már messziről észreveheiik a kerékpárosokat. Paulusz Lajos, tehergépkocsi­vezető 1964. óta dolgozik a VOLÁN 2. számú Vállalatnál. Általában a nagy teherbírású és pótkocsis szerelvényeken teljesít szolgálatot. A több­szörösen kitüntetett Május 1 Szocialista Brigád hasznos tagja. A Szovjetunióba irá­nyuló fuvarfeladatok végzé­sére is jelölték. Tavaly a nemzetközi tehergépjármű-ve­zető tanfolyamon sikeres vizs­gát tett. Többszörösen kitün­tetett kiváló dolgozó, a bale­setmentes közlekedés plakett III. fokozatával rendelkezik. Eddig 415 ezer kilométert tett meg balesetmentesen. Aktív társadalmi tevékenységet fejt ki. A tavaszi napsütés kicsalta az autósokat, a motorosokat, benépesedtek az országutak. Motorzúgás veri fel a kirán­dulóhelyek csendjét. Olyan a tavaszi forgalom, mint a szárnybontogatás; az igazi repülés, a nagy távolságú tú­rázás csak akkor jön, ha hosszabbak a napok és zöl­debbek a mezők. A tavasz érkezésének örö­me se feledtesse, hogy a köz­lekedési balesetek ugrássze­rű emelkedése miatt különö­sen veszélyes az időszak: A baleseti veszélyek egy része a közlekedés mechanizmu­sában található, nagyobb­részt azonban a hibás embe­ri magatartásból erednek. A motorkerékpárosok többsé­gére és az autósok jelentős részére jellemző, hogy télen nem vesznek részt a forga­lomban. Így hiányzik az ál­landó, folyamatos vezetési gyakorlat. Ez az ellentmondás csak az új közlekedési sza­bályok alapos ismeretével és betartásával, kellő gondosság­gal és figyelmes közlekedés­sel hidalható át. A rutinve­zetés elve már érvényét vesztette. Az új ismerete­ket a gyakorlati tapasztala­tokkal együtt kell alkalmaz­ni az állandóan változó for­galomban. Az idén különösen sok he­lyen végeznek útkorszerűsí­tést. Útelzárásokkal és a meg­szokottól eltérő forgalmi renddel tehát újra és újra számolnunk kell. Az ebből adódó különleges veszélyha­tárokat pedig csak akkor tud­juk kivédeni, ha a rutinveze­tés módszerét a tudatos, min­den váratlan eshetőséget is figyelembe vevő magatartás­sal ötvözzük egybe. A tavaszi időjárás veszé­lyessége, a nagy hőmérsék­letingadozás, az időjárási frontátvonul ások jelentős mér­tékben, rövid iüőn és távol­ságokon belül is sokféle útvi­szonyt okoznak, ami a nagy gyakorlattal rendelkező au­tósokat is nehéz helyzetbe hoz­hatja. Pillanatok alatt kerül­hetnek kocsink kerekei szá­raz talajról nedvesre, sárral szennyezett csúszós pályafe­lületre. Az útfelület illeti jellegű változásait még akkor is nehezen vesszük észre, ha a szélvédőn semmi sem za­varja a látást. Pedig por, esőcsepp, pára igen gyakran juthat a szélvédőre. Nedves állapotban veszé­lyes a Ropott gumiabroncs. Főlég nagyobb sebesség ese­tén. Nemcsak a fékezési út- hossz nagy növekedése, ha­nem még inkább az irány­tartás bizonytalanná válása miatt. Ajánlatos a sebesség fokozatos csökkentése, és ke­rülni kell az olyan művele­teket, amelyek másokat kény­szerítenek erőteljes fékezés­re. A meglevő veszélyek azon­ban nem vezetnek baleset­hez, ha nem kapcsolódnak va­lamilyen kiváltó tényezőhöz, hibás emberi magatartáshoz. Általában az összes szemé­lyi sérüléssel végződött bal­esetek 95 százalékának nem­csak szenvedő alanyai, ha­nem előidézői is a közleke­désben részt vevő emberek. Figyelemre méltó, hogy a gya­logosok által előidézett sze­mélyi sérüléses balesetek nö­vekedése is jelentős tavasz- szal. Noha, nem társadalmi szempontból, de nálunk a gya­logosok és a gépjárműveze­tők összessége két külön ré­teg. Különböző szemléletek hatnak a forgalomban. A gép- járművezetők hivatásukkal járó közlekedési ismereteivel szemben gyalogosok zöme az alapvető közlekedési szabá­lyokat sem ismeri. Ezzel mindaddig gondot okoznak a járművezetőknek, amíg egy­szer „belenőnek” a forgalom­ba. Tehát a gyalogosok ma még gyengébb partnerek, az ő hibáikból adódó bajok ki­védésére is nagyon sok eset­ben a gépjárművezetőnek kell lehetőséget, stabil „biztonsá­gi tartalékot” teremteni. Nagyon sok gondot okoz­nak — mint gyalogosok — a kiskorú gyermekek. Az ál­taluk előidézett, sok esetben súlyos sérüléssel, halállal vég­ződött balesetek bizonyítják, hogy még nem képesek a je­lenlegi közúti forgalomban a gondos magatartásra, a biz­tonságos közlekedésre. Az au­tósok már szinte szállóige­ként ismétlik: „Ha labda gu­rul eléd, taposs a fékre, mert biztos, hogy gyerek is fut utána”. Áltálában így is van, mert a játék hevében szalad a kicsi a játékszer után. A hibás szülői magatartás nagy­mértékben segíti kialakítani e reflexet. A pár forintos já­ték elvesztéséért szidást kap a gyerek, viszont tilos jelzé­sen kézenfogva vonszolja ma­gával a szülő gyermekét. A legveszélyesebb szülői maga­tartás az, ha a tanított közle­kedési szabályoknak pontosan az ellenkezőjét példázza gyer­mekének. Azután, ha a kicsi egyedül kerül hasonló hely­zetbe, nem a tanult szabályt, hanem a szülői példát köve­ti, s belevág egyedül is a ti­losba. A gyerpaekeknek nem elég jól elmagyarázni az alap­vető közlekedési szabályokat. Helyes cselekvéssel kell rög­zíteni azokat. Ha a szülő gyermekével megy át az út­testen, a járda szélén mindig álljon meg. Még akkor is, ha se közelről, se távolabbról jár­mű nem közeledik. így szinte automatikus reflex ala­kul ki a kicsiben és ha egye­dül közlekedik, akkor is min­dig megáll a járda szélén, mielőtt lelépne az úttestre. A kiskorú gyermekekre a közlekedés többi résztvevő­jének kell sokkal jobban és alaposabban ügyelni. A köz­vélemény alakításában kü­lönösen fontos a közömbös­ség áttörése, a baleset megelő­ző tevékenység hatékonysá­gának növelése, a nevelő- munka fokozása. összegezve megállapítható, hogy az objektív veszély nö­vekedéséhez mérten — ami a forgalomban részt vevő jár­művek száménak növekedé­sével fokozottan jelentkezik — aránytalanul magas a közlekedésben bekövetkezett balesetek száma. A veszély növekedéséből nem kellene szükségszer fien következnie ilyen nagy arányú növeke­désnek. Kovács András közlekedési mérnök Balassagyarmaton örökítettü k meg az alaposan megrong álódott gépkocsit, mely köz­lekedési baleset következtébe n vesztette el korábbi mägny erő külsejét.- kj ­Mit mutatnak a károk? Hogy milyen volt az idei tél a közlekedés szempontjá­ból azt leginkább az Állami Biztosítóhoz bejelentett autó- károkból lehet megállapítani. Ezen a télen volt hó is, jég is, jóval többször mint a ko­rábbi években, s ezzel ará­nyosan több baleset fordult elő. Az Állami Biztosító sta­tisztikájából kiderül, hogy a legtöbb gépjárműkár a for­galmasabb városokban, fal­vakban fordult elő. 1975. II. fél évében 1001 kárszemlét vé­geztek az Állami Biztosító gépjárműkár-szakéríői, mely­ből 585 káreset október—no­vember—december hónapban történt. 155 esetben volt Sal­gótarján a kár színhelye, Balassagyarmaton . 54. Pász- tón 39, Szécsényben 27, hát­ságon 11 gépjárműkár-okozás történt. A károk bekövetkezé­sének oka legtöbbször a nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség megválasztása, sza­bálytalan előzés volt. Szaporodtak a totálkárok is, számuk 1975. II. fél évében 11 volt. Az Állami Biztosító köz­benjárására soron kívül kap­tak a MERKUR-tól új gépko­csit ezek a károsultak. Nem Volt ritka a 20—30, sőt 50 ezer forintos kártérítés sem. Az Állami Biztqgító Nógrád megyei Igazgatóságának gép- járműkár-rendezési fiókja ez évben is nagy forgalmat bo­nyolít le. Februáp végéig 381 gépjárműkárt jelentettek be az ügyfelek. Januárban egy napra átlagosan öt kárese­mény, februárban négy kár­esemény jutott. Január 20-án .történt a legtöbb kárbeje’en- lés, számuk egy nap alatt 15 volt. Megfigyelhető, hogv a balesetek száma szómba.1, va­sárnap és hétfői napon több' mint a hét többi napján. Gépkocsivezetők figyelmébe „A legtöbb gépkocsivezető helytelenül reagál, ha mentő­autó jelenik meg az úton” — vélekedik Hans Stump, a zü­richi mentőszolgálat vezetője. „Vagy azért, mert pánikba esik, vagy azért, mert nem is hallja a szirénázást. Amióta m nd több autóban van rádió vagy hangerősitő berendezés, sok vezető meg sem hallja a mentőautó speciális jelzését. EZért m nden gépkocsivezetőt arra kérünk, legalább \ kes­keny rést nyisson az ablakán, és állítsa halkra rádióját vagy sztereó-berendezését!” NÓGRÁD — 1976. április 10., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom