Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

>

Mcavei f’lmbemutotók

Igényes program

Drámai küzdelem a Váltságdíj benA hét új filmjeit — még ha bűnügyi filmről is van szó — az alkotói igényesség jellemzi. Az a törekvés, amely túlmutat a puszta szórakoztat ás szándékán, .elgondolkodtat, s maradandó élményben részesíti nézőjét- A Hubai őrnagy című lengyel film — mint annyi más em ékezetes alkotás — a második világháború eseményeiből meríti témáját, s egv kivételes képességű katona emlékének állít emléket. Dob- rzanski — vagyis Hubai — őrnagv a lengyel történelem legendás hírű alakja, aki hosszú hónapokon át maroknyi csapatával sikeresen vette fel a küzdelmet a hitleri túlerővel szemben. A film alkotói — Bohdan Poréba rendező, Jan Józef Szczepamski forgatókönyvíró és Tadeusz Wiezan operatőr — bátran merítettek a hazafias hagyományokból, amikor ábrázolták a tipikus lengyel katonát, aki még a második világháború idején is a len,gyei feudális seregek tisztjeinek bűvkörében élt. A film meggyőző erővel mutatja be, milyen nehéz volt abban, az időben felelősségteljesen cselekedni. Különösen azoknak a lengyel tiszteknek, akiket úgy neveltek, hogy életük értelme: meghalni a hazáért- A cselekmény mindvégig leköti, izgalomban tartja a nézőt, ami nem kis mértékben a címszerepet alakító Ryszard Fi- lipski játékának köszönhető. A kitűnő lenavel színészt a magyar mozilátogatók a Csak a halott válaszolhat, és A nap

cimií angol bűnügyi filincsaik egyszer kel fel című filmekben már láthatták.

Harcos, politikus filmmel jelentkezik a chilei filmgyártás. Miguel Littin a PalmiUa című alkotásáért Sadoul-dijat kapott. Littin megismertet bennünket azzal a művészettel és azzal a módszerrel, amelyet egy forradalmi művész kell, hogy használjon, ha népe előtt fel akarj a tárni a történelmét. „A PalmiUa. Miguel Littin második nagy- filmje. képekben rendkívül gazdagon idézi fel az első chilei szocialista köztársaságot — amely pontosan 12 napig tartott. Világos, hogy a forgatókönyv megválasztása néhány hónaopal a szeptemberi puccs előtt — amely megdöntötte Salvador Allende törvényes uralmát — a szerzőnek azt a törekvését fejezte ki. hogy felhívja a chilei népnek és képviselőinek a figyelmét a polgárság és hadseregének előre látható fasiszta reakcióiára” — írta a francia Ecran című lap a film két évvel ezelőtti párizsi bemutatója alkalmából- A sron- dolatokban gazdag, szép filmalkotást a salgótarjáni November 7. Filmszínház filmbarátok körének műsoraként láthatja a közönség.

A Váltságdíj című angol bűnügyi filmet Casper Wrede rendezte. „Igazi profi munka ez a film — vélekedett egyik hazai kritikusa —; mindvégig leköti a néző figyelmét. Ezenkívül még felveti a ..szentesíti-e a cél az eszközt” erkölcsi dilemmáját is.”

Sikeres a Móricz Zsigmond ösztöndíj

Szocialista irodalompolitikánk törekvései mindenkor arra irányultak, h-ogy segítsék, ösztönözzék az irodalom, a művészetek folytonos megújulását, felkarolják és támogassák a fiatal tehetségeket. biztosítsák a művészi alkotó munka nélkülözhetetlen feltételeit, gondoskodjanak az irodalom, az írók társadalmi megbecsüléséről. elismertetéséről, s közkinccsé tegyék az a'kotásokat. Ezen belül mindig is előtérben állt a pályakezdők. a friss erők megjelenésének kérdése- A pályakezdő írók. költők és kritikusok segítésére, a társadalom mélyebb. alapos megismerése, művészileg magas színvonalú, szocialista szellemiségű alkotó tevékenységük kibontakoztatására három évvel ezelőtt a Kulturális Minisztérium Móricz Zsigm-ond irodalmi ösztöndíjat létesített.

Az ösztöndíj — amely egy esztendőre szól és havi 3000 forintos támogatást jelent — beváltotta a hozzáfűzött reményeket: mai társadalmunk kérdéseit elemző-boncplgató rangos lírai és epikai művek sorát ..segítette világra” Az első díjazottak közül Marosi Gyula kisregényt írt, Sárándi József munkáséletet és környezetet ábrázoló önéletrajzi regénye már a kiadónál van. Vathy Zsuzsa kisregényekkel és novellákkal. Serfőző Simon mai életünket feltérképező irodalmi riportokkal gazdagította az elkötelezett művek literatúráját.

Érdekes, izgalmas irodalmi alkotásokra vállalkoztak az idei Móricz Zsigmond ösztöndíjasok is- Balázs Józsefnek két újabb regénvterve van. különösen figyelemre méltónak ígérkezik a vidéki ipartelepítés társadalmi vetü- ieteivel konfliktusaival foglalkozó munka. A novellistaként ismert Bakos Ferenc az ember és a technikai civilizáció kapcsolatát boncolgató regényen dolgozik.

A társadalom alapvető osztályainak életproblémái, s a termelőmunkában szerzett tapasztalatok, élmények szén- írói. illetve közvetlen valóságfeltáró — riport, szociográfia, tanulmánv — leírására vállalkozott Kiss Benedek.. Mezei Katalin és Szőlős! Zoltán költő. Anóka Eszter. Bolya Péter és Gulay István prózaira.

| j

: Gerencsér Miklós:

|

I EMLÉKE TISZTA FORMÁS I

í ■

300 éve született II. Rákóczi Ferenc

■

21. fását. Hadászatilag más nem

is következhetett, mert a spa* Féltette vagyonát, kereske- nyol örökösödési háborúval delmét, a császári terű- összhangban az volt a cél, leteken levő összekötteté- hogy miközben a franciák seit. Rákóczi hossza- nyugatról igyekeznek Bécs san egyezkedett a város felé, addig a kurucok ugyanképviselőivel, végül sikerült e?^ feszik kelet felől. Akko- megállapodni velük, hogy ka- riban a Felvidék jelentette tonáskodni ugyan nem fog- Magyarország legértékesebb nak, de hajdú öltözékkel lát- részét, sűrű településeivel, ják el a kuruc katonaságot, erős, gazdag városaival, erőélelemmel, pénzzel segítik a dítmén.veivel, iparával, útjai- hadjáratot. Ez is komoly V®1- Földrajzi kulcsfontossá- győzelem volt. Rákóczihoz épp Sát az osztrák örökös tartó- elég szegény özönlött, nélkü* Hiányokhoz való közelsége ad* lözhette a debreceniek hadba ta n?e^-. Innen indultak a vonulását. Annál nagyobb stratégiai útvonalak egyrészt szükségét látta a háború anya- Lengyelország, másrészt Cseh* gi fedezetének. Noha birtokai és Morvaországon át a nyu- összes jövedelmét, teljes ma- §at* Európa felé. Mindenek* gánvagyonát katonai kiadá- riőtt azonban a bécsi meden- sokra fordította, aggasztóan c'ét érhették el innen a leg- hiányosnak bizonyult a fegy- könnyebben, verzet, a ruházat, az élelme- De alig vehette fontolóra zés. Rákóczi messzebbre tekintő

Nagy nehezen Hajdúsámson haditerveinek megvalósítását, és Nagykálló is beadta a de- amikor híre érkezett a Nagy* rekát. így tekintélyes terület- várad környéki rác lázadásra növekedett a szabadság- nak. Váratlanul, egyik napról harc bázisa. Egész Tiszántúl, a másikra borult lángba Bi* vele a Partium kuruc fenn- har vármegye. A fejedelem hatóság alá került. Jónak haladéktalanul Diószegre vo* ígérkeztek a további kilátá- nult, onnan irányította a sok is. Rákóczi fontolóra ve- hátbatámadtatás leverését, hette a Felvidék felszabad!- Féktelen pusztításnak kellett

4 NÖGRÁD — 1976, április 7., szerda

gátat szabni, és gyorsan teremtettek rendet a kurucok.

A kényszerű kitérő után a felvidéki hadjárat nyitányaként Tokaj elfoglalására küldte Bercsényi Miklóst, maga pedig Szatmár felszabadítására indult. Mindkét várnál patthelyzet alakult ki. A védők nem remélhettek segítséget, az ostromlók nem számíthattak könnyű győzelemre. Rákóczi az ostrom irányítása közben a politikai szervező feladatokat is teljes odaadással látta el. Miközben harcolt, gondoskodnia kellett' az élet normalizálásáról. Változatlanul a nemesség és a jobbágyság közti súrlódások adták a legtöbb okot az aggodalomra. Szeptember 28-án nyilvánosságra' hozta a jobbágyságról szóló pátenst, amely szabályozta a katonáskodó parasztok jogait és az otthonmaradottak kötelességeit, Nem csorbította ugyan a nemesség kiváltságait, de határozott intézkedéseket hozott a túlkapások ellen és a maga birtokain mutatott példát, miként kell tiszteletben tartani a parasztok érdekeit.

Október 8-án kétezer lovas és kétezer katona élén Tokajba indult, hogy hozzáférhetőbb helyről tartsa kézben az eseményeket. Szatmár vá*

Próbáljunk meg emlékezni! Mit hallottunk Mátraverebély kulturális életéről az Utóbbi esztendőben? ...Ugye, milyen keveset? A hirek általában viharos kimenetelű bálokról szóltak, évenként egy-két író* .olvasó találkozóról, no és a csaknem félszáz tagú cigányegyüttes szerepléseiről, megyei és megyén kívüli fellépéséről. Miás egyébről aligha hallhattunk, mint a tanács elnöke, Benus György is elismeri:

— A kulturális munkát szinte a nulláról kell indítanunk — mondja. — így -hozták a körülmények. A községben az arra hivatott szerv a közművelődési párthatározat után nem készített intézkedési tervet, s ezt még tudomásom szerint az új vezetőség sem készítette el. Ily módon a kultúra, a művelődés nálunk nem kerülhetett a mindennapi munka homlokterébe.

— A tanács sem foglalkozott ilyen kérdésekkel?

A választ, a dokumentumokkal mellékelve Molnár Pál tanácstitkár fogalmazza meg:

— A végrehajtó bizottság több alkalommal foglalkozott közművelődési kérdésekkel. A múlt év őszén tárgyalta a felnőttoktatás és a szakmunkásképzés, az ingázó munkások művelődési helyzetét. Ezekre vonatkozóan határozatok születtek. Az elsővel kapcsolatosan felmérést végeztünk a cigánylakosság körében, s összesítése alapján javasoltuk az iskola igazgatójának a felnőtt cigánylakosság iskolai oktatásának megszervezését. Intézkedések születtek a másik témával összefüggésben is.

Tisztázták a feladatokat

Mátraverebély társadalmi szerkezetében jelentős átréteg* ződés ment végbe az utóbbi évtizedben, a bányák visszafejlesztése és a környék köny- nyűiparának kiépülése kapcsán. A férfilakosság körében a „múltban” az építőipar jelentette a legnagyobb

Kultúra falun

ÚTKERESÉS

vonzást, majd ezt a képzettséget felhasználva, a bánya. De ma a férfiakat ugyanúgy vonzzák a vasipari szakmák, mint az előbb említett, apákról fiúkra hagyományozódó foglalkozások. A korábban háztartásban dolgozó asszonyok, lányok is elhelyezkedtek, Pásztó, Nagybátony, Sal- gótárján textilipari üzemeibe járnak. A munka jellegének megváltozása megváltoztatta az életkörülményeket, szokásokat is. S ami problémát jelent: ehhez a változáshoz

egyelőre még nem sikerült hozzáigazítani a közművelődési tevékenységet. A végrehajtó bizottsági ülések éppen ennek lehetőségeit keresték, a hiányosságok orvoslását. Mert az belátható volt mindenki előtt, hogy a régi szerint a társadalmi fejlődés űj, magasabb szintű szakmában már nem lehet eredményesen tevékenykedni.

Hogy a köziművelődés középtávú tervét megfogalmazzák — melyet április végén vitat meg és fogad el a tanácsülés —, mindenekelőtt a község sajátos problémáit, sajátos helyzetét kellett feltárni, vagyis azokat a jellemzőket, amelyek a legnagyobb befolyást gyakorolják a helyi kulturális tevékenység tartalmára, formájára.

Elsőként az intézményi ellátottság helyzetét vették figyelembe. Mátraverebélyben régi, korszerűtlen a művelődési ház, de számoltak azzal, hogy változtatni rajta anyagi lehetőség híján az új ötéves tervben sem tudnak. Másodikként az ingázók magas számát jelölték meg. A keresőképes lakosság 90 százaléka ugyanis naponta eljár. De nem mellékes a cigánylakosság jelentékeny hányada sem; az itt lakók egynegyedét foglalja magában. A hiányos iskolai végzettség általában erre a rétegre jellemző.

Ma még nagyon szűkköréi a kulturális tevékenység hatósugara. A jelenkor munkáját a cigányiskola, a repülőmodellező szakkör, az ifjúsági klub és a könyvtári kölcsönzés jelzi. A jövő felé pedig két dolog mutat: az ismeretterjesztés és a nyugdíjas klub megszervezése.

A közeljövő tervei

— Tervünket a tanácsülésnek kell jóváhagynia — magyarázza a tanácselnök —, ezért valóban csak elképzelésekről beszélhetünk. Pedagógusokra alapozva, a helybeli értelmiségiek egészét tömörítve, TIT-csoportot szervezünk, amely megoldja az ismeretterjesztés munkáját. Három, az egész lakosság érdeklődésére számottartó témakörben kívánunk előadássorozatot indítani. Ezt beépíthetik kulturális vállalásaikba a szocialista brigádok nálunk lakó tagjai is. A nyugdíja» klub pedig az idősebbeknek nyújt újszerű művelődési, szórakozási lehetőségeket. Ez számunkra azért is fontos, mert lakóinknak közel egynegyede nyugdíjas ember.

— Elképzelésük teljességgel érthető. De az objektív nehézségek ismeretében vajon végrehajtható-e?

— Minthogy előzetes tájékozódás alapján született meg elhatározásunk, a magam részéről nem látok akadályt a megvalósulás előtt. Ha pedig megcsináljuk a nagyterem térelválasztását, akkor kiscsoportos foglalkozásokra is jobb lehetőség nyílik. Az ifjúsági klub így sokkal kedvezőbb körülmények közé kerül. És nekünk ezt kell csinálnunk szükségszerűségből, mert színházi jellegű rendezvények fogadására alkalmatlan az intézményünk.

A tanácselnök véleményével egyetértünk, becsüljük tapogatódzásukat, kezdeti lépéseiket. Egyedül azt fájlaljuk, hogy ezekre csak most, a közművelődés-politikai határozat után két évvel kerítettek sort.

Sulyok László

Verdi műveltségi verseny

Salgótarjáni siker a Rádióban

Nem tudom, hogy hétfő este 20.30-kor hányán hallgatták Nógrád megyében a Kosra körül erős ostromgyűrűt

hagyott hátra. Tokaj felé közeledve találkozott össze Bercsényi Miklóssal, aki Károlyi Sándort hozta eléje hódolni. Szatmár főispánja, a dolhai ütközet győztese önként jött hűséget fogadni. Ez az esemény meghatározó volt a többi főrangú csatlakozásában, de a nyereség egyúttal a bajokat, ellentéteket is szaporította.

Saját várát kellett ostromolnia a fejedelemnek. Bercsényi Miklóst Eger elfoglalására küldte, maga pedig táborba szállt az egyelőre hozzáférhetetlen erődítmény körül. Mindenkinél jobban ismerte a terepet. A Bodrog és a Tisza vizétől védetten kuksolt a szigeten a vár, elfoglalásához kemény fagyokra lett volna szükség. Október közepén tehát semmihez nem kezdhetett Rákóczi. Zaklatták, fárasztották az őrséget, de a télre várva elég ideje maradt a fejedelemnek országos érdekű ügyekkel törődnie. Lakhatna a városban, mégis kitart a tábori élet mellett, közelről kíván törődni katonái ellátásával, nevelésével, kiképzésével. Sátorába egymás után érkeznek a hódoló nemesek. A jelentősebb személyekkel néha naphosz* szat tárgyal négyszemközt. Bizalmas eszmecseréiket titok fedi, s ez annál különösebb, mert Rákóczi hangsúlyozottan a nyílt döntések és tettek elvét vallotta. Tény viszont, hogy a tokaji tárgyalások nyomán a nemesség nagy részét a maga hívévé tette. Számos nagyszerű harcostársra lelt, mint amilyennek az ifjú Ráday Pál, nógrádi nemes is bizonyult.

{Folytatjuk)

suth Rádió közvetítését a Verdi műveltségi versenyről. Gondolom, az átlagosnál többen, mert hétfőn nincs ív- adás és a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium diákjai versenyeztek az ország nyilvánossága előtt.

Az első meglepetés akkor ért, amikor a zsűri közölte, hogy a salgótarjáni diákok tízperces műsoráért az adható legtöbb pontot adták. Vajon milyen folytatás következik? Hogyan állják a versenyt a debreceni gimnázium tanulóival, hiszen ott opera működik, a salgótarjániak évenként vajon hányszor hallgatnak Verdi-előadást?

Nemcsak arról volt szó, hogy Verdi életművét, jelentőségét ismerjék a 19. századi olasz opera és általában az európai operatörténeíben. Bár ez önmagában is elismerésre méltó, mert Verdi életműve rendkívül gazdag, sokszínű és változatos. De hétfő este a zenei és az irodalmi szakkönyvek ismerete nem lett volna elegendő. Hiszen néhány másodpercre felcsendült a Don Carlos és a zene nyomán nemcsak a művet, hanem annak jelenetét, az énekhangot, sőt azt is fel kellett ismerni, hogy mindennek milyen kapcsolata van a három Schiller drámával.

Drukkoltam, amikor a Mac- bethet játszották, de a mi diákjaink pontos választ ad- íak arra is, hogy Verdi önmaga által teremtett drámai feszültségének az ad külön sajátosságot, hogy a kiátkozá- si áriái Macbeth is énekli, aki a gyilkosságot elkövette. Vagy az Aidát sokan ismerik és szeretik, de azt kevesen tudják, amit a salgótarjániak helyesen mondíak: Verdi ebben a művében hárfát szólaltat meg, mert ez a Szuezi- csatorna megnyitására írt darabban a keleti kultúra hagyományainak tökéletesen megfelel és fokozza a drámai feszültséget.

Említsem a Falstaffot, ennek a Shakespeare drámájával való kapcsolatát? Gyűltek a pontok, a debreceni diákokkal szemben végig megtartották előnyüket és a nemes vetélkedőn a salgótarjáni diákok győztek. Pedig a neves szakemberekből és művészekből álló zsűri olyan kérdéseket tett fel, amelyek nem lexikális tudást, hanem Verdi művészetének alapos ismeretét, az irodalmi, a kor történelmi és társadalmi fejlődésének alapos ismeretét igényelték.

Ki ez a három salgótarjáni diák? Megtanultam, ide is feljegyzem nevüket. Klement Katalin — az egyházasgergei gépész lánya — a Bolyai Gimnázium III. D. osztályának, Dénes Vilmos a II. D, Félegyházi Márta a II. C. osztály tanulója! R ozgonyi István ének—matematika szakos tanár készítette fel a diákokat.

Nyolc este az ország 16 középiskolás csapata versenyzett. A salgótarjániak bekerültek a hármas döntőbe, amelyet' vasárnap este 20 órakor közvetít a Kossuth- adó. Klement Katalin és Dénes Vilmos azt a bravúrt is elérte, hogy ők ketten hétfő este részt vehetnek az egyéni döntőben. Radnai György operaénekes, amikor ismételten meghallgatta a salgótarjániak műsorát, a legnagyobb elismerés hangján szólt a salgótarjáni versenyzők zeneművészeti tudásáról, ügyes rátermettségükről. Gratulálunk a salgótarjániaknak, a döntőben drukkolunk nekik. Érdemes, a Kossuth Rádió vasárnapi és hétfői műsorát, meghallgatni.

(F. L.) J