Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

Felszabadulásunk Világ proletárjai, egyesüljetek! ünnepen mikor hazánk felsza­badulásának 31. év­fordulóját ünnepel­jük, a szocializmus építésében eddig elért sikereinkről szá­mot adunk, hálatelt szívvel gondolunk a Szovjetunióra és népeire, azokra a fősökre, akik életük feláldozásával te­remtették meg az új élet le­hetőségét. E nap igazi jelen­tőségét, történelmi és sors­forduló szerepét az MSZMP programnyilatkozata így érté­keli: a szovjet hadsereg fel­szabadító harcának eredmé­nyeként 1945-ben új korszak kezdődött el történelmünk­ben, hazánk függetlenné vált és népünk előtt ismét meg­nyílt a társadalmi haladás út­ja. A felszabadulás tette lehe­tővé, hogy népünk, a harcok­ban edzett munkásosztály és annak marxista—leninista pártja vezetésével szétzúzta a tőkések és a földesurak álla­mát, munkáshatalmat hozott létre és a szocializmus útjá­ra tért. A felszabadulás óta eltelt időszak alatt a dolgo­zó nép áldozatos munkájával felszámoltuk a régi rendszer­től örökölt elmaradásunkat, s -;rí©rténelmi jelentőségű sikere­ket értünk el. Az MSZMP következetes el­vi politikájának végrehajtá­sával döntő változás követke­zett be megyénk fejlődésében az elmúlt évtizedekben. A gazdaságilag — technikailag elmaradott, egyoldalú gazda­sági szerkezetű „kenyértelen” Nógrád ma az ország egyre korszerűbbé váló iparral és mezőgazdasággal, fejlődő, szé­pülő városokkal, falvakkal rendelkező megyéjévé vált. A közelmúltban sikeresen befejezett IV. ötéves terv eredményeként fejlődésünk egyenletesebbé és tervszerűb­bé vált. Meggyorsult a gaz­daság szerkezetének átalaku­lása, Jelentősen korszerűsöd­tek termelőberendezéseink. Több új ipari üzem létesült. A mezőgazdaságban javultak a termelési, technikai feltéte­lek. Kedvező változás követ­kezett be a lakosság életkö­rülményeinek alakulásában. Az életszínvonal — összefüg­gésben a foglalkoztatottság­gal — emelkedett. Javult a kulturális, egészségügyi ellá­tottság. Sikeresen teljesítettük lakásépítési terveinket. Az MSZMP XI. kongresszu­sa joggal állapította meg: minden reális feltételünk megvan ahhoz, „hogy a kö­vetkező 15—20 évben tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szo­cialista társadalmat teremt­sünk hazánkban, s így köze­lebb jussunk történelmi cé­lunkhoz, a kommunizmus­hoz.” E nagy cél elérése érdeké­ben dolgozunk ma is. E cél elérését szolgálja új ötéves tervünk. A területfejlesztés fő iránvai tisztázottak, reáli­sak. Feltételeink a gazdaság minden ágában, adottak lehe­tősé""''1: jobb kihasználásá­ra. Te. veink megvalósítása az alapja az életszínvonal-politi­kai célkitűzések megvalósulá­sának, ■ városaink, faívaink fejlődésének. A lakosság széles rétegei elfogadják és támogatják az V. ötéves tervben megfogal­mazott célkitűzéseket. Ezt bi­zonyítja a versenymozgalom, a szocialista brigádmozgalom, a kibontakozó társadalmi munkáakciók lendületes foly­tatódása. A pártszervek is, az új tervciklus feladatait fi­gyelembe véve átfogó módon foglalkoznak a gazdasági kérdéseivel, intézkedéseik jól szolgálják a terveket, jól koordinálják a feladatok.meg­valósítását. Emellett látható az is, hogy a feladatok dön­tő többsége még előttünk vám Ennek feltételei kedve­zőek, azonban ezek megérte­tése, hosszú, türelrrjes munkát igényel minden szinten. E nagyszerű célok és fel­adatok még inkább ráirányít­ják közvéleményünk figyel­mét a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeire, sike­reink egyik legfőbb biztosíté­kára, a magyar—szovjet ba­rátság alakulására. Dolgozó­ink hosszú évek tapasztalatai alapján tudják és vallják, hogy a magyar—szovjet ba­rátság alakulása, erősödése közvetlenül hat mindennapi életünkre és sikereink egyik döntő alapját jelenti. Közvé­leményünk mindig nagy fi­gyelemmel fordult a szovjet nép élete, sikerei és munká­ja felé, mert jól tudja, hogy e tapasztalatok olyan tanul­sággal szolgálnak, melyek hasznosítása nagymértékben saját fejlődésünk tervszerű alapját jelenti. Éppen ezért figyelte nagy érdeklődéssel az SZKP XXV. kongresszusát, tanulmányozza ma is doku­mentumait, igyekszik a szer­zett tapasztalatokat feldol­gozni. Az SZKP XXV. kongresz- szusán kidolgozott program a kommunista építőmunka foly­tatásának reális, megalapo­zott lelkesítő programja, mely nemcsak utat mutat, hanem nagyszerű feltételeket teremt további fejlődésünhöz is. „Meggyőződésünk, hogy meg­valósulnak mindazok a közös eszméken alanuló célok, ame­lyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának határozatai egyaránt megfo­galmaznak. Együttműködé­sünket erősítve egységben és szoros szövetségben a jövő­ben is együtt haladunk a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nagy, szovjet néppel közös történelmi utun­kon.” IHM prilis 4-én, amikor jOS felszabadulásunkra emlékezünk egyben felmérhetjük az utat is, me­lyen ' haladni akarunk. Meg­állapíthatjuk, hogy az MSZMP következetes politi­kája kedvező feltételeket te­remt ahhoz, hogy megyénk­ben is megvalósuljanak a XI. kongresszus célkitűzései. Húszak Arthur, a megyei pártbizottság osztályvezetője Z MSZMP" N 0 GR A D MECYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LA Pj A XXXII. CVF., 81. SZÁM ARA: 1 FORINT ÁPRILIS 4„ VASÁRNAP Népünket a barátság szálai fűzik a Szovjetunióihoz Ünnepi megemlékezések, koszorúzások az évfordulón Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója tiszteleté­re országszerte megemlékezéseket tartottak. Szombat reggel Budapesten ünnepélyes zászlófelvonásra került sor a Gellérthegyen. Ezt követően felvonták az állami zászlót a Kossuth Lajos téren. Koszorúzás! ünnepséget rendeztek a fővárosban a Szabadság téren és a Hősök terén. Gyönyörű napsütés köszöntötte az országot, s a me­gyeszékhely, Salgótarján lakóit is. Zászlókat lobogtatott a meleg, tavaszi szél, virágokat ültettek Salgótarjánban a város főutcája mentén. A Lenin téren zenekar várta az ünneplőbe öltözött munkásokat, hivatali, intézményi dolgozókat, akik csoportosan érkeztek a szovjet hősi emlékműhöz. Díszőrség állt az emlékmű talapzatánál, ahol a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Fel vörösök, proletárok daliamára a kegyelet és a há­la koszorúit helyezték el a hazánk felszabadulásáért hő­si halált halt szovjet katonák emlékművénél a párt me­gyei, városi, járási vezetői, a Salgótarjánban tartózkodó szovjet vendégek, a megyei, a városi tanács, a Haza­fias Népfront, Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a fegyve­res testületek, a tömegszervezetek, az üzemek és in­tézmények képviselői. Ezt követően elhelyezték a hála virágait a salgótarjáni felszabadulási emlékmű talapza­tára is. Koszorúzásra került sor Salgótarjánban, a te­metőben elhelyezett hősök falánál. A megye valamennyi községében ünnepi megemlé­kezéseket tartottak, a kegyelet és hála virágait helyez­ték el az elesett szovjet és román katonák síremlékeinél és emlékműveinél. Az évforduló alkalmából átadták az MSZBT-tagcso- port oklevelet a salgótarjáni Rákóczi úti iskola és a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár egyik kollektívá­jának. Április 4. alkalmából új létesítményeket avat­tak a megyében, köptük a társadalmi összefogással létre­hozott pásztói százszemélyes új óvodát. Este a József Attila Művelődési Központ nagytermé­ben a megyei és a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács rendezésében díszünnenségre került sor. Ünnepi beszédet Ossvárt József, a városi pártbizottság első titkára mondott. Az ünnepségsorozat ma folytatódik megyénkben. Díszünnepség Salgótarjánban — Hagyománnyá nemese­dett szokása az emberiségnek, hogy időről időre megemlé­kezik sorsfordulóiról, a tár­sadalmi fejlődést formáló nevezetes eseményekről. A magyar történelem sajátos vonása, hogy a tavaszt kö­szöntő hétköznapokat ünne­pek szegélyezik — kezdte ün­nepi köszöntőjét Ozsvárt Jó­zsef elvtárs. Ezután így foly­tatta : — Amiért népünk legjobb­jai évszázadokon át küzdöt­tek, amiért az 1848-as már­ciusi ifjak, az 1919-es Tanács- köztársaság hősei harcoltak, az a harmadik tavaszon, 1945- április 4-én vált valósággá: Harmincegy esztendővel ez­előtt a Szovjetunió dicsősé­ges Vörös Hadserege felszaba­dította hazánkat, s a ma­gyar nép végre kezébe vehet­te saját sqrsának alakítását. Ezért legnagyobb nemzeti ünnepünk ennek a napnak minden évfordulója' Az „új korszak nyitányát” eredmé­nyeink alapzataként, záloga­ként tiszteljük, s örök hálá­val és megbecsüléssel gondo­lunk „napkelet’’ íiaira, a vö­röskatonákra. akiknek nem kevesebbet mint szabadsá­gunkat köszönhetjük. Kegyelettel adózunk mind­azon népek fiai emlékének, akik a fasizmus elleni harcban vérüket ontották hazánk fel- szabadulásáért- Rajtuk kívül azok hősiességéről is szó­lunk, akik a Horthy-rend- szer idején és a háború évei alatt az illegalitás nehéz vi­szonyai között harcoltak, akik üldöztetés, és sok száz társuk mártíromsága mellett is ébren tudták tartani a forradalmi tüzet, akik a legsötétebb elnyomás idején is megtudták őrizni a győ­zelembe vetett hitüket. — Április 4-hez az a mél­tó emlékezés — folytatta kö­szöntőjét Ozsvárt József —, ha a szocialista építőmunka tanulságait, tapasztalatait, jelenünk valóságát, a múlt­ban gyökerező, maholnap vi­rágba szökő kommunista társa­dalom jövőjével, várható köve­telményeivel szembesítjük. Így válik az ünnep is szerves ré­szévé. alkotómunkánknak, e tartalom kapcsolja termékeny folyamattá hétköznapjain­kat, a pirosbetűsekkel. A számvetés alapját azok a nagyszerű eredmények je­lenthetik, amelyek azt bizo­nyítják, hogy népünk, mun­kásosztályunk jól élt a ke­zébe vett hatalommal, s tör­ténelmi jelentőségű sikere­ket ért el a szocialista társa­dalom építésében. Harminc­egy év egy nép életében rend­kívül rövid időszak, mégis ez alatt az idő alatt egy új vi­lágot építettünk fel. A városi pártbizottság első titkára ezután történelmi visszatekintést tett. Megálla­pította, hogy véglegesen fel­számoltuk a kizsákmányolok uralmát, megszilárdítottuk a munkáshatalmat, a proletár- diktatúra államát, Lényege­sen, megjavultak népünk életkörülményei. Országunk állampolgárai létbiztonság­ban élnek és bizalommal te­kintenek a jövő felé- Ez­után hangsúlyozta: — Hazánkat, népünket a barátság és a sokoldalú együttműködés megbontha­tatlan szálai fűzik a Szovjet­unióhoz és a szocialista orszá­gok közösségéhez. Beszéde további részében hazánk, megyénk és Salgó­tarján fejlődéséről szólt, mondván: ez a fejlődés mél­tó forradalmi elődeink tör­ténelmi örökségéhez• Töret­len fejlődésünkben a legna­gyobb sikereket a nemrég zá­rult negyedik ötéves terv végrehajtása során értük eL Meggyorsult a gazdaság szer­kezetének átalakítása, új üzemek épültek, a régiek korszerűsödtek, bővültek, a termelés a tervezettnél ma­gasabb mértékben fejlődött- A városépítés folyamatában, tovább épült a városközpont, új lakótelepek alakultak ki- Salgótarjánban kétszer annyi lakás épült, mint a harma­dik ötéves tervben- Ezután kijelentette: — A kommunisták példa­mutató, tettei, a párt követke­zetés politikája növelték a város egész társadalmának bizalmát, a magyar munkás- osztály és élcsapata, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt iránt­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom