Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

A Pa'óc Mtizpum líiá"ftá«ai Kévprnvfí pl fit I r Ember és term Hármas találkozás A balassagyarmati Palóc Múzeum megnyitásakor, má­jus 2-án, Ember és természet címmel képzőművészeti idő­szaki kiállítás nyílik az in­tézményben. Mint ismeretes, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága, a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége Észak­magyarországi Területi Szer­vezete, a salgótarjáni, megyei 'József Attila Művelődési Köz­pont Ember és természet cím­mel pályázatot hirdetett múlt évben a balassagyarmati Pa­lóc Múzeum alapításának 85. évfordulójára. A kiállításra beküldhető volt festmény, szobor, grafika, érem és egye­di rajz. A kiállítást rendező szervek elsősorban figurá'is kompozíciók beküldését vár­ták. — Milyen eredménnyel zá­rult a pályázat, s mit látha­tunk az Ember és természet című képzőművészeti kiállí­táson Balassagyarmaton, a Pa­lóc Múzeumban? — kérdez­tük Domonkos Alajostól, aki a kiállítást rendezte — A pályázat nagy érdek­lődést keltett, rendkívül sok mű érkezett be. Közülük a zsűri — amely szigorú volt — 33 alkotást javasolt kiállí­tásra. Festményeket, grafikát és néhány érmet.' Vélemé­nyem szerint az anyag egy­séges, számot tarthat az ér­deklődésre. Ezen túl — bár közvetett módón — kapcsoló­dik a Palóc Múzeum fő kiál­lításához, amely a Nógrádi népélet a XVIII. század ele­jétől napjainkig címet viseli, hiszen a képzőművészeti tár­laton is találkozhat a látoga­tó a palóc tájat alakító em­ber tevékenységével. Ezzel a tárlattal a múzeumi szerve­zet megkezdte azt a munkát is, amelyet majd a leendő, új salgótarjáni múzeumban kell folytatnia. A tárlat időszaki, szeptember derekáig tekint­hetik meg az érdeklődők. — Mi a helye a képzőmű­vészeti kiállításoknak a me­gyei múzeumi szervezet tevé­kenységében? — A nógrádi képzőművé­szeti élet az ellentmondások ellenére változatos. E képző- művészeti élet alakításába, a maga sajátos eszközeivel, a me­gyei múzeumi szervezet is be­kapcsolódik. Ez a tevékenysé­günk szintén munkánk szer­ves részét jelenti. Ebben az évben egyrészt a múzeumi gyűjteményben lévő képző- művészeti anyagból, másrészt a most itt élő művészek mű­veiből rendezünk kiállításo­kat. E tárlatokat nemcsak múzeumokban mutatjuk be, hanem munkáslakta telepü­léseken, üzemekben, középis­kolákban is. Célunk ezáltal a vizuális nevelés erősítése, a múzeumok közművelődési te­vekenysegenek valtozatosab- oa. hatékonyabbá tétele. — Hallhatnánk valamit konkrétabban is ezekről a ki­állításokról? — Nagyon fontosnak tar­tom, ezért említem első he­lyen, hogy a Magyar Nemzeti Galéria segítségével művé­szettörténeti sorozatot kívá­nunk indítani ebben az év­ben Ebben a magyar művé­szettörténet, de az egyetemes művészettörténet legfonto­sabb irányait és alkotóit is be szeretnénk mutatni Ez előre­láthatóan öt évre szóló prog­ramunk lesz. Kiállításaink komplex formában nyílnak, előadások, diavetítések, könyv­ajánlások stb. egészítik ki őket. Képzőművészeti kiállí­tási programunkban továbbá Csohány Kálmán. Bors Ist­ván, idős Szabó István, Ló­ránt János, Iványi Ödön egyé­ni tárlatainak megrendezése szerepel. Több kiállításunkat más intézménnyel közösen szervezzük. Ezek a tárlataink Szécsényben, illetve Salgó­tarjánban várják majd az ér­deklődőket. Ügy véljük, mind a megyei múzeumi szervezet, mind pedig az alkotók szá­mára jelentősek lesznek ezek a tárlatok, s mindenekelőtt a közönség esztétikai nevelésé­ben lesz kiemelkedő jelentősé­gük. T- E. Orósz lesz... 7? ' — Orosz lesz... Ezzel a kiáltással szaladnak * középső és nagycsoportosok «z orosz nyelvi foglalkozásra Salgótarjánban' a 15- számú óvodában. Ebben a Lovász József úti Óvodában két év óta folyik az orosz nyelvi kísérleti ok­tatás. Milyen céllal és milyen eredménnyel? Erről kérdez­tük Csongrádi Bélánét. az óvoda vezetőjét. Először a célokról. — Több célja is van ennek « kísérletnek — jegyzi meg t— Mindenekelőtt szeretném «lmondani azt, hogy a kísér­leti orosz nyelvoktatásban részt vevő gyerekeink a nyelv tanulását már az általános iskola első osztályában to­vább folytatják majd- Az 1076/77-es tanévben Salgó­tarjánban. a Rákóczi úti Ál­talános iskolában egész na­pos orosz nyelvi kísérleti osztály indul. Mód nyílik te­hát annak megfigyelésére' hogy milyen eredménnyel sajátítják el az orosz nyelvet azok a gyerekek, akik már roqst tanulják azt, illetve az általános iskola első osztá­lyában is foglalkoznak véle, nemcsak az ötödik osztálytól. ■Egyébként' a kísérleti osztály azért indul a Rákóczi úti is­kolában, mert itt már műkö­dik a harmadik osztálytól orosz nvelvi tagozat. Célunk természetesen, az orosz nyelv meeszerettetése is. s annak megfigyelése' milyen hatás­sal van az idegen nyelv ta­nulása a magyar nyelvi ki­fejezőkészség alakulására a gyerekeknél' Nem károsiija-e azt? Van-e értelme már eb­ben az életkorban az idegen nyelv tanulásának? Ter­mészetesen. számos más szempontból, mindenekelőtt az óvodai neveléssel össze­függésben is figyelemmel kí­sérjük e csoportok működé­sét. A megyei művelődésügyi Osztály kezdeményezésére indult kísérletben jelenleg hatvan óvodás vesz részt, két csoport működik. Az orosz nyelvi foglalkozásokat nyelv­tanárok vezetik. — Kik vesznek részt e fog­lalkozásokon? — A szülők örömmel fo­gadták e foglalkozások hí­rét. Az orosz‘nyelvi foglalko­zásokra önként jelentkeztek a gyerekek- illetve a szülők, semmiféle ..válogatás” nem történt- Az első csoport ta­valy középső csoportos gye­rekekből állt, tehát négyéves kortól foglalkoznak a nyelv­vel a kicsik. Ez a csoport harminckét gyerekből állt' vannak' ezek azonban rend­kát részre bontva zajlanak kívül jók' A gyerekek tavaly a foglalkozások háromszor mintegy 120 szó birtokában egy héten. Idén a középső csoportban egy újabb nyelvi csoport indult. Ezt Himes Pi­roska. az előbbit Gortva Má­ria. vezette, valamiiU ő ve­zeti a nagycsoportba lépett gyerekek orosz nyelvi foglal­kozásait. — Mi az óvónők szerepe ezeken a foglalkozásokon? — Az óvónők a játékosság biztosításában segítenek, esz­közöket készítenek' és így tovább. Egyébként, a foglal­kozásokon túl nem beszélünk oroszul a gyerekekkel. Két óvónőnk az egri tanárkép­ző főiskolán kiegészítő szak­ként végzi jelenleg az orosz szakot. Ebben az évben már orosz szobát is berendeztek a óvo­dában. Itt játékok, képek segítik a nyelv oktatását. — Milyen eredménnyel ta­nulják a kicsik a nyelvet? — Természetesen, még csak kezdeti tapasztalataink fejezték be az évet, környeze­tük tárgyainak nevét isme­rik, a nagycsoportban már tagadó és igenlő mondatot, sőt egyszerű mesét is el tud­nak mondani oroszul- s éne­kelni is tudnak ezen a nyel­ven. A kicsik megszerették az orosz nyelvet, szívesen vesznek részt a nyelvi fog­lalkozásokon. Ezek az orosz nyelvi foglalkozások a többi óvodai foglalkozásra is jó hatással vannak, a gyerekek aktívabbak. Magyar nyelvi kifejező készségük nem rom ük. hallatlanul fogékonyak az idegen nyelvre. Számukra az iskolában már nem lesz tehát új tárgy „z orosz- S mód nyílik annak figyelemmel kísérésére is. hogy ez a gyerekcsoport ho­gyan viselkedik majd az általános iskolában. Ezáltal az óvodai nevelés eredmé­nyének még konkrétabb vizs­gálata is lehetővé válik. (te) A KAPUSVARI Csiky Ger gely Színházban az erdélyi Sütő. András szinte házi szer­zőnek számit. Öt esztendeje ez a színház mutatta be íjütő drámáját, a Pompás Gede­ont, néhány évre rá fölfedez­ték .az Egy lócsiszár virág- vasárnapját, jelenleg pedig egy harmadik Sütő-dráma, a Csillag a máglyán bemutató­jára készülnek. Sütő tehát csatát nyert a kaposvári szín­padon. de a magyar tévéné­zők előtt is. akik egy éven belül, immár másodszor ta­lálkoztak az író lenyűgöző, költői nyelvezetével, tévéjá­tékénak, drámájának szépsé­gével. Sütő András a legszebb drámaírókorban van: jövőre lesz ötven esztendős. Előbb elbeszéléseivel keltett figyel­met, egész sor elbeszélőköte­te látott napvilágot- elsöso-ba í Bukarestben: Hajnali küzde­lem. Anikónén’ felébred. Em­berek indulnak. Az új bocs- kor, Októberi cseresznye. Egy pakli dohány, A nyugalom bajnoka, Az ismeretlen kér­vényező, sőt az ötvenes évek közepén megírta a Félrejáró Salamon című regényét Is. Szinte az elbeszéléseivel egy­idejűleg, az ötvenes évek ele­jén kezdett el színdarabokat is írni. A társszerzőségben írt Mezítlábas menyasszony után született meg egyfelvonásosa: a Fecskeszárnyú szemöldök, majd 1962-ben a Tékozló sze­relem. Mint Nagy István, s általában a Romániában élő mai magyar írók, elsősorban a falusi szegénység életével, a lelkűkben végbemenő válto­zásokkal, a parasztság sanya­rú sorsával és megváltozott életével foglalkozik, mégpe­dig oly választékos, elbűvölő nyelven, ami az erdélyi írók régi sajátja. Népi ihletésű, mégis sajátosan színes nyel­vezete egyik alkotóeleme esz­tétikai tisztaságának és mű­vei színvonalának. Az Egy lócsiszár virágvasárnapjá- ban, amit a múlt héten lát­hattunk a tévében, a kapos­vári színház művészeinek elő­adásában. azonban nem egyé­Mai Bizonyára sok embert érde­kel Nógrád megyében is a tv kedden 18 órakor kezdődő adása: Magyarok Halléban. A magyar—NDK barátsági héten a tv forgatócsoportja sok érdekességet örökített meg, ami az együttműködést Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc ■ ■■MlfHMHMIMUIMiaM 36. A nemesség sem gazdag, hi­ba lenne egyszerűsítő sémával azt állítani, hogy a feudális kis- es nagyurak dúskáltak a javakban. Csak a jobbágyság­hoz, meg a nincstelen kato­nákhoz képest ment jobban a dolguk. Tehetősek, harácsolok, vagyonra ábítók persze szá­mosán akadtak a tisztek, föl­desurak, kereskedők kuzóu. de az ilyen mohósági tünetek mindig velejárói az általános nyomorúságnak, s épp az or­szágos Ínség miatt számítot­tak kirívónak, különösen fel­háborítónak. Tény, hogy a jobbágysággal együtt a kis- és középnemesség is elszegé­nyedett. Ki-ki a ma?a ionos­nak hitt minimális igényeihez kéoest. Mive azonban a m terheket viselő jobbágyság a puszta létét is alig tudta már tengetni, onrtan kellett elven­ni, ahol még Volt. Rákóczi NÓGRAD - 1976, április 27., kedd nem halogathatta tovább a közteherviselés szorgalmazá­sát, a nemesség megadóztatá­sát. Megszámlálhatatlan gond­jai között külön nagy summa volt a külpolitika. Történelmi szerencsétlenség, hogy a hazai megpróbáltatásaikkal párhu­zamosan rendre kedvezőtlenül alakultak Magyarországra nézve az európai események. A fejedelem komolyan senki­ben nem reménykedett. Ausztria pozíciói megszilár­dultak. Svédország a Habs­burgokkal való szövetséget ke­reste. Poroszországra sem le­hetett számítani. XIV. Lajos változatlanul csak csöoögtette a segítséget, de megüzente, hogy hajlandó lesz rendes dip­lomáciai szövetségre lépni Rá­kóczival. mint szuverén ál­lamfővel, ha beiktatják az er­délyi fejedelemségbe és ki­nyilvánítják az egységes Ma­gyarország e's^a'-oHását a’ Ausztriai Háztól. Rákóczi, bár örökösen csalódott a francia uralkodó ígéreteiben, a szaván kívánta fogni XIV. Lajost. Nyomosabb oka is volt en­nél az erdélyi útra. Az ország keleti harmadát, ahol a közép­kori Magyarország rombadő­lése után életben maradt ál­lami létünk folytonossága, kü­lönös ragaszkodással kezelte. Rákóczi céltudatos, szilárd történelmi , ismeretekre tá­maszkodó államférfi volt. Er­délyhez nem dinasztikus ón­zésből ragaszkodott, mint ahogy egyetlen tettére sím fogható rá az öncélú hatalom­vágy. Igaz, Erdélyt sokszor em’egette így: „Eleim kedves lakóhelye”, hiszen négy őse ült ott a fejedelmi székben. Eleim kedves lakóhelye — ez annyit jelentett számára, hogy kötelessége megóvni Erdély ál­lami függetlenségét, őrizni az öná'ló állami létet ezen a re­dukált Magyarországon. Mindezt és még sok min­dent tüzetesen végiggondolt a fejedelem rozsnyoi i s'.a.- lásán. Változatlanul néhánv órát pihent naponta. Tenger­nyi dolga elvégzéséhez haj­,rt témát dolgoz föl. hanem Kleist Kolhaas Mihályából ment tárgyat. HEINRICH von Kíeisí két­száz éve született az Oöeia menti Frankfurtban. Mint, a nagyromantika sajátos meg­valósítója. robbanásteli ter­mészet. a Strum und Drang késői folytatója, beteg leiké: vei remekműveket alkotott. Művet tele vannak meg'epe- féssekkel, akár csak az élete. Katonai szolgálatba lépett, de lázadozott a porosz fegyelem ellen, kilépett és tanulmá­nyokba kezdett Párizsban megutálta az átkos civilizá­ciói. elhatározta, hogy pa­rasztnak megy. s menyasszo­nyával aki ezt ellenezte, nyomban szakított. Később sokat utazgatott, összeveszett Weimarban Goethével és nagy bosszúra készült. Mint kémgvanus egyén. Napóleon katonáinak fogságába jutott. Halála- is romantikus. Egy asszony elárulta neki, hogy öngyilkosságra készül. Kleist elmegy az asszonnyal egy Berlin mellett tó partjára, ír egy cinikus búcsúlevelet és másnap agyonlövi az asz- szonyt, majd a pisztolyt sa­ját. mellének fordítja. Ilyen váratlan fordulatokban gaz­dagok regényei és drámái- Számtalan drámát alkotott, amelyek nem értek el kirob­banó színpadi sikert, egyné* melyiket életében be sem mutatták. „Míg a kor az ár­nyalatokat- a mellékhangokat keresi, Kleist minden klasz- szikusnál inkább csak a lé­nyeget látja, drámái oly tö­mören lényegszerűek, hogy a közönség sem akkor, sem azó­ta nem tudja befogadni ezt a tömény anyagot a színpadon, ahol az élet erősen felhígított oldatához szoktattak hozzá bennünket” irt róla Szerb Antal. A hét legszínvonalasabb, legértékesebb, kiemelkedően emlékezetes lévéműsorszáma tulajdonképpen három ténye­ző, illetve személy — a ka­posvári színház. Sütő és Kleist — találkozásának ered­rnérive Furcsa veletlen h»?'* a drámává! is gyakorta ka­cérkodó Kleistnek pontos«» egv regén ysikere. vagy még" inkább má is .v keres regétr e diadalmaskodott egy magyar vidéki színház színpadán. A Kolhaas Mihály. a tanregénv. amelyből mádén tollforg-’fó megtaníthatja. hogv csak úgy szabad írni, ha valami köz­érdekű mondanivaló feszíti a keblet, s nagyon tömörmek kell lenni a mesélésben. hogy ne fecsegjünk, semmi fölösle­geset ne mondjunk. Hát ezt a harmadik sze­mélye elbeszélést Sütő And­rás hígította oldattá, de úgy, hogy az eredeti ízből, mon­danivalóból egy szemernyit se veszítsen. A címben szereplő tócsiszár ezúttal nem egy minden hájjal megkent ló- kupecet. hanem egy tiszta lelkű, példás családi életet élő, becsületes lókereskedőt takar. Akit számos méltány­talanság. erőszak sújt. E'őbb lovait rabolja el a várúr. szol­gaiját vereti félholtra, később instanciázó feleségét sújtják agyon a poroszlók dárdái, s hiába keres bárhol is jogor­voslatot. A hatalom csak kö­zösségi, áílagos igazságot is­mer, az egyén viszont a maga sérelmein vagy biztonságán méri le a hatalom igazságos­ságát. Sütő éppen ezt hang­súlyozza ki, hogy az egyének­re szabott, törvényes igazság kiszolgáltatása híján elkép­zelhetetlen kollektív igazság- Kolhaas is rablóvá aljasuk- miután mindvégig hiába ke­reste a jogorvoslatot sérel­meire. Végül is a választó­fejedelem visszaadatja elra- ‘ bolt javait, megbünteti a rab­lókat és felesége halálának okozóit, de egyidejűleg a tár­sadalomnak is igazságot szol­gáltat: dúlásaiért Kolhaast akasztófahalálra ítéli. A HÁRMAS találkozásnak ezúttal a kaposvári színtár­sulat volt’ a legsikeresebb résztvevője, a kleisti—sütői mondanivalót maradandóan tolmácsolta. (b. t.) tévéajánlatunk és a két nép barátságát jel- seire választ kaphat — ha a lemzi. műsoridő engedi — a stúdió­20.05-kor kezdődik a Fő- ba meghívott külpolitikai új- rum. A mai műsor témája a ságíróktól. A tv telefonszá- nemzetközi élet. á kü politika mai (17 órától) 250—000. 215 legújabb és legfontosabb kér- —721 és 215—921. Az utóbbi dései. Most ismét telefonon kettő 19 órától A műsort érdeklődhet bárki, és kérdé- Sugár András vezeti. nalban kelt, a késő éjszakai órákig talpon volt. Csak azért nem illik rá, hogy emberfelet­ti az, amit vállalt, mert ön- feláldozása nagyon is emberi volt. Érthető, mennyire el­keserítette, amikor értesült Turóc vármegye körleveléről. A túród nemesek arra bujto- gatták a többi megyét, hogy pártoljanak át Bécshez, mert Rákóczi zsarnokoskodik fe­lettük, rosszabb uruk. mint amilyen Ausztria császára len­ne. Szerencsére becsületesen viselkedtek a megkísértett vármegyék, elküldték Rozs­nyóra a pártütést kezdemé­nyező írást., Ez is, meg a töb­bi aggasztó jel — a gazdasági hanyatlás, a hadsereg ál apo- ta, a külpolitikai helyzet — arra késztették a fejedelmet, hogy összehívja Rozsnyóra a szenátust. 1707. január 16-án kezdő­dött és február 10-ig tartott a kimerítő tanácskozás. Min­denről tárgyaltak, az Auszt­riai Háztól való elszakadás­ról is. Tekintettel az ország sorsát alapvetően érintő ügyek nagy horderejére, megái i*i­podtak, hogy országgyűlést hir­detnek Önodra 1707. május e'sejére. Közben sort keríte­nek Rákóczi beiktatására az erdélyi fejedelmi méltóság­ba, így egész Magyarország törvényesen választott állam­főiéként vehet részt az ónodi országgyűlésen, tehát teljes közjogi, politikái és diplomá­ciai tekintéllyel vezetheti to­vább a függetlenné vált or­szág ügyeit. A lázas munkával töl lőtt rozsnyói hetek után sem csök­kent a tempo: február 12-én legkedvesebb várába, Mun­kácsra sietett, innen hirdette meg az erdélyi rendek or­szággyűlését március 28-ra, Marosvásárhelyre. Látszat sze­rint óriási hódolattal fogad­ták a Szilágyság felől Erdély határán a legelőkelőbb fö- urak, kíséretéhez rengeteeen csatlakoztak, vonulása dia­dalmenetté fokozódott. Mező- bándon pihenőt tartott, itt vette át beiktatása feltételeit. Tapasztalnia kellett, az erdé­lyi rendek egyáltalán nem ér- zegősek. Külső hódolatuk mögött kemény számítás hú­zódott meg. A lehető leggon­dosabban állítottak^ össze kí­vánságaik tág körét, nehogy csorbuljon önállóságuk a fe­jedelmi hatalom javára. Rá­kóczi semmi ellenvetést nem tett. Mindenképpen meg kell lett történnie a beiktatás­nak, amellett soha nem pró­bálta csorbítani, sőt, a Habs­burgokkal szemben védelmé­be vette a nemesség alkotmá­nyos jogait. Akkor még senki nem tud­hatta, hogy Erdélyben ez lesz az utolsó fejedelmi beiktatás. Festői nagyszerűséggel. fe­lejthetetlen pompával zajlot­tak le az ünnepségek. Rákó­czi' április 5-én vonult be Marosvásárhelyre az udvar­tartás barokk eerem »májá­val. (Folytat jukt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom