Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-27 / 99. szám
Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje a Szovjetunió! Nem lenne szerencsés, ha közös gazdaságainkban az ugyan nem a legújabb évjáratú, de még mindig használható gépeket eldobnák, kiselejteznék. Az öreg masinák képesek — ha kisebb teljesítménnyel is — elvégezni az olykor sürgős mezőgazdasági munkát. Az órhalmi közös gazdaságban dicsérték a kukorica vetéséhez még kiválóan alkalmazható úgynevezett négyzetes vetőgépet, mely lehet 10—15 esztendős, de kiváló szolgálatokat tesz, Csáki László és Bell Sándor, akik a vetőgép tartályát időről időre feltöltik, s az úgynevezett „faros” teendőket is ellátják Vetés közben, dicsérték a már lassan „ob- sitba” lépő gépet, mellyel a napokban a földeken dolgoztak. — kj. — Kiváló ipari szövetkezelek ’ A Nógrád megyei KI- SZÖV-höz tartozó ipari szövetkezetek közül az elmúlt évi eredmények alapján hat szövetkezet kap kitüntetést. A Salgótarjáni Tervezőlés Építőipari Szövetkezet, az elmúlt öt év alatt immár harmadszor nyerte el az elmúlt ötéves tervük 365 az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszitérium Kiváló Szövetkezete címet. Az elmúlt 'ötéves tervünk 365 millió forint termelési érték eléréséről szólt' és 418 millió forintra teljesítették' Ebből több mint 180 millió a lakásépítési eredményük. Tavaly 8,3 százalékkal növekedett a termelésük, ugyanakkor a létszám 8 százalékkal i csökkent. A termelés növeke- ' dése tehát teljes egészében a termelékenységből eredt' hiszen az egy főre eső termelési érték csaknem 20 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Dicséretükre válik, hogy a lakossági szolgáltatás tavaly 71 százalékkal növekedett. A Balassagyarmati Ruhaipari Szövetkezet ugyancsak harmadszor érdemelte ki a Könnyűipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete címet' Az eredeti ötéves tervet 16.7 százalékkal telj sí tették túl. Bár a létszámuk a tervezettnél 8 és fél százalékkal kevesebb volt az elmúlt évben' az üzem- és munkaszervezés, a termelékenység növekedése eredményeként 21 és fél millióról, több mint 30 millióra növelték az éves termelési értéket. Különösen dicsérendő, hogy tavaly az előző évi 84 és fél százalékról több mint- 92 százalékra növelték termékeiknél az első osztályú áruk arányát. A szövetkezeit tavaly ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát' és ez eredményeiben is kifejezésre jut. Az ünnepséget csütörtökön tartják BalassagyarmatonA Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet szombaton ünnepelte fennállásának negyed- százados jubileumát. Az elmúlt évi eredmények alapján kettős ünnepet tartottak, hiszen elnyerték a KISZÖV Kiváló Szövetkezete címet- A szövetkezetnél tavaly a termelés értéke csaknem 42 százalékkal haladta meg az előző évit. A lakossági szolgáltatást csaknem tíz százalékkal növelték. A takarékos, hatékony, eredményes gazdálkodóst bizonyítja, hogy az elmúlt évben a izovetkezet' tiszta nyeresége az előző évihez viszonyítva csaknem megduplázódott. A Salgó Cipőipari Szövetkezet, megyénk legrégibb ipari szövetkezete méltán nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet. A dolgozók több mint 90 százaléka vesz részt a szocialista brigád mozgalomban- Az elmúlt évben több mint 40 százalékkal növelték a termelést. Célgépesítéssel fokozták a termelékenységet. ami 25 százalékkal haladta meg az előző évit. Dicséri a szövetkezeteit az is, hogy a lakossági szolgáltatást 16 százalékkal fokozták. Az Érsekvadkert és Vidéke Építőipari Szövetkezet az elmúlt évben jelentős fejlődést ért el. Létszáma 40 százalékkal növekedett, ugyanakkor a termelési érték 83 százalékkal, az előző évihez viszonyítva- Az egy főre eső termelési érték 30 százaötven évvel ezelőtt, 1926. április 27-én, a kora reggeli órákban a salgótarjáni szénmedence bányászai feleségeikkel, gyermekeikkel útrakeltek Budapest felé, hogy tűrhetetlen helyzetüket feltárják és sürgős intézkedéseket kérjenek. Teremtsenek munkaalkalmat, enyhítsék a munkanélküliséggel és bércsökkentéssel sújtott bányászok, bányászcsaládok ínségét. Az éhségtüntetés gondolata már hónapok óta érlelődött. Korábban, 1922-ben még a pótműszakok eltörléséért léptek sztrájkba a bányamunkások, 1924-től azonban folyamatosan csökkent a bányászok foglalkoztatása, és 1925-től fokozódott az elbo- csájfásuk. „Egy esztendő óta szinte napról napra biztatták őket, hogy javulni fog a helyzet, és hónapról hónapra újabb százaknak mondtak fel. Olyanoknak is, akik 25 éve túrják a földet és termelik a szénből az aranyprofitot” — írja az Űj Március 1926. májusi száma. Az Esti Kurír szerint 1924. júliusától a munkásság 38 százalékát elbocsájtották és 1926. április 15-én ismét 600 bányamunkásnak mondtak fel. A még el nem bocsájtott bányászok is csak heti 2—3 napot dolgoztak. A munkaidő erőteljes csökkentésén kívül kényszerszabadságolás is sújtotta a bányászokat. Chorin Ferenc, a bányatársulat igazgatója azzal magyarázta a helyzetet, lékkai volt magasabb', ami a termelékenységet jól tükrözi. A szövetkezet nyeresége több mint másfélszeresére növekedatt, míg a lakossági, építőipari munka, illetve a szolgáltatás megduplázódott az elmúlt egy év alatt. Rászolgáltak a Kiváló Szövetkezet címre. A Karancsvölgyi Építő Szövetkezet termelése az elmúlt évben 10 és fél százalékkal haladta meg az előző évit- Dicséretes' hogy a szolgáltatási tevékenység több mint 23 százalékkal növekedett. A termelékenység növekedése 12 százalék, ugyanakkor a nyereségnövekedés az előző évihez viszonyítva 26 százalék. Az építőipari javításokat csaknem megkétszerezték a karancs- kesziek ők is méltán nyerték el a KISZÖV Kiváló Szövetkezete címethogy a társulat előtt két lehetőség volt: vagy elbocsájtja a munkásokat, vagy redukáltan foglalkoztatja őket. A bá-. nyatársaság „jólelkűségét, jótékonyságát” bizonygatta, amikor e két lehetőség közül az utóbbit választották, s heti 2—3 napon át foglalkoztatták a bányászokat. A munkaalkalom hiánya, az elbocsájtások fenyegető réme, a csökkentett foglalkoztatás, a nyomor késztette a bányászokat arra, hogy hatalmas demonstrációval hívják fel a kormány figyelmét a kétségbeejtő salgótarjáni állapotokra. A Pesti Hírlap szerint „Az első pillanatban azt hihette az ember, hogy ez forradalom, nagyobb szabású sztrájk valamely vélt sérelem miatt. Csak most, itt, Salgótarjánban látni, hogy a salgótarjáni bányászok sztrájkja ezúttal élénk és megokoli demonstráció”. Az éhségtüntetésben egységesen lépett fel a salgótarjáni szénmedence bányász- sága. Somlyó, Kazár, Székvölgy, Inászó, Zagyva, Zagyvaróna, Salgóbánya, Bag- lyasalja, Gusztáv-akna, Szá- nas. Etes, Kotyháza tárnái egyik napról a másikra "üresen maradtak. A Salgótarjánban gyülekező mintegy nyolcezres fegyvertelen tömeg Budapest felé igyekezett, ahol az ellenséget érezték. Elégedetlen emberek Karancsságon, az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben lassan hagyománnyá erősödik a szokás: mielőtt a közös gazdaság esztendős eredményeit értékelik, a szövetkezeti vezetők külön-külön is szót váltanak a kisebb közösségekkel, 3 munkakollektívákkal. Hasznos tanácskozást folytattak Ily módon az állattenyésztésben dolgozó szocialista brigáddal is. Egyetlen szövetkezet A 2400 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetben igen nagy jelentősége van az állattenyésztésnek. Ahogy Hanzelik Ferenc, tsz-elnök mondotta: — Tavaly, a 20 milliós termelési értéknek több mint felét az állattenyésztés „hozta”. Ha lassan is, fejlő,- désnek indult a szarvasmarha-tenyésztés. Tejből 700 ezer litert értékesítettünk, a hízott állatok több mint háromnegyedét exportra szállítottuk. S a következő években tovább nő az állattenyésztés bevétele. A közös jövedelem mintegy hatvan százalékát már az idén az állattenyésztéstől várjuk. Ez pedig, akárhogy is számoljuk, nem. kevés pénz. Így aztán az sem mindegy, hogyan dolgoznak, hogyan látják el feladatukat az állattenyésztők. A brigád tulajdonképpen tavaly is megtette a magáét. Amit vállaltak, teljesítették. A tartási, a takarmányozási viszonyok, az állategészségügyi munka javítása eredményezte, hogy a borjak edzettebbek, kevesebb hull el belőlük. A tehénállomány is sokat javult. A tej- hozam két év alatt 500 literrel emelkedett tehenenként és tavaly meghaladta a 2.300 litert. A 6/.écsényi járásban csupán egyetlen termelőszövetkezet, a varsányi előzte meg a karancsságia- kat. Jól tudják a szövetkezetiek, hogy mindez nem országra, még csak nem is megyére szóló eredmény. Csakhogy azt is ismerik, honnan jutottak idáig. Volt idő, amikor annyi tejet sem fejtek, amennyi a karancssági üzletnek elegendő lett volna. Amikor valóságos teher volt az állattartás. Takarmányt alig termett a határ, a keveset is körülményesen takarították be. Az állattenyésztőkkel is úgy voltak, hogy vagy jöttek dolgozni, vagy nem. Az állattenyésztő telepen majd mindennapos látvány volt az italos ember. Nos, ez az idő mindössze három-négy esztendővel van mögöttük. Akkor hát miért elégedetlenek a szakemberek, s maguk az állattenyésztők is? Nagy Sándor a szakosított szarvasmarhatelep vezetője így foglalta össze véleményét: — A lehetőségeink, mindenekelőtt a korszerű teleppel, a meglevő szarvasmarha- állománhygl jobb eredményekhez is adottak. Sütő Sándorné tejkezelő mondotta: — Ügy gondolom, hogy a 2500—2800 literes tejtermelés sem lehetetlen nálunk. Hogy mi kell hozzá? Több, meg jobb takarmány, és az. hogy mi magunk is pontosabban, jobban dolgozzunk... „Dobhatunk követ” Hasonló véleményen volt Marcsok László tehenész is, aki napi 150 liter tejjel „kezdett” és most már 800—900 liternél tart. — Olyan állattenyésztők kellenek, akik értik és szívesen teszik a dolgukat. Másképpen ez nem megy. Mert itt vagyunk ugye mi is, 108 jószághoz hárman. Magam, negyed négykor már kezdek. Ha másik két társam késik, valamennyien elmaradunk a munkával... De a kihasználatlan lehetőségek egész sorát rejti még a másik állattenyésztési ágazat, a juhtenyésztés is. Erről Babó Pál főállattenyésztő a következőket mondotta : * — A juhászatban kevesebb a bárány a tervezettnél. s ez előbb-utóbb megbosszulja magát. A tartási körülményeket, a takarmányozást, a gondozói munkát egyformán javítani szükséges, hogy eredményesebben dolgozzunk. ' Hornyán József, a bede- pusztai juhász is hasonlóképpen vélekedett: — A bárányszaporulat kevés, nem több 75 százaléknál. Egyidőben valahogy divatba jött nálunk: eladni minden bárányt jó pénzért! Az állomány meg lassan leromlott, mert nem frissítettük, nem cseréltük az anyaállatokat. Dobhatunk mi egymásra követ, de ez most már aligha segít... Csinálni kell a dolgunkat, jobban mint eddig. Mert lehet ez a mostani szaporulat 90 százalékos, vagy annál több is. Fegyelmezett munka — Mindez a beszélgetés még a tél végén zajlott. Han- zelik Ferenc már az intézkedésekről, s azok hálásáról is számot adott,. — összevontuk a szarvas* marha-állományt,, gondosab* ban takarmányozunk, ponto* sabban, egyenletesebben te* szik dolgukat az állattenyész* tők is. Az első negyedér eredménye: 2800 liter tej te* henenként.... Az intézkedések részét képezik azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a szövetkezet vezetői, az állattenyésztő szocialista brigád tesz.' A tervszerű, tudatos munka még 1973-ban elkezdődött, • azóta is tart. Az állattenyésztők közül többen is szakmunkásvizsgát tettek. Terv-j szerűvé tették a takarmánytermesztést, gépesítették a takarmánybetakarítást. A mintegy 15 milliós beruházással épült szakosított szarvasmarhatelepet lassan teljesen betelepítik. Az év végén a tehénállomány eléri a háromszázat. A termelő- szövetkezet még 1974 végén csatlakozott az Agrokomplex tejtermelőrendszerhez, • a gazdaság vezetői elmondták elképzeléseiket a tartás-- technológia korszerűsítéséről, az állattenyésztési munka, a takarmányozás további javításáról is. Nemrégiben az enyingi szaktanácsadó gazdaság szakemberei jártak Karancsságon.’ Őket is meglepte a változás, amit tapasztaltak. Mint mondották, megvan a reális alapja annak, hogy a szakosított telepen az idén elérik * 3000 literes tejtermelést. Hanzelik Ferenc mégis óvatosan, nyilatkozott: — Ha a 3000 liter nem i#,- a 2800 biztosan meglesz. Nem titkolta, mennyire bízik az állattenyésztőkben, akik az idei brigádvállalásukban fegyelmezettebb, pontosabb munkát ígértek. Vincze Istvánná EVE ^íisterenye, Mizserfa, Homok- terenye és Mátranovák bányamunkássága , az országút mentén táborozott. Több ezer főnyi tömeg várakozott arra, hogy a salgótarjániakhoz csatlakozva, felvonuljanak Budapestre. A tömeg csak Zagyvapál- falváig jutott' el, ahol megerősített csendőrosztag várta a tüntetőket. Rakovszky belügyminiszter nyilatkozta az Esti Kurír 1926. április 28-i számában, hogy a „Megtettem minden intézkedést abban az irányban, hogy a terv esetleges keresztülvitele meg- akadályoztassék”. Ehhez nyújtott segítséget a szociáldemokrata párt jobboldali vezetése is, amikor1 azt javasolta: a tömegtüntetés helyett válasszanak 12 fős küldöttséget, és az menjen Budapestre. A bányamunkások egy része — ha vonakodva is — beleegyezett abba, hogy küldöttség keresse fel a kormány illetékeseit helyzetük javítása érdekében. A tömeg nagyobb része azonban újra elindult Budapest felé. Ezeket a csendőri brutalitás hajtotta vissza. A küldöttséget Csóka Vendel munkásegységet megbontó, jobboldali szociáldemokrata, helyi titkár vezette. Budapesten csatlakozott hozzájuk Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő, A küldöttség TÉMT összetétele a tárgyalásokra is rányomta bélyegét. A bányászok képviselői szinte semmit mondó ígéretekkel tértek haza Valkó kereskedelmi és Vass népjóléti minisztertől. Május 2-án, a salgótarjáni és környékbeli bányamunkások mintegy 10—12 ezer fős tömege előtt számolt be a küldöttség, útjának eredményéről. A , kormány azt ígérte, hogy korlátozzák a külföldi szén behozatalát, és magyar szenet helyeznek el a hazai piacokon. Munkaalkalmakat biztosítanak a bányászoknak építkezéseknél és patakszabályozásnál. A kormány és a bányatársulat visszautasította a salgótarjániak által követelt munkanélküli segélyt. A bányászok nem elégedtek meg a. küldöttségnek tett ígéretekkel. A Bányamunkás 1926. május 17-i száma hangot is ad a bányamunkások állásfoglalásának, mely szerint „ha, mint már évek óta újból azt tapasztaljuk, hogy a kormány az ígéreteknél tovább nem megy el, nem fog bennünket semmiféle hatalom eltéríteni attól, hogy elmén jiink Budapestre, és megmondjuk a Bethlen-kor. mánynak, hogy a munkásság borzalmas nyomorának egyedüli oka a kormány, a kormány helytelen gazdaságpolitikája és megmondjuk neki azt is, hogy javulás csak akkor fog következni, ha a kormány eltávozik a helyéről, és átadja a helyét olyan kormánynak, amelyik segíteni akar, és segíteni tud a dolgozók kétségbeejtő nyomorán”. Nem lenne teljes a kép az 50 évvel ezelőtt történt eseményekről, ha figyelmen kít vül hagynánk a megyeben illegálisan dolgozó kommunisták és a legálisan működő Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek szerepét a nagy tömegmegmozdulás szervezésében, vezetésében. A Kommunisták Magyarországi Pártja politikáját hirdető és megvalósító MSZMP-szervezetek közül a legnagyobb a baglyasaljai volt, amely mintegy 80 tagot számlált. Az erőt csak növelte az a nagyszámú bányamunkás, amely hitt az MSZMP által hirdetett politika igazában, a munkásság helyzetének javítása érdekében tett kezdeményező, szervező és irányító múnkájában. A nógrádi bányamunkások ■ 50 évvel ezelőtt hatalmas politikai demonstrációja, a munkásmozgalom e nagyszerű akciója méltán váltott ki elismerést, s vált ki ma is tiszteletet az utódokból. A'onsik Ilona NÓGRÁD - 1976. április 27., kedd * %
