Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

portugál választások A szocialisták szerezték meg a legtöbb szavazatot A szavazatok 90 százaléké- alábbi eredmények alakultak Jiak összeszámlálása után az ki: Szocialista párt 35.07 Demokratikus néppárt (PPD) 24.03 Demokrata szocialista centrum 15.85 Kommunista párt 14.52 Népi demokratikus unió (UDO) — maoista 1.07 százalék Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hétfőn hajnalban sajtóérte­kezletet tartott a lisszaboni Gulbenkian-alapítványban berendezett nemzetközi sajtó- központban. Kijelentette: ha a szocia­lista és a kommunista párt megszerzi a szavazatok több­ségét, meg kell állapodniok egy baloldali többség és egy baloldali kormány létrehozá­sában. „Mindkét félnek egy- egy lépést kell tennie a má­sik felé ” — mondta a főtit­kár. Hozzáfűzte, hogy pártja „nem nyújt passzív támoga­tást” egy tisztán szocialista kormánynak. Csak a PKP­val lehet baloldali többségét és baloldali kormányt terem­teni. Cunhal kijelentette még: a kommunisták érde­keltek a portugál demokrá­cia konszolidálásában, a re­akció viszont sem politikai­lag, sem gazdaságilag, sem katonailag nem érdekelt benne, ennek következteben továbbra is éles ellentétekre lehet számítani. A portugáliai nemzetgyű­lési választások eddigi, csak­nem teljes eredményei azt mutatják, hogy egyik párt sem szerezhet többséget az új nemzetgyűlésben. A szo­cialista és a kommunista párt összefogásával baloldali többség kialakítható lenne, de Mario Soares, a szoci­alista párt vezetője hajnalban megtartott sajtóértekezletén megismételte korábban is hangoztatott elutasító állás­pontját E szerint pártja egyedül akar kormányozni, ha erre felkérik, s nem lép koalícióra sem a baloldallal, sem a jobboldallal Francisco sá Cameiro, a PPD vezetője világosan ér­tésre adta, hogy koalícióra szeretne lépni a szocialisták­kal. Mint mondotta, a szö­vetkezés „csökkentené a gaz­dasági válság megoldásával járó kockázatokat”. Az AP szerint egyes kato­nai vezetők és szocialista párti politikusok megpróbál­ják Soarest rábeszélni arra, hogy változtassa meg állás­pontját, amely szerint párt­ja nem lép koalícióra más párttal. Ma kezdődik Gromiko párizsi látogatása i ;,Nagyra becsüljük Francia- • országhoz fűződő viszonyun­kat és készek vagyunk a megértés és az együttműkö­dés területeinek kiszélesítésé­re” — Leonyid Brezsnyevnek s ezeket az SZKP XXV. kong­resszusán elhangzott szavait idézik a szovjet lapok And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter kedden kezdődő franciaországi hivatalos láto­gatása előtt. A szovjet főváros politikai "megfigyelői a látogatás kap­csán emlékeztetnek rá, hogy Moszkva és Párizs együttmű­ködésének nagy szerepe volt az európai biztonsági kon­ferencia sikerében és utalnak arra. hogy a helsinki záró­okmány végrehajtásában ugyancsak fontos rendeltetése van ennek a kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben a szov­jet sajtó egyetértéssel idézte '"IGromiko párizsi tárgyalópart­nerének, Sauvagnargues kül­ügyiminiszternek a kijelenté­seit, amelyek azt bizonyítot­ták, hogy Franciaország je­lenleg is figyelemre méltó kö­vetkezetességet tanúsít az enyhülési politika védelmé' b^n. Giscard d'Estaing 1975. ok­tóberi moszkvai látogatása, amelynek során turisztikai, energetikai, légiforgalmi és repülőgépipari megállapodá­sokat írtak alá, tovább erő­sítette a szovjet—francia vi­szony politikai és gazdasági pilléreit. A gazdasági válság két esztendeje pedig azzal a tanulsággal járt sok francia számára, hogy a mostani idő­szakban különlegesen fontos­sá válnak a szocialista or­szágokkal kötött hosszú lejá­ratú megállapodások. Így pél­dául Franciaország részt vesz az orenburgi földgáz­feldolgozó komplexum, vala­mint az uszty-ilimi erdő­ipari komplexum építésében, míg Franciaországban 130 szovjet szakember közremű­ködésével Nyugat-Európa leg­nagyobb sajtolóber“iciezését szerelik fel. A Pra- vasár­napi számában ezzel laocso- latban rámutatott: „a távlatok reménykeltőek. A gazdasági együttműködés jelenlegi üte­me arra vall, hogy a kitű­zött célt, a kereskedelmi for­galom megkétszerezését a mostani ötéves időszakban vagy esetleg megháromszoro- zását is, teljesen reálisnak le­het tekinteni”. Az Izvesztyija Gromiko lá­togatását kommentálva utalt arra, hogy a párizsi megbe­széléseken a további együtt­működés konkrét vonatkozá­sai mellett szóba kerülnek majd a világpolitika időszerű kérdései is -A lap párizsi tu­dósítója megállapította, hogy a francia közvélemény a je­lekből ítélve nagy érdeklő­déssel várja az eseményt. A moszkvai kommentárok a szovjet közvélemény hason­lóan nagyfokú érdeklődésé­ről tanúskodnak. (MTI) Viszonylagos nyugalom Kamal Asszad' á libanoni parlament elnöke bejelentet- ' te. hogy a képviselők május 4-rén ülnek össze az új elnök • inegválas-itása céljából. Hoz­záfűzte azonban, hogy e lét- fontosságú parlamenti ülés megtartása függ a biztonsá­gi helyzettől. Az illetékes szervek máris hozzáláttak azoknak a terveknek a kidol­gozásához. amelyekkel szava- . tolni próbálják a rendet' mi­közben a képviselők a parla­ment ideiglenes otthonául szolgáló, semleges övezetben fekvő villában a libanoni válság békés rendezése szem-ontiából sorsdöntő vá­lasztást megejtik. Kamal Asszad, hétfőn Da­maszkuszba utazott: tárgya­lásainak középpontjában az elnökválasztás fog állni. Az elnökjelöltek névsorá­ban a leggyakrabban tovább­ra is Raymond Edde. a nemzeti blokk, vezetője' va­lamint Elias Szarkis. a köz­ponti bank vezérig? zgató'a szerepel. Abu íjad, az El Fa.tah főparancsnokságának elnökhelyettese nyilatkozat­ban biztosította a palesatinai ellenállási mozgalom támo­gatásáról Libanon újonnan megválasztandó elnökét, Tiad hangsúlyozta, hogy a palesz­tin szervezet minden segít­séget megad az új elnöknek, az ország újiá^—'^séhez, és a biztonság helyreállításához. Kuba és a washingtoni fenyegetés Az utóbbi időben Wa­shingtonban nem takarékos- kodnak a Kubának címzett fenyegatésekkke 1. Greener, a Pentagon szóvivője sajtókon­ferencián közölte: a vezér­kari főnökök tanácsa részt vesz azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nemzetbizton­sági tanács megvitatja a Kuba elleni esetleges lépé­seket. A Washington Star News szerint az USA katonai ak­ciókat is kezdeményezhet Kuba ellen, ha Havanna új •.kockázatot vállal” Afriká­ban. A spekulációk és fenye­getések jellege olyan, mint­ha az Egyésült Államok Teo­dor Roosevelt bunkópolitiká­jának idejét élné és .’joga” lenne a kontinens bármely országában katonai alakula­tokat partra (tenni. E«ves hírmagvarázók az újabb Kuba-fóbiás rohamot az elnökválasztás közeledté­vel magyarázzák, amikor nem lehet figyelmen kívül hagyni még az USA-ban megtelepedett kubaiak szava­zatait sem- Ez egyben enged­mény is azoknak a köröknek- amelyek nem képesek elsza­kadni a hidegháborús dog­máktól és a Mac Carthysta hangulattól. Nem szabad szem elől té­veszteni a Kuba-ellenes kam­pány egy másik, igen fontos tényezőjét sem: a gazdasági felszabadulásra. a politikai önállóság megszilárdítására törekvő Latin-Amerika meg- ijesztéséről van szó. Külö­nösen az aggasztja az Egve- siilt Államokat- hogy a tér­ség országai együttműköd­nek Afrika, Ázsia országai­val, a szocialista államok­kal. Nem véletlen- hogy a kontinensen tett utazásakor, Kissinger lebeszélte Brazíliát arról, hogy belépjen az olaj- exportáló országok szerveze­tébe- a OPEC-ba. vagy bár­milyen más olyan szervezet­be, amely a ,'harmadik világ” érdekeit hivatott képviselni. Ugyanakkor Washington ellenséges kampányba kez­dett Guayana és Jamaica -ellen abból a célból. hogv meghiúsítsa kölcsönösen elő­nyös együttműködésükéit nemcsak Kubával, hanem az afrikai országokkal is. De éppen az enyhülés kö­rülményei között a kontinens országai nem akarnak bele­nyugodni az USA-tól való függőségbe. Jamaica- jelen­tette ki egvebek között Mi­chael Menli miniszterelnök, túlságosan soká volt alá­rendelt szerepben; védelem­re van szükségünk a ,'Wa­shingtoni hideg” ellen, hang­súlyozta, s ehhez fejleszteni kell kapcsolatainkat Kubá­val és a -.harmadik világ” országaival. A Kuba-ellenes zajongás­sal Washington igyekszik 'bátorítást nyújtani Latin- Amerika reakciós rendszerei­nek. mint pl- a nicaraguai diktatúrának, aláásni Pana­ma igyekezetét a csatorna­övezet visszaszerzésére. Van ennél még fontosabb cél is: ■arra kényszeríteni Mexikót, és Venezuelát- hogy csök­kentse erőfeszítéseit a latin­amerikai gazdasági rendszer megvalósításáért, ez hivatott megvédeni ugyanis a konti­nens érdekeit az ULA gaz-. 2 NÖGRAD - 1976. április 27., kedd Amli*ej <Ri*eeNko Moszkvában nekrológot ad­tak ki azzal kapcsolatban, hogy hétfőn életének 73. évé­ben hirtelen elhunyt And­rej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldötte, a Szovjetunió kétszeres hőse, honvédelmi miniszter. A nek­rológot Brezsnyev, Koszigin, Podgornij, továbbá más szov­jet politikai és katonai ve­zetők írták alá. „Andrej Grecsko szemé­lyében a szovjet nép, a had­sereg és a flotta harcosai a kommunista párt és a szovjet, állam jeles személyiségét, a Szovjetunió fegyveres erői építésének egyik aktív része­sét, kiemelkedő hadvezért, a Nagy Honvédő Háború dicső hősét vesztették el, aki egész életét a szocialista állam vé­delmi képessége megerősíté­sének és a szocialista állam megvédésének szentelte, el­vesztették hű fiát, a kommu­nista pártnak, amelynek 1928 óta tagja volt” — hangzik a nekrológ. Andrej Grecsko 1903-ban született az Oroszország 'déli részén lévő Rosztov város közelében, paraszti család­ból. Tizenhat éves ifjúként önként be’épett a Vörös Had­seregbe és bátran harcolt a szovjethatalom ellenségei el­len. „Azóta — állapítja meg a nekrológ — élete elszakít- hatatlanul egybefonódott a szovjet állam fegyveres erői­vel, s ennek soraiban dicső harci utat tett meg. amíg vö­röskatonából a Szovjetunió marsallja lett.” A Nagy Honvédő Háború idején Andrej Grecsko előbb egy lovashadosztály és -had­test parancsnoka volt. 1942 áprilisában hadseregparancs­nokká nevezték ki. Andrej Grecsko csapatai részt vettek Ukrajna, Len­gye'ország es Csehszlovákia felszabadításában. „Valamennyi, Grecsko ál­tal irányított hadművelet­ben kifejezésre jutott elgon- gondolásainak merészsége, a megvalósításukra irányuló törhetetlen akarat; a szemé­lyes bátorsága.” A háború utáni években Andrej Grecsko a kijevi ka­tonai körzet parancsnoka, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főpa­rancsnoka. a szárazföldi erők főparancsnoka, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka volt. 1967 áprilisában a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterévé nevezték ki, és ezt a felelősségteljes állami posz­tot töltötte be élete végéig. „Andrej Grecsko szilárdan és nagy hozzáértéssel valor'], sította meg a pártnak a szov, jet állam védelmi ereje szün* télén megszilárdítására irá­nyuló vonalát. Jelentősen hozzájárult a hadsereg és * flotta szervezetének és felsze­relésének tökéletesítéséhez, a személyi állomány képzésé­hez és neveléséhez, a szovjet hadtudomány fejlesztéséhez. Grecsko szüntelenül gondos­kodott a szovjet fegyveres erők és a testvéri szocialista or­szágok hadseregei harci együttműködésének megszi­lárdításáról” — hangoztatja a nekrológ. Andrej Grecsko tevéke­nyen részt vett a párt- és a társadalmi-politikai életben. Többször megválasztották az SZKP Központi Bizottságá­ba. 1973 áprilisától Andrej Grecsko tagja volt az SZKP KB Politikai Bizottságának. Andrej Grecskónak kétszer adományozták a Szovjetunió Hőse címet, s kitüntették szo­cialista és más államok ér­demrendjeivel Andrej Grecsko temetésének megszervezésére kormánybi­zottság alakult. Ennek elnö­ke Dimitri j Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Andrej Grecskót a Vörös1 téren a Kreml falánál teme­tik el. (MTI) Vietnam piros betűs napja Vietnam csaknem hú szmillió választópolgára va- mesterségesen kettészakított sárnap forradalmi, ünnepi légkörben járult az urnák elé. népe, amelynek egyesülése Az eddig közölt adatok szerint Hanoiban a lakcsság elé most már semmilyen im- 99.82 százaléka lett eleget állampolgári kötelességének, perialista ellenség nem gör- Egyes peremvárosokban 100 százalék volt a szavazási díthet akadályokat. arány. . „Az ország tortenetebep a legdemokratikusabb választá­Ez a vasárnap, 1976 ápri- például Hon Khoai szigete, sokat tartották meg tegnap” lis 25-e, mint a Nhao Dán, az ország legdélibb pontja — — írta hétfői vezércikké- a Vietnami Dolgozók Pártja ahol reggel nyolc órára már ben a Nhan Dán — „A ko­rábban elnyomott és demok­ratikus jogaiktól megfosztott milliók szabadon járulhattak az urnák elé, hogy megvá- ,, . , , lasszák az egyesített és szo­cialista Vietnam legfelső al­„A jelenlegi választások csak a külföldi agresszofok- kal folytatott harmincéves nek eredményeként váltak ramhTtalmi^sTervéneT'Tép^i- lehetsegesse. Népünk győzel­me megvalósíthatatlan lett selőit... Vietnam népe egy é* oszthatatlan és a szocializ­mus az ország számára a* befejezett — küzdelem után végre Vietnam minden négy zetméternyi területén sza­bad, demokratikus sokra került sor. legtöbb választóhelyiség előtt, az ország minden részében, már reggel hétkor sorban álltak a szavazásra jogosultak, és a legtöbb he­lyen délután fél kettőig min­központi napilapja írja, „Pi- mindenki leszavazott, ros betűs napként” vonul be most már Vietnam történel­mébe. Nem egy egyszerű — amúgyis piros betűs — vasár­nap volt ez, az évi ötvenket­tő közül. Hanem az a nap, amelyen a különböző külföl­fii óc qo, resszorokkal három évtizeden volnf a testvéri Szovjetunió __ _ át folytatott — és a múlt év *s /'“Lk™m,un‘stä partja, egyedüli előre vezető út!' áprilisának végén sikeresen s a tc>bbl barati nemzet tá­mogatása és segítségnyújtása Ho Sí Minh, fájdalom, nélkül” — nyilatkozta a vá- már nem érhette meg a viet- lasztások előestéién Hanoi nami nép műit év áprilisi választá- városi tanácsának elnöke, végleges győzelmét, sem a Tran Duy Hung. Hozzátehet- mostani az egész országra Reggel héttől este hétig iük: ® mintegy húszmillió kiterjedő demokratikus vá- tartott a szavazás — elvben, szavazásra jogosult vietnami lasztásokat. Szellemében A gvakorlatban azonban a állampolgárral jelképesen azonban ott él, jobban mint együtt szavazott az egész szó- valaha, népe között, s az új. cialista tábor. Amiként velük szocialista Vietnam — az or- hosszu voltunk a francia, majd az szág egész területén — az 3 amerikai megszállók és a végakarata szerint épül to- népellenes Thieu-rezsim elie- vább. Most már véglegesen ... nj harcukban, ugyanúgy ve- róla nevezték el Saigont is, denki leadta a voksát. De vagyunk továbbra is, az s az egykori dél-vietnami fő­akadt olyan helység is — immár egységes, békés és városnak csupán egyik ke­szocialista társadalmi rend- rülete őrzi a Saigon nevet, szerben élni kívánó Vietnam- emlékeztetve a soha nem fe- mal. Erről is szóltak a teg- ledhető múltra. Arra a ha- napi választások, ezt az aka- ta'mas, hősi erőfeszítésekkel dasági és egyéb agressziói- ratot fejezte ki Észak- és teli küzdelemre, amelyből Ho val szemben. Sok minden Dél-Vietnam hosszú időn át Si Minh-város megszületett, múlik azon, hogy milyen el­tökélt választ adnak a latin- amerikaiak a Potomac-parti kihívásra. Igen érdekes, James Res- iton cikke a New York Times- bem amely arról szól. hogy az Egyesült Államok a Ku­ba-ellenes kampányt nemcsak Mexikó és más latin-amerikai országok, hanem Kanada független külpolitikájának akadályozására is fel akar­ja használni. Kifejeződik e cikkben az a remény is, — hogy Mexikó — Washington által reméli — új elnöke. Portillo- lemond a Kubával és a „harmadik világgal” való együttműködésről­Ami pedig Kubát illeti. Washingtonban nem szabad­na megfeledkezni arról' hogy már régen nem az USA fél- gyarmaia. kiharcolta és meg­védte jógát az önálló kül­politikára, tagja lelt a szocia­lista közösségnek. A szocializmus szilárdan megerősödöitt kubai földön, mondta az SZKP XXV. kong­resszusán Leonyid I-ljics Brezsnyev. Az amerikai im­perializmus diplomáciai és gazdasági blokádja már nem vezethet célhoz. J. G. Buhavásár nyugdíjasok részére a Pécskő Üzletházban április 28 án szerdán. Minden saját részére vásárolt konfekcióárut 20 százalékkal olcsóbbon kap. Használja ki az alkalmat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom