Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Kongresszusi dokumentum I (Folytatás az l oldalról) A könnyűipar termelése a kilencedik ötéves tervhez ké­pest 26—28 százalékkal nö-| vekszik majd, 1980-ban a sző-' vetgyártás eléri a 12,5—13,1 mill árd négyzetmétert, a kulturális-jóléti és háztartási rendeltetésű áruk termetese 1,6-szeresére emelkedik. A mezőgazdaság íő felada­ta az, hogy „biztosítsa a me­zőgazdasági termelés további növekedését és nagyfokú sta­bilitását, a földművelés és ál­lattenyésztés hatékonyságá­nak lehető legnagyobb eme­lését a lakosság élelmiszer­szükségleteinek és az ipar nyersanyagigényeinek telje­sebb kielégitése, a mezőgazda- sági termények szükséges ál­lami tartalékainak létreho­zása érdekében. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az elő­ző ötéves, terv megfelelő idő­szakához képest 14—17 szá­zalékkal emelkedik. A kol­hozokban és szovhozokban a munka termelékenysége 27— 30 százalékkal növekszik. Gabonából évi átlagban 215 —220 millió tonnát takaríta­nak be. 1980-ban biztosítva lesz legkevesebb 9 millió ton­na nyersgyapot termesztése. E gazdasági ágazat céljaira 171,7 milliárd rubelt fordíta­nak. Folytatódik műszaki kor­szerűsítése, az új technika bevezetése, a termelés ipari módszerei és a haladó techno­lógia bevezetése alapján. A dokumentum ezt köve­tően felvázolja a szociális fej­lesztés és az életszínvonal­emelés átfogó programját. Megállapítja: a gazdasági fej­lődés és a társadalmi terme­lés hatékonyságának növelé­se alapján biztosítják a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek teljesebb ki­elégítését, a szocialista élet­forma következetes fejleszté­sét, a szovjet társadalom szo­ciális struktúrájának továb­bi tökéletesítését. E célok érdekében javít­ják a szociális és munkakö­rülményeket, fokozódik a munka alkotói jellege, emelik a lakosság jövedelmét, növe­lik a fogyasztás színvonalát, és tökéletesítik struktúráját, előirányozzák a lakosság köz­szükségleti cikkekben mutat­kozó keresletének teljesebb kielégítését. Nagy méretek­ben folytatódik a lakásépítés. Emelik a dolgozók általános műveltségi, kulturális és mű­szaki színvonalát. Tovább fej­lesztik a szocialista demokrá­ciát, szorosan összekapcsol­ják az anyagi és erkölcsi ösz­tönzőket. Javuló munkakörülmények 16—18 százalékkal emelik a munkások és alkalmazottak bérét, amely az ötéves terv végére eléri a havi átlag 170 rubelt. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból szárma­zó jövedelme átlagosan 24— 27 százalékkal növekszik. A kedvezmények és juttatások összege 28—30 százalékkal lesz nagyobb. Javulnak a dolgbzó nők élet- és munkakörülményei. Bővítik a gyermekintézmé­nyek és az iskolák hálóza­tát: 2,5—2,8 millió hellyel építenek bölcsődéket és óvo­dákat. Növelik az úttörőtábo­rok, a serdülőkorúak és a fia­talok számára pedig a sport- létesítmények számát. Továbbra is biztosítják az alapvető élelmiszerek és egyéb árucikkek állami kiskereske­delmi árának stabilitását és a szükséges feltételek megte­remtése, az árukészletek fel­halmozásának mértéke sze­rint csökkentik az egyes ter­mékfajták árát. A kiskereske­delmi forgalmat 27—29 szá­zalékkal növelik. összesen 545—550 millió tását, a kórházi ágyak szá­ma Í980-ra eléri a mintegy 3,3 milliót. Fejlesztik a népművelési rendszert, hogy az megfelel­jen a tudományos-műszaki ha­ladás követelményeinek, a dolgozók kulturális-műszaki és általános műveltségi szín­vonala szüntelen emelése fel­adatainak. Javítják a szak- mifnkások és szakértők kép­zési színvonalát. Legalább hétmillió tanuló számára építenek új iskolá­kat, ezen belül mintegy 4,5 millió tanuló számára a fal­vakban. Fejlesztik az úttörő­paloták és -házak, az ifjú technikusok és természetba­rátok számára a foglalkozási körök, gyermekklubok, sport- és zeneiskolák hálózatát. A dokumentum 9,6 millió felső- és középfokú képzett­séggel rendelkező szakember kiképzését irányozza elő. Emelkedni fog a kulturális­népművelési intézmények munkájának színvonala. Fej­lődik a könyvkiadás, a könyv-' kereskedelem, a televízió- és erejét és biztosítja a nép jó­létének további emelését. A X. ötéves terv éveiben még teljesebb mértékben kidom­borodik a fejlett szocializ­mus fölénye és alkotóereje, még szervesebben öszefonód- nak a társadalom, a kollek­tívák és minden egyes ember érdekei. Az országunk társadalmi­gazdasági fejlődésében elért eredmények nagy nemzetkö­zi jelentőségűek. Az új öt­éves terv megvalósítása még jobban megszilárdítja a Szov­jetunió nemzetközi pozícióit, elősegíti a szocializmus vi­lágrendszerének további erő­södését, a békéért és a tár­sadalmi haladásért küzdő ösz- szes erő összeforrottságát — hangoztatja végül a doku­mentum. (TASZSZ) * Valamennyi szombat réggé, li moszkvai újság első ol­dalán huszonnyolc fénykép látható — azoknak a szovjet kommunista vezetőknek a képmása, akiket az SZKP XXV. kongresszusán, ponto­sabban a párt új Központi Bizottságának első plenáris ülésén a párt vezető szervei­nek, tagjai közé választottak. A Pravda, amely szomba­ton ezzel a pirosbetűs fő­címmel jelent meg — „A lenini úton — a kommuniz­mus felé” — közzétette a Központi Bizottság tagjai­nak és póttagjainak, vala­mint a revíziós bizottság tagjainak teljes listáját. Ismerkednek természete­sen a külföldi megfigyelők is. Első megállapításuk, hogy a Központi Bizottság és a revíziós bizottság részleges megújítása mellett, amit a párt szervezeti szabályzata ír elő, a legfelsőbb vezető testületekben kevés változás történt. Az SZKP Politikai Bizottságából egyedül Pol- janszkij mezőgazdasági mi­niszter maradt ki, s ezt a döntést Viktor Afanaszjev, a pártkongresszus szóvivő­je egyenes összefüggésbe hozta azokkal a bírálatokkal, amelyek a kongresszus ide­jén hangzottak el az ország mezőgazdaságának séről. ★ Péntek délután dődött a külföldi búcsúztatása a szovjet fővá­rosban. A Kádár János ve­zette magyar pártküldött­ség szombaton délután vo­nattal indult Budapestre. fejlődé­megkez­delegációk lgj látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Moszkva üzenete a világnak A szovjet pártkongresszus történelmi esemény lett, be­vonult nemcsak a Szovjet­unió, hanem a nemzetközi munkásmozgalom történeté­be és szélesen ható sugárzása révén a világtörténelembe. Még sokáig fogják elemezni az SZKP XXV. kongresszu­sát barátok és nem barátok egyaránt, de abban máris mindenki egyetért. hogy nemzetközi területen a béke­program második fejezetének megfogalmazásával, a Szov­Kedvezően alakulnak a dol­gok Afrika délkeleti partján, a volt portugál gyarmati te­rületen, az új, független ál­lamban, Mozambikban is. 'Ve­zetői hadiállapotban levőnek tekintik országukat a szom­szédos Rhodesiával, amely­nek fajüldöző, fehértelepes kormánya ugyanúgy megpró­bálkozott beavatkozással, ak­namunkával Mozambikban, mint nem is olyan rég még Dél-Afrika Angolában. A mo­zambiki—rhodesiai határt le­jetunióban pedig a kommu- zárták, Mozambikban államo­nista építés területén a jól megalapozott tizedik ötéves terv révén ez a kongresszus nagy hatással lesz a jövő sították a rhodesiai vállalato­kat — mindez súlyosan érinti Salisburyban Ian Smith nép­ellenes rendszerét. A fehér­aiakulására. Az SZKP tiszte- telepesek vezetői most már letet parancsoló egységet mu­tatott, s ezt az egységet az rá is kényszerültek arra, hogy illetve l^ésőbbi NATO-tagsá- gáról. A csendőrgolyók által leterített baszk munkásokat sok ezer ember kísérte utolso útjukra, Baszkföldön négy napon át általános volt a sztrájk! A spanyol, a katalán és a baszk dolgozók politikai harca csak élesedhet a jövő­ben. Halottak voltak egy össze­tűzés végén a dél-franciaor­szági Narbonne városában is. A már hónapok óta tartó francia—olasz „borháború” követelt áldozatokat, egy sző­lősgazdát és egy rohamrend' őrt. Ismeretes, hogy a fran­cia bortermelők régóta elége­detlenek: a Közös Piac miatt vámmentesen özönlik az ol­csó, igen gyakran pancsolt a Rhodesia — lassan tanuljuk olasz bor, és tönkreteszi a tény is bizonyítja, hogy a ve- meg az ország 1 afrikai nevét: drágábban előállított francia szervek megvaiasztasa- Zimbabwe — fekete lakossá- bor üzleti, értékesítési lehe­k-rnnnhilt o a * , <■ ■, , r ■ i~. ... tető kor a kipróbált, élenjáró ál­lamférfiak kerültek ismét a Politikai Bizottságba, a tit­kári posztokra. s Leonyid gának némely képviselőivel el­kezdjenek tárgyalni— Az Afrikai Egységszérve­Brezsnyev személyében a fő- zet a héten Addisz Abebában titkári funkcióba. foglalkozott a Mozambik és Az P7KP kongresszusának Rhodesia között kirobbant «-■L®. válsággal és egyértelműen a mozambiki államnak adott igazat. Ugyanígy Mozambik javára szólnak az eddigi ENSZ-határozatok. Minden- gon- Angolának üzenete a világhoz éles el­lentétben állott azzal, aho- gyan éppen ezekben a napok­ban az Egyesült Államok ve­zetői az „erőn alapuló” poll- ielentőséee­tizalásról beszéltek. Ford el- ,e,. , * *,e entosege. nők a floridai tévének adott nyilatkozatában hozakodott elő azzal a meglepő fordu­lattal, hogy ő bizony a jövő­ben nem fogja hásználni a nemzetközi enyhülés kife­jezést, illetve annak általáno­san elfogadott francia meg" jelölését, a .,détente”-ot... Ter­mészetesen le kell vonni az elnöki kijelentés értékéből azt, hogy elsősorban elnök­jelöltként tette! Az amerikai elnökválasztási kampány a jelek szerint jobbfelé a rosszabb irányba! — tolja tőségeit. A párizsi kormány nem akadályozhatja meg az olasz bor behozatalát, mert ezzel a közös piacid előíráso­kat sértené meg. Inkább sérti saját gazdáinak érdekeit... Kérdés, hogy mennyire hat ez is a vasárnapi franciaor­szági választásokra: a járási választások nem elsősorban politikai jelentőségű, hanem inkább közigazgatási válasz­tások. De kétségtelen, hogy előbb még különcsatát kellett ma megnövekedett a fontossá­. ... . rr o o nar\ minrlon wi oolr rn-W oort _ vívnia az Afrikai Egységszer­vezetben az elismertetéséért. Most viszont Afrika már kez­dettől a haladó mozambiki rendszer mellett áll! Visszatérvén az európai ese­ga a nép minden megkérdezé­sének. Szavazatokban is kife­jezésre juthat a franciák vé­leménye: mennyiben látják a különbséget akár a De Gaulle- kor és a mai, giscardista re­zsim között is. Mert, hogy ményekre, ki kell emelnünk a visszakanyarodjunk a nem; baszkföldi Vitoria városában zet.közi enyhülés problémájá­eldördült csendőrsortűz poli­tikai hatását. A spanyol rend­szer „liberalizálódásáról” ke­vés meggyőző erővel beszél­hetett ezután Areilza spanyol el az egymással ' versengők külügyminiszter, aki London­pillanatnyi magatartását, vé­lekedését. Ford olyan ellen­lábasai, mint a republikánus. Reagan, vagy a demokrata Jackson éppen azzal támad­ják az elnökjelölt elnököt, hogy az enyhülés oltárán fel­áldozta és feláldozza az amerikai imperializmus ér­dekeit. Ha megígéri, hogy nem ejti ki többé az enyhülés szót. Ford azt reméli: kifogja a szelet vetélytársainak a vitorlájából. ban, majd Koppenhágában tárgyalt országa közös piaci, hoz, e sorok írója szem- és fültanúnak jelentkezik arra: De Gaulle tábornok annak idején a nyugati államférfiak közül elsőnek használta a „détente” — enyhülés' — szót a kelet—nyugati kapcsolatok vonatkozásában. Ford leszögezte Gerald Ford amerikai el­nök pénteken esta az Illinois^ állambeli Bradley-egyetemen mondott választási beszédé­ben főleg külpolitikai vonat­kozású kérdésekkel foglalko­gezte, hogy a „jelenlegi ter­monukleáris korban nem le­het szó a konfrontáció politi­kájához való visszatéréshez”, mert ez beláthatatlan követ­kezményekkel járna az embe­zott. Nyomatékosan leszö- riség szempontjából. négyzetméternyi lakóterület rádióhálózat. Bővülnek a szí­felépítését irányozzák elő. Biztosítják a lakosság egész­ségvédelmének további javí­nesteievízió- és a sztereoadá- sck, a filmszínházhálózat és a filmgyártás anyagi bázisa. Fejlődik a külkereskedelem Az új ötéves tervben a kül­kereskedelmi forgalom volu­mene 30—35 százalékkal nö­vekszik. A dokumentum a továb­biakban rámutat: Minden eszközzel el kell mélyíteni és bővíteni a szo­cialista országokkal megvaló­sított gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködést a kölcsönös előnyök, vala­mi nt az elvtársi kölcsönös se­gítségnyújtás alapján. Bizto­sítani kell azoknak az intéz­kedéseknek a végrehajtását, amelyeket a szocialista gazda­sági integráció komplex prog­ramja és a KGST tagállamai sokoldalú integrációs intéz- ke ■ inok 1976—1980-ra szóló összehangolt terve irányoz elő. Tovább folytatódik a Szov­vú, szilárd és kölcsönösen elő­nyös alapokon, elősegítve ezen országok nemzetgazdaságá­nak fejlődését és gazdasági függetlenségük megszilárdí­tásár tudományos-műszaki po­tenciáljuk növekedését. < Az eltérő társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének elveiből ki­indulva és figyelembe véve a kibontakozó nemzetközi eny­hülést, a Szovjetunió tovább fejleszti kereskedelmét a köl­csönösen előnyös gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttműködést hosszú távú alapokon, az iparilag fejlett tőkésállamokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumá­ban foglalt tételek megvaló­sítása érdekében meghozzuk azokat a szükséges intézkedé­jetunió és az érdekelt KGST- seket, amelyek a gazdaság, a országok erőfeszítéseinek egye­sítését célzó munka olyan fel­adatok közös, átfogó megoldá­sára, mint az alapvető nyers­anyag rajták, tüzelőanyagok fel­tárásának és termelésének, a gépgyártásnak, valamint a közszükségleti cikkek terme­lésének bővítése. Biztosíta­ni kell a Szovjetunió és a többi KGST-tagállam erőfe­szítéseinek még koordinálását és a tudományos-műszaki fej­lesztési feladatok megoldásá­ban. A dokumentum előirányoz­za a Szovjetunió és a fejlő­dő országok közötti gazda­sági és tudományos-műszaki kapcsolatok kiszélesítését és megszilárdítását, hosszú ta­tudomány és technika, a kör­nyezetvédelem területén és más területeken való nemzet­közi együttműködés kiszéle­sítésére és elmélyítésére irá­nyulnak. A Szovjetunió, az ország valamennyi népének és nem­zetiségének testvéri és meg­bonthatatlan egységében, ma­gabiztosan halad a kommuniz- szorosabb mushoz vezető úton, rendület- egyesítését lenül követi a kommunista párt által kidolgozott irány­vonalat. A szovjet társada­lom előtt álló új, ötéves idő­szakot a gazdasági és kultu­rális építés még hatalmasabb méretei jellemzik. A tizedik ötéves terv telje­sítése jelentős mértékben fo­kozza az ország gazdasági A nők legfőbb vágya a béke (Folytatás az 1, oldalról) — A növekvő női foglal­koztatottság jelentősége abban is van, hogy elősegítse, gyor­sítsa a folyamatot, hogy a nők minden tekintetben mielőbb egyenlőkké váljanak a fér­fiakkal. Jelentősége abban is van, hogy a munkahelyi kö­zösségek összetartó ereje, a társadalmi szervek követke­zetes, nevelő tevékenysége nagy segítség a nők gyorsabb előrehaladásában: gyorsítja a fejlődésüket, közösségi fele­lősségüket, munkahelyen és a társadalomban betöltött sze­repüket. Az ötödik ötéves tervi fel­adatokról szólva elmondotta, hogy a foglalkoztatottság, ezen belül a nők foglalkozta­tottsága a lehetőségekhez mér­ten — mérsékeltebb ütem­ben is —, de tovább növek­szik, főieg a szolgáltatásban. Mindenekelőtt a tanulmá­nyaikat befejező lányok soraiból, de arra is van lehetőség, hogy a ma még háztartásban dolgozó nők egy részét, akik erre igényt tartanak, foglal­koztassák megyénk üze­meiben. A párt, a kormány világo­san látja és megfogalmazza a gondokat, a gondok feloldá­sának útját, feladatait, ten­nivalóit. Most rajtunk, dolgo­zókon, fizikai, szellemi mun­kásokon, köztük a lányokon, asszonyokon a sor, hogy jobb, mondotta, hogy a -lakosság, köztük a nők életkörülmé­nyei, az elmúlt öt év során általában a tervezettnek meg­felelően, néhány területen — vevőjének, megyénk minden asszonyának, lányának kíván- ( juk, hógy a nemzetközi nő­napon és az év minden nap­ján érjenek el sikereket a a bérek, jövedelmek, az óvó- munkában, a társadalmi és dai férőhelyek növelésé­ben, a lakások számának meg­építésében —, a tervet meg­haladó mértékben növekeü- tek. Külön kiemelte, hogy megyénkben a lakosság ke­reseti és jövedelmi viszonyai, pénzbevételei a negyedik öt­éves tervben valamelyest -a tervtől magasabb százalék­ban realizálódtak. Ezen be­lül a párt nőpolitikái hatá­rozatának megfelelően na­gyot léptünk előbbre az egyenlő munkáért — egyen­lő bért elvének érvényesí­tésében. A párt nőpolitikái határo­zata végrehajtása során fo­kozódott a nőknek a közélet­ben, a különböző párt-, álla­mi, társadalmi, mozgalmi szer­vekben való részvétele, akti­vitása. Mint mondotta: to­vábbra is az a feladatunk, hogy segítsük, készítsük fel a különböző tisztségeket be­töltő leányainkat, asszonyain­kat arra, hogy a rájuk bí­zott területeken helytállja­nak. Köszöntőjét így fejezte be: — A nők rendszeretete, tár­sadalmi érzékenysége, máso­kért, a közösségért való segí­tőkészsége most még inkább testesüljön abban, hogy mun­kájukban. lakóhelyükön, a csa­ládban képviseljék a párt po­fegyelmezettebb munkával litikáját, példamutatásukkal is biztosítsuk ötödik ötéves tér- mozgósítsanak az előttünk ál­vünk sikerét. ló termelési, gazdasági fel­Unnepi köszöntője további adatok megoldására. A me­részében Lipták József el- gyei aktíva minden részt­családi életben egyaránt. Egy­re több örömük legyen gyer­mekeik nevelésében, csalá­di — egyéni életükben, na­gyon sok jó egészséget, bol­dogságot kívánunk mindany- nyiuknak. Az ünnepi köszöntő után Füssy József, a KISZ Nógrád megyei biziüisá- ga első titkára, a KISZ központi bizottsága és a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága nevében kitünte­téseket nyújtott át fiatal anyáknak és lányoknak. Az ünnepi köszöntőt töb­ben hozzászólásukkal egészí­tették ki. Szót kért a me­gyei nőaktíván Rith Lajosné, a balassagyarmati városi párt- bizottság titkára, Fekete An- tálné, az iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat KlSZ-alap- szervezetének titkára, Fájd Józsefné, a Salgótarjáni Ru­hagyár szocialista brigádve­zetője, Forrai Ferencné, a Bu­dapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyára igaz­gatója, Alapi Ferencné, a pász­tói tsz dolgozója, Czégény Sán- donné salgótarjáni pedagó­gus, Lefler Jánosné egész­ségügyi dolgozó és Nagy Ti- borné, a Volán 2. sz. Válla­lat dolgozója. Az elhangzottakat Lipták József foglalta össze. A me­gyei nőaktívaülés ’— amelyen a résztvevőket virággal kö­szöntötték — Földi Istvánná zárszavával ért véget. Fidel Castro Jugoszlá­viában Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára,/ a kubai kormány elnöke szom­baton Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökének, államfő­nek a meghívására kétnapos munkajellegű baráti látoga­tásra J ugoszláviába érkezett. Fidel Castrót a pulai repülő­téren ünnepélyesen fogadták. A szombaton Brioni-szigetén kezdődött Tito—Castro meg­beszéléseken a nemzetközi helyzet és a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről, az el nem kötelezett országok idén sorra kerülő csúcsértekezletének előkészü­leteiről, a két ország és párt kapcsolatainak bővítéséről, a szocializmus építésének ku­bai és jugoszláv tapasztala­tairól folytatnak eszmecserét. A jugoszláv sajtó rendkí­vül meleghangú kommentá­rokban köszönti a kubai párt­vezető és miniszterelnök első jugoszláviai látogatását. Tüntetés Ismét fegyverét használta Vitorlában a spanyol rendőr­ség, ez alkalommal azonban szerencsére csak a levegőbe lőtt, amikor megpróbálta fel­oszlatni a szerdai sortűz ál­dozatainak temetése után ki­alakult spontán tüntetést. A rendőrök kísérlete mindazon­által tettlegessé fajult: főbb tüntetőt megvertek. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom