Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-07 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD tos ZMP ÍÍSG'R AÉ> •.V.SGVEI-BIZOTTS AGA SS a wEGrE tana XXXII. ÉVF„ 57. SZÁM ARA: 1 FORINT 1976. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP kongresszusi dokumentum Újabb fontos szakasz a kommun izmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében Kádár János hazaindult Moszkvából A nők legfőbb vagya a béke I megnövekedett feladótok végrehajtására készek a nők Aktívaülés Salgótarjánban Mint ismeretes, az SZKP XXV. kongresszusa Alekszcj Koszigin kormányfő vezetésével a párt PB-tagjai, a terv­bizottság vezetői és több ágazati miniszter _ részvételével 90 tagú különbizottságot alakított azzal a feladattal, hogy a legmagasabb pártfórum harmadik napirendi pontjának vitájában elhangzott, illetve írásban beterjesztett javas­latokat értékelje és döntsön arról, milyen kiegészítésekés módosítások kerüljenek be a tizedik szovjet ötéves terv fő irányairól szóló előterjesztésbe. A pártkongresszus a különbizottság jelentése alapján ,.A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” címmel, dokumentumot fogadott el, amelyet Moszkvában szombaton hozlak nyilvánosságra. A' dokumentum hangsúlyoz­za: Az SZKP XXIV. kongresz- szusának határozatait megva­lósítva, a szovjet nép új, ha­talmas lépést tett előre a kommunizmus anyagi-műsza­ki bázisának megteremtése, a nép életszínvonalának eme­lése, az ország biztonságá­nak szavatolása útján. Jfeientős mértékben növe­kedett az ország gazdasági ereje, emelkedett a társadal­mi termelés hatékonysága, még szilárdabbá vált a szov­jet társadalom eszmei-poli­tikai egysége. Nagy sikereket értünk el a külpolitikában, a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott bé­keprogram megvalósításában. Megszilárdultak a Szovjetunió nemzetközi pozíciói. Erősödött az együttműködés a testvéri szocialista országokkal. Nőtt a szocializmus határa a nem­zetközi események alakulá­sára. Tovább folytatódott a nemzetközi enyhülés folya­mata. Teljesítettük a IX. ötéves terv legfontosabb szociális­gazdasági feladatait. A Szov­jetunió népgazdasága nagy ütemben, töretlenül fejlődött. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves terv során 28 száza­lékkal emelkedett, a növeke­dés volumene abszolút érték­ben 76 milliárd rubel volt. A nemzeti jövedelem növe­kedésének mintegy négyötö­de a munkatermelékenység növekedésének köszönhető. A termelési állóalap másfélszer résére nőtt, értéke 1975. vé­gére meghaladta a 800 mil­liárd rubelt A munka ter­melékenysége az iparban 34 százalékkal, a mezőgazdaság­ban 22 százalékkal emelke­dett. Az ipari termelés volume­ne a IX. ötéves tervben 43 százalékkal nőtt. A közszük­ségleti cikkek termelése 37 százalékkal emelkedett. a szocialista életforma fejlesz­tésében. A X. ötéves terv fő felada­ta a kommunista párt irány­vonalának következetes meg­valósítása a nép élete anyagi és kulturális színvonalának emelésére, a társadalmi ter­melés dinamikus és arányos fejlesztése és hatékonyságá­nak növelése, a tudományos­műszaki haladás meggyorsítá­sa, a munka termelékenysé­gének növelése, a munka mi­nőségének a népgazdaság min­den láncszemében való lehe­tő legnagyobb mértékű javí­tása alapján., Ipar és Kétezer nagyvállalat épült Következetesen megvaló­sult a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési programja. Az ötéves terv során ebben az ágazatban a beruházások ér­téke 131 milliárd rubel volt. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaság bruttó ter­melése az elmúlt ötéves ter­véhez viszonyítva 13 száza­lékkal növekedett. Évi 'átlag­ban a gabonatermelés 181,5 millió tonna, a hústermelés 14 millió tonna, a tejterme­lés 87,4 millió tonna volt. A gyapottermelés évi átlagban 7,7 millió tonnát tett ki. Mint a dokumentumokból kitűnik, a beruházások össz- volumene az elmúlt ötéves tervben több mint ötszázmil- liárd rubel volt. Csupán az iparban mintegy kétezer nagy­vállalatot helyeztek üzembe. Magasabb szinti’e emelke­dett a szovjet tudomány, fo­kozódtak az új technika al­kalmazásának méretei, öt év során 16 500 új gép-, beren­dezés-, készülék- és műszer­fajta gyártása kezdődött meg. Közvetlenül népjóléti cé­lokra — beleértve a lakásépí­tést és a szoc ális-kulturális beruházásokat — a nemzeti jövedelem négyötödét fordí­tották. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 24 százalékkal nőtt. A munkások és alkalma­zottak, fizetése átlag 20 szá­zalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 25 százalékkal lett magasabb. Több mint 75 millió dolgo­zó jövedelmét emelték. A la­kosság részére a társadalmi fogyasztási alapokból történt kifizetések és juttatások ösz- szege 1.4-szeresére nőtt. A nyugdíjak, segélyek és ösz- töndí'pk p—’’sível lül 40 mi:!i '* ember • na­gyobb jövedelemhez. A mun­ka utáni jövedelmek és a tár­sadalmi fogyasztási alapok­ból történő kifizetések növe­kedése közben az állami kis­kereskedelmi árak szilárdak, változatlanok maradtak. A belkereskedelmi forgalom vo­lumene 36 százalékkal, a la­kossági szolgáltatásoké .1,6- szeresére emelkedett, össze­sen 544 millió négyzetméter területű lakást építettek fel. Az elmúlt ötéves tervben 56 millió, ember lakásviszonyai javulták. Alapjában véve befejező­dött az ifjúság általános kö­zépfokú képzésére való átté­rés. . Nagy figyelmet szenteltek a lakosság kulturális színvo­nala növelésének, a munká­éi pihenési viszonyok javítá­sának. Elmélyült a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a KGST-tagországokkal való együttműködés. Következete­sen megvalósulnak a szocia­lista gazdasági integráció komplex programja által elő­irányzott intézkedések. Sok­oldalúbbakká váltak a kap­csolatok a fejlődő országok­kal. Bővültek a gazdasági kapcsolatok az iparilag fej­lett tőkésállamokkal, hang­zik a dokumentum. A IX. ötéves terv alapvető feladatainak sikeres teljesí­tésével egyidőben - bizonyos gazdasági mutatókkal és egyes termékfajták gyártásával kapcsolatos tervfeladatokat nem teljesítették maradékta­lanul. A dokumentum a továbbiak­ban a többi között rámutat: A X. ötéves, terv újabb fon­tos szakasz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának ■-intésében, a társadal­mitok tökéletesítésében és az új ember kialakításában, a szükségletek A terv az ötéves időszakra előirányozza a nemzeti jöve­delemnek a kilencedik ötéves tervhez viszonyított 24—28 százalékos növelését, a la­kosság egy főre eső reáljö­vedelmének 20—22 százalék­kal történő emelését. A munka termelékenységé­nek növeléséből származik majd a nemzeti jövedelem emelkedésének 85—90 száza­léka, az ipari termelés növe­kedésének mintegy 90 szá­zaléka. Az ipar alapvető feladata a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek teljesebb ki­elégítése jó minőségű termé­kekkel, a termelés műszaki felújításának és intenzifikálá- sának biztosítása minden ága­zatban. Ennek érdekében az ipari termelést az ötéves időszak­ban 35—39 százalékkal kell növelni, ezen belül a terme­lési eszközök gyártását 38— 42 százalékkal és a fogyasz­tási cikkek előállítását 30—32 százalékkal, az iparban, a munka termelékenységét 30 —34 százalékkal kell emelni. 1980-ban el kell , ér­ni 1340—1380 milliárd kilowattóra villamos energia előállítását. Az erőművekben 67—70 millió kilowatt kapa­citást kell üzembe helyezni, ezen belül az atomerőművek­ben 13—15 millió kilowattot. 1980-ban a kőolajtermelésnek, beleértve a gázkondeozátu- mot, el kell érnie a 020—640 millió tonnát, a gáztermelés­nek a 400—435 milliárd köb­métert, a széntermelésnek a 790—810 millió tonnát. A Szovjetunióban a terv szerint 1980-ban 160—170 mil­lió tonna acélt állítanak elő, a vegyi és a petrolkémiai ipar termelése 60—65 százalékkal növekszik, a műtrágyaterme­lés eléri a 143 millió tonnát, a vegyi szálak és fonalak ter­melése az 1450—1500 ezer ton­nát. (Folytatás a 2. oldalon). A nemzetközi nőnap alkalmából megyei nőaktívát rendeztek szombaton ban, a Szakszervezetek megyei Tanácsának székhazában. Salgótarján­A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a KISZ- és Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottsága közös ren­dezésében a nemzetközi nőn ap alkalmából szombaton Sal­gótarjánban. az SZMT-szckház nagytermében megyei nőak­tívára került sor. A nagyteremben színes virágok várták az asszonyokat és lányokat. Aranybetűs felirat köszöntöt­te a megye valamennyi üzeméből, termelőszövetkezetéből, hivatalából és intézményéből érkezett több mint 200 fi­zikai, szellemi dolgozót, sokgyermekes anyát, fiatal lányt. Az asztalokon lapot helyeztek el: „Szeretettel köszöntjük a nemzetközi nőnap alkalmából, 1976. KISZ Nógrád me­gyei bizottsága’1 aláírással. Részt vettek az aktívaülésen a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek veze­tői, köztük Matuz József, a megyei pártbizottság titkára. Földi Istvánná, a Salgótarjá­ni Ruhagyár szakszervezeti bizottságának tagja köszön­tötte a megjelenteket, s ünne­pi előszavában hangsúlyoz­ta, hogy március 8. nemzet­közi ünnep, a nők nemzetközi ünnepe, nálunk, Magyaror­szágon a nemzeti ünnepek rangjára emelkedett. E nap mindnyájunkat harcra szólít a békéért, a haladásért, a biz­tonságért, a szocialista társa­dalom felépítéséért. A nők legfőbb vágya a béke. Ennék biztosítása a szocialista kö­zösség politikájának legna­gyobb és első számú ered­ménye, amely lehetővé teszi, hogy nyugodtan tervezhetünk, magabiztosan, békében, za­vartalan körülmények között dolgozhatunk. A megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek ne­vében a megyei nőaktíva résztvevőit Lipták József, a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa vezető titkára köszöntötte. Történelmi át­tekintés után hangsúlyozta, hogy a marxizmus—leniniz- mus és, az e szellemben te­vékenykedő kommunista pár­tok gyakorlati tevékenysége igazolja, hogy korunk egyet­len nagy társadalmi problé­mája sem oldható meg a nők aktív közreműködése, rész­vétele, a női egyenjogúság megteremtése nélkül. Me­gyénkben is hagyomány már, hogy március 8., a nemzet­közi nőnap alkalmából a tisz­telet virágainak átnyújtásán túl a párt nőpolitikái határo­zatának végrehajtásáról szám­vetést készítünk, és előre te­kintve szólunk a leglényege­sebb feladatokról, tennivalók­ról, melyek végrehajtásával előbbre léphetünk, gyorsít­hatjuk a határozatban fog­laltak megvalósítását. Ezután arról szólt, hogy a párt nőpolitikái határozatá­nak megjelenése óta első íz­ben középtávú tervet zár­tunk, a negyedik ötéves ter­vet. Ez a tervidőszak olyan eredményesen zárult, mint még-.a korábbiak egyike sem. Az elért eredmények alapul szolgáltak ahhoz, hogy a nő­politikái határozat végrehaj­tásában jelentőd volt az elő­relépés, pozitívan szolgálta, gyorsította. A' másik ilyen sajátosság, hogy új középtá­vú tervet kezdtünk, az ötödik ötéves tervet, amely viszont abban tér el a többiektől, hogy ennek teljesítése sokkal feszítettebb munkát igényel mindannyiunktól. Mint mon­dotta : — Sajátossága nemzetközi nőnapunknak az is, hogy az elmúlt év, az 1975-ös, a nők nemzetközi éve volt. A lezaj­lott rendezvényeken hazánk képviselői szerény lehetősé­geik szerint segítették a nők nemzetközi évének sikérét. Segítettek abban, hogy a szo­lidaritás, a proletár nemzet­köziség, az összefogás erősöd­jék, hogy a női egyenjogúsá­gért folyó harc még1 jobban a nemzetközi osztályharc szer­ves részévé váljék. Hogy a vi­lágbéke fenntartásáért folyó küzdelem tovább erősödjön, szélesedjen szerte a világon abban a szellemben, ahogyan a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresz- szusa megfogalmazta és ahogy a XXV. kongresszusa tovább­fejlesztette, gazdagította a békeprogramot. Mindezek vég­rehajtásáért megyénk asszo­nyai és leányai is akkor te­hetnek, s valamennyien ak­kor tehetünk a legtöbbet, ha becsülettel helytállunk a mun­kában, a közösségért végzett tevékenységben, ha minden­ki, azon a területen, ahol meg­bízatása, feladata van, képes­ségei legjavát adja. A köszöntő során Lipták József szólt megyénk gazda­ságának fejlődéséről, hang­súlyozva, hogy az elmúlt terv­időszakban egyenletesebb, tervszerűbb lett. Gyorsult gazdaságunk szerkezetének át­alakítása, jelentősen korsze­rűsödtek termelőberendezé­seink, több új üzem létesült. A mezőgazdaságban is javul­tak a termelési feltételek. En­nek kapcsán kijelentette: (Folytatás a 2. oldalon) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2.) bekez­dése alapján az országgyű­lést 1976. március 18., csü­törtök délelőtt 11 órára ösz- szehívta. Az ülésszakon a kormány várhatóan előterjeszti a hon­védelem, valamint az embe­ri környezet védelmének tör­vényjavaslatát, a kohó- cs gépipari miniszter pedig be­számol a tárca felkészülésé­ről, az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gép­ipar-, valamint a közúti jár- műfejlesztési program végre­hajtásának helyzetére. (MTI) Gáspár Sándor lisazaürügezett lugossláuiöböl Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak, a SZOT főtitkárának ve­zetésével Jugoszláviában járt szakszervezeti küldöttség visszaérkezett Budapestre. A küldöttséget a Keleti* pálya­udvaron Gál László, a SZOT titkára fogadta. Az. érkezés­nél jelen volt dr. Vitomir Gasparovics. Jugoszlávia Nagykövete, Lázár György Miskolcon Szombaton Miskolcon, az MHSZ-székházban tartotta együttes ülését a Borsod me­gyei , képviselőcsoport, va­lamint a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége. Az ülésen részt vett Lázár György, a Politikai Bizott­ság tagja. a Minisztertanács elnöke. Az ülésen megjelent dr. Bodnár-' Ferenc, a megyal pártb&soUság első titkára. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom