Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

r ITotyMi 8« 1: öWaWfl Srfé WWW * pemenWwne!^ WrmtWign«^ wítjmefté W#zl- TrSnytoW ¥$^fS «rSaaWI? fii? Az ipari termelés szerkeze­te főleg a központi fejlesztési pr.uncuuoK végrehajtása, va- lan -»*■* • nemzetközi koope­rál,. -üJlödése révén korsze­rűsödött. A tervidőszak folya­mán fokozódtak a termék- szerkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielé­gítésére irányuló vállalati kezdeményezések. A szénhidrogének aránya a népgazdaság energiafelhasz­nálásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 szá­zalékra emelkedett. Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajterme­lés és 49 százalékkal több fölgáztermelés mellett kö­vetkezett be. A szénhidrogé­nek importja jelentősen nőtt, a kőolajé csaknem kétszeres­re, a földgázé négyszeresre. 1975-bén a felhasznált ener­giahordozók 25 százaléka im­portból származott, az -1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolí­tására az ötéves tervidőszak­ban elkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvéri­ség szovjet—magyar földgáz- vezeték i! szakasza — a vil- lamosenergia-termelés öt év alatt 41 százalékkal nőtt. A hengerelt acéltermelés 31 százalékkal emelkedett. Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgozottságú termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hidegenvont csőé kb. más- félszeresre. Az alumíniumprogram kere­tében a bauxittermelés 2 millió tonnáról 2.9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról 75fi ezerre, az alumínium­félgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó alumíniumfelhasználás 1970-ben 9.6 kg, 1975-ben több mint 12 kg volt. A közúti járműprogram végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a trak­toré és tehergépkocsi-gyártás, így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentő­sen bővült az export. 1975- ben 10 700 autóbuszt készí­tettek, 79 százalékkal többet mint 1970-ben, a Rába— MAN-motorok gyártása az 14.71 - évinek több mint 3,5- szeresére nőtt. A számítástechnikai prog­ramnak megfelelően a számí­tástechnikai termékek gyártá­sa többszörösére emelkedett. Jelentősen nőtt az elektroni­kus elemek, alkatrészek ter­melése is. Eszterga-, maró- és fúrógé­pekből kevesebbet termeltek mint 1970-ben. A KGST-or- szágokkal együttműködve több új, gazdaságos mezőgaz­dasági gépfajta sorozatgyártá­sát kezdték meg. Lényegesen meghaladta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és exportja. A gépipari fogyasz­tási cikkek közül a háztartási villamos hűtőszekrények ter­melése Í8-szeresre, a háztar­tási villamos tűzhelyeké 3,5- szeresre, a magnetofonoké 43 százalékkal nőtt. A gépipar­ban az új termékek bevezeté­se mellett számos korszerűt­len termék termelését meg­szüntették, a termékcserélődés üteme azonban nem volt ki- elégítő. A petrolkémiai program alaplétesítménye, a Tiszai Ve­gyikombinát új olefinműve 250 ezer tonna műanyagfeldol­gozó kapacitással megkezdte üzemszerű termelését. A PVC por termelés csaknem 3-szoros- ra, a vegyi százaléka több mint 2-szeresre emelkedett. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül a termék- szerkezet korszerűsítése a gyógyszeriparban és a gumi­iparban volt a leggyorsabb. A műtrágyatermelés — ható­anyag tartalomban — 22 szá­zalékkal emelkedett. Az építőanyag-ipari termé­1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton födémgerendáé 21 százalékkal, a húzott síküvegé 55 százalékkal volt több mint 1970-ben, a falburkolócsempe- termelés csaknem meghatszo­rozódott. Az építési technoló­gia változásával egyidejűleg a tégla- és a cseréptermelés csökkent. Egyes építőanyagok­ból jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruhá­zati iparban végrehajtott re­konstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a ter­mékszerkezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasználá­sa. A bútoripar termelése 64 százalékkal nőtt, hasonló mér­zalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinél. Az ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt. Ha­sonló ütemben, viszonylag egyenletesen, az előző öt évi­nél szélesebb választékban emelkedett a nagy- és kiske- kereskedelem részére történő értékesítés. Termelőíelhaszná- lásra 29 százalékkal értéke­sített többet az ipar, mint Í970-ben, és ezzel — néhány anyag kivételével — biztosí­totta a megfelelő anyagellá­tást. A beruházási célú érté­kesítés, jelentősebb évenkénti ingadozás mellett, 1975-ben 35 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Az ipar exportcél­tékű termelékenység emelke- fa 51 százalékkal növelte ér- dés mellett. A textilipar 24 százalékos termelésnövekedé­sén belül a kötszövőipar 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mértékben a hús- és a söripar termelése nőtt, 39, illetve 48 százalék­kal. 1974-ig még a leggyor­sabban fejlődő ágazatok közé tartozott a tartósítóipar, ter­melése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredményei miatt, visz­szaesett. 1975-ben a tejipar zatokban. Építőipar tőkésítését. Jelentősen nőttek a termelési kooperáció kere­tében lebonyolított exportszál­lítások. A szocialista ipar 1975-ben 1 745 200 főt foglalkoztatott, 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a vil- laniosenergia-iparban. A villamosgépiparban, a híra­dástechnikai iparban, a mű­szeriparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Csök­kent a létszám a bányászat­ban és egyes könnyűipari ága­létesült. Az építőipari gépek teljesítőképessége másfélsze­resre nőtt. Minden fontosabb munkafolyamat gépesítettsége emelkedett. Növekvő, a ter­vezettnél azonban kisebb mér­tékben került alkalmazásra a könnyűszerkezetes építési mód. Az építkezések anyagellátá­sa javult. Ebben az építő­anyagipar és más iparágak termelésnövekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag-terme­lésüket Az országos építési-szerelési tevékenység a IV. ötéves terv­időszakban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben, 28 százalékkal, éves átlagban 5,1 százalékkal nőtt. A növeke­dés 1972—1973-ban — a beru­házások növekedését mérsék­lő intézkedésekkel össze­függésben — lassult, a terv­időszak másik három évében, köztük 1975-ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 s’ ázalékkal, az építőipari szö­vetkezetek 18 százalékkal nö­velték termelésüket. A tsz-ek építőipari közös vállalkozásai öt év alatt 438 ezer lakás 1975-ben lényegében ugyan- épült, 38 ezerrel több a ter- annyit termeltek, mint 1970- vezettnél és ezzel az 1961— hen. 1975. évekre előirányzott 1 A kivitelező építőiparban milliós lakásépítési terv 47 foglalkoztatottak száma a tér- ezerrel túlteljesült. Az él­vezetinél mérsékeltebben lami lakásépítés kevesebb, az emelkedett, a termelés nö- egyéni lakásépítés több volt vekedésének a tervezettnél a tervezettnél. A lakások 59 nagyobb hányada származott százaléka a városokban épült, a termelékenység emelkedésé- Az épített lakások átlagos szó­ból. Ebben a gépesítés foko- baszáma és felszereltsége ked- zódásának, az előregyártás vezőbb volt, mint az előző széles körű elterjedésének volt tervidőszakban. Széles körűvé döntő szerepe. Debrecenben, vált a lakótelepi építkezés, ja- Szegeden és Budapesten a vult a kapcsolódó — szolgál- tervnek megfelelően, Veszp- tató, egészségügyi, kulturális rémben és Kecskeméten az stb — létesítményekkel való eredeti terven felül házgyár ellátás. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, év­ről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal, éves átlagban 3,4 százalékkal volt több mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésnövekedést ír elő. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek termelése 1971—1975-ben 23 százalék­kal volt több mint az 1966 —1970. éviikben. A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termé­keinek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalék­kal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyész­tésben, a zöldség- és gyü­mölcstermelésben — volt fon­tos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielé­gítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fo­kozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése tel­jes egészében a termelékeny­ség emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyagfelhaszná­lás — elsősorban az ipari anyagok felhasználásának je­lentős fokozódása miatt — továbbra is gyorsabban nőtt, mint a termelés. Számottevő­en bővült a mezőgazdaság technikai bázisa, a vonóerő­kapacitás 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági üzemek öt év alatt több traktort, mun­kagépet, tehergépkocsit sze­reztek be, mint az előző öt­éves tervidőszakban. A nagy­üzemekben a gabonabetaka­rítást gyakorlatilag teljes egészében gépekkel végezték, a kukoricacső és -szárbetaka­rítás gépesítettsége 85—95 %* ra emelkedett. A cukorrépa- és a burgonyakiszedés gé­pesítettsége is javült. Az ál­lattenyésztés fejlesztését az állami hozzájárulással épült nagyüzemi sertés- és szarvas­marha-tenyésztő telepek se­gítették: öt év alatt több mint 380 ezer szarvasmarha- és 1,4 millió sertésférőhelyet helyeztek üzembe. A műtrágya-felhasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt és 1975-ben 1,8-szerese volt az öt évvel korábbinak. Egy hektár szántó, kert-, szőlő-, gyümölcsös terül'etre ható­anyagban 270 kg műtrágya jutott, az 1970. évi 150 kg- mal szemben. A növénytermelés az elő­lyett 16 százalékkal haladta meg az 1966—1970. évit. A szemes termények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növekedésé­nek döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek elterje­désének. 1971—1975-ben éven­te átlagosan 4,3 millió ton­na búza és 5,9 millió tonna kukorica termett, majdnem másfélszerese a III. ötéves tervidőszak mennyiségének. A búza hektáronkénti termésho­zama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mintegy 10—10 q-val több az előző öt év átlagá­nál és 4—5 q-val több a ter­vezettnél. A gabonatermesztésben el­ért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fon­tos zöldség-, gyümölcs- és sző­lőtermelés mérsékeltebben emelkedett. A burgonyater­més — csökkenő fogyasztás mellett — kevesebb volt, mint az előző öt évben. A cukorrépatermés annyi volt, mint az előző tervidőszakban, a répa cukortartalma az utób­bi években csökkent. A szá­las takarmányok termelése lé­nyegében a korábbi szinten maradt. Az állattenyésztés termelése gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszakban. A termelés növekedése a terve­zett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek kö­zül a vágósertéstermelés emelkedett a leggyorsabban: 1975-ben 1,1 millió tonna volt, majdnem 1,6-szerese az 1970. évinek. A sertésállo­mány öt év átlagában meg­haladta az előző öt évit, a három évenkénti jelentős in­gadozás azonban még nem szűnt meg, az 1975. év végi állomány az előző évihez ké­pest csökkent, de így is va­lamivel nagyobb volt az öt­éves tervben számítottnál. Az 1975. évi vágómarha- termelés 378 ezer tonna volt, 17 százalékkal több mint 1970-ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a tehénállomány 1975. végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban, a tejtermelés az előirányzott 20 százalék helyett 6 százalék­kal emelkedett. A vágott baromfitermelés 1975-ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd darab­ról 1975-ben 4 milliárd da­rabra emelkedett. Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hek­tár volt, az ország földterü­letének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6 850 ezer köbmé­ter fakitermelés 14 százalék­kal haladta meg az öt évvel korábbit. Ezen belül az ipari- fa-termelés 22 százalékkal nőtt, a tűzifa termelés 13 szá­zalékkal csökkent. A közüzemi vízművek 1970- ben 520 millió köbméter, 1975-ben mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban részesült a la­kosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben, éá a lakások 28 százaléka volt bekapcsolva a közcsa­torna-hálózatba. Az öntözésre berendezett te­rület 1975. év végén 487 ezer hektár volt. «erzeíf Se; X villamos, is Diesel-vontatás aránya az 1970/évi 66 százalékról 90 szá­zalékra emelkedett. Az országos úthálózat fej­lesztése során átadták a for­galomnak az M 1-es gyors- forgalmi út Tatabánya és Ko­márom közötti szakaszt, az M 7-es autópályát Balatonali- gáig, valamint a Balatonaliga- Zamárdi közötti autóutat. A meglevő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Üj hidakat, alul- és felüljárókat építettek. A közlekedési vállalatok a tervidőszakban 4750 új autó­buszt szereztek be, ami a ki­selejtezett autóbuszok pótlá­sa mellett 1500 db-al növelte az állományt öt év alatt 75 íff metrókocsit; 130 vfllamos* kocsit és több új modern hév­szerelvényt állítottak forga­lomba. Az ország tehergépko­csi-állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi-állo­mány az öt évvel azelőtti 240 ezerről 580 ezerre emelke­dett. Ebből a lakosság tulaj­donában 551 ezer volt. A távbeszélő főközpontok befogadóképessége 120 ezer állomással, az alközpontoké 93 ezerrel bővült. A növeke­dés kisebb volt a tervezettnél, a tervidőszakban megkezdő­dött a távhívás bevezetése és 1975. év végén az összes fő­állomás 55 százaléka volt be­kapcsolva a települések kö­zötti közvetlen összeköttetés rendszerébe. Külkereskedelem A külkereskedelmi ' forga­lom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehasonlítható árakon csaknem 1,5-szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista országok viszonyla­tában volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebo­nyolított forgalom, különösen az export, a tőkésországok­ban kibontakozott gazdasági válság következtében mérsé­keltebben nőtt. A behozatal összehasonlít­ható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelkedett. Leg­gyorsabban, több mint 80 szá­zalékkal, a gépimport nőtt. Az energiahordozók behozata­la több mint 60 százalékkal, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek importja pe­dig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, kb. 30—32 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. Nőtt a fogyasztási iparcikkek behozatala is. A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett. Ja­vult az export áruszerkezete. Legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére a gé­pek kivitele nőtt, ezen belül elsősorban a komplett gyár­berendezéseké, a műszereké, a közlekedési eszközöké, a szerszámgépeké és egyéb fém- megmunkáló gépeké. Fogyasz­tási iparcikkekből 1975-ben 56 százalékkal, élelmiszerek­ből 40 százalékkal exportál­tak többet, mint 5 évvel ko­rábban. összehasonlítható árakon a kivitel növekedése meghalad­ta a behozatalt, folyó devi­zaárakon számolva azonban az import 109 százalékkal, az export 92 százalékkal nőtt. Ez abból adódott, hogy a be­hozatali árak nagyobb mér­tékben emelkedtek, mint a kiviteli árak. A cserearány romlásából származó árvesz­teség, valamint a kedvezőtlen tőkés exportlehetőségek mi­att a forgalomban jelentős passzívum keletkezett. A szo­cialista országokkal folytatott külkereskedelemben az öt év forgalmának egyenlege aktív, a nem szocialista országok vi­szonylatában passzív, volt. Beruházás A szocialista szektor beru­házásaira öt év alatt — fo­lyó áron — 574 milliárd fo­rintot fordítottak, az elő­irányzott 480—500 milliárd fo­rintnál 15—20 százalékkal töb­bet. Az összegszerű túlteljesí­tés ellenére a mennyiségi elő­irányzatok nem teljesültek. A növekedés mértéke hasonló volj, mint a III. ötéves terv­időszakban, összehasonlítható árakon 51 százalék. A beruhá­zások volumene kb. 10 száza* lékkai haladta meg a terve­zettet. A nem termelő beruházá­sok összege, s a terv célkitű­zésének megfelelően, na­gyobb mértékben nőtt. mint a termelő beruházásoké. 1971 —1975-ben a nem termelő be­ruházások volumene 73,8 szá­zalékkal. a termelő beruhá­zásoké 45,5 százalékkal ha­ladta .meg az 1966—1970. évit. A beruházások alakulása 1971—1975-ben Szállítás én liírkiizlés A közlekedési vállalatok százalékkal nőtt az utasok 1975-ben 23 százalékkal több száma, ezen belül autóbuszon árut szállítottak mint 1970- 35.0 százalékkal, repülőgépen NÓGRAQ — 1976. március 28., vasárnap ben. Az áruszállításban to­vább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12,2 szá­zalékkal, a tehergépkocsi köz­lekedési vállalatoké 30.5 szá­zalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség meg­kétszereződött. A vasúti for­galomban emelkedett a nem­zetközi szállítások aránya. A tervidőszak alatt csaknem 800 km vasútvonal forgalmát terelték át közutakra. Mind a távolsági, mind a helyi személyszállításban to­vább nőtt az autóbuszköz­lekedés. valamint a személy- gépkocsik szerepe. Újabb te­lepüléseket kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. 1975. vé­gén az összes település 99 százalékába lehetett autóbusz- szal utazni, öt év alatt a távol­sági személyszállításban 10,5 29.6 százalékkal többen, vas­úton 11,9 százalékkal keveseb­ben utaztak. A helyi személyszállításban a villamosán utazók száma 1970-töl 1975-ig majdnem 20 százalékkal csökkent. Buda­pesten a metrón utazók szá­ma, részben a hálózat bőví­tésé következtében, min Légy háromszorosára nőtt. A helyi közlekedést lebonyolító autó­buszokon 1975-ben 32.2 szá­zalékkal többen utaztak mint 1970-ben. A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya- és gör­dülőállomány, valamint, a vontatás korszerűsítés«. A villamosított vonalak hossza öt év alatt 361 kilométerrel nőtt és 1975-ben 1198 km volt, az összhálózat 15,4 százaléka. A vasút a tervezettnél több villamos- és Diesel-mozdonyt ipar építőipar mezőgazdaság. erdőgazdál­kodás, vízgazdálkodás szállítás és hírközlés kereskedelem, termelő beruházások nem termelő beruházások A beruházási kifizetések összege minden döntési ka­tegóriában meghaladta a tervezettet. Az összes beru­házáson belül a nagyberu­házások és az egyéb állami beruházások aránya lényegé­ben megfelelt az előirányzat­nak, a célcsoportos beru­házásoké kisebb, a vállala­taiké nagyobb volt a terve­zettnél. A tervidőszakban számos beruházást helyeztek üzem­be, közöttük a péti új. mű- tárgyagyárat, a visontai Ga­garin Hőerőművet a Thorez külfejtést, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinművét- a budapesti metró kelet—nyu­gati szakaszát. A vállalati beruházásokon belül a tervidőszak folya­mán nőtt az állami és csök­kent a szövetkezeti szektor beruhuzásainak az aránya. Az állami támogatással meg­Milliárd Ft. (folyó ára­kon) 207.7 14,9 109.8 77.3 26.4 436,1 137,6 1966—1970 százalékában (összehason­lítható árakon) 138.8 160,0 147.5 145,1 201.6 145,5 173.8 valósított vállalati beruhá­zások erőteljesen, a kizáró­lag saját forrásból megvaló­sított beruházások mérsékel* tebben növekedtek. Az építési beruházások vo­lumene az előző ötéves idő­szakhoz képest 50 száza­lékkal, a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. 1971— 1975-ben az összes < beruhá­zás 48,4 százaléka volt épí­tés, 42,7 százaléka gép és 8,9 százaléka egyéb beru­házás. A gépberuházásokon belül az importgép-beruhá­zások nőttek nagyobb mér­tékben, de a belföldi gép- beruházások növekedése is jelentős volt. A szocialista szektorban öt év alatt folyó árakon 519 milliárd forint be­ruházást helyeztek üzembe. A befejezetlen beruházások állománya 1975. végén meg­közelítően 117 milliárd forint volt. l'oglnlkoztntoUság, jövedelmek, fogyasztás Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92 ezer fővel, 2 százalékkal emelkedett és 1976. január 1-én meghaladta az 5.1 millió főt. A keresők szá­ma kisebb mértékben nőtt. mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészé­ben a nők munkába állásából adódott, akiknek aránya az aktív keresőkön belül az 1971. január 1-i 41,9 száza­lékról 1976. január 1-én 44,3 százalékra emelkedett. A tervidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazda­ságban 150 ezer fővel csök­kent, a többi ágazatban, együttvéve mintegy 242 ezer fővel nőtt a foglalkoztatott­ság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1,5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették. 1975 végén a bérből és fize­tésből élők 95 százaléka a (Folytatás a 3. oldalon.) é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom