Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-28 / 75. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 300 éve született a vezérlőfeiedelem * GRAD ESESSE YEf-blZOÍTS AGA £ S A MEGYE; XXXII. ÉVF.. 75. SZÁM ARA: 1 FORINT 1976. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV. ötéves terv iilöszakában (1971—1975) I. A IV. ötéves tervidőszakban a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a növekedés i^iajdnem teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származott. A foglalkoztatottság teljeskörű volt. A beruházások jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka. Bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és jelentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bérnövekedés tervszerűségét és a bérarányok javítását központi intézkedések is segítették. A munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeni —' társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedések és a demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészségügyi és kulturális körülményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek. A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, ■ a tervidőszak második felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világpiaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A népgazdaság fejlődése a tőkésvilág gazdasági válságának kedvezőtlen hatásai ellenére töretlen volt. Ipar A IV. ötéves terv jő előirányzatainak teljesítése Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal, éves átlagban 6.5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számítva — több mint 35 százalékkal emelkedett, jóval gyorsabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, a tervezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változásának is. Az ipar állóeszköz-állománya öt év alatt 39 százalékkal bővült. Minden ágazatban sor került' kapacitás- bővítő, korszerűsítő beruházásokra. Az ipari beruházások 22,8 százaléka jutott a bányászatnak és a villamos- energia-iparnak, 7,7 százaléka a kohászatnak, 16,2 százaléka a gépiparnak. 18.9 százaléka a vegyiparnak, 8,6 száNemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása ezen belül: lakosság fogyasztása felhalmozás Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termelés, 1971—1975. évek az 1966— 1970. évek százalékában Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére Lakosság egy főre jutó reáljövedelme Kiskereskedelmi forgalom volumene mennyiségben A lakásépítés, 1000 db A szocialista szektor beruházásai, milliárd Ft. Terv Tény zaléka az építőanyag-iparnak, 13,3 százaléka könnyűipar1975. év az 1970. év %-ban nak és 11,2 százaléka az élel130—132 135 miszeriparnak. A gépek és 130—132 129 berendezések kihasználása nem változott számottevően. 129—130 128 A szocialista iparon belül 131 132 az állami ipar termelése 36 132—134 137 százalékkal, a/, szövetkezeti 141—143 128 iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen belül az 1970. 115—116 118 évi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, a vidéki 116—118 118 iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedett. 125—127 125 Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte 140 135 termelését. Legnagyobb mér: 1971—1975, , években ossz. tékben a vegyipar és a gép400 438 ipar teljesítette túl tervét. Számottevően elmaradt az 480—500 574 előirányzattól az építőanyagipar. II. (Folytatás a 2. oldalon) R ákóczi-emlékünnepsége a megyében Salgótarjánban, a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő úttörőcsapat iskolamúzeumot alapított, melyben aprólékos gondossággal összválogatott fotódokumentumok bizonyítják a fejedelem dicső múltját, korának történelmét. Az úttörők az avatás alkalmából babérkoszorút helyeztek el a múzeum emléktáblájánál. — kj — Az országos jubileumi Rákóczi-emlékünnepségiak- hez kapcsolódva a hét végén megyénk több helységében is ünnepélyes külsőségek között melékaztek meg II. Rákóczi Férenc életéről és munkásságáról, az 1703— 1711-ig tartó magyar szabadságharcról. A megyei ünnepségsorozatot a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban pénteken megrendezett emlékülés és emlékkiállítás vezette be. Az emlékülésem dr. Esze Tamás történész profeszszor szólt II. Rákóczi Ferenc személyiségéről a korabeli szabadságharc történelmi és társadalmi körülményeinek főbb jellemzőiről. Emlékbeszédét a következő gondolattal kezdte: A magyar történelemnek három olyan hőse van, akinek nevét megőrizte a nép emlékezete: Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. A Rákóczi-szabadság- harc célja a magyar népnek az osztrák Habsburgok uralma alóli felszabadítása volt, egy önálló magyar állam megteremtése. Előzményét szörnyű események jelzik A férfi asszonyát, szülő a gyermekét árulja el, a török elleni hadjáratok miatt eladósodik az ország, a teljesen meghasonult nemesség behódol a bécsi udvarnak. Ennek az időnek egyik legmegíendítőbb felfedezése a legújabb kori történeti kutatás nyomán vált ismertté: Hitler, amikor Magyarország likvidálását e!- . rendeli első Habsburg lápot nevére hivatkozik. Rákóczi a népre támaszkodva vívja szabadságharcát, ugyanúgy, mint másfél száz évvel később Kossuth Lajos. Harcára a szatmári béke tesz pontot: az a megegyezés, amely a mai történészek számára oly sok vitát jelent. A célt nézve vereség a szatmári béke — mondja Esze Tamás —. de mélyebbre tekintve, egy reménytelen korszák után életbenmaradás, tehát győzelem. Bécs lemond Magyarország likvidálásáról, s az új uralkodó, III. Károly mar nem engedte, hogy „vadak tanyája” legyen az ország. Rákóczi a hazáért és a szabadságért szállt harcba, s ő az a „világító csillag, amely kijelölte a megmaradás útját és akinek hívó szavára a fegyverbe öltözött nép kivívta életjogát.” Balassagyarmaton másnap a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és úttörőcsapata ünnepelte névadóját. A művelődési központban dr. Gulya Pál, a dolgozók helyi gimnáziumának igazgatója tartott megemlékezést. A nagy fejedelem születésének évfordulóján tartotta ünnepélyes úttörőd és kisdobosavató ünnepségét a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Az alkalomból Csik Pál, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese adta át a hivatal ajándékát. Kiss Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész Rákóczi-dom- borművét Czégény Sándorné- nak, az iskola igazgatójának. Az ünnepi aktus alkalmából leleplezték a fejedelem emléktábláját, Rákóczi-olvasópályázatot hirdettek, s megnyitották a Rákóczi-emléke- ket bemutató csapatmúzeumot. Nemzeti jövedelem Járási KISZ küldöttgyűlés Pásztón A megítélés alapja a végzett munka A IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem folyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 5,5—6 százaléknál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt. Az 1971—19f5-ben megtermelt nemzeti jövedelem összege — 1968. évi árakon — megközelítette az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. öt év alatt a termelő ágazatokban együttvéve a termelékenység több mint 33 százalékkal, a nemzeti jövetek igénybe. A fajlagos anyagi ráfordítás számottevően nem változott. A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az’ iparnak volt. Az ipar nemzeti jövedelemből évi árakon az 1970. évi 42,6 százalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 11,9 százalék. 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdaságé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 százalékkal, a felhalmozásé 32 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A fogyasztás a tervezettet megközelítő ütemelő- mérték- belföldi a fo- ará* árakon 75:25 százalék volt, hasonló az 1970. évihez. Az elp- ötéves időszakhoz képest felhalmozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nagyobb része növelte az állóeszköz-állományt. A készletfelhalmozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyen- helyzetre. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Pásztói járási Bizottsága tegnap a község művelődési házában tartotta járási küldöttgyűlését. Az elnökségben foglalt helyet Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titkára, Vincze István, a járási párt- bizottság titkára, Dancsák Lászióné, országgyűlési képviselő, dr. Telek Mária, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Molnár György, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára. Kovács Ferenc, a járási hivatal elnöke, Holló Imre, a KISZ járási bizottságának titkára, valamint Anton Hrabovszki, a Prievidzai járási Szocialista Ifjúsági Szövetség első titkára. A pásztói járás negyvenhat alapszervezetének közel száz küldötte mozgalmi dalok éneklésével köszöntötte a küldöttgyűlést és a vezetőséget. Holló Imre beszámolójában értékelte az elmúlt választás óta eltelt két év mozgalmi munkáját. Hangsúlyozta: a járás társadalmi és gazdasági szerkezetében jelentős változások történtek. A szocialista építőmunka, az ipar- és a mezőgazdaság fejlődésének eredményeként jelentősen növekedett a munkások, elsősorban a munkásnők és az értelmiségtök száma. Ennek hatására csökkentek a járáson belüli elhelyezkedési gondok, javultak a munkahelyi feltételek, művelődési lehetőségek. Mindezek kedvezően befolyásolták a fiatalok, a KISZ-ta- gok cselekvő készségét, társadalmi, politikai célkitűzéseinek megvalósítását. A beszámoló részletesen szólt az elmúlt választási ciklus feladatainak — az ifjúság szocialista tudatának fejlesztése, az alapszervezetek kommunista vonásainak erősítése, a tömegszervezeti jelleg fokozása, az ifjúság érdekvédelmének, jogainak érvényesítése, a képviselet ki- szélesítése — végrehajtásáról. A kétéves munkát értékelve a titkár külön elemezte a munkásifjúság, valamint a tanuló fiatalok helyzetét. A beszámoló ezen része bátran mutatott rá a hibákra és hiányosságokra. Feltárta azok okai eredetét és feladatként jelölte meg jövőbeni kijavításukat. A KISZ IX. kongresszusára készülve a dokumentumokat és a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét gondos előkészítéssel, tudatosítással, a helyi sajátosságokat figyelembe véve igyekeztek az alapszervezetek feldolgozni. Munkájukat alaposság és lelkiismeretesség jellemezte. Ezt bizonyítják azok a javaslatok, ötletek, melyek a küldöttgyűlés elé kerültek. A pénzügyi ellenőrző bizottság írásos beszámolóját Szivük János, a bizottság elnöke terjesztette elő és egészítette ki hozzászólásában. Az elmúlt évben a járás alapszervezetei közel 1 millió forinttal gazdálkodtak. A pénzeszközök növekedésénél nagy szerepe van az ifjúságpolitikai alapnak, de igen jelentős az üzemi, hivatali és szövetkezeti anyagi támogatás is. Az elmúlt időszakban nagy előrelépés volt a társadalmi munkák szervezésében. A beszámolókat követő hozzászólásokban a fiatalok részletesen elemezték a területük sajátosságait, az eredményeket és a hibákat A felszólalások egyben utaltak a jövőbeni feladatokra is. A küldöttgyűlés befejezéseként a fiatalok titkos szavazással megválasztották a megyei küldöttértekezlet képviselőit, a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a járási bizottság tagjait, mélynek titkárává ismét Holló Imrét választották. X Ezzel egyidőben a megye más területein is járási küldöttértekezleteket tartottak, így a szécsényi, a rétsági es balassagyarmati járásban. A gyűléseken részt vettek a megye és a járás politikai, .gazdasági és ifjúsági vezetői. Ezek értékelésére külön vísz- szalérünk. delem növekedését megközelítően emelkedett. A terme* lős-állóeszközök állománya 41 százalékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt veiben, a felhalmozás az irányzatnál nagyobb ben emelkedett. A felhasználáson belül gyasztás és felhalmozás nya 1975-ben, 1968. évi zo a aranya a 1968.sulyi
