Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

Szákrajz és regényolvasás Munkások érettségivel Megye! filmbemutatók r olasz film a maffiáról Ma már aligha kelt valaki­ben is csodálkozást, ha arról hall, hogy a végzős szakkö­zépiskolai diákok egy része szakmunkáspályán helyezke­dik el. Még kevésbé csodál­kozunk azon, ha halljuk, hogy esztergályosok, lakatosok — de mondhatnánk más foglal­kozásúaltat is — úgy döntöt­tek, általános és szakmai el­méleti tudásuk fejlesztése ér­dekében középiskolában ta­nulnak tovább. Fejlődő tár­sadalmi és gazdasági életünk diktálta jogos igény kielégí­tése ez, s annak az egyre szé­lesedő felismerésnek logikus következménye, amely az em­berek sokaságában mind in­kább meggyökeredzik, tettek­ben megvalósul. A VEGYÉPSZER salgótar­jáni gyárának munkásai kö­zött 1969-ben, az első esz­tendőben csupán hatan ren­delkeztek érettségivel, ma 82 a számuk. A fizikai dol­gozók 16 százaléka! Többsé­gük egyenesen a középiskola padjaiból került a gyárba. Másik jelentékeny hányaduk munka mellett, esti és leve­lező tagozaton tanulva szer­zett középfokú végzettséget. — Milyen szakmákban dol­goznak az érettségizettek? — kérdeztük Mohai Lászlót, a munkaügyi osztály vezetőjét, aki maga is munkásként kezdte pályafutását. — Általában majdnem minden szakmában megtalál­hatók, de a legtöbben a for­gácsoló, az előrajzoló, a laka­tos és hegesztő szakmában dolgoznak. — S milyen a közérzetük? — Hiszem, hogy egyikük sem csalódott nálunk. Meg­becsült emberei a kollektí­váknak. Anyagilag sem jár­nak rosszul. Mondanivalóját számada­tokkal bizonyítja: amíg egy kezdő technikus 1600—1800 forintot keres, addig egy kez­dő szakmunkás fizetése min­dig 2000 forint fölött van. — Mit gondol? Csak a pén­zért csinálhatják? — Nem hiszem. Hűségük­ben benne van a munka szép­ségének megtalálása, a vá­lasztott szakma szeretete is. Érettségizett munkásaink jó szakemberek. Felveszik a ver­senyt a nem érettségizett, de sok-sok éves szakmai gyakor­lattal rendelkező, a munka legapróbb fortélyát is ismerő szakmunkásokkal. Bonyolult megmunkálású gyártmányo­kat készítünk, kellenek a jó elméleti és szakmai fel­készültségű emberek. S azok vannak előnyben, akik úgy olvassák a szakrajzot, pon­tosan, értőn mint más a re­gényt. ★ Két érettségizett szakmun­kással beszélgetünk. A 39 éves 10 évvel, a 26 éves 2 évvel ezelőtt végezte el a kö­zépiskolát. Közös tulajdonsá­guk, hogy mindketten két gyermeket nevelnek. A mun­kahelyen csoportvezetők és napi munkájuk teljesítése mellett folytatták tanulmá­nyaikat. Szilágyi Lajos, a turbinás áramlásmérőt készítő lakatos­brigád csoportvezetője, az idősebbik mondja: — Nagyon egyszerű, amiért elkezdtem tanulni. Még az acélgyárban dolgoztam, ami­kor egy napon a főnökömmel felutaztunk Pestre. Az egyik gyárigazgatóval volt megbe­szélésünk. Bizony én sok mindent nem értettem akkor, restellkedtem is miatta. El­határoztam, hogy tanulok és beiratkozom a gépipariba. Amióta a VEGYÉPSZER- nél dolgozik különösen nagy hasznát veszi a tanultaknak* A müszerszekrények, vezérlő­pultok, melyeket készítettek, s most a turbinás áramlásmérő gondos és méretpontos mun­kát igényel. Azok tudnak a legjobban dolgozni, akik el­méletileg is képzettek. A 19 tagú csoportban öten szerez­tek érettségit, egy másik mun­katársuk most jár középisko­lába. Végzett munkájukat mi sem jellemzi jobban, mint az. hogy a legutóbbi BNV-n gyártmányuk elnyerte a Ne­hézipari Minisztérium nagy­díját. A fiatalabb munkás, Me- lihercsik János, a hegesztőgép­karbantartók csoportvezetője. A miskolci villamosenergia­ipari technikum salgótarjáni kihelyezett tagozatán érettsé­gizett. — Nem mindenáron az is­kola a mérvadó — mondja—, de a többet tudás egyik alap­vető forrása. Nem szabad a végzettséget mindenek fölé helyezni, mert a gyakorlat nem egyszer bebizonyította, hogy a papír még kevés a jó, megbízható munkához. Ki mit tud, ez a döntő! Ami viszont igaz: ebben az iskoláé a főszerep. Amikor érettsé­giztem, olyan volt az életem, mint korábban, nem kaptam több fizetést. De amikor bér­emelésről volt szó, az elsők között gondoltak rám, és ké­sőbb is, amikor kineveztek csoportvezetőnek. ★ A modern, fiatal gyárban, ahol 29 év körüli az átlag­életkor, jó munkalehetőség várja a szakmunkásokat. Ál­talában egyedi, tehát válto­zatos munkát végeznek, amely szellemi erőkifejtést, ötletes­séget és ügyességet igényel. Aki többet tud, előnybe ke­rül a többiekkel szemben. Ezt tudják már nagyon sokan, mert nem lehet véletlen, hogy a munkások közül jelenleg ötvenen tanulnak középisko­lában, számuk évről évre emelkedik, s minden bizony­nyal növekszik a jövőben is, Sulyok László legyen a zene mindenkié Megyei kórustalálkozó Szécsényben I.Vívát muzika” csendült fel a dal hatvan úttörő aj­kán; kösaöntve a hétvégi III- rnegyej kórustalálkozó részt­vevőit, a közönséget, amely zsúfolásig megtöltötte Szé­csényben a művelődési köz­pont nagytermét- A kórustalálkozó ismétel­ten bebizonyította, hog* ér­demes volt életre hívni és év­ről évre megrendezni a megye legjobb kórusainak találkozó­ját- A műfajnak olyan ex­ponált fóruma a találkozó, ahol a megye kórusai minden különösebb minőtítési tét nél­kül lépnek a közönség elé- s adnak számot tudásukról- Ar­ról, hogy mennyit fejlődte!? egv év alatt- Amellett jó le­hetőséget kínál a tapasztalat- cserére­A balassagyarmati szövet­kezeti bizottság vegyes kara. amelyet Réti Zoltán és Em­ber Csaba vezényelt, ezúttal is bebizonyította, hogy jo­gos tulajdonosai az ezüst mi­nősítésnek- a diákkarok legna­gyobb problémája, hogy tag­jaik gyakran cserélődnek- A szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium énekkara ennek ellenére Várkonyi Balázsné vezetésével évről évre fejlő­dik- Zenei élményt nyújtott a salgótarjáni Pedagógus kórus- A Megyei Művelődési Köz* pon kamarakórusa Guthy Éva vezetésével saillangmen- tesen. művészi fokon adta elő a választott műveket- A tele­vízióból ismert egyházasgergei vegyes kar arról győzött meg mindenkit. hogy olyan kis községben is, mint Egyházae- gergie, szereinek az emberek énekelni­Virág László kórusa, a sal­gótarjáni Bányász kórus a tőlük megszokott élmény- szintet nyújtotta- A szécsényi Erkel Ferenc vegyes kórus négy éve alakult- Leukó Jó­zsef kara régen kinőtte a -,gyermekcipőt”- Tiszta a hangképzésük, jó az össz- han-gzatuk, igényes műsor­választásuk töretlen fejlődés­ről tanúskodik- A kórus meg­érett a minősítés megszerzé­sére­A találkozó végén a rende­ző, a szécsényi járási művelő­dési központ a kórusok rész­vételét emléklap átadásával köszönte meg­Sz- F­A hét új filmbemutatói so­rában kétségkívül az olasz Florestano Vancinr Az 5 ha­talom című alkotása érdem­li a legtöbb figyelmet- annak ellenére, hogy az olaszorszá­gi maffia tevékenységéről- az olasz hatóságoknak a vele szembeni tehetetlenségéről már számos filmet láthattunk- De nem új a téma a film alkotóinak sem. akik a ko­rábbi hasonló történeteket fel­dolgozó produkciók készíté­sében valamilyen formában közreműködtek- A maffia­sorozat újabb darabja egy izgalmas bírósági tárgyalásra viszi el a nézőt, s itt figyel­heti meg az olasz belpolitikai élet félelmetes ..rosszindulatú daganatának” főbb jellemző­it- A főszerepeket jól ismert, kiváló színészek — Enrico Maria Salemo, Gastone Mos- chin. Riccardo Cucciolla. Ma­rio Adorf és Marian-geia Me- lato — alakítják­A csapda című román bűn­ügyi filmet Manóié Marcus rendezte- A történet 1948-ban játszódik. Abban az időszak­ban, amikor a városokban már nyugalom uralkodik, de vidé­ken, a hegyek között még sok helyütt nacionalista, fa­siszta bandák tartják rémü­letben a lakosságot- E fegy­veres csoportok ellen veszi fel a harcot. a rettenthetetlen Roman felügyelő, akit a Ro­mániában rendkívül népsze­rű Ilarion Ciobanu személye­sít meg- Mellette Sebők Klá­ra. Victor Rebengiuc es Ma­riana Mihut játszik fontos szerepet­Utánjátszásban kerül be­mutatásra a francia Philippe Labro Látszólag ok nélkül című izgalmas, bűnügyi film­je. amelyről a L’ Humamté Dimanche kritikusa elismerő­en nyilatkozott: „Többértel­mű, ezért eléggé megragadó film- ■ • Labro igazi filmesnek bizonyul- jól bánik a kamerá­val, anélkül, hogy a klasszi­kus bűnügyi film sémáit al­kalmazná- Tringtignant-ró! pedig a legkevesebb, amit el­mondhatunk. hogy még min­dig tud meglepetést okozni közönségének-” Jelenet Az 5- hatalom című olasz maffiafilmből­T A Budapesti Stúdió Galériában — április 10-ig Szabolcs Péter kiállítása Rákóczi-ünnepségek Balassagyarmaton A Balassagyarmati városi Tanács művelődésügyi osztá­lya által rendezett Rákóczi- ünnepségsorozat a vezérlő fe­jedelem születése 300. évfor­dulójának előestéjén, március 26-án kezdődik. A Horváth Endre Galériában emlékkiál­lítás nyílik, a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központ nagytermében emlékülést tar­tanak. Az emlékbeszédet dr. Esze Tamás történész mond­ja, s az ünnepi műsorban a Rózsavölgyi Márk Állami Ze­neiskola zenekara, Komády Gerzson és Fogarasi Béla mű­vész-tanárok, valamint az Ex Libris irodalmi színpad lép­nek fel. Egy nappal később — ugyancsak a művelődési központban — a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola ün­nepélyes iskola- és csapat­gyűlését tartják. Az emlék­beszédet dr. Gulya Pál, a dolgozók gimnáziumának igazgatója mondja. Március 28-án koszorúzást rendeznek a balassagyarmatiak a Rá- kóczi-emlékhelyeken, Szé­csényben és Romhányban. Áprilisban Rákóczi-emlékfát ültetnek a Szabadság-téren, s az úttörőcsapatokat hadijá­tékra hívják a romhányi csa­tamezőn. A jubileumi Rá- kóczi-túrát június 21—26. kö­zött rendezik meg. A fiatal szobrászművész nemzedék egyik legsajátosabb egyéniségű, legmarkánsabb képviselője a Zalaegerszegen élő Szabolcs Péter. Múlt év­ben a fiatal képzőművészek jubileumi kiállításán máso­dik díjat, a ravennai II. Dan­te Alighieri nemzetközi kiál­lításon aranyérmet szerzett munkájával. Az ország több Fenékéi Judit Dokumentu­mok U. M.-ről című kisregé­nyének lapjai elevenednek meg ezúttal Katkó István mű­sorában, A halála után híres­sé váló U. M. festőművészről szól a könyv — N. kisváros­ban életében megnemértés, közöny, gyűlölködés vette kö­rül a festő tanárt. Idegen volt számára még testvére is. S alig volt néhány ember, aki városában megtalálhatók köz­téren felállított művei, né­hány szobrát közintézmények, múzeumok őrzik. A sikerek­ben gazdag fiatal művész tárlatát Szakolezay Varga Lajos kritikus nyitja meg ma a budapesti Stúdió Galériá­ban. A kiállítás április 10-ig tekinthető meg. jószivvel, rokonszenvvel né­zett U. M.-re. Felesége meg­halt, színházi díszlettervező munkáját, fotós szenvedélyét nem értékelték, letörték. Mint festőt kiszorították a kiállításokról, nem adtak megjelenési lehetőséget neki a kisváros kulturális életé­nek urai. S halála után egy fővárosi kiállításon tűnnek fel az ismeretlen zseni művei. Mai tévéajánlatunk' 21.50: J\fyitott könyv m : Gerencsér Miklós: ! EMLtKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 9. Ekkor még fogalma sem volt, mekkora küzdelem kez­dődött az ő ürügyén Kollonich Lipót bíboros és gróf Aspre- montné Rákóczi Julianna kö­zött. A politikus főpap saját tulajdonaként bánt a * Rá- kóczi-birtokokkal. Végrende­letet hamisítottak Báthory Zsófia nevében, ennek alap­ján százezer tallérra tartott igépyt a jezsuita rend. Biz­tosra véve a zsákmányt, Kol­lonich pénzt veretett a Rá- kócziak ezüstjéből. Mindent meg kellett kísérelnie, hogy továbbra is az ifjú herceg gyámja maradjon. 4 NÖGRAD - 1976. Am épp az uralkodó által is esküvel szentesített magyar törvények alapján szűnt meg jogcíme a további gyámko­dásra. Rákóczi betöltötte ti­zenhatodik életévét, maga határozhatta meg, miként óhajt rendelkezni vagyonával, ha eléri a nagykorúságot. Legalább is jogszerint. Más kérdés, miként lesz képes megküzdeni az ellene dolgozó gyakorlati körülményekkel. Fiatal sógora, Aspremont gróf magas összeköttetésekkel rendelkezett, kívánságának útja volt egész a császárig. Rákóczi szerencséjére nemes rokonként viselkedett, a gróf. Épp az ő közbenjárására vál­március 24., szerda tozott meg a vakáció terve. Hasztalan protestált Kollo­nich, a császár a gróf kí­vánságának engedett. Talán éppen azért, mert maga is sokallotta már a jezsuita bí­boros mindenhatóságát. Az utolsó pillanatig szoro­san őrködött a főpap Rákóc­zin. Hitvány fogadót jelölt ki szálláshelyéül, eltitkolta meg­érkeztét, nehogy előbb be­szélhessen nővérével, mint vele. Júlia azonban az összes óvintézkedés ellenére megta­lálta öccsét. Egyetlen pillanat alatt szertefoszlott Rákócz ban a jezsuiták által belénevelt ellenérzés. Föllámadt a régi lestvéri szeretet, amely oly gyengéd és felhőtlen volt köztük egészen addig, amíg el nem szakították őket egy­mástól. Most megbosszulta magát a képmutatásra való idomí- tás. Másnap reggel érzelmei­nek teljes eltitkolásával hall­gatta végig az ifjú a herceg- prímás ijesztgetéseit. Szó nélkül fogadta a testvérére hulló rágalmakat, s a vádat, hogy a hideg számítástól ve­zérelt sógora, meg a grófnál cseppet sem különb nővére romlásba akarják taszítani őt, az éretlen ifjút, hogy az­tán kényük szerint rendelkez­hessenek birtokaival. Rákóczi engedelmesnek mutatkozott, mire a kardinális teljesen megnyugodva bocsátotta sza­badon, 1688 márciusa óta elő­ször, hogy az ifjú herceg só­gora házába, a Himmelpfort utcai palotába költözzön. Néhány nap múlva vaskos meglepetést okozott az ifjú Kollonichnak. Felkeresve gyámját, közölte, mi a szán­déka a jövőre nézve. Bár kifogástalanul tartotta magát a tiszteletteljes jómodor sza­bályaihoz, határozottan ki­jelentette, nem hajtandó to­vább a jezsuiták óhaja sze- r ni élni, ura kivan maradni akaratának éppúgy, mint birtokainak. Egyúttal köszö­netét mondott az eddigi gon­doskodásért. A bíboros nem merte szabadjára engedni dühöngését. Kemény szavak­kal illette, azt jósolta, hogy nélküle a vesztébe rohan. Hi­vatkozott Báthory Zsófia vég­rendeletére, és követelte a jezsuita rendet megillető száz­ezer tallért. Noha Rákóczi kétséget kizáróan bizonyítani tudta nagyanyja végrendele­tének hamisított voltát, nagy­vonalúan felajánlott Kollo­nichnak húszezer forintot. Ezzel elváltak útjaik, legalább is az ifjú herceg részéről. Aspremont gróf palotájá­ban szokatlan élet várt Rá­kóczira. S mivel a sivár kör­nyezetben töltött évek után nehezen talált magára a nagyúri társaságban, az ő vi­selkedése hatott szokatlannak. A felső arisztokrácia köny- nyed, gyakran fesztelen élet módja eleinte valósággal megbénította. Zárkódottságó- val egyesekben csalódást kel­tett. Társalgási gyakorlatlan­ságát félszegségnek vélték. Ha kérdezték, szívesen vála- szolgatott, de magétól nem vett részt a beszélgetésben. A családját övező nagy nimbusz­hoz sehogy nem illett maga­tartása. Megpróbált aLkaimazkodinL, és a kísérlet túl jól sikerült- Rákapott a kártyára, szenve­délyes játékos let belőle. So­kat éjszakázott, délig aludt, ebéd után megint kártyaasz­talhoz ült- Zajo6 mulatságok között teltek napjai, mohón látogatta a színházakat- Só­gora belátta- igaza lesz Kol- lonichnak, ha engedi elme­rülni az ifjút, az aranyélet örömeiben- Figyelmeztette Rákóczit komolyabb köteles­ségeire- Júliával együtt ja­vasolták neki, hogy nősüljön meg- Valamelyik német her­cegi családból válasszon fe­leséget, ezzel is kifejezve lo­jális szándékát a Habsburgok iránt- A Hessan-Darmstadl-i fejedelmi családból való Mag­dolna hercegnő jöhetett leg­inkább számításba- Az ifjú­nak tetszett a terv. éppoly szívesen fogadta a házasság ötletét- mint a menyasszony­jelöltet. Belátta sógora aggo­dalmainak jogosságát, misze­rint rá kevés jó várhat Becs­ben, ahol végső soron az elJ lenséget, a Rákóczi-család egyetlen férfi sarját látják benne, akinek anyja és neve­lőapja örök száműzetésben él­(Folytatjuk.) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom