Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-24 / 71. szám

Tanulság, tapasztalat, elképzelés Néhány dokumentum a Rákóczi- szabadságharc Nóarád megyei eseményeiből A SZERVEZÉSI és Veze­tési Tudori)ányos Társaság Nógrád megyei Szervezete régi terve valósul meg a munkahelyi vezetőképző is­kolával. Az első előadások a napokban fejeződtek be Nagybátonyban, a FÜTÖBER- nél. Mit mond a tanfolyam­ról Kovács Béla, a salgótar- jási öblösüveggyár szervezé­si osztályának, s egyben a továbbképző iskolának a ve­zetője? — A vezető-továbbképző is­kola gondolatát Zala megyé­ből hoztuk — kezdte a be­szélgetést. — Felmértük a vállalatok igényét, s ennek alapján 110 résztvevővel terveztük a tanfolyamot. Vé­gül is 16 vállalattól 103 mun­kahelyi vezető vett részt az öt héten át tartó, egy-egy he­tes tanfolyamon. Tíz előadás hangzott el. A hallgatók meg­ismerkedtek szervezési, veze­tési, munkajogi, számítógé­pes ismeretekkel, az érdekelt­ség és ösztönzés, a dolgozz hibátlanul munkarendszer és az üzemi demokrácia kérdé­seivel. A hallgatók között végzett közvéleményku tatás erdeménye szerint a legna­gyobb érdeklődést a pszi­hológiai és szociológiai isme­retek, valamint a munkahe­lyi légkörrel kapcsolatos kér­dések váltották ki. Szót váltottam néhány hall­gatóval. íme a vélemények: — Ilyenen még sohasem vettem részt -e mondta Akác Istvánná, a jánosaknai fehér­neműgyár vezetője. — Nem volt sok az egy hét, de az új ismeretek alapján más­ként látom a munkát és az embereket. Munkámban bizo­nyára sokat segít az össze­gyűjtött ismeret. Kovács Elemérné, a kazá- ri kötőüzem blokkvezetője mondta: — Kilenc éve dolgozom eb­ben a beosztásban, s jó volt ez a tanfolyam.. De legalább két hétig kellene tartania, és el kellene ide hozni a többi­eket is. A TANFOLYAM hallgatói­nak nagyobb része a megye különböző kisebb üzemeiből érkezett. A nagyobb vállala­tok közül csupán a ZIM-ből vettek részt (többen) a to­vábbképzésen. Ez a gyár ké­szítette elő a legszervezetteb­ben a tanfolyamon való rész­Szovjef- irodalom — március A folyóirat számának „cse­megéje” Csingiz Ajtmatov legújabb regénye; a Korai dar- vak. A kiváló kirgiz író nagy­szerűen ábrázolja egy pará­nyi kaukázusi falucska hábo­rú alatti életét — néhány ka­masz fiúcska alakjában, konf­liktusain, örömein, gondjain keresztül. Másik érdekes és izgalmas mű Valentyin Rasz- putyin Élj és emlékezz! cí­mű regénye, amelynek első részét szintén e számban te­szik közzé. A nemzetközi nőnap al­kalmából szovjet költőr.ők verseit közli a Szovjet Iroda­lom márciusi száma Rab Zsu­zsa, Kartal Zsuzsa, Grigássy Éva, Bede Anna, Károlyi Amy, Mezey Katalin és Haj­nal Anna fordításában. A Két nyelven rovatban a nemrégiben elhunyt Olga Bergholz verseit olvashatják az olvasók Weöres Sándor, Veress Miklós, Rab Zsuzsa Megjelent a A folyóirat sok, érdekes cikke közül érdemes kiemel­ni Szabó Miklós történész „A magyar girondistáktól az éb­redő magyarokig” című ta­nulmányát. Az írás a maga történelmi konkrétságában elemzi azokat a közéleti, gaz­dasági, ideológiai körülménye­ket, amelyek között — és ha­tásukra — az Ébredő Magya­rok Egyesülete, a Magyar Or­szágos Véderő Egylet, a Te­rületvédő Liga, a Turul Szö­vetség és a hozzájuk hasonló szélsőjobboldali szervezetek előzményei már jóval a két forradalmat megelőző idő­szakban kialakultak. A ta­nulmány történelmünk egyik, messzíreható tragédiájának kezdeteit kutatja. Aktuális — s mind a mar­xista, mind a polgári filozó­fiában előtérben álló — filo­zófiai problémákon töpreng Fukász György az axiológia — a filozófiai értékelmélet, azaz értéktan — marxista ki­fordításában. Szinten e rovat­ban található O. Bergholz ér­dekes elbeszélése Balázs Jó­zsef fordításában. Az ismert költő és írónő munkásságára emlékezik e számban Nyikolaj Tyihonov, Mihail Dugyin és Elbert Já­nos. A szovjet kultúra napjai jelentőségéről Molnár Ferenc írt. Pozsgay Imre a kulturá­lis napok színházi esemé­nyeiről, Szabó B. István a szovjet filmekről, Pogány Ö. Gábor a szovjet képzőművé­szetről, Kovács Dénes pedig a szovjet kulturális napok zenei eseményeiről tudósítja az olvasókat Érdekes beszélgetést foly­tattak a lap hasábjain Jaan Kross észt író és Julij Szmel- kov kritikus a kisregény lé­nyegéről. A Művészet rovat­ban kiemeikedrk Szem jón Csertők írása, amely szovjet— amerikai kooprodukcióban készült filmről ad hírt. Világosság munkálásának nagy elméleti és gyakorlati témát felölelő cikke. Nevelésügy — filmen cím­mel Bárdos Judit egy kol­lektíva (Dárday István, Mi- hályfy László, Szalay Györ­gyi, Vitézy László, Wilt Pál) ötrészes dokumentumfilm-so- rozatát méltatja, amely az is­kolai nevelés összefüggéseivel, személyiségformáló hatásával foglalkozik. A dokumentum- film-sorozat kapcsán Bárdos Judit felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az iskola a jövőben csak altkor töltheti be hivatá­sát, ha hatékonyabb szemé­lyiségformálásra lesz képes, ha olyan embereket bocsát szárnyra, akik a valósággal is szembesített belső meggyő­ződéssel és az önálló gon­dolkodás képességével ren­delkeznek. A lapszám sok egyéb ér­deklődésre számottartó -írást is közöl. Gás a vízben Hazánkban gáztalamiásra szorul a föld gyomrából fel­színre hozott ivóvíz többsége- Erre vonatkozóan, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal felníva- sára beérkezett harminc pá­lyamunkából válogatták ki a legjobb berendezéseket- A vízügyi szervek felmérése szerint az ivó-, illetve az ipa­ri vizek 30 százaléka tartal­maz a megengedettnél ma­gasabb gázt­Hasznosításukra a most kí­sérletben levő gáztalanitó be­rendezések üzemi alkalmazá­sakor kerülhet sor- A proto­típusok már elkészültek, a gyárt..sultra a Lajosuuzsei Vízgépészeti Vállalat kapott megbízást- A gáztalanitó be­rendezések sorozatgyártását 1977-ben kezdi meg a válla­lat­vételt, ami nemcsak szám­ban, hanem a különböző be­osztásokban is kifejeződött. — Nálunk a szervezési és a személyzeti osztály foglal­kozott ezzel, s egyszerre ha­tan jártunk a tanfolyamra magyarázta Radvánszky Nándorné. — Volt közöttünk csoportvezető, művezető, üzemvezető és osztályvezető. Miért jöttünk ide? Mert a nagyobb követelmények fej­lettebb vezetőket követelnek. A hallgatókkal folytatott beszélgetésből azonban sok egyéb is kiderült. Így példá* ul az, hogy jó lett volna töb­bet foglalkozni a vezetési, szervezési ismeretekkel, eset- tanulmányokat végezni, s egy kicsit több gyakorlati isme­retet szerezni. Akadt tanulság a rendezők számára is. így a követke­zőkben egységesebb előadó­gárdát szükséges biztosítani. A jövőben a Nehézipari Minisztérium Továbbképző Intézetének a segítségét is kéri a Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság. A hallgatók véleménye szerint' sok volt a napi nyolcórás fog­lalkozás. A jövőben ezért hatórás napi foglalkozásokat terveznek. Végezetül újra Kovács Bé­lát kérdeztem, miként to­vább? — A válasz előtt még egy megjegyzés — mondta. — Több mint száz munkahelyi vezetőt Salgótarjánban ké­peztünk, s mintegy hatvan jelentkezőnk volt Nagybátony­ban. Érdeklődés más vállala­toknál is van, s igénylik a továbbképzést. Elképzeléseink szerint azoknak a továbbkép­zését folytatjuk, akik az egy­hetes kurzust elvégezték, mi­vel ez a tanfolyam kéthetes. A második héten — amire áprilisban és májusban kerül sor — túlnyomórészben a vezetés módozataival, a mun­kahelyi vezetésszervezéssel foglalkozunk — foglalta össze a munkahelyi vezető-tovább­képző iskoláról szóló gondo­latokat az iskola irányítója. EHHEZ AZONBAN hadd tegyek még hozzá valamit. A Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Nógrád me­gyei Szervezete nagy lépést tett előre a helyi vezetőkép­zés kialakításában. Ugyanis a vállalatok mind erőtelje­sebben jelentkező igénye en­nek az iskolának az állandó jellegű fenntartása. A mun­kahelyi vezetők akár a bor- sodni, vagy a budapesti tanfo­lyamokra jelentkeznek netán a NIM Továbbképző Intéze­tébe, mind költségesebb, mint a helybeli megoldás. De nemcsak anyagi okok készte­tik a vezetőképzés helyi ki­bontakoztatását, hanem sok egyéb indok is. , . P. A. Nógrád megye, amely gyak­ran volt a Rákóczi-szabad- ságharc eseményeinek szín­helye, gazdag programmal ké­szül a jeles évforduló meg­ünneplésére. Alábbiakban idé­zünk néhány korabeli doku­mentumot, amelyben Rá­kóczi, Bercsényi szó! Nóg­rád megye népéhez, nemessé­géhez : A Nógrád megyei Levéltár anyagában többek között Nóg­rád vármegye nemesi közgyű­lésének irataiban találunk a vármegyéhez szóló leveleket. ■Az 1704. december l$-én írt levélben szekerei, igá*- állatot kér Rákóczi a várme­gyétől : (A dokumentumok«* mai helyesírással, eredeti tó­gái máz ás ban közöljük.) „Szállíttatván Kassáról bi­zonyos számú Murii etikai, melyeknek szállításár« kíván­tatik 90 szekér és lUi jpár vonómarha, hogy azért «Wmmi a nemes vármegye « uamrs ország szolgalatjának pro- motiojában (előmozdításában) való készségét exolválhassa (teljesíthesse) amidőn azon munícióknak szállítására ren­deltetett tisztünktől requírá)- tatik, praevie (előre) tegyen oly dispositiot (javaslatot), hogy a más nemes várme­gyéből álló vonómarhákat, szekereket fölváltván, szállít­tathassa következendő más nemes vármegyéig,. Ismert Rákóczinak a sza­badságharc idején született azon rendelkezése, hogy az ország területét commissaria- tusokra (főhadbiztosságokra) osztotta, élen a commissari- ussal (hadbiztossal), aki az adott területen a katonai, gaz­dasági ügyeket intézte. f M*«»«*i kdárn Rákóczi porbrát* 1«1 bői­Nógrád »Armagye com­missar: us* »olt többek között Darvas Fereno (nógrádi köz- neme*) la, akinek támogatása ügyében fordul Rákóczi a vármegyén« 1705. júniu* 17-i levelében. Rákóczi zászlaja alatt az irreguláris, reguláris hadakat egyaránt megtaláljuk. Bizo­nyos számú zsoldost a kive­tett adóegység alapján köteles volt minden vármegye ki­állítani, de a nemesség a sa­ját nemesi felkelését (perso- nálls tnsurrectiójét) is he­lyettesíthette zsoldosok ki­állításával. A következőképpen ír Ber­csényi a zsoldosok kiállítása ügyében 1706. január 28-án: „.. .A zsoldosok állítása kö­rül mint az a neme* várme­gyének, mint pedig a hadak­kal foglalatoskodó rendek­nek előmbe jövő ... pana­szait r epres «utálván (képvisel­vén) ar. méltóságos fejedelem­nek piDxime (közelesen) vá­rom tudósításét, mit, n-éllóz- tatífc parancsolni azoknak coru cursusaról (összegyütekozésé- ről) rnigíen azért ő nagysá­ga resolutiója (elhatározása) érkezhet,ék, szükségesnek lá­tom, hogy a nemes várme­gye az alatt is azon hadvise­lő rendeletül provenialó zsol­dosok állításának adversióját (odafordítását) ... suspen- dálja. (felfüggessze...) 1706. december 1-i levelé­ben azt közli Rákóczi a vár­megye nemességével, hogy míg további utasítást nem ad, otthon maradhatnak, (te­hát nem kötelesek hadba szállni.) Bene Andráshoz, Nógrád vármegye másodalispánjához gabonabeszolgáltatása ügye­ben fordul Rákóczi. „... Ke­gyelmednek pedig praesenti- bus (jelen levelünkkel) meg­parancsoljuk, bocsásson cur- renst (hirdetményt) a nemes vármegyében, hogy az ott va­ló fiskális dézsmára olveni- áló (járó) gabonát a lakosok mindenkor oly készen tartas­sák, hogy parancsolattyok lé­vén, azonnal az hová kíván- tatni fog, fordíthassák. .. Leblancné Kelemen Mária Lexikonok, kézikönyvek A Kossuth Kiadó 1976-os tervei A különböző érdeklődésű olvasók egyre fokozódó igé­nyeinek kielégítésére 1976- bam is számos új, érdekes lexikon és kézikönyv meg­jelentetését tervezi a Kossuth Könyvkiadó- Az új kiadás felhasználja, és reprezentálja a társadalamtudotnányi ku­tatások legújabb eredményeit, figyelembe veszd, a társadalmi élet változásaival együtt je­lentkező ideológiai-elméleti szükségleteket­Mintegy 100—150 új cikket tartalmaz a második bővített, javított kiadásban megjelenő Munkásmozgalom-történe­ti lezikon- A javítások, bőví­tések legnagyobb részét — a kritikai észrevételek mellett — az idő múlása tette szük­ségessé­A legaktuálisabb fogalmak, események és szervezetek rö­vid, közérthető marxista ma­gyarázatát adja a Politikai kisszótár, amelynek harma­dik, átdolgozott kiadását is hamarosan kézbe vehetik az érdeklődők­A szakkörökben már hosz- szu évek óta hiányolták a Munkaügyi kislexikon össze­állítását, megjelenését- A- dr. Józsa Ödön főszerkeszté­sében elkészülő mű kiterjed a munkával- munkaügyekkel kapcsolatos valamennyi terü­letre- A kislexikon a külön­böző problémakörök legjobb szakértőinek, vezető szakem­bereinek bevonásával ké­szült, szócikked a mezőgazxia- ságtan elméleti kérdéseiben, a foglalkoztatáspolitikában, a munkaerő-gazdálkodásban az anyagi érdekeltség kérdései­ben igazítják el a-z olvasókat- S ezen kívül feldolgoznak olyan fontos területeket is, mint például a munkaszerve­zés, munkalélektan, munka­egészségügy és szociológia- Nemcsak a különböző kér­dések iránt mélyebben ér­deklődők. hanem az átlag új­ságolvasók is nap nan után találkozhatnak — különféle, egyre szaporodó és változó — gazdasáepolitikai jellegű ki­fejezésekkel- amelyeknek tartalmát nem ismerik egé­szen pontosan- Ezen kíván se­gíteni a Gazdaságpolitikai kisszótár, amelynek ábécé sorrendbe szedett 700 cikke foglalkozik a népgazdasági ágakkal, a különböző gazda­sági funkciókkal és más fon­tos kérdésekkel- A kötet ösz- szeallítóinak az volt a célja, hogy az olvasóközönség szé­les- különböző igényű rétegei, gyors, rövid ugyanakkor a lé­nyeget híven kííej-ező képet kapjanak az egyes gazdaság- politikai folyamatokról- A kulturális intézmények és szervezetek Magyarorszá­gon című újszerű kiadvány — arra a feladatra vállalkozik, hogy lexikon-stílusban be­mutassa a népünk szocialista kultúráját, alakító. építő intézmények, szervezetek és mozgalmak gazdag, szerte­ágazó hálózatát- A kötet ön­álló fejezetekben dolgozata fel. a tudomány, a közoktatás a felsőoktatás, a közművelő­dés. az irodalom, a művésze­tek, a sajtó, a rádió, a tele­vízió szerveit, intézményeit és műhelyeit­»V-\\WV»V*»W\\VVV.\\\VS\\\V\\VCWvW.\\\V,V\\V\\\\\W Dübörög az üzemcsarnok; ezernyi apró szikra pattan- Száll a por, a füst- Tülkiabär ni a zajt szinte lehetetlen- Még az irodába is beszűrődik, hangosabbra kell fogni a szót­Döcögve indul a társalgás- Zavartak az ismerkedés eiso percei- Félszeg mozdulatok, gondolkodó arcok, aztán Blas- kó István, a négy fiatalember közül a legapróbb, a legolajo- saibb megszólal; — Mindig láttam, hogy a szomszédban hegeszt egy ember- Szerettem nézni, ahogy dolgozik- Egy­szer megkértem, próbálkoz­nék én is! Könnyen ment. meg aztán gondoltam, tanul­ni se kell hozzá sokat- Így lettem hegesztő- Pedig elein­te a kőműve,-séget forgattam a fejemben- Megszoktam a gyárat, érthető, hiszen a ta­nulóéveimet is itt töltöttem, örültem, hogy megalakult az ifjúsági brigád, csak még nem megy úav minden. ahogy kellené- Vannak köztünk el­húzódó, maguknakvaló em­berek­Azóta jobb a brigád, mióta a -.lázi tót" kitettük — jegy­zi meg Merpel József- — Mert volt köztünk eav olyan ember, aki fúrt-faragott a többiek háta mögött, szította Fiatalok a gyárban Ezernyi apró szikra pattan az ellenségeskedést- Közösen Aztán meg a zaj- a sűrű leve- úgy határoztunk, hogy kire- gő-• ■ A fiúk megállják a he- kesztjük a kollektívából, hí- lyüket- felveszik a versenyt a szén egy ifjúsági brigádnak tapasztalt, régi szakemoerek- mindenben példát kell mutat- bői álló brigádokkal — tájé- ní- koztat Jelen István, a Balas­v sagyarmati Fémipari Válla­lat személyzeti osztályvezetője­nék belőle — mondja Baiia József- aki korelnöknek szá­mít a brigádban, hiszen csak­nem tíz éve, hogy a vállalat­nál dolgozik- Két esztendőt töltött az NDK-ban- Vélemények, panaszos, hi­ányosságok — ilyenek is akad­nak- A nemrégiben megtar­tott ifjúsági fórumon sok fel­szólalás hangzott el- Élőnk vita kerekedett- a szakmun­kástanulók kérték, dolgoz­hassanak teljesítménybérben- Az ifjúsági brigád, az előtol­ás oktatási dúló anyaghiány gondjait ve­tette fel- de szó esett a mun­kaidőin túli közös programok­ról, a gyári klub életének frissítéséről is­Dübörög az Üzemcsarnok- Ezernyi apró szikra pattan­— Nálunk a gyárban nagy figyelmet fordít a vezetőség X a szakmunkásképzésre- A tanműhelyben 107 tanulót — Az önkormányzattal- i a foglalkoztatunk- A .tervesett munkahelyi ctemokratizmus- új tanműhely pedig kétszáz sál nálunk nincs baj- Az ala* szakmúnké» képzéseié lesz kuláskor magunk közül vé- alkalmas- A harmadéveseket lasztottunk hrigádvezetőt A r i jól dolgozó brigádokhoz oszt- szakmai tanácsadással pedig Száll á no- a 'üst A 17 ­juk be- Gyűjtsék az ismerete- egy tapasztalt «akemben. Blaskó Pista megpróbáld-ói­két. szokjak a közösseget- Az Uram Jánost Ivzták meg- kiabálni a zab- — Löm.,in a tapasztalatunk, hogy a leg* Először mint oktató tevékeny- „1*1, I*, több fiatal meg is ragad an- kedett, mo«t ő a brigád mm- kán.k- D" re-des-n t’zrt * Me» nál a brigádnál, ahol a mun- derese- Anyagbeszerző, nű* aztán söak*rteí»m is kába belekóstolt- A legjobb, szaki vezető- pa trónus egv- ges * hozzá- Bi ts lv> vi' -' i legügyesebb fiatalok bevor-á- személyben A véleményűn- jó] rj0C,7;i- {-vt évei beiül savai a/, elmúlt évben alaki- két, a panaszainkat nvugod­,. , i7 ódv epimei íridscUi-a'K! riondihatiUK. anJMkil toltuk meg az ifjúsági brígá* tan elmondhatjuk, anélkül dot- Láthatta, nem éppen hogy valakinek baja származ- könnyű munka, amit végez­nek, hiszen a -hegesztésinek megvannak a maga fortélyai­vkm — NÖGRAD - 1976. március 24., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom