Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
4 tanácsokról van szó / A terület gazdái A TANÁCSOKAT a terület gazdáiként Is szokás emlegetni, hiszen a település — város vagy falu — sokirányú fejlesztésében, a lakosság életszínvonalának - emelésében jelentős a szerepük. A párt XI. kongresszusának dokumentumai hangsúlyozzák: az állami munka középpontjába egyre inkább a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciók erősítése kerül. Az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak végrehajtása feltételezi, hogy a tanácsok fokozottabban érvényesítsék gazdasági szervező, irányító és ellenőrző jogkörüket. Nagy szükség van rá, mert az új tervciklus tennivalói az eddiginél körültekintőbb, átgondoltabb tevékenységet követelnek az államigazgatási munka valamennyi területén. A negyedik ötéves terv idején a tanácsoknak alkalmuk nyílt tapasztalatokat gyűjteni a gazdaságszervezés, -irányítás, -tervezés, -ellenőrzés területén egyaránt. Most azon a sor, hogy a tanulságok birtokában, az eddig . Is kamatozó módszereket felhasználva, finomítva munkálkodjanak. Nem egy tanácselnökkel találkoztam, g panaszkodtak: „Kevés a pénz, sok a feladat”. Két-három évvel ezelőtt is ez volt a „nóta", de a legszükségesebb dolgokra — nemegyszer nélkülözhetőkre is — mindig jutott. A mostani, némi kétkedést takaró szavak sokkal inkább azt a kérdést álcázzák: vajon a velük szemben támasztott magásabb követelményeknek miként felelnek meg? Mert hiába a szűkebb közösségnek a tisztes összeg, ha a társadalompolitikai célok alapos rangsorolása hiányában vágnak neki a fejlesztési feladatoknak. A jó értelemben vett „ügyeskedés” sem segít, ha a rendelkezésre álló összeg befektetésének nem a leghatékonyabb módját választják. Alapkövetelmény a népgazdasági és a helyi érdekek egyeztetése. Ezen a területen a megye néhány tanácsának van mit javítania, mert a félreértelmezett önállóság saját szempontjaik eltúlzásához vezet, átgondolatlan beruházásokhoz. Pedig az önállóság alapja a megfontolt gazdasági munka, s csak addig terjedhet, míg az anyagi háttér biztosított. Az első ilyen közös érdek a takarékosság, mint az erőforrások növelésének egyik eszköze. Nem léegyszerűsített filléreskedésről, hanem a beruházások körültekintő elő- késziTéséről, a lehetőségekre épülő helyes döntések sorozatáról van szó. Példának elegendő a lakásépítkezést említeni: központi forrásokból nincs több lehetőség a tanácsi költségvetés hiányossága5 nak foltozgatására, ezért, ha a lakások kivitelezésének költségei emelkednek, az előirányzott tervszám teljesítése kétséges lehet. Ám, ha sikerül a ráfordítások arányát csökkenteni, ugyanabból a pénzből az eredetinél több lakás épülhet. A tétel érvényes a közműfejlesztésre, az intézményhálózat bővítésére, utak, járdák építésére. A takarékosság a tanácsok vezetőitől magas szintű szervezettséget, s az államigazgatásban dolgozóktól növekvő politikai, erkölcsi és szakmai felelősséget követel. Az emberi tényezők nagyobb szerepe a megfontolt, reális helyi döntések alakításában, a késedelem nélküli helyzetfelismerés és cselekvés feltétele, hogy a tanácsok gazdasági munkájának színvonala javuljon. A gazdaságszervezés, a pénz- és munkaerő-gazdálkodásban az anyagi és szellemi tartalékok feltárása, mozgósítása pedig a hatékonyság nöVelését célozza. • A másik fontos tennivaló, hogy a tanácsok az ötödik ötéves terv időszakában az irányításuk, felügyeletük alatt levő vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel szorosabb kapcsolatot hozzanak létre, a nem tanácsi gazdálkodó szervek és a saját fejlesztési terveik közötti összhangról folyamatosan gondoskodjanak. Ez akkor is kívánatos, ha a közigazgatási határt esetleg túl kell lépni, hiszen közösek a célok, azonosak a törekvések, az életkörülmények javítása, a szolgáltatás fejlesztése, a gazdasági munka tervszerűbbé tétele. A párt XI. kongresszusán is elhangzott, hogy a tanácsok munkájában a vpllalatfel- ügyeleti és intézményirányító tevékenység javításra szorul. Enélkül nehéz betölteni a területi szerepkört, korszerűsíteni az ellenőrzési rendszert. Az állami felügyelet és ellenőrzés akkor lesz hatékonyabb, ha demokratizmusa szélesedik, s fokozottabban támaszkodnak a tanácstagokra, a tanács szerveiben, bizottságaiban dolgozó társadalmi munkásokra, az üzemi népi ellenőrzési csoportokra. A TÚLSZABÁLYOZOTTSÁG Időnként fellelhető jeleinek, a bürokratikus vonások csökkentésének feltétele, hogy a hatósági munka gyümölcsözőbben szolgálja a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtását! Ezért is kell politikai kérdésként kezelni az ügyintézést, a lakossági bejelentések, panaszok kivizsgálása körüli, ma még olykor tapasztalható huzavonát, lélektelen- séget. Tekintélyes gazdasági feladatok állnak a megye tanácsai előtt 1976—1980. között. Ahhoz, hogy a népgazdaság igazi segítői legyenek, s a gazdaságszervező teendőket enjelkedő színvonalon lássák el, hatékonyabban, az érdekek jobb egyeztetése alapján kell tevékenykedniük. S akkor még inkább a terület gazdáiként szerepelnek. Szabó Gyula Segítség a háztájinak Á Cserhátvidéke Takarék- szövetkezet a háztáji termelés fokozása érdekében vállalta. hogy segítséget nyújt a különböző szakcsoportok megalakításához, s ezek tagjai részére — igényeiknek megfelelően — ebben az évben 1.5 millió forint termelési hitelt folyósít. A központi üzletház és a kirendeltségek dolgozói mezőgazdasági szakkönyvek árusításával is foglalkoznak és ügyfeleik ren■••■■■•■••■••a delkezésére bocsátják a Kertészet-Szőlészet című szaklapot. A takarékszövetkezet 'szocialista brigádjainak 1976. évi vállalásában szerepel a s betegség, vagy iskolai tanulmányok miatt távol levő dolgozók helyettesítése: továbbá az egységek környékének tisztán tartása, parkosítása is. Az év folyamán a társadalmi munka értéke várhatóan 20 ezer forint lesz. Azokban a nagyobb községekben, ahol nincs kirendeltség és taglétszám jelentős, a takarékszövetkezet dolgozói fogadónapot tartanák, hogy a tagság pénzügyekkel kapcsolatos kérdéseire helyben biztosítsák a gyors eligazodást. Bevezetik a bel- és külföldi utazások szervezését és szolgáltatási kölcsönnel történő támogatását is a COOPTOU- RIST szövetkezeti utazási irodával kötött megállapodás alapján. Elment de mégis Ilyenkor estefelé egymás után érkeznek a munkásjáratok a faluba. Egyre több fiatal jár a környék üzemeibe, gyáraiba dolgozni. Köztük Dúzs István, a palotási KISZ- alapszervezet tikára. Együtt indultunk hazafelé a gyéren világított kis utcákon. — Ez még csak hagvján — kezdte. — Mi, ha egy kicsit későn is, de mindennap hazajövünk. Sokan bizony egy héten csak egyszer tehetik meg. Azt hiszem, én nem tudnék elszakadni az otthontól. Itt nőttem fel, mindenkit ismerek, megszoktam ezt az életet, jól érzem magam. Esténként már alig várom, hogy megérkezzünk. Fárasztó az utazás, mert előfordul, hogy Hatvanig háromszor át kell szállni. — Miért nem dolgozik a falujában? — Autószerelő vagyok, és a szakmát különösen szeretem. Hatvanban a Volánszerv':’'?! dolgoz n T't’ion csak a termelösz ... ■ .'.ben lett volna munkám. Fiatal vagyok, és egyre több új géljét szeretnék megismerni. A traktorok és egy-két mezőgazdasági gép javítása erre nem adott volna lehetőséget. Ez az egyik ok, amiért elmentem. — A másik? — Két éve, hogy megválasztottak a palotási községi KIŰZ-alapszer vezet titkárává. Előtte az iskolában szintén titkárként, később a faluban, mint agitációs és propagandista tevékenykedtem. Megpróbáltam a tapasztalataimat hasznosítani, mert elég sok gondunk volt, és még van is. Hiányzik a tagokból az aktivitás. Egv-egy társadalmi munkaakcióra, vagy kulturális rendezvényre toborozni kell a fiatalokat. Feladatunk, hogy a politikai oktatásokat rendszeresítsük, politikailag képzett előadókat hívjunk meg. A társszervekkel való kapcsolatunk nem a legjobbnak mondható. Az idei mozgalmi év akció- programjának összeállításánál ügyeltünk ezekre a gondokra ! — Mivel tölti szabad idejét? maradt — Ebből nagyon kevés van. Ha tehetem olvasok. Rajongok a könyvekért. Késő éjszakákon át a kis lámpa sápadt fényénél, néha már alig látom a betűket. Különösen a romantikusokat kedvelem. — Tavasszal és nyáron, amikor már később esteledik a ház körül dolgozgatok, vagy barkácsolok. A kisebb javítási, vagy szerelési munkával mindig szívesen töltöm az időmet. Ha ismerőseim, vagy barátaim megkérnek, örülök, hogy segíthetek. Tudom, ha én szólnék, ők is meghallgatnák. és minden tőlük telhetőt megtennének. Szombaton és vasárnap házépítésen dolgozunk. A .. továbbiakban terveiről beszélt a község fiatal KISZ- titkára. Legfontosabb feladatai közé az ifjúság KISZ* életének szilárdítása. valamint a szakmai továbbképzés tartozik. Megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni az alapszervezetből a vándorlást. Aktív, cselekvőkész, egységes csoport kialakítását tér-. Keíten Üxlie^i§K(áiiból Beszélgetés kongresszusi küldöttekkel A több mint 15 millió párttagot mintegy 5 ezer küldött képviseli az SZKP XXV. kongresszusán. Az Üzbég Szövetségi Szocialista Köztársaság kommunistái megyénként 15 küldöttet választottak. Közülük mutatunk be kettőt: Kutatóintézet tízezer munkatárssal M. Mirzejeziv, a Széder nevet viselő gyümölcs- és szőlőkutató intézet igazgatója. Az intézet, amely Szamar- kand mellett mintegy ezer hektár területen végzi a kutatási munkát, egy, az Üzbegisztánban működő 117 tudományos központ közül. — Húsz éve állok az intézet élén — mondotta M. Mirzejeziv. — Minden egyes ismert gyümölcsből — almából, körtéből, szilvából stb. — 50 —100 fajtát kísérleteztünk ki. A legjobb termést hozókat szaporítjuk, s azt bocsátjuk a kolhozok, szovhozok rendelkezésére. Az igazgató amellett, hogy kiválóan vezeti az intézetet, amit a Lenin-rend és több más magas elismerés bizonyít, maga is ismert kutató. Nevéhez 5—6 olyan szőlőfajta kikísérletezése fűződik, amely az Éhségsztyeppétől „elhódított” sivatagos földeken több kilós szőlőfürtöket terem. A csonthéjasok kísérletezésében is igen szép eredményeket ért el. Néhány éve pedig azzal foglalkozik, milyen gyümölcsfajták élnek- meg leginkább a hegyek lejtőin. A Mirzejeziv vezette kutatóintézetnek nagy része van abban, hogy az Üzbég Szövetségi köztársaság 448 ezer négyzetkilométer területéből, amelynek mindössze 10 százaléka alkalmas mezőgazda- sági művelésre, olyan fajtákat sikerült elterjeszteni, amelyek nemcsak a köztársaságot látják el friss gyümölccsel, szőlővel, haném szállítani is tudnak belőlük az ország más területeire is. Az igazgató — a pártszervezet titkárának szavai szerint — mint kommunista is nagy elismerést vívott ki. Nem könnyű olyan kutató- központot vezetni, ahol az idénymunka idején • 10—12 ezer ember dolgozik. Ez csak úgy lehetséges. hogy a legjobb emberi tulajdonságokkal rendelkezik. M. Mirzejeziv érdemeit dicséri, hogy a kutatók közül minden harmadik dolgozó valamilyen kitüntetés tulajdonosa. M. Mirzejeziv volt az, aki bevezette az intézetnél a tudományos munkatársak 5 évenkénti minősítését, mert mint hangsúlyozza: tudnia kell a kutatóknak, mi róluk a vélemény. Négymillió rubel a tarsolyban A Lenin-renddel kitüntetett Buhara megye küldöttei között van Muhinov elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára. Muhinov elvtárs és még 14 küldött azokat a kommunistákat képviselik, akik az Üzbég Köztársaság déli részén élnek. Buhara megyét egymillió 140 ezren lakják, 80 nemzetiséget képviselve. Az egység, az cssze- forrottság azonban olyan erős, hogy nekik már nem is tűnik fel a sok nemzetiség. — Buhara megyét, amelyet képviselek, az SZKP XXIII. kongresszusáig úgy tartották számon, mint mezőgazdasági megyét. Ma pedig már egy agrár-ipari települést képviselünk — mondotta Muhinov elvtárs. A 107 kolhozban és az 50 szovhozban változatlanul a fő termék a gyapot, de miután földgázlelőhelyre bukkantak, elkezdték azt kitermelni. Csővezetéket fektettek le, s tavaly már 29 milliárd köbméter gázt továbbítottak. Az utóbbi időben * műtrágya- gyárat építettek, elkezdték az érckibányászást is, jelentős az aranybányászat is. — Nem jöttünk üres kézzel az SZKP XXV. kongresz- szusára. 1976. januárjában 4 millió rubellel teljesítette túl a megye havi tervét. Ez a buharaiak ajándéka a kongresszusnak — mondotta. Muhinov elvtárs a megyei pártbizottság ideológiai titkára, s ígv az emberek megváltozott életéről beszél legszívesebben. Az októberi forradalomig 100 emberből csak kettő tudott írni-olvasni. Most 360 ezren tanulnak a megyében. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik lakos képezi magát. 16 ezer pedagógus dolgozik a megyében, 50 tudományos központjuk van. A megyében igen jó a pártmunka. A 46 ezer kommunista példát mutat a termelésben, a tanulásban. S Muhinov elvtárs már a holnapra gondol. — A legfontosabb feladatunk az lesz a közeljövőben, hogy mindenki — legyen az párttag, vagy pártonkívtili —. megismerje az SZKP XXV. kongresszusának határozatait. Ennek érdekében két lépcsőben végezzük a munkát. A tömegkommunikációs eszközök tudósításain, cikkein túlmenőleg (a megyei újság 109 ezer példányban jelenik meg üzbég' és kazány nyelven) élménybeszámolókat tartunk majd, s már döntöttünk arról is, hogy a pártoktatás keretein belül is feldolgozzuk a kongresszus anyagát — mondotta a megyei ideológiai titkár. Moszkva, 1976. február 28. Fodor László Újabb gondoskodás a gyermekes szülőkről Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyermeket ha- zaküldik a bölcsődéből, óvodából. Eddig a szülőknek, aki — munkahelyét otthagyva — hazavitte * gyermekét, még aznap táppénzbe kellett vétetnie magát, ha ez — ldq| hiányában nem sikerült, és aznap nem dolgozott le legalább négy órát — munkanapját igazolatlannak tekintették. Ezzel kapcsolatban sok panasz hangzott el az utóbbi időben, hiszen a szülő megbetegedett gyermekét minden esetben köteles hazavinni a közösségből. Nem biztos azonban, hogs* táppénzbe vételét is el tudja aznap intézni, visszamenőleg pedig erre nem volt mód. vezik. összehangolt munkával, és a társszervek segitsé- gével, nemcsak az ifjúsági klubra korlátozódó mozgalmi élet megvalósítása a cél. b. zs. Fiatal szakmunkás Küldöttnek választották SZERSZAMKÉSZlTÖ-la- katos László Gyula Salgótarjánban. Munkahelye a vegyesipari vállalat egyik kis műhelye. Mindössze hárman dolgoznak ott gépek mellett. — Nem különleges sors az enyém. Azt hiszem nagyon sok hozzám hasonló akad. Amikor elvégeztem a 8. osztályt, szerettem volna továbbtanulni. Méghozzá a gépipariban. Gyerekfejjel talán nem vettem komolyan a dolgokat. Akkoriban mondták rám a tanáraim, „tehetséges gyerek, csak éppen nem elég szorgalmas...” Mivel a gépipari meghiúsult, nem ment gimnáziumba sem. A műszaki pálya vonzotta. Szakmunkástanuló lett. — Nem mondom, hogy ugráltam az örömtől. Bántott sokáig a kudarc. Magamra is haragudtam, talán másokra is. De aztán az élet ment a maga remijén tovább. Megkapta a szakmunkásoklevelet. A vegyesipari vállalathoz került. Ennek tíz esztendeje. Behívták katonának. Megkomolyodott. — Valahogy más szemmel néztem mindent. Egyre inkább azon törtem a fejemet, tanulni kellene. Az embernek legyen véleménye a körülötte levő dolgokról. Ez fontos. Megszerezni a szélesebb látókört, csak tanulással lehet. Nem is habozott sokáig. Immár felnőtt fejjel, szakmunkás-oklevéllel a zsebében, munka mellett elvégezte a középiskolát. Megkapta az érettségi bizonyítványt. — Nehéz volt? — Ahogy vesszük. Sok mindent tanultam. De még többet lehetett volna. Nem is hagytam abba. Szaktechnikusi vizsgára készülök. Járok különbözetire. Remélem sikerül megszereznem az oklevelet. — Miért tanul? — Nem szeretem a nagy szavakat. Ügy mondanám, hogy magáért a tudásért. Előbbrelépést jelent a i szakmámban. A gépem mellől nem akarok elszakadni, különösképpen vezető oeosztásba sem kerülni. Aki csak az előléptetésért tarul, szerintem rossz lóra tesz... László Gyula, a Béketelepen, a Micsurin utcában lakik. A városkörzeti népfrontbizottság napokban megtartott gyűlésén küldöttnek választották. A városi népfrontértekezletre. Szabó Ferenc népfront- titkár úgy mutatta be László Gyulát, hogy tevékeny, közösségi ember. Mindig szívesen vesz részt a népfront munkájában. — Évekkel ezelőtt, amikor tagja lettem/ a városi bizottságnak, úgy keresett meg valaki: „Olyan emberekre van szükség a népfrontban, akik bátran kimondják a véleményüket. Akkor sem hallgatnak, ha a hibákról esik szó...” Lehet, hogy ez jellemző rám, nem tudom. Ha látok, hallok dolgokat, akár az utcánkban, a munkahelyemen, vagy csak úgy baráti beszélgetés alkalmával és úgy érzem, az többekre tartozik, továbbítom. Például nagyon örülük annak, hogy a környékünkön csatornáznak. Azt el is mondtam, előre készítsék fel a családokat. Mert ilyen Jetben közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük. Ne érje váratlanul egyiküket. sem a kiadás. JÓZANUL, megfontoltan fogalmazza a njondatokat. Hozzátéve, nem szeret elrugaszkodni a valóságtól. — Ha vállalok valamit, azt — akár könnyű, akár nehezebb — szeretem a lehető legjobban megcsinálni. Bizonyára ez a tulajdonsága is hozzájárult, hogy két éve párttag. Csatai Erzsébet'
