Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

Jogi kérdésekre «válaszolunk * MEGSZAKÍTÁS A SZOLGÁLATI IDŐBEN B. István balassagyarmati olvasónk 1961-ig öt év szol­gálati időt szerzett. Azóta azonban betegsége miatt, dolgoz^ ni nem tud. IC. Józsefné, ugyancsak balassagyarmati olvasónk vi­szont tizenöt év szolgálati időt szerzett idénymunkákkal, de gyermekei és unokái gondozása miatt hosszabb idéje ö sem dolgozik. Sz. Kálmán bárnál 'olvasónk hét év szolgálati időt az iparban, három év szolgálati időt pedig a termelőszövetke­zetben, mint tag szerzett. Mindhármuk kérdése lényegé­ben a szolgálati idő közötti megszakításokra irányul, vagy­is arra, hogy az utolsó munkaviszonytól élteit hosszabb megszakítás után jogosultak lennének-e , nyugdíjra. Különböző forrásokra utalva sok más olvasónk is ab­ban a tudatban van, hogy az új társadalombiztosítási jog­szabályok — a munkajogi szabályokhoz hasonlóan — el­törölték a szolgálati idő közötti megszakítások szabályát. Ezek az állítások tévesek. A törvény 56. §-ában foglaltak értelmében „Akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb -megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki a megsza­kítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, vagy megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll.” B. Istvánná olvasónk jogosult volna rokkantsági nyug­díjra, ha az öt év helyett tíz év szolgálati idővel rendel­kezne, és rokkantságát az orvosi bizottság legalább 1965. t évre visszamenőleg véleményezné. Ez azonban a hosszú idő eltelte miatt szinte teljesen kizárt. K. Józsefné olvasónk viszont már betöltötte az ötvenötödik életévét. Ha a kora­beli okmányokkal bizonyított időszaki munkában szerzett 15 év szolgálati idő között, illetőleg az utolsó munkavi­szonyban töltött idő ótg öt évnél kevesebb megszakítás van, öregségi nyugdíjigényét reménnyel terjesztheti elő. A SZOT-szabályzat 82. §-a külön felsorolja azokat -az időket, amelyek nem számítanak megszakításnak. Nem szá­mít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő: a) öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) 1952. január 1-ét megelőzően legalább 20 százalékos, ezt követően legalább 50 százalékos munkaképesség-csökkenés alapján baleseti járadékban, c) átmeneti segélyben, rend­szeres szociális járadékban, vagy rendszeres szociális segély­ben részesült, d) kórházi ápolás alatt állt, e) 1945. január 1. és a tanácsok megalakulása között eltelt időben községi bíró volt, f) diplomáciai mentességet élvező szervnél, vagy személynél olyan munkaviszonyban állt, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem lehet, g) az 1952, január 1. előtt érvényben volt jogszabályok alapján betegség esetére önkéntesen, vagy önkéntes továbbfizetéssel biztosított volt, h) mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, i) elismerési díjat fizetett. Sz. Kálmán olvasónk tsz-ben szerzett szolgálati idejét, ha a két szolgálati idő között esetleg megszakítás nincs is, öregségi nyugdíjigény elbírálásakor csak akkor lehet az iparban szerzett hét év szolgálati idejéhez hozzácsatolni, ha öregségi nyugdíját a tsz-tagokra érvényes életkorban, vagy­is 1976. évben 64 éves életkorban, ezt követő években pe­dig 1980-ig évenként egy évvel alacsonyabb életkorban igényli. Férfidolgoző azonban 55 éves életkorában csak leg­alább 25 év korkedvezményes munkakörben eltöltött idő után jogosult öregségi nyugdíjra. Olvasónknak tehát leg­alább még öt évet kell ahhoz dolgozni, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító életkort elérje. Dr. J, S, Az idén végez a négyezredik Magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió egyetemein Az 1976-i77-es tanévre 250 szovjetunióbeli ösztöndíjat hirdetett meg az Oktatási Minisztérium: a januári szak­mai felvételi vizsgákon két­szer annyian szerepeltek eredményesen. Az elkövet­kező hetekben értesíti a mi­nisztérium, a sikeresen vizs­gázott fiatalokat a második „megméretés'’, az áprilisi fel­vételi beszélgetések pontos idejéről. Április 5—14. között tehát eldől, hogy ki tanulhat; tovább szeptembertől a Szov­jetunió egyetemein, főiskolá­in, illetve, hogy ki nyer elő­felvételi a következő tanévre, örvendetes, hogy az utóbbi években a megfeleltek mint­egy 40 százaléka fizikai dol­gozók gyermeke volt, a januá­ri szakmai vizsgák alapján várható, hogy ez az arány az idén némileg tovább emelke­dik. A külföldi egyetemi ösz­töndíjaknak hazánkban több mint két és fél évtizedes ha­gyományai vannak. Az első, még csupán 25 ösztöndíjas 1948-ban kezdte meg tanulmá­nyait a Szovjetunióban. Éven­te az európai szocialista or­szágokban tanuló ösztöndíja­soknak mintegy kétharmada a két ország közötti kulturá­lis egyezmény alapján a Szovjetunióban folytatja ta­nulmányait. Az idén. i szerzi meg a négyezredik magyar fiatal magas fokú szakkép­zettségét a Szovjetunióban, Kevés olyan középiskola van az országban, amelynek volt növendékei ne tanulná­nak szovjet egyetemen, vagy ne szereztek volna ott diplo­mát. A Szovjetunióban vég­zett szakemberek társadalmi és kulturális életünk jelesei, nagyüzemeink, tudományos kutató- és tervezőintézeteink legjobbjai között vannak, mintegy negyedrészük magas vezető beosztásban gyümöl- csözteti tudását. Az Oktatá­si Minisztérium felmérése szerint ma mintegy 25 szá­zalékuk a doktori cím, vagy mág tudományos fokozat bir­tokosa. Jelenleg a Szovjetunió 14 Városában összesen 58 felső- oktatási intézményben, 131 különböző szakon több mint 1100 magyar ösztöndíjas ta­nul. ezen belül mintegy fél­ezer fiatal 27 moszkvai egye­tem hallgatója. Több száz magyar hallgatója van a le- ningrádi és a kijevi egyetem­nek, de' tanul magyar ösztön­díjas Asztrahányban, Baku­ban, Harkovban, Kaiinyin- grádban, Krasznodarban, Lvovban, Minszkben és Ogyesszában is. A legtöbben különböző speciális műszaki, valamint mérnök-közgazdász stúdiumokat hallgatnak. Szá­mos olyan szakmát sajátíta­nak el fiataljaink a Szovjet­unióban, amelyekben a vi­szonylag mérsékelt hazai szakemberszükséglet miatt egyetemeinken nem folyik képzés. Polgári légiközleke­dési szákembereink például Kijevben, higiénikus orvo­saink Leningrádban végez­nek, de a Szovjetunióban sa­játítják el szakismereteiket a gépi adatfeldolgozás, az erő­művek — az épülő paksi atom­erőmű —. a speciális orvosi műszergyártás, a textil- és bőripar, valamint egyes ipar­ágak komplex gépesítési­automatizálási szakemberei. A . Szovjetunióban szerzett például diplomát — öt évvel ezelőtt — az első magyar fo- tokémikus. v Mit ír elő a szabvány? A tisztítószerek Hamupipőkéjéről Talán még meg is mosolyog­juk. ha ilyen igazán hétköznapi használati cikkről is kiderül, hogy bizony szabványosítva van. Pedig, ha utánagondolunk, na­gyon is indokolt az illetékesek szorgoskoüása: a szabványok egyik fontos funkciói a éppen a fogyasztók érdekeinek védelme, legyen az kis dolog is. Ha nem írnák elő valahol, hogy tulaj­doniképpen mit is kell érteni ..sú­rol ópor” alatt, akkor merész vál­lalkozók téglaport is eladhatná­nak tisztítószer gyanánt. h<zen *azzal is lehet sikálni. Aztán van még olyan kérdés is: a tisztítóhatás növelhető kü­lönféle mosó-, vagy más vesvi anyagokkal. Ám nagyon is cél­szerű előírni. ho<?v e szerek mi­lyen határig mehet-nek el az egészség veszélyeztetése. vaev egyszerűbb esetben a kezelésbe veit tárgyak túlzott károsodása nélkül. Végül az sem utolsó szempont. hogy a termékeknek ára is van: egy bizonyos árért pedig bizonyos megállapított mi­nőség dukál. Van tehát értelme az ilyen ..apróságok” szabályo­zásának. hiszen ilyenekkel van az otthon körülvéve. Az 1976. Január elsejével élet­be lépett szabvány kétféle súroló­szert különböztet meg: a durva és finom súrolóport. A minőségi követelmények félreérthetetlenül leszögezik, hogy a súrolószerek- nék az elnevezésnek megfelelő szemcsézett. por alakú. Paszta, szuszpenzió állagú, világos ár­nyalatú. esetleg színezett, illet­ve fertőtlenítő hatású homogén készítménynek kell lennie, ame­lyek a tisztított tárgyakat huza­mos használat után sem színez­hetik be. A súrolópornál a szabvány meghatározza a csomagolás for­máiét is. Az egyedi csomagolás közé tartozik a szórófej es meg­oldású papír-, üveg-, műanyag, esetleg fémdoboz. Engedélyezett az utántöltésre használható zacs­kós csomagolás is. A csomagolás felső súlyhatára 0.5 kilogramm, ami ennél súlyo­sabb. az már közületi célokra „felöltöztetett” súrolószereknek alkalmas. A szabvány előírja, hogv a szóródás- és szivárgásmentesen kell záródniuk. A csomagolt súrolószernél 250 grammig egy csomag esetén nyolc, 250 és 50fl gramm között pedig 5 százalékos súly eltérést engedélyez a szabvány* Humor ...................................... — Nagyérdemű közönség! Az önök szeme láttára eltün­tettem a hölgyet a virágvázá­ban. Most letakarom a vázát, és bármely percben megje­lenhet. .. — Az istenért, tartsa visz- sza! — kiált, közbe a férj a nézőtérről. X — Igazgató elvtárs, cgv ember kereste önt reggel, és azt mondta, hogy agyon akar­ja ütni. — És mit mondott neki? — Nagyon sajnálom, de nincs az irodában. X — Barátom, az alkohol a te legádázabb ellenséged! — Az lehet. De miért gon­dolod, hogy én gyáva vagyok? X A diák megbukik a vizs­gán, s ezt a következő táv­iratban jelenti be szüleinek: „Csodálatos volt a vizsga! A tanár annyira fellelkesült, hogy kérte, jöjjek el szep­temberben is. X — Miért késtél el az isko­lából? — Férjhez ment a nővérem! — No, jól van, Vigvázz, nehogy mégegyszer megtör­ténjék ! ) X — Mi van magával? Beteg, részeg? — kérdi a rendőr az embertől, - aki a háza kapuja előtt üldögél. — Nős vagyok, nős! X Kicsinyítés — Hogyan is mondjam, az emberke nem volt hibás, de én rávágtam a fejecskéjére a baltácskával, és "5 egv ki­csit. .. meghalt. Beismerem, részegen követtem ezt a bű- nöcskét... — védekezik a vádlott. — Kérem a bíróságot, hogy sútjsa a vádlottat egy pici halálos ítéletecskével! — mondja az ügyész. MILYEN SZAKMÁT TANULJAK? Ma hazánkban a külön­böző szintű oktatási intéz­mények nappali, esti és le­velező tagozatán, illetve tanfolyamokon és tovább­képzéseken közel 2 millió ember tanul. Az MSZMP KB alapos és szélés körű elemzéssel tár­ta fel oktatásügyünk hely­zetét és jelölte meg a to­vábbfejlesztés feladatait. Az országos intézkedések végrehajtása mellett me­gyei döntések is születtek az oktatáspolitikai határo­zat megvalósítása érdeké­ben. E határozatok valóra váltásában részt, kíván ven­ni gyáregységünk, a FÜ­TÖBER nagybátonyi gyár­egysége. Célunk, hogy az általános iskolát végző tanulóknak útmutatást nyújtsunk olyan megalapozott életpálya ki­választásához, amely biz­tos jövőt jelent. E jövő fe­lé vehető út a szakmunkás- képzés. Korunkban a szakmunká­sok szerepe és jelentősége, állandóan fokozódik. A szak­munkás a termelési feladat első számú végrehajtója, ugyanakkor a szakmunká­sok előtt nyitva áll a to­vábbtanulás lehetősége. Gyáregységünk a megye egyik legkorszerűbb üze­me. Mint nevéből is kitű­nik, elsősorban épületgé­pészeti termékeket gyár­tunk széles választékban. Termékeink magas szin­tű technikai és minőségi követelményeit modern technológia és géppark alkalmazásával biztosítjuk. Gyáregységünk profiljá­ból adódóan hegesztő-, szer­kezetlakatos- és gépifor- gácsoló-szakmákban 1 isko­lázunk be tanulókat. Ter­mékeink jellegénél fogva ajánljuk a hegesztőszak­mát. E szakmába szívesen iskolázunk be lányokat is. A hegesztők munkáját nagy­ban megkönnyítik az auto­mata, illetve félautoma­ta hegesztőgépek, melyek kezeléséhez jól képzett szak­emberekre van szükség. Jó kereseti lehetőséget bizto­sít azok számára, akik e szakmát választják. A kép­zési idő 2 év. Vasszerkezetlakatos-szak- mába is iskolázunk be lá­nyokat. Azokra a fiatalok­ra, akik ezt a .szakmát vá­lasztják élethivatásul, szép és érdekes feladat vár. E szakma elsajátítása sokol­dalú embert kíván. Üze­münknek szüksége van a jól képzett szerkezetlakatos- szakmával rendelkező fia­talokra. Gyáregységünkben megbecsült ember a szerke­zetlakatos. Sokoldalú mun­kájuk végzéséhez modern gyárunkban minden lehe­tőség megvan, munkájukat segítik és könnyítik a kor­szerű gépek. Akik ezzel a mesterséggel kötik össze életüket, azok az oktatás örömeivel és szépségével társulnak egész életükre. Termékeink, illetve azok al­katrészeinek gyártásához nélkülözhetetlen a gépi for­gácsolók munkája. E szakma különleges szép­ségét emeli, ahogy a gép a befogott munkadarabot az ember irányításával alakít­ja olyanná, amelyet a tech­nológia előír számára. Beiskolázási feltételünk: — 14—18 év korhatár — általános iskola 8 osz­tálya — egészségügyi alkalmas­ság. Juttatásaink: — ösztöndíj — ösztöndíj-kiegészítés — társadalmi ösztöndíj (300—500 Ft-ig) — munka- és védőruha ingyenes juttatása — étkeztetés kedvezmé­nyesen, napi 1 Ft. — tanulmányi eredmény­től függően utolsó évben szakmunkásbérben való fog­lalkoztatás — jutalmazás a legjobb tanulmányi eredményt el­érők részére — sportolási lehetőség. Szakmunkástanulóink el­méleti képzése a 209. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szak­munkásképző Intézetben tör­ténik Nagybátonyban. Jól felkészült elméleti tanárok biztosítják a fiatalok fejlő­dését. A szakmunkásképző intézet minden olyan fel­tétellel rendelkezik, ami a jó szakemberképzéshez szükséges. A gyakorlati ok­tatás üzemünk modern, jól felszerelt tanműhelyében történik üzemi, illetve inté­zeti oktatók közös összefo­gásával, ahol a szakma kü­lönböző fogásait sajátítják el a fiatalok. A jelentkező, távol lakó fiatalok a szakmunkáskép­ző intézet kollégiumában kapnak elhelyezést. Sikeres szakmunkásvizs­ga után gyáregységünk va­lamennyi ifjúmunkásnak felvételt biztosít. Esti, illetve levelező kö­zépiskolában való tovább­tanulási lehetőség is van a fiatalok számára. A vállalatnak Csongrá- don, Balatonlellén, Heve­sen üdülője van, mely a dolgozók pihenését, szóra­kozását szolgálja. ß NÓCRÁD — 1976. március 3., szerda Fiatalok gyertek szakmunkástanulónak a FŰTÖBER nagybátonyi gy á i*egy ségéhez! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom