Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

\

Az ország legnagyobb közös jezték a téli gépjavításokat, erőgépek időszakos műszaki hessék, a tavaszi munka.

gazdaságában, a Nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben befe- A napokban már megtartották a gépszemlét is, illetve az szemléjét, hogy mihelyt a* idő megengedi, megkezdőd.

Tavaszi

MEZOGÉPszállítások

Vasúton és országúton megkezdődött a tavaszi mezőgép- szál iítási szezon, érkezne* a külföldi gépek, és a hazai gyárak is most teljesítik az első negyedévre szóló megrendelések hátralevő tételeit. A fővárosi és a vidéki kereskedelmi központokban nagy a forgalom.

Az AGROTRÖSZT tájékoztatása szerint hiánytalanul megérkeztek a telepekre; illetve részben már a megrendelő üzemekbe is a tavaszi- vetéshez szükséges román gyártmányú. SPC—6-os kuko- ricavetö gépek; amelyek rövidesen munikába állnak a földeken. A telepek 500 gépei vettek át, a raktárakban levő további 40 gépekkel együtt maradiéktalanul kielégítik a mezőgazdaság igényeit. A munkagépek közül a nagy telie-ítményű traktorokhoz szükséges modern KLC-mm- táiú ekék első idei nagyobb szá'lítmánya már a telepeken van. úgvanúgy átvették a kecskeméti Mezőgép Vella' at által gyártott Kombi 8 8 m'máiú cukorrépamagágv- 'előkészítő gép első idei sorozatát is.

A tavaszi szállításokhoz szükséges pótkocsikból elegendő a készlet, több mint 1800 van a raktárakban. Jó ütemben érkeznek a műtrágyaszóró gépek is, amelyeket az üzemek az átvétel után nyomban a földekre irányítanak. Az első negyedévre szerződött 300 gépből 280 már a megrendelőknél van. A Szovjetunióból az első negyedévre visszaigazolt tíz

gördülő öntözőberendezés szintén a termelők rendelkezésére áll.

Munkavédelmet segítő újítások

Kezdődik a vetés

A hó és a jég eltakarodása után a mezőgazdasági üzemekben napokon belül megkezdődik a tavaszi vetés. A tavaszi kalászosok vetőmagel- láfcása kifogástalan. Tavaszi árpából a tsz-ek mintegy 8000 tonnát rendeltek a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalattól. ezt a mennyiséget már kiszállították az üzemekbe. A vállalat központjában tartalékok is vannak, úgyhogy a gazdaságok pótrendelését is visszaigazolják. Er- re főként akkor van szükség, ha bebizonyosodik, hogy a tsz-ek saját termelésű vetőmagja nem jól telelt, újjal kell kicserélni. Tavaszi árpából a fajtaválaszték is megfelelő. Idén először nagyúze- mileg próbálják ki az új. MV—43-as kiváló minőségű fajtát.

A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1976-os évben nagy figyelmet fordítanak az egészségesebb és jobb munkakörülmények megteremtésére. A munkavédelmi feladatok ellátásában munkavédelmi szakember munkavédelmi őr és beosztásuknál fogva minden munkavezető és gazdaságvezető együttesen tevékenykedik.

Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt öt év alatt ebben a sokoldalúan kialakított és összehangolt munkában ösz- szesen 884 jegyzőkönyvezett munkavédelmi hiányosságot tártak fel és 862-t meg is szüntettek. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a dolgozók fokozódó újítási kedvével egyidőben, növekedett a munkavédelmi jellegű újítások száma, öt év alatt 139 munkavédelmi jellegű újítást nyújtottak be a dolgozók. Ebből 138-at elfogadtak és be is vezettek..

Az V. ötéves terv időszakában hasonló jó eredmények elérésére számítanak a gyár vezetői. Az illetékes vezető. szervek bevonásával az egész vállalatra kiterjedő felmérést végeztek. A helyzetfelmérő • programot üzemenként megvitatták a dolgozókkal, s a beérkezett észrevételek és javaslatok figyelembevételével határozták meg az újabb alapvető célkitűzéseket. Ezek között szerepel az egész gyárra

kiterjedő egységes hulladék- tárolás megoldása, az üzemek belső anyagmozgatásának

korszerűsítése, a meglévő gépek biztonsági berendezéseinek korszerősítése, egyes gépeknél és berendezéseknél a zajszint csökkentése, új elszívó- és klímaberendezések beépítése. Sorra vették az anyagmozgatás, a gépi megmunkálás, a melegüzemi munkák, a szerelés, az érintésvédelem, a légtechnika és a zajártalom területeit és megfogalmazták az újabb tennivalókat.

Szervezettebbé és rendszerezettebbé akarják tenni a munkavédelmi oktató és nevelő tevékenységet. Ezzel lehetővé válik a munkások jobb felkészítése, a balesetek megelőzésére. Tervbe vették, hogy a jelsnlegi GYGO-szerszám- raktár helyén központi munkavédelmi oktatótermet létesítenek és szerelnek fel. Az előadások, vetítések és a szemléltetőeszközök a régi és az új dolgozók számára is lehetővé teszik a baleseti veszélyek felismerését és azok tudatos elhárítását. Programba vették, hogy a szervezett és előrelátó munkavédelmi felügyeletet kiterjesztik a kisterenyei üzemegységre is, amely ez év januárjától a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kihelyezett gyáregységeként működik.

Az SZM' XX V, kongresszusa után

Testvéri

együttműködés

Az SZKP XXV.;

kongresszusára ■ az egész világ odafigyelt, mert az egész világ számára volt mondanivalója. Különösen nagy érdeklődés kísérte a szocialista országokban, köztük hazánkban is — a kongresszuson elhangzottakat, mivel olyan testvéri országról van szó, amely a lenini párt vezetésével, velünk közös úton halad, s amellyel mind ideológiai, mind gazdasági vonatkozásban a legerősebb kötelékek fűznek össze bennüket.

Ez a figyelem azonban — és ezt alá kell húzni — kölcsönös: az SZKP vezetői is megkülönböztetett módon törődnek mindazzal, ami a szocialista országokban történik. Leonyid Brezsnyev szépen, tömören fogalmazta meg ezt a tényt: „Hozzáqk, komunistákhoz, a mi agyunkhoz és szívünkhöz a világnak az a része áll a legközelebb, ahol testet öltenek a komunista eszmények...”

A központi bizottság beszámolója és a vita felvázolta annak körvonalait is, hol tartanak ma a testvéri országok az együttműködés elmélyítésében. Ebből a tükörképből egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt öt év alatt a szocialista országok — közöttük hazánk — tervszerűen építették tovább az új társadalmat, töretlen ütemben fejlesztették gazdaságukat, emelték a nép életszínvonalát, erősödött nemzetközi . pozíciójuk. Társadalom- és gazdaságépítö munkájukban egyre több a közös elem, s nem nehéz a gyakorlatban felfedezni azt az igazságot, hogy „a szocialista országok egymáshoz való fokozatos közeledésének folyamata ma egész határozottan, tör- - vényszerűségként nyilvánul meg.”

A kongresszus légköre, minden felszólalás, a gazdasági együttműködés valamennyi ismertetett adata az egész világ előtt meggyőzően bizonyította, hogy mennyire a proletár internacionalizmus hatja át az SZKP-nak a baráti országokkal kapcsolatos politikáját, szétzúzva azokat a rágalmakat, amely szerint az együttműködés csak a Szovjetuniónak lenne előnyös. Az elmúlt évek gyakorlatából és a kongresszuson megerősített irányvonalból egyértelműen kivehető az SZKP a szocialista országokhoz fűződő viszonyában következetesen tartja magát a kipróbált elvekhez, „az igazi egyenjogúság szellemében és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el”. S, hogy ez így van, azt a magyar—szovjet kapcsolatokból is számtalan példával lehetne illusztrálni.

Az ideológiai együttműködésben, az egyeztetett külpolitikán, túlmenően, a szocialista országok integrációja is egyre inkább elmélyül. Ezzel kapcsolatban az SZKP főtitkára megállapította: „A komplex program végrehajtásában .végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdaságainknak egymásra gyakorolt hatása, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára”.

Amikor erről a haszonról beszélünk, akkor mi, magyarok elősorban azokra a jelentős együttműködési szerződésekre gondolunk, amelyek nyersanyag-szükségletünket biztosítják, amelyek egyegy iparágunk világszínvonalra fejlesztésének a lehetőségeit teremtik meg. Milliárdos befektetéseket és csak mil- liárdokkal kifejezhető előnyöket takarnak mindkét fél számára ezek a szavak, programelnevezések: Barátság és Testvériség vezeték, olefinprogram, timföld—alumínium egyezmény, járműgyártási kooperáció, Orenburg, Vinnvi- ca—Albertirsa, Uszty-Ilim és így tovább... Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, joggal állapíthatjuk meg: a magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító, legnagyobb hazai létesítményeink megteremtésében közreműködött a Szovjetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el szovjet földre a különböző komplex vegyi- és élelmiszerüzemek, a híradástechnikai berendezések, az Ikarus utóbuszok és sok-sok más gyártmányunk.

Ma már barát és ellenség egyaránt elismerte: az, hogy a tőkésországokat sújtó nyersanyagválság a szocialista országokat nem rázta meg, ennek az erősödő gazdasági összefogásnak köszönhető. A 1 tervkoordinációk, a hosszú távra szóló szerződések vetették meg az alapját annak, hogy a ■ szocialista országok ma 1980-ig, sőt, a századfordulóig speciális terveket készíthetnek.

A szocialista integráció erősödése azonban nem automatikusan megy végbe, az érdekek egyeztetése minden országtól nagy felelősséget, előrelátást igényel. Ebből a szempontból joggal mondhatjuk példamutatónak, ahogy ezt a kérdést a szovjet párt- és kormányvezetés tkeZeli. „Természetes — mondotta az SZKP főtitkára kongresszusi beszédében —, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Mi nem egyszer megvitattuk ezeket a kérdéseket a központi bizottság ülésein, a politikai bizottságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítésről. A KB politikai bizottsága pontosan így kezeli ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri országok által közösen elhatározott intézkedések végrehajtása, a velük szemben vállalt kötelezettségeinknek szigorú és pontos teljesítése szent kötelessége az Állami Tervbizottságnák, a minisztériumoknak, az egyesüléseknek és vállalatoknak, mindazoknak, akik ezzel a munkaterülettel kapcsolatban állnak”.

A magyar

párt, a magyar kormány is látja ebben a vonatkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együttműködésben rejlő előnyök és tartalékok kihasználására. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a különböző szerződésekben vállaltaknak maradéktalanul,, jó minőségű termékek szállításával eleget tegyünk. A gyakorlat, a már megkötött két- és többoldalú szerződések, az újabb és újabb kooperációk igazolják azt, amit Kádár János a XXV. kongresszuson is hangsúlyozott felszólalásában: teljes erővel reszt veszünk a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításában.

Keserű Ernő

I

Sokszemközt a karbantartóknál

Az udvaron fúrócsövek, berendezések. A műhely alkatrészektől zsúfolt. A brigád reggeliidőt tart. Jó alkalom a véleménycserére, vitára is. Szókimondó emberek. Csak kezdje valaki a szót, kapcsolódnak hozzá a többiek. Ha a munkával kapcsolatos, vagy szakmai kérdésről folyik a vita, Magulya Béla művezetőé a válaszadás - joga. Ezúttal a bérekről beszélgetnek. Ebben viszont Gyürki Ferencnek a szakszervezeti bizalminak a véleményére kíváncsiak.

A beszélgetésből kitűnik: nem normában dolgoznak. Karbantartók. Prémium van az alapbérre, és esetenként célfeladatért jutalom. Nem a norma, hanem a munka hajtja, ösztönzi a kilenctagú brigádot. A végén olyan megállapodásra jutnak, hogy nagyon meg kell dolgozniuk a pénzért, de azért a 3 ezer 890 forint

átlagkereset mégsem olyan rossz.

Van, aki más területről hoz példát véleménye bizonyítására. Valahogy úgy tűnik, hogy a szomszédé mindig nagyobb. A látszat néha csal. Ebben is megegyeznek. Bár biztos, hogy nem utolsó alkalom, amikor a kereset kerül napirendre.

— Ez a munka sokoldalú szakmai tudást igényel — mondja Magulya Béla. — Én már 1942-től vagyok a szakmában. Vannak lakatosok, esztergályosok, hegesztő, kovács, villanyszerelő és motorszerelő is. A munkát nem lehet elhatárolni szakmákra, mert ami jön, azt kell elvégezni. Ha nem értene mindenhez a szerelő, mit tudna tenni, amikor kimegy a terepre javítani a fúróberendezést? Márpedig ha jön az értesítés, menni kell. hoay a gép

. ne álljon — mondja.

— Gyakori az ilyen eset?

— Havonta legalább tíz nap mindenkire jut, amikor kint kell szerelni, javítani — mondja Gyürki Ferenc. — Van otthoni készenlét is. Reggel, ha bejön aj. ember munkára, nem biztos, hogy este hazaér. Lehet, hogy éppen Móron, vagy az ország más részén van kiküldetésben javítani. Mindegy, hogy milyen későn ér haza, reggel itt kell lenni, mert várja a másik munka.

; —; Felajánlásukban szerepel: a brigád hibájából nem lesz géjikiesés. Az is, hogy gyorsítják a javításokat — olvasom a naplóból.

— Ha a gép nem megy, a fúróbrigád áll, nem tud dolgozni. Ez kell. hogy ösztönözze a karbantartókat. Van amikor a berendezés nagyobb javításra kerül a műhelyhez. .Akkor is sietni kell, minél előbb visszaadni .a termelésre. Ilyenkor ráhúzunk a munkaidővel.

— Az alkatrészellátás sem jobb, mint máshol. Sok esetben itt kell legyártani, kiokoskodni, hogyan fogjunk hozzá.

— Mennyi berendezésük van?

— Nyolc, közte négyféle típus. Fele — ahogy*

mondani szokás — már elhasználódott, nullára leírt gép. Ezekkel több baj van. A karbantartókon múlik az üzemeltetésük. Termelnek

— válaszolja a művezető.

— Igyekszünk a folyamatos tmk-t biztosítani. Most két gépegység van bent. Cél, hogy minél előtt kikerüljenek a munkahelyre, mert a javítási idő csökkentése is szerepel a felajánlásban.

A brigádról még sok minden y kiderül beszélgetés közben. Jól összekovácsoló- dott kollektíva — és ezt Sándor István a szakszervezeti titkár, is megerősíti. Az ezüst fokozatot érték el, de többen már, a bányai átszervezéskor hozott joggal, aranyjelvényes brigádtagok.

Ugyanis akkor hozták létre a Nógrádi Szénbányák mélyfúróüzemét.

Balesetmentesen dolgoznak. Csaknem mindenkinek van valarhilyeh társadalmi elfoglaltságry. Márton Pál pártvezetőségi tag, Árva Imre pártbizalmi. Vágvöl- gyi Ottó a szakszervezet munkavédelmi felelőse.

Ketten 'vannak munkásőrök a brigádból. Nemcsak szakmailag képzettek, de tájékozott emberek is. Oktatásban részt vesznek. A sajtó is a munkahelyre jár.'

A közösségi élet, a munkában való együttlét, egymásra utaltság nyomán alakul, fejlődik. Azt sem titkolják, hogy korábban előfordult, amikor fegyelmezetlenség került a rendkívüli brigádértekezlet napirendjére. Ma már ilyen nevelési módszerre nincs szükség. Mindenki tudja a kötelességét és ez hajtja a munkában. Ha vita van is, az egyetértés a jellemző.

B. ..

NOGRÁD - 1976. március 17., szerda