Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

Versmondók márciusi készülődése 1 TlZ ARANY-, tíz ezüst- és tíz bronz-„diploma” várja a Y15 indulót a munkásfiatalok Hl. országos versmondóver­senyén április 9. és 11. kö­zött Salgótarjánban. Szinte hallom a Nógrád megyei kis csapat tagjainak méltatlankodását: „Csak eny- nyit..» ez a lényege? De hi­szen akkor nem várnák és várnánk magunk is olyan nagy érdeklődéssel, izgalom­mal !” Mert igaz: a jó szereplés a sikeres helytállás vágya mel­lett a vendéglátói feladatok döntőjén és Győrben, ahol az egyéb szavalóversenyek első helyezettel mérték össze ere­a fiatalokat. Ezek segítségé­vel lehet talán még az ide­genkedőknek is rányitni a jüket az ország legjobb ama- szemét arra, mennyi szépség tőr versmondói címekért, rengetegen megkérdeztek minket: ugye, meglesz ápri­van az irodalomban, a köl­tészetben. Lássan a beszélgetés szak­lisban a salgótarjáni verseny? mai megbeszélésbe fordul. Ki Jó emlékeket őriznek az elő' ző kettőről — nem szabad el­rontani a hírnevet... NAGY ZALÁN valószínű­leg a mezőny egyik legfia­talabb versmondója lesz, mindenesetre 19 évével a me­gyei döntőben e téren ő vit­te el a pálmát. Erőpróba. gondja, öröme foglalkoztatja pasztalatcsere, a nagyobb ver- leginkább Bolyós Lászlóné senyek hangulatával, feszült' gárdáját a Kossuth Művelő- ségével dési Házban. És nem csak az mindezt általa vezetett irodalmi szín­pad tagjait, Bazsó Erzsébet kétszeres aranydiplomást az való ismerkedés — nyújtja számára a három nap. — Eddigi versmondói „múltam”? Tagja vagyok a SKÜ-ből és Molnár Ernőt, az balassagyarmati művelődési öblösüveggyár kétszeres ezüst- központ Madách Imre irodai diplomását, hanem az elő- mi színpadnak. szőr induló balassagyarmati munkásfiatalokat: Jónásné Buri Máriát a kerámiából és Nagy Zalánt, a MÁV-tól is. — Szeretnénk emlékezetes­rétű feladatokat kapunk, nya­ranta sűrűn fel is lépünk. Ezenkívül az üzemi rendez­vényeken, a társadalmi ün­nepek alkalmával mondok sé tenni. Hiszen úgy igazán verset. Nagyon szeretem a értékes egy ilyen versengés, ha az azonos érdeklődésű fi­atalok közelebb kerülnek epv- máshoz, lehetőség nyílik az ismerkedésre — mondja Ba­zsó Erzsi. Nemrégiben gyűjtött, nem éppen pozitív tapasztalataival toldja meg Molnár Ernő, aki kis öniróniával az „örökös második” titulust ajándékoz­za magának. — Máshol senki nem tud semmit, csak kóválygunk a verseny helyén és a város­ban egyaránt. Fűtetlen terem­ben adjuk elő a verseket. Miskolcon, az ÁFÉSZ-ek északmagyarországi területi mit választott, mit hozott a tarsolyában ? Miben tudnak segíteni egymásnak? Termé­szetesen a legtöbb figyelem­mel Nagy Zalán felkészülését kísérik: nincs még rutinja igazán a választásban, ami pedig hátrány, hiszen a jó ta- versválasztás fél siker. A si­ker másik biztosítéka lehet a fiatalembernél szép, kifejező hangja. Érdemes hát komo­lyan készülni! Ernő jó házigazda módjára kikísér. Búcsúzásul — félko­moly, féltréfás hangon invi­tál: szinte bármelyik délután meglátogathatom az öblös- Színes, sok- üveggyári színjátszók kollek­tíváját, ritka alkalom, ha nem jönnek össze. Ilyenkor mindenki segít a választott versek csiszolásában, a ren­dezési feladatok gondos el­osztásában, a programok költészetet, sokat jelent szá- szervezésében. Lesz ismerke­momra. Nehéz lenne kedven­ceket felsorolni — sokan van­nak. — Jó érzés — ezért érde­mes versmondással foglalkoz­ni —, hogy lehetőségünk nyí­lik másokkal is megszerettet­ni a versek világát — fejte­geti „ars poeticáját” Marika. — Az üzemi KlSZ-rendezvé- nyekre, különösen a klubdél­utánokra mindig igyekszem belopni egy-egy verset: ha zálogosdit játszunk, a verset kedvelőkkel mindig elmon­datnak valamit, így énvelem is. Ügy érzem, főleg a vidám, játékos versek ragadják meg dési est, kirándulás, város­nézés. A SZOT fesztiválszint­re emelte a munkásfiatalok versmondóversenyét — en­nek az elismerésnek és vá­rakozásnak meg kell felelni! AHOGY ELHALADOK az öblösüveggyár mellett, előve­szem a zsebembe csúsztatott meghívót. A salgótarjáni cí­mer fölött derűs és kifejező szimbólum egy virgonc, vág­tára készülő ifjú Pegazus, fe­szít — figurája a költészet­nek és a fiatalságnak egy­szerre jelképe lehet. G. Kiss Magdolna Iskolaválasztás előtt r Ä megyében ezekben a napokban mintegy 2800 nyol­cadik osztályos tanuló választ káit szakmát választják iskolát. A korábbiakban ki-ki guknak. eldöntötte, milyen pályára ké­várják azokat az érettségizet- sor. A megyei iskoláztatási teket, akik valamely kvalifi- bizottság döntéséről az érde­ma- kelt szülőik és középiskolák május 31-ig értesítést kapnak. Tájékozódtunk az 1976/77. A fizikai dolgozók gyerme­szül, s ehhez a legjnegfelelőbb tanévi beiskolázás rendjéről, kei középiskolai továbbianu- iskolát igyekszik választani. j\z ütemterv szerint, az álta- lását elősegítő tanulmányl- — Milyen iskolatípus iránt János iskolák a tanulók je- ösztöndíj-pályázatot az 1976/ érdeklődnek leginkább a tanú- iépítkezési lapjait március 77. tanévre is meghirdették. lók — kérdeztük Bihari La- 20-ig megküldik az első he- Bihary Lajos tájékoztatása jóstól, a megyei művelődési iyen megjelölt középfokú ok- szerint, Nógrád megyében a-----—----------------tatási intézménybe. (A beis- következő tanévben mintegy k olázási körzethatárok egyéb- egymillió-kétszázezer forin- szakmunkásképző iskolákat ként változatlanul érvénye- tot fordítanak középiskolai választja. Mintegy 1300—1400 sek>- A szakosított gimná- tanulmányi ösztöndíjra. Az ■ - tan- ziumi osztályokban és a szak- ösztöndíjak végleges odaitélé­középiskolákban az első fel- séről a középiskolák diákszo- vételi beszélgetés március ciális bizottságai döntenek. osztály csoportvezetőjétől. —A tanulók többsége a fiatal kezdi meg az új évet előreláthatóan a szak­munkásképző iskolák padjai­ban. Őket a megye öt szak­munkásképző iskolája várja. Nógrád tizenegy középiskolá­jában ped,g 32 első osztály in­dul. Mintegy félezren szak­középiskolai osztályokban, s körülbelül 420-an gimnáziumi osztályokban folytatják ta­nulmányaikat. — Az elmúlt évek tapaszta­latai közé tartozott, hogy a 22—27 között zajlik le. Áp­rilis 3-ig az általános iskolák igazgatóit értesítik' a felvett vagy elutasított tanulókról. Az elutasított tanulók jelent­kezési lapját ezután megkül­dik a második helyen megje­lölt középfokú iskolába. Áp­rilis 15-ig a szakosított gim­náziumi osztályokban és a szakközépiskolákban a máso­dik felvételi beszélgetést bo­T. E. Megyei filmbemutatók Zongora a levegőben Juraj Durdiak a Zongora a levegőben című magyar film­ben. Az utóbbi időben szinte alig nem ez az első szatirikus múlik el hét, hogy premier- vígjátéka; az Ereszd el a filmszínházaink ne mutatná- szakállamat! című korábbi nak be magyar produkciót. problé^k^t^boncoS™3^’^- S ez jó dolog, hiszen a ha- lentős közönségsikert aratott, zai kortársművészet alkotá- A műfaj iránti vonzódását a sai mindig megkülönböztetett következőképpen magyaráz- figyelemre érdemesek. Kü- za: „Úgy érzem, hogy a sza­lonodén így van ez akkor. tíra. a humor a társadalmi mint jelen esetben is, amikor közérzet legkompetensebb hő- a vidám, kacagtató játékok- mérője, és nem független az ban szegény magyar filmgyár- általános, légkör demokratiz- tás vígjátékkal rukkol elő. musától. Régi rögeszmém Nevezetesen^ Bacsó Péter hogyha kinevethetünk tabu- legújabb művéről, a Zongora nak vélt jelenségeket, az a levegőben című filmről van nemcsak önérzetünket növeli, szó Születésének ötletét televíziós műsor szolgáltatta. ..Amikor az Ötszemközt cí­mű tv-műsorban Vitray Ta­más Kocsis Zoltánnal beszól­ás bátorságot önt belénk, ha- nem a szabadság érzésével is megajándékoz...” A sok viszontagságot átélő ifjú zongoraművészt a szlo­vák Juraj Durdiak alakítja, getett. Kocsis többek között akit egy villanásra a Várako- arról beszélt hogy otthoná- Z(jk című magyar filmben már ban — a lakótelepi házban — láthatott á közönség. Mellet- konfliktusai támadtak a szom- te Kállai Ferenc, öze Lajos, szádokkal, megfenyegették, Tomanek Nándor, Pécsi Il­imért sokat gyakorol. Hát nem fakó és Újvári Éva játszik fő- egy bohózat magva ez? Utána szerepet rengeteg fiatal művésszel be­széltem. valamennyi hasonló A Próbaidősök című szovjet probléma miatt kesergett’* film a kisiskolások első nap- — nyilatkozta a rendező a jairól, az iskolai életritmus- Film Színház Muzsika egyik ba való beilleszkedésükről, őszi lapszámában. De a lilm nehézségeikről, életük ki­megszületésének útja sem sebb-nagyobb zökkenőiről volt problémáktól mentes, szól. Ugyanakkor megmutaf Bacsó Péter rengeteg bírála- ja azt is, milyen nehézségek tot kapott amiatt, hogy lile— elé állítja az iskolakezdés a téktelenül beleavatkozik ze- szülőket és a pedagógusokat, nei életünkbe. Erről azonban sőt általában a felnőtteket, szó sincs, mert a zenei kör- akik kapcsolatba kerülnek nyezet csak ürügy a rendező ezekkel a parányi formálódó számára, hogy néhány visszás emberkékkel. A bájos gyér- társadalmi kérdést felvessen, mekfilmet Eduard Gavrilov Bacsó Péternek egyébként rendezte. Könyvhét A hazai és a világirodalom klasszikusai Folytatva a haladó hagyo­mányokat, az idei könyvhé­ten is sok érdekes újdonság szolgál a könyv barátok örö­mére: a hazai és a világiro­dalom klasszikus és kortáisi alkotásain kívül politikai, tár­sadalomtudományi, művé­szettörténeti és ismeretterjesz­tő művek sora kerül a köny­vesboltokba. Megemlékeznek Berzsenyi Dániel születésének 200. év­fordulójáról : összes művei, va­lamint egy kéziratos vers- gyűjteménye. jelenik meg ha­sonmás kiadásban. Gellert Oszkár és Vas István életmű­vét elemző monográfiák is­mertetik; Bálint György, Il­lés Endre, Illyés Gyula és Sőtér István tanulmányköte­tein kívül Simon István Író- szobám című, íróportrékat kí­náló gyűjteményes v kötete lát napvilágot. Regénnvel „jelentkezik” Krúdy Gyula; Bóka László: Németh László; Tersánszky Józsi Jenő, a mai­ak közül Déry Tibor és Sza- konyi Károly. Drámairodal­munk legújabb és legszínvo­nalasabb darabjait a Rival­da című antológia adja köz­re, s e műfaj újdonságai kö­zé sorolhatók Karinthv Fe­renc, Sütő András és Herná­di Gyula művei Trifonov, Bogomolov, H.' Ball, Graham Greene, Gra­ves Vargas Ilosa neve jelzi, hogy a kiadók gazdagon me­rítettek a kortárs világiroua^ lomból. Fülep Lajos, Bemáth Aurél, Pátzay Pál és Pogány Frigyes könyvei képviselik a művészettörténeti irodalmai ezenkívül Dési-Huber István és Szabó Vladimir alkotásait mutatja be egy-egy kiadvány.' Lukács György két alapvető műve. ezen kívül a magvar munkásmozgalom történetét és dokumentumait — rangos szerzők tolláival — feldolgozó kiadványok szerepelnék a ter­vekben. A muzsika barátai! a régen várt Wagner-operakalauzt velem tint a magyar népballa­dákról és a barokk zenéről szőlő kiadványt vehetik kéz­be. Fekete Sándor, Páskándl Géza és Vidor Miklós az Ifjú­sághoz is BEÓl: a kisgyerme­kek számára pedig szfnpom- pás képeskönyvek, leporellók készülnek. nyolítják Ye. A Kereskedelmi aranyu volt a luijelehtkezes. ' Vendéelátóioari Szakmun- Mi a helyzet jelenleg? es venaegiatoipari hzasraun Valóban, a múlt évek­kásképző Iskolában ekkor bírálják el a felvételeket. Az ben többen jelentkeztek gim- általános iskolák igazgatóit április 24-ig értesítik a máso­dik helyen felvett és elutasí* náziumokba azok közül a gyerekek közül, akik pálya- választásukat mintegy négy tott tanulókról. Április 30-ig évvel későbbre kívánták ha- a7. általános tantervű gimná­lasztani. Kívánatos volna, .ha ziumi mind többen választanának mint úgy iskolát, hogy a közvetlen munkába állásukat is segíti. Így tehát elsősorban munkáskápző • és a osztályokban, vala- a szakmunkásképzők­ben a túljelentkezéses szak­mákban sor kerül a felvéte- a szak- lek elbírálására. A döntésről szakkö- az általános iskolák igazga­zépiskolák várják szívesen tói május 8-ig értesülnek. Az a fiatalokat. Csaknem ezer érettségiző közül is többen pálya-, illetve iskolaválasz­tás előtt állnak. A megye esetleges fellebbezések rang­sorolt felterjesztésére a me­gyei tanács művelődésügyi szakmunkásképző. iskolái osztályára május 19-ig kerül Mai tévéajánlaíunk 20 50: Az BOLYGÓJA. Tévéjáték Herbert W ORCHIDEÁK szereplői AI, Kat, Szi és Don — egy távoli bolygón játszó­dik. A szereplők különös ka­landokat élnek át. A képző- Franke — az művészetileg megkomponált úgynevezett ..számítógépmű- térplasztikák közt játszódó vészét” jeles művelője, szá- izgalmas történet lehe- mos sci-fi írója — e művé- tőséget adott az elekt- bén akkor küldi kutatóka- roniikus tévéfilm meg- land.ra kése5 utódainkat, ami- annyi technikai bravúrjának kor már nincs mit felkutat- alka’mazására. ugyanakkor ni. Amikor már az egesz gondolatébresztő műsor lét­emberiség végigküzdötte ősz- rebozására. szes kalandját, s a fölfedezés Szereplők: Venczel Vera, csak unaloműző, szórakozás... Kovács István, Tordai Teri, Vagy mégsem? Benkő Péter. Harsány! Fri­A történet — amelynek fő- gyes. NÖGRAD — 1976. március 17., szerda Gerencsér Miklós: EMLtKE TISZTA FOSRÁÍ 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 3. Az anya voltaképpen fia életéért harcolt, mert nem kétséges, igen sokan kíván­ták a kisded halálát. Szinte semmiség volt elkövetni abban az időben akár a leg­sötétebb bűnöket. Ha vala­miképp elteszik láb alól a Rákóczi-ház egyetlen fiú örökösét, magva szakad a családnak és törvény sze­rint a kincstárra száll a va­gyon háromnegyed része. Jellemző a veszély komoly­ságára, hogy a magyar ügy pártolói, akik nyilvánosan a császár hűségén működtek, de titkon féltették az ország sorsát, figyelmeztették Zrí­nyi Ilonát, hogy senki ide­gent ne engedjen fia köze­lébe, jól válogassák meg, kit fogadnak bizalmukba, „mert most nincs kinek hinni országunkban”. Szigorúan tartózkodva mindenfajta nemzeti elfo­gultságtól, hiba és gyenge­ség lenne olyannak látni ezt a kort, mintha egyik oldalon álltak volnak a sá­táni császáriak, a másikon pedig az szegény, üldözött magyaroké Hiszen úgy igaz, a magyarok valóban szegé­nyek és üldözöttek voltak, de. igen gyakran önnön sor­sukat súlyosbították megha- sonlásukkal. Nem először, nem is utol­jára fordult elő, amikor a magyar a magyart' mészá­rolta. Rákóczi gyermekévei abban különböztek többek között történelmünk más tragikus esztendőitől, hogy ez időben jutottunk leg­közelebb a végső nemzeti pusztuláshoz. Elsősorban Eu­rópa általános hatalmi föld­rengései miatt, de igen nagy­részt a belviszályok követ­keztében. Nem véletlen, hogy közvéleményünk tuda­tában ez az egyik leghomá­lyosabb korszak. Ezen a helyen nem vállalkozhatunk az összefüggések akár váz­latos áttekintésére sem, de Rákóczi életének, jelentősé­gének megértéséhez feltét­lenül szükséges utalni né­hány korabeli mozzanatra. Az egymást követő válsá­gos időszakok egyik leg- súlyosabbika esik a Wesse- lényi-féle szövetkezés és Buda visszafoglalása, tehát 1670. és 1686. közé. A ku­ruc—labanc háborúskodá­sok, bár kezdeti, de heves, elkeseredett és kaotikus vi­lága ez. Tovább ritkítja sa­ját sorait a három részre szakított ország maradék magyarsága, a jobbágyak éppúgy, mint a nemesek és főnemesek. Politikai szem­pontból az okozza a legna­gyobb zavart, hogy nehéz eldönteni, melyik nagyhata­lomra bízzák magukat: a hanyatló törökre, avagy az erősödő osztrákra. Mindket­tő megcsalta őket, így azok pártja sem csekély, akik az önerőbe szeretnék vetni bizodalmukat. A hódoltság másfél évszázada teljesen különbözővé tette egyrészt Dunántúl és Felső-Magyar- ország, másrészt Erdély jel­legét. Az amúgy is súlyos fölös számú ellentétet még tragikusabbá tette a fele­kezeti gyűlölködés, a refor­máció-ellenreformáció szen­vedélyei. Csak természetes, hogy Bécs tudatos hódító politi­kája messzemenő hasznot iparkodott húzni ebből a zűrzavarból. Ekkor kelet­kezett a kuruc mondás: „Két pogány közt egy hazáért”. És ekkor vált a latin szál­lóige az. „Oszd meg és ural­kodj”, a dinasztia fennállá­sáig gyakorolt divida et impera politikai alapelvvé. Ebből a szinte már fokoz- hatatlan káoszból bontako­zik ki Thököly mozgalma: Míg a kis Rákóczit három nevelő Is őrzi, hol Nagysá­roson, hol Regécen, hol Munkácson, hol meg Sáros­patakon, addig a körnvező táj erdőrengetegeiben buj­dosnak azok az üldözöttek, akiket a Wesselényi-mozga- lom miatt kerestek halál­ra. Meg azok a volt végvá­ri katonák, akiket egyszerű­en szélnek eresztettek a császáriak, mivel céljaikkal nem fért össze a haza ér­dekeiért küzdő magyar fegy­veresek tartása. Ezek a bújdosók Sáros, Zemplén, Ung, Szatmár, Máramaros, Szilágy megye területén dacoltak a császáriakkal. Er­dély rendjei hiába tűrték fogcsikorgatva Ausztria új­keletű fennhatóságát, nem merték beengedni Thökö’" kurucait, ezek pedig nem akartak fegyverrel szerez­ni maguknak menedéket Erdély belsejében. Így szo­rultak a Felső-Magyarország, a Nagyalföld és az Er­dély közötti területre. Moz­gásterük nagyrészt a Rákóczi-birtokokra esett, a kezükön levő várak is a Rákócziak tulajdonát ké­pezték. Zrínyi Ilona kifelé semlegesnek mutatkozott irántuk, de hallgatólagosan helyeselte jelenlétüket. Er­re vall, hogy ritkán került velük összeütközésbe pedig neki is voltak szép szám­mal zsoldosai, fegyveres jobbágyai. Soha nem pa­naszkodott rájuk Bécsben, pedig nagyrészt az ő javai­ból tartptták fenn magukat. (Folytatjuk.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom