Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-02 / 52. szám
flilekszej Koszigin besza iája I. A Szovjetunió gazdasági fejlődésének eredményei T (Folytatás az l oldalról) Melyek voltak az ország fejlődésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt évbén? Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. i A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciállá. Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága kilencedik ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival.. A Központi Bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezs- nyev melegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű .munkasikereiről, és valamennyi küldött forró helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredményéit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és, a nemzeti vagyonnövelésének forrása. A nemzeti' jövédelem á IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindénkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltatóüzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép élet- színvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő ' kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett a fő élelmiszer- és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús . ni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 141 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 73 százalékkal növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 1,8-szeresére, az automatikai műszerek és eszközök gváril:1 ü 1 Ij»:! f l W 11 j ff .... í í ti Híí s I!, i* » Í j.:l;:|5»|j!i. ■!'yf'líí? ilí'lNíiil'íliiiSiijdHiFijrii! mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több mint kétszeresére. A falusi lakosság élete' gyökeresén megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az .átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházó r a . A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége. s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk kereszt- metszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos intézmény teljesítménye nem a megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és 'a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének érd átlagos üteme több mint. kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésorszógokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és villamosmozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és, műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkésvilág 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkésországokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hibáin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági haladásnak a XX. század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak; ame- lyfek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és -oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. Alekszej Koszigin a húskészítmények, a tojás- és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt.. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alap- területe eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak, egy lakást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka- és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A IX» ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tetté lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett, az ipari termelés egész meny- nyisége 1975-ben — az 1970- es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a X. ötéves terv küszöbéhez, hogy el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975- ben 497 millió tonna kőolajat, 289 milliard köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szgvjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteNÓGRAQ — 1976. március 2., kedd 4 tása 1,9-szeresére, a számítás- technikai1 eszközöké pedig 4,3- szeresére növekedett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6- szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mező- gazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Erre a célra több mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mező- gazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapóit. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mező- gazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat,' s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának. a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás.” Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mező- gazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a II. A tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves tervf ő f el - adata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kultu - rális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományosműszaki fejlődés meggyorsítása, a munk'a termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társadalmigazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a túr dományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányozzák a sy.oc alista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabéremelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonyságának növekedésétől. A munkások és alkalmazottak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelkedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, valamint a nem termelői szférában foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tartozó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának felemelése, s megkezdődik a munkások és alkalmazottak minimális bér-, fizetés- és keresetemelésének új szakasza. A párt politikája előirányozza a város és a falu között meglevő szociális-gazdasági és kulturális különbségek következetes megszüntetését. A jelenlegi ötéves terv időszakában a kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 24—27 százalékkal emelkednek majd, vagyis gyorsabban növekszenek, mint a munkások és alkalmazottak átlagos keresete, a kolhozokban a munka díjazása a termelékenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28— 30 százalékkal emelkednek és értékük 1980-ban elérik a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az alapoknak terhére. Ezek közül az egyik legfontosabbnak tartjuk, hogy a nők gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések, között meg kell említeni a- munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjának emelését. Az ötéves terv előirányozza az áruforgalom növekedésének magas ütemét: volumene 27—29 százalékkal emelkedik. Különösen gyorsan emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Noha napjainkban mind a városi, mind a falusi, lakosság hétköznapjaiban széles körben bevonult a televízió, a hűtőgép és sok más háztartási gép és eszköz. A jövedelmek értékállandóságát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiskereskedelmi árának fenntartása esetleges csökkentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. Az új ötéves( terv időszakában folytatódik az országban a nagyarányú lakásépítés. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesztése. Megfelelő összegeket irányozunk elő gyermekintézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szembeötlően megnyilvánul a munkakörülményekről, az egészségvédelemről, a szovjet emberek művelt- só g e é s kulturális szín— (Folytatás a 3. oldalon)
