Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

Pillanatfelvételek a XXV. kongresszus küldötteiről Véget értek a Szovjetunióban a tavaly decemberben kezdődött területi és körzeti pártértekezletek, a szövetségi köztársaságok pártkongresszusai, amelyeken megválasztották a február 24-ón megnyíló XXV. SZKP-kc gresszus küldőt-, telt. A kongresszus előestéjén az érdeklődés a küldöttek leié fordult: kik, hol dolgoznak, milyen megbízatás vár rá­juk a kongresszus idején. A XXV. kongresszus küldöttei­nek kétharmada munkás és kolhozparaszt; a többi műszaki értelmiségi, iró, művész, pártmunkás. A szovjetállam poli­tikáját a következő öt esztendőre a küldöttek olyan társa­dalmi összetételben határozzák meg, mint amilyen a Szov­jetunió Kommunista Pártja tagságának összetétele. Összeállításunkban ezúttal két kongresszusi küldöttet mutatunk be. Mire e sorok megjelennek, Marija Sztrunnyikova her- szoni fonónő már minden bi­zonnyal néhány ezer kong- resszusi küldött-társával együtt Moszkvában tartóz­kodik. Sztrunnyikova sze­rint az ember értékének leg­fontosabb mércéje az általa végzett munka. Ö például győzött a IX. ötéves terv határidő előtti teljesítéséért meghirdetett munkaverseny­ben. Munkatársai, elvtár­sai egyhangúlag jelölték kongresszusi küldöttnek. A talda'kurganszki parasz­tok képviselőjüknek válasz­tották Bosaja Kitanbajevet, az SZKP XXII. kongresz- szusáról elnevezett közös gazdaság elnökét. A máso­dik világháború veteránja annak idején részt vett a ka­zahsztáni szűzföldek meghó­dításában. Az egykori pa­rasztfiú elvégezte az egye­temet és most a közgazda- sági tudományok kandidátu­sa eímet viseli — kolhozel­nökként. Bizalmat kapott Aldo Moro „egyszínű” ke­reszténydemokrata ki sebb- ségi kormánya szombaton, a bizalmi vita végeztével, bi­zalmat kapott a képviselő­házban. A kormány mellett szavazott a keresztényde­mokrata és szociáldemokrata képviselőcsoport, valamint az Alto Adige-i (dél-tiroli) Nép­párt képviselője. Ellene az Olasz Kommunista Párt, a füg­getlen baloldali képviselőcso­port és az újfasiszta párt. Tar­tózkodtak a szavazásban a szo­cialisták, republikánusok és a liberálisok összesen 96 képvi­selőt számláló csoportjai. E tartózkodások eredménye­ként a kormány bizalmat kapott. Baloldali összefogás a kibontakozás útja A Portugál Kommunista Párt a szocialista pártban lát­ja lehető legfontosabb bal­oldali szövetségéset a jobb­oldallal szembeni harcban — közölték a PKP Központi Bi­zottságához közelálló forrás­ból. Hozzáfűzték. hogy a PSZP vezetőinek állásfoglalá­saira mostanában a jobb­oldal és a baloldal közötti ingadozás jellemző. A kommunisták azért küz­denek, hogy a demokratikus intézményi rendszer konszoli­dálása érdekében április 25- ig megtartsák a törvényhozó nemzetgyűlési választásokat, de „előfordulhat, hogy elha­lasztják”, hiszen a Fegyveres Erők Mozgalma és a pártok még mindig nem írták alá az alkotmánytervezetet, s emiatt a végleges választási törvény is várat magára. A portugál jobboldal nemzetközi tőkéskörök támogatásával ar­ra törekszik, hogy Gomes h-e- ' Ivébe saját bizalmi emberét ültesse: különösen a demok­ratikus néppárt aktív az ál­lamfői poszt elnyerésének re­ményében — mondták. . Megerősítették azokat a hí­reket. amelyek szerint az aláírásra váró alkotmányter­vezetben az elnöknek a „kí­vántnál nagyobb” hatalmi funkciókat szánnak. Egyes konzervatív katonai körök szeretnék módosítani a legfelsőbb forradalmi tanács összetételét és hatalmi harcot vívnak pozíciók szerzéséért. A jobboldali offenzíva a tő­ke pozícióinak helyreállítá­sában, a terrorakciókban és a szabadságjogok ellen irányuló támadásokban is megnyilvá­nul. Ezzel szemben „pozitív”, hogy kiengedték börtönéből egy sor olyan katonát, akit a tavaly november 25-i lázadás­sal kapcsolatban tartóztattak le. 30—40 tisztet azonban még mindig fogva tartanak, köztük Carvalhót. A KP a jobboldal feltar­tóztatásában és az ehhez szükséges baloldali összefo­gásban látja a kibontakozás útját. Baráti társaság közgyűlése Szombaton tartotta meg Tokióban évi közgyűlését a Japán—Magyar Baráti Tár­saság. Ikeda Cuneo, főtitkár beszámolt a szervezet múlt évi tevékenységéről és ismer-’ tette az idei munkatervet' il­letve akcióprogramot. A JMBT új munkatervében egyebek között szerepel ma­gyar filmbemutatók és kiál­lítások rendezése, magyar nyelvtanfolyam, és magyaror­szági turistaút . szervezése, Szabó Magda írónő meghí­vása Japánba, valamint bul­letin megjelentetése a baráti társaság tevékenységéről. A Japán—Magyar Baráti Tár­saság az elmúlt évek hagyo­mányainak megfelelően az idén is részt vesz a magyar felszabadulási évfordulóval kapcsolatos megemlékezések és egyéb események előké­szítésében és lebonyolításá­ban. Horváth Ernő nagykövet és Kosárka József sajtóattasé köszönetüket fejezték ki a Japán—Magyar Baráti Tár­saság vezetőinek és tagjai­nak a múlt évben végzett eredményes munkáért és a nagykövetség tevékeny tá­mogatásáról biztosították a ■szervezetet. Nixon Pekingben Richard Nixon, az Egyesült Államok volt elnöke, aki ma­gánjellegű látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban, úton Peking felé, szombaton egy órára megszakította út­ját a tokiói nemzetközi re­pülőtéren. Fogadására megjelent Csen Csu, Kína tokiói nagyköve­te és Hirosi Ucsida, a japán külügyminisztérium proto­kollfőnöke. Az amerikai nagykövetség képviselői nem voltak jelen. A kínai hatóságok olyan programot dolgoztak ki Ni­xon számára, amely fontos ál­lamfőket illet meg. A Pe­kingben szombaton közzé­tett program szerint a volt amerikai elnök banketteken, kulturális bemutatókon, mú­zeumlátogatásokon vesz részt és felkeresi a pekingi egye­temet. Vasárnap kezdi meg tárgyalásait. Csütörtökön vi­déki körútra indul. Várható, hogy Nixont fo­gadja Mao Ce-tung, a KKP KB elnöke. Richard Nixon szombaton délután egy kínai sugárhajtá­sú repülőgép fedélzetén meg­érkezett Pekingbe. A volt amerikai elnököt Hua Kuo-feng ügyvezető mi­niszterelnök fogadta a repülő­téren. így látja a hetet knrmnentáforunk, Réti Ervin: Az enyhülés továbbvitele korunk parancsa MINDAZOK, akik e sorok írójához hasonlóan már vé­gigsétáltak a moszkvai Kali- nyin sugárúton. megcsodál­ták a korszerű építőművé­szet egyik remekét, a KGST- palotát. A szocialista gazda­sági közösség székháza, alak- ját-formáját tekintve, hatal­mas, nyitott könyvhöz hason­lít. Van benne valami mé­lyen jelképes, hiszen a szo­cialista integráció programját megvalósító szervezet elveti a megkülönböztetést a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tokban. A kilenc tagország mellett a KGST széles körű szerző­déses együttműködést valósit meg Jugoszláviával és Finn­országgal, s tárgyalások foly­nak számos más állammal is: elsősorban Mexikó, Irak és Kolumbia tanúsított érdek­lődést. A héten újabb feje­zet kezdődött ebben a „könyv­ben”: Luxemburgban átad­ták Thorn miniszterelnök­nek, a Közös Piac soros el­nökének a KGST javaslatait a két szervezet viszonyának rendezésére. A nyugati part­nereken van tehát a válasz sora, hogy Helsinki szelle­mében szabályozhassák és elő­mozdíthassák a kapcsolato­kat. Üj, módosító indítványo­kat terjesztettek elő a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokon is. Részleteket egyelő­re nem tudni a Varsói Szer­ződés négy tagállama által tett kezdeményezésről. A meg­állapodások értelmében ugyanis bizalmas keretek kö­zött folytatják a megbeszélé­seket. (Igaz, a nyugati sajtó eddig minden esetben sietve kiszivárogtatta a viták lénye­gét 0 Annyit azonban a szó­vivők is elmondtak, hogy a szocialista országok az ismert alapelv fenntartása mellett (a haderőcsökkentés egyik fél biztonságát sem csorbíthat­ja!), figyelembe vették a NA- TO-téryek néhány mozzana­tát. Mindez újább erőfészités abba az irányba, hogy a po­litikai enyhülést a katonai enyhülés tegye teljessé. Helsinki folytatása tehát sokféleképpen szerepelhetett a hét híreiben, erre utaltak a mennyiségben is megnöve­kedett kelet—nyugati találko­zók. A második világháború óta először járt osztrák kor­mányfő Prágában, Kreisky kancellár személyében; a holland külügyminiszter Bu­dapestre látogatott, a lengyel külügyminiszter pedig Párizs­ba; s találkoztak — semleges területen, Bécsben — a gya­korlatilag kettészakított Cip­rus „keleti” és „nyugati”, fe­le görög és török közösségé­nek képviselői. Ha az' európai helyzet javítása az SZKP XXV. kongresszusán meg­hirdetett békeprogram egyik sarkalatos pontja volt, akkor ezek a napi hírek is jelez­hetik a fejlődést, a nagy vál­tozásokat, amikor a XXV. kongresszus előestéjéhez ér­keztünk. A BÉKEPROGRAM FOLY­TATÁSA, az enyhülés to­vábbvitele korunk parancsa, s nem kell időben messze menni a példákért, hogy mennyire lényeges fellépni a hidegháború, a feszültség baj­nokaival szemben. A bonni Bundestagban a keresztény- demokrata ellenzék nyíltan szembefordult a lengyel— nyugatnémet egyezmények ra­tifikálásával, ha a képviselő­házban kudarcot vallott is, felsőházi többségével meg­akadályozhatja a törvénybe iktatást. A Bundesratba, a szövetségi tanácsba a tarto­mányi kormányok küldik képviselőiket s az alsó- szászországi „csendes puccs” nyomán a jobboldali ellen­zék rendelkezik többséggel. Nyugtalanító hangok érkez­nek időnként az Egyesült Ál­lamokból is: a két nagy párt­ban egyes jelöltek jobbról próbálnak előzni, s egymást túlkiabálják a katonai költ­ségvetés további emelését sür­getve ... Két vonatkozásban a nyu­gati táboron belüli súrlódá­sok kavartak hullámokat. A tőkehalháborúban annyira’ ki­éleződött a helyzét, hogy Iz- land és Nagy-Britanniá meg­szakította diplomáciai kap­csolatait. Az atlanti szövet­ség fennállása óta ez volt az első ilyen jellegű elhatározás két NATO-lagállam között! A. másik vitatéma a népi Angola elismerésének ügye. A héten „átszakadt a gát”: Franciaország, Belgium. Ang­lia, Japán — az Egyesült Ál­lamok szövetségesei egymás után hozták nyilvánosságra az elismerésre vonatkozó dön­tésüket. Ma már aligha lehet kétséges, hogy a Neto-kor- mány elszigetelésére törekvő erők szigetelődtek el. A ne­gatívumok mellett legfeljebb az szolgálhat az atlanti stra­tégák vigasztalására, hogy Olaszországnak ismét van kormánya. Igáz, egyszínű kabinet (csak a keresztényde­mokraták soraiból kerültek ki a miniszterek), életben ma­radása inkább annak köszön­hető, hogy nerh volt johb megoldás — de mégis csak kormány .. . Végül egy szuperszonikus körút egészítette ki a hét eseményeit. Nem a vitatott Concorde gépekről van szó, hanem Kissinger amerikai külügyminiszter, ha lehet, még többet vitatott latin­amerikai látogatásáról. Az elmúlt évek során négyszer jelentették be, mindannyiszor törölték, s most ötödszörre valósulhatott meg a körút. Néhány órás megállások, vil­lámtárgyalások jelezték a nagy cikázást Közép- és Dét- Amerikában. E vizitek során nehezen lehetett feloldani a jócskán összegyülemlett el­lentéteket. A kereskedelmi megkülönböztetések, az or­szághatárokon átnyúló mul­tinacionális vállalkozások nyílt beavatkozása az egyes országok életébe, . a kubai kapcsolatok rendezetlensé­ge — mind-mind Olyan prob­lémák, amelyek Washingtont terhelik. Az Egyesült Álla­mok meghirdette ugyan az egyenlő partnerség doktríná­ját déli szomszédai iránt, de ők nem sokat profitáltak be­lőle eddig.. ÍGY ÁLLHATOTT ELŐ aa a" fúrása fejlemény, hogy ami­kor a külügyminiszter Costa Rica fővárosában találkozni kívánt a közép-amerikai ve­zetőkkel, nemigen igyekeztek erre a randevúra. Cunhai Dimitrov-díjat kapott Szófiában Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke szombaton délelőtt fo­gadta Alvaro Cunhalt, a Por­tugál Kommunista Párt fő­titkárát, aki péntek óta tar­tózkodik Szófiában. A bolgár államfő átnyúj­totta Alvaro Cunhalnak a nemzetközi Dimitrov-díjat, amivel a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárát 1974 szeptemberében, Bulgária fel- szabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából tüntették ki. A KGST-tagországok gazdasági politikájának sikere Az ADN hírügynökség ada­tai szerint a KGST-tagorszá­gok ipari termelése a - világ ipari termelése 35 százalékát nak felel meg. A KGST-tag- országokban 362 millió ember él. A fold lakosságának 6,4 százalékát magában foglaló Szovjetunió ipari termelése a világ ipari termelésének 20 százalékát képviseli. Két év­vel ezelőtt, 1974-ben a KGST- tagországok a világ ipari ter­melésének egyharmadát állí­tották elő. A szocialista országok 1951 és 1974 között évenkint átla­gosan 10,!• százalékkal növel­ték ipari termelésüket. A tő­kés ipari országok termelése ugyanakkor csak 5,2 százalék­kal növekedett. NÓGRÁD — 1976. február 22., vasárnap A KGST-tagországok a kö­vetkező évekre is a termelés állandó növekedését irányoz­zák elő, ami előfeltétele a lakosság életszínvonala emel­kedésének. így például a Szovjetunióban az ipari ter­melés, amely az elmúlt ötéves terv során 43 százalékkal emelkedett. 1976 és 1980 kö­zött további 35—39 százalék­kal emelkedik. A csehszlovák népgazdaság 1975-ben az eddigi leg­eredményesebb ötéves sza­kaszt fejezte be. Az ország­ban 1970-hez képest 350 csehszlovák koronával nőtt a havi átlagbér és jelenleg 2340 csehszlovák korona. Stabil kiskereskedelmi árak mellett az egyéni fogyasztás több mint 25 százalékkal emelke­dett. A lengyel dolgozók az el­múlt ötéves tervben 30 mil­liárd zloty értékű árut ter­meltek terven felül. A követ­kező ötéves tervidőszakban az ipar és az építőipar mun­katermelékenységét 1975-höz képest 43—45 százalékkal nö­velik. Bulgáriában 1970 óta 30 százalékkal emelkedtek a re­álbérek. Tavaly a bolgár ipar 10 százalékkal növelte termelését. Romániában az elmúlt öt­éves tervidőszakban átlago­san 13 százalékkal növeke­dett az ipari termelés. A Mongol Népköztársaság­ban, ahol az elmúlt öt évben több mint száz üzemet és más objektumot létesítettek, a megművelt földterület 43 százalékkal növekedett. A KGST-tagországok nem­zeti iövedelrne 1971 és 1975 között az eddig legnagyobb arányban emelkedett Folytatódnak a pártkonferenciák Csehszlovákia új ötéves terve Szombaton Prágában köz­zétették a CSKP elnöksége és a csehszlovák kormány javaslatait az 1976—1980-ra szóló hatodik ötéves terv irányelveire. A dokumen­tum hangsúlyozza, hogy a CSKP gazdaságpolitikájá­nak fő célja a, hatodik öt­éves tervben: biztosítani a lakosság növekvő anyagi és szellemi igényeinek kielégí­tését a társadalmi termelés hatékonyságának növelésé­vel. Ennek megfelelően 1980- ig a nemzeti jövedelem 27 —29, az . ipari termelés 32— 34 százalékkal, az ipari termé­kek exportja 47—49 százalék­kal növekedik. Az ipari ter­melés növekedésének 90 szá­zalékát a termelékenység fo­kozásával szükséges elérni. 1980-ig a széntermelés évi szintje eléri a 122—125 mil­lió tonnát, az évi elektromos­Jog a békére és biztonságra Az ENSZ emberi jogok bi­zottsága megkezdte az embe­ri jogok tiszteletben tartá­sa további fokozása problé­makörének megvitatását. Az ülésszak résztvevői megvitat­ják a szovjet, a belorusz és a bolgár küldöttség együtte­sen előterjesztett határozati javaslatát, minden embernek arról a jogáról, hogy a nem­zetközi béke és biztonság vi­szonyai között élhessen. energia-termelés pedig a 77 —79 milliárd kilowattórát. Csehszlovákia acéltermelése 1980-ig évi 16 millió tonnára emelkedik. Központi feladat a gépipar fejlesztése, ennetc termelését az öt év alatt 48 —51 százalékkal, a gépipar exportját pedig 72—74 ' szá­zalékkal emelik. Az előző öt­éves tervhez viszonyítva a beruházások 36—38 száza­lékkal' növekednek. Az irányelvek szerint a mezőgazdaságnak a hatodik ötéves tervben fokozatosan biztosítania- kell az ország önellátását szemes termé­nyekből, élelmiszerekből. En­nek megfelelően a mezőgaz­daság össztermelése az öt év alátt 14—15 százalékkal, az édelmiszeripari termelés pe­dig 20—21 százalékkal nö­vekszik. Folytatódik Szlovákiának a cseh országrészhez viszo­nyított gyorsabb ütemű fej­lesztése. Szlovákiában 34— 36 százalékkal, a Cseh Szo­cialista Köztársaságban pe­dig 24—26 százalékkal nö­vekszik a bruttó társadalmi termék. 'ér Szombaton újabb 61 járási és kerületi pártkonferencia kezdte meg munkáját Cseh­szlovákiában a CSKP közel­gő XV. kongresszus előké­szítésének jegyében. A kül­döttek értékelik a XIV. kong­resszus óta elért eredménye­ket és megtárgyalják a kö­vetkező időszakra szóló fel­adatokat. A trnavai járási pártkonferencia munkájában részt vesz Gustáv Husák, • CSKP KB főtitkára i*. /y

Next

/
Oldalképek
Tartalom