Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Vetélkedni jó Már szép, nemes hagyománya van a Ki tud többet a Szovjetunióról? című országos vetélkedőnek. Az Oktatási Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Szovjetunió című folyóirat felhívására megyénkben is évről évre megrendezésre kerül az ismeretek egész seregét nyújtó, hangulatos vetélkedő. A megyei első döntőt, melyen 8—8 középiskola 4—4 fős csapata vett részt, a fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskolában rendezték. Erre az alkalomra az iskola ízlésesen ünnepélyessé alakított díszterme a legkényelmesebb körülményeket biztosította a csapatok és a nagyszámú érdeklődő számára. Az érdeklődők a szakközépiskola énekkarának orosz és magyar nyelvű énekszámai mellett foglalhatták el helyeiket; közöttük az öttagú zsűri, amelynek elnöke dr. Boros Sándorné, ' a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya továbbképzési kabinetjének vezetője volt. A megyén belüli területi döntőt minden iskolában házi versenyek előzték meg, s természetszerűleg a legjobb csapatok jutottak tovább. A Szántó Kovács János Szak- középiskolában az intézmény csapata, valamint, a balassa- gyarmti Balassi Bálint Gimnázium, az ipari szakmunkásképző, a mezőgazdasági szakmunkásképző, a' , rétsági gimnázium, a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium, a mezőgazdasági szakközépiskola és a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola csapata vett részt. A kétórás vetélkedőt Kocsis József tanfelügyelő vezette, kiváló ízléssel, korrektül. Valósággal záporoztak a kérdések a gyerekekre: Ki volt Sztyepán Razin? — Hány autonóm köztársaság van a Szovjetunióban? — és így tovább. Akik részt vettek a vetélkedésben, azoknak tisztában kellett lenniük nemcsak a Szovjetunió történetével, hanem a jelenével is, nemcsak történelmi és művészeti, de politikai és gazdasági szempontból is. A színvonalas, tartalmas vetélkedőn rendkívül szoros verseny alakult ki. Az elsőséget csupán egyetlen pont- különbség döntötte el a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium javára, a szécsényi gimnazistákkal szemben. Ezek szerint a Hatvanban megrendezésre kerülő területi döntőn — a kisterenyei megyei vetélkedő első helyezettjével együtt — a „balassisták” képviselik megyénket, a négy északi megye komoly tétre menő versenyében. A megyei vetélkedőnek, mint általában, egyébként nem volt vesztese; valamennyi csapat oklevelet kapott, erkölcsi elismerésben részesült.. Ezenkívül a második helyezett szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium csapata a KISZ Nógrád megyei bizottságának, a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola csoportja a Pedagógiai Társaság megyei szervezetének díját kapta. X A rendkívül hasznos, sok ismeretet nyújtó megyei vetélkedő után beszélgettünk a győztesekkel, akik izgalomtól mentesen, örömmel és a további helytállásban bízva adtak választ kérdéseinkre. — Hogyan készültek a vetélkedőre? — Érdeklődés szerint felosztottuk egymás között .a témaköröket — felelte Méhes András, a kollektíva közös akarattal választott vezetője. A többiek. Lantos András, Hodáni Tamás és Hegedűs Szilárd valamennyien második osztályosok, egyöntetűen kérik, hogy vezetőjük beszéljen képviseletükben. — A könyvtárba jártunk rendszeresen — folytatja tovább a „megbízott” — és jegyzeteket készítettünk. Valamennyi Szovjetunióval kapcsolatos könyvet elolvastunk. Ezenkívül figyelemmel kísértük az újságok cikkeit, valamint a televízió és rádió műsorait. — Ki segített a felkészülésben ? — Orosztanárunk. Wagner Béla minden segítséget megadott a számunkra. Mindig együtt beszéltük meg az olvasottakat, látottakat, s ő volt az, aki mindannyiszor felhívta a figyelmünket egy-egy fontosabb politikai, vagy gazdasági, kérdésre. — Búcsúzóul hogyan készülnek a hatvani területi versenyre? — Igyekszünk tudásunkat olvasással, tévénézéssel, rádiózással tovább bővíteni, s erre minél több időt és energiát szánni. (ok) rsi KR T Mozgalmas napjai voltak á salgótarjáni városi szimfonikus zenekarnak. Alig két hét leforgása alatt öt alkalommal léptek közönség elé. A sort a salgótarjáni szakmunkásta- __________________ n ulóknak adott hangverseny- —————^ nyel nyitották meg, melyet Rossini közismert operájának, nekar. Az Á-dúr hegedűver- ifjúsági hangversenyek után a Sevillai borbély nyitányá- senyt ezúttal Gyarmati Vera a város felnőtt közönségének val indítottak. Ennek a hang- negedűművésznő játszotta sok is bemutatták teljes Mozart- versenynek kapcsán egy bra- részletszépséggel, stílusos műsorukat. A nyitószámként vúros beugrásról is beszámol- megformálással. Jó partner- elhangzott Haffner szimfónia hatunk. A műsoron Mozart nek bizonyult a zenekar is, csiszoltan, < éretten szólt. Már Á-dúr hegedűversenyének mely hol szolid kíséretével, az első tétel, karakteres meg- egy tétele is szerepelt, de az hol határozott tutti játékával szoláltatásából is, de a lassú eredetileg jelzett szólista né- újra bebizonyította, hogy az tétel lírai dallamformálásáböl hány nappal a koncert előtt együttes már komoly felada- fokozottabban az derült ki, kénytelen volt lemondani az tok megoldására is képes. Ez hogy ma már. Salgótarján előadást. A zenekar gondját különösen kitűnt a D-dúr „igazi” zenekarral rendelke- Sándor László, a salgótarjáni (Haffner) szimfónia előadása- zik. Az együttes a megye zeneiskola fiatal tanára ol- kor. Különösen a lassú tétel legreprezentatívabb zenei tár- dotta meg. A nehéz és igé- zenei megformálása és a sulatává nőtte ki magát. Ezért nyes magánszólamot a ren- technikailag is nehéz záróté- érthetetlen kissé a város kö- delkezésére álló néhány nap tel előadása emelhető ki az zönségének idegenkedése a alatt megtanulta és szép si- egész produkcióból. Virág „hazai” együttes fellépésétől, kerrel játszotta. A jó elő- László, a két koncert dirigen- Bizonyára többen érdeklőd- adás méltó részese volt Vi- se határozottan és muzikáli- nek Salgótarjánban is a korág László karmester, aki san irányította a zenekar já- moly zene iránt, mint az a 'biztos kézzel irányította a te-' tékát. A művek megértését a mintegy háromszáz főnyi kö- hetséges szólista "és a zene- fiatalságnak nagyban segítette zönség, amely viszont nagy kar összmunkáját. A koncert Róna Frigyes hangulatos elő- örömmel hallgattá a jól sike- zárószámaként Mozart Haff- adása. A műsort megismétel- riilt hangversenyt. Ez a tap- -ner szimfóniáját adta elő a ték a salgótarjáni általános sokból világosan kiderült. Pe- zenekar frissen, lendületesen, iskolás tanulóknak is. Ezút- dig egészséges lokálpatriotiztal a karnagy és a műsoris- mussal jobban meg kellene mertető szerepét Róna Fri- becsülni a saját erőnkből kigyes töltötte be. alakított kulturális értékeinX két. Nem szükségesek feltétA salgótarjáni szimfoniku- lenül „fővárosi” nevek egy sok a sorozatban rendezett hangverseny sikeréhez. _____ - Természetesen a fővárosiak h iányzottak a hangverX Azonos Mozart-műsorral és Szereplőkkel lépett a balassagyarmati és a salgótarjáni középiskolás fiatalok elé a salgótarjáni szimfonikus ze4 NÓGRÁD - 1976. február 14., szombat senyről. Az Á_dúr hegedűverMátlié György: ROMJ4WAN IS SZÉP (2.) Zárva a szobrok ajka Az Angkor-részegség mámora nem száll el: aki valaha is itt járt, és átadta magát Angkor varázsának, kicsit mindig itt marad, bárhová is menjen innen. Mégis az első kábulat után. felülkerekedik a kíváncsiság. Ugyan, kik tervezték ezt a kőcsodát? Kik építették? Kik éltek itt? A sok százezer tonna kő szívesen beszél. Kambodzsa történetéről, háborúiról, elmondja — bizonyos cinkos mosollyal —, hogyan éltek itt a régen eltűnt emberek. Az óriási" kőképek, a vég nélküli domborművek majdnem bőbeszédűen vallanak. Ha ezek nem lennének, soha senki nem tudna már erről a társadalomról. Kőbe vésett Mahábháráta Megadja az embernek, ami az övé: ábrázolja a természetet, éppen úgy, ahogy mi ma is látjuk; és tiszteli a földöntúli lényeket, amennyire az emberi tehetetlenség csak kiutat kereshet a kátyúból. A legrégibb épületeket Bráhma arcképével díszítették, századokkal utóbb, amikor megrendült a nagy istenségbe vetett vakhit, a szanszkrit nyelvű iratok Visnu és Siva isten dicsőségéről beszélnek, tőlük várják a katonai vállalkozások sikeréhez mindig szükséges segítséget. Ám ez a segítség sokszor elmaradt; a nagy uralkodók, VII. Yayavarman (1181—1215) és II. Indravarman (1215— 1243) a nyugati szövetséges helyett az északihoz fordultak. A táncoló Siva-szobrok helyét ennek nyomán a gondolkodó Buddha foglalja el. A nagy fordulat első századában a világot megvető, semmibevevő, szanszkrit nyelven 'gondolkodó hinajána Buddha szemlélete uralkodott Angkor óriási templomaiban. A város utolsó századában a khmer Buddha megtanulta a páli nyelvet. Rájött, hogy az élet szép; a mahajána Buddha által megtermékenyített művészek építették a földi örömöket hirdető fővárost, Angkor Thomot. Némelyik alkotás mögött olyan tehetséget érez az ember, mint amilyen Michelangelo, vagy Le Corbusier volt. De a neve mindnek elenyészett. Sehol egy nyom, egy kézjegy a kőrengetegben; az isten, a király neve maradt csak fenn, az őt dicsérő művész nevét felemésztette az enyészet. Az óriási szobrok duzzadt ajka zárva marad; az ember mindenét odaadná, ha szóra senyt ezúttal is Gyarmati Vera játszotta a tőle megszokott muzikalitással, jó stílusérzékkel. Különösen a ka- denciák jó zenei megformálásával tűnt ki ezen a hangversenyen. A hegedűre, brácsára és szimfonikus zenekarra írt Esz-dúr szimfónia concertan* te szólistái Gyarmati Vera (hegedű) mellett Mauthner Anna brácsaművész volt, kinek gyönyörű brácsatónusa nyerte meg elsősorban a közönség tetszését. Amellett, ■ hogy a mű megszólaltatása technikailag és zeneileg is példamutató. Csupán az első tételben volt érezhető pár taktuson keresztül némi bizonytalanság a szólisták és a zenekar között. A hangvereny karmestere Róna Frigyes — akit már nem „fővárosi” vendégművészként tartunk számon, hanem salgótarjáninak érzünk — kitűnően látta el ezúttal is feladatát. Az egyes művek könnyebb hozzáférhetőségét Virág László rövid, lényegretörő ismertetése segítette. A zenekar a Mozart-kon- certet február 16_án Hatvanban is megismétli az Országos Filharmónia hangversenyén. Ezúttal a műsor szólistájaként fellép Szegedi Anikó zongoraművész is, aki Mozart G-dúr zongoraversenyét játssza. Khmer táncos bírná: mondja el a teljes igazságot Angkorról és az ezerévek titkáról. De nem beszélnek. Kőbe vésettek mindent, amit életről és halálról tudtak, aztán elmentek. Halottaikat nem temettek a földbe, hanem elégették. Szerszámaikat a csipkerózsika- századok alatt az őserdő lakói széthordták. Irataikat a háború és a türelmetlenség megsemmisítette. Az ember Angkorban azzal áltatja magát, hogy ott megértett valamit a világból és önmagából. Erre a kőrom nem képes, inkább a fordítottja igaz. Csak a vágy marad meg az emberben, hogy Visszatérjen egyszer oda és az ezeréves fa- ragványok között újraélje a Elképzelhetetlen tévériport alcímet viseli ez a szellemes tévéjáték, amelyet Kállai István és Szálkái Sándor írt. A történet — pesti eset. Az egyébként becsületes férj este elhajlik. Éjszaka becsiccsentve megy haza az éppen renoválás alatt levő nagy bérházba. Kardos felesége nem engedi be a lakásba, úgyhogy hősünk kénytelen behúzódni az egyik, még rendbe nem horét. Pedig Angkorból se sokat ragadhat meg; a maga történettudására és főként az érzésvilágára szorul, hogy bármit is megértsen belőle. Khmer reneszánsza Kambodzsa első aranykora i. u. a hetedik század végén kezdődött. I. Yayavarman 30 esztendős uralkodásának idején már felépültek az északi erdők mélyén az első nagy szentélyek, vallási és politikai központok, a kultúra fellegvárai. A korszak azonban rövidesen véget ért — a maláj seregek elsöpörték Kambodzsa-Chenla rövid lélegzetű ragyogását. zott háborús bolövés nyí'ő- sába. Jóízűen elalszik, a hajnalban érkező munkás. ,v — év vége lévén — rohammunkában befalazzák hősünket. Ügy kenik rá a betont, hogy csak a feje marad kint. Hősünk hiába kiált segítségért, nincs menekvés. Akit egyszer befalaztak,' az ott is marad. A film a továbbiakban arról szól, hogy sikerű' > Szemerkényi megmen: izA vagy nem, ha igen, hogyan, ha nem, miért nem. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 20.20: A FEJ megismerés önáltató gyönyö-