Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Vetélkedni jó Már szép, nemes hagyomá­nya van a Ki tud többet a Szovjetunióról? című or­szágos vetélkedőnek. Az Ok­tatási Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Szov­jetunió című folyóirat felhí­vására megyénkben is évről évre megrendezésre kerül az ismeretek egész seregét nyúj­tó, hangulatos vetélkedő. A megyei első döntőt, me­lyen 8—8 középiskola 4—4 fős csapata vett részt, a fenn­állásának negyedszázados év­fordulóját ünneplő balassa­gyarmati Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskolában ren­dezték. Erre az alkalomra az isko­la ízlésesen ünnepélyessé alakított díszterme a legké­nyelmesebb körülményeket biztosította a csapatok és a nagyszámú érdeklődő számá­ra. Az érdeklődők a szakkö­zépiskola énekkarának orosz és magyar nyelvű énekszámai mellett foglalhatták el helye­iket; közöttük az öttagú zsűri, amelynek elnöke dr. Boros Sándorné, ' a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya továbbképzési kabi­netjének vezetője volt. A megyén belüli területi döntőt minden iskolában há­zi versenyek előzték meg, s természetszerűleg a legjobb csapatok jutottak tovább. A Szántó Kovács János Szak- középiskolában az intézmény csapata, valamint, a balassa- gyarmti Balassi Bálint Gim­názium, az ipari szakmun­kásképző, a mezőgazdasági szakmunkásképző, a' , rétsági gimnázium, a szécsényi Nóg­rádi Sándor Gimnázium, a mezőgazdasági szakközépisko­la és a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskola csapata vett részt. A kétórás vetélkedőt Kocsis József tanfelügyelő vezette, kiváló ízléssel, korrektül. Va­lósággal záporoztak a kérdé­sek a gyerekekre: Ki volt Sztyepán Razin? — Hány autonóm köztársaság van a Szovjetunióban? — és így to­vább. Akik részt vettek a ve­télkedésben, azoknak tisztá­ban kellett lenniük nemcsak a Szovjetunió történetével, hanem a jelenével is, nem­csak történelmi és művészeti, de politikai és gazdasági szempontból is. A színvonalas, tartalmas vetélkedőn rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első­séget csupán egyetlen pont- különbség döntötte el a ba­lassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium javára, a szécsé­nyi gimnazistákkal szemben. Ezek szerint a Hatvanban megrendezésre kerülő területi döntőn — a kisterenyei me­gyei vetélkedő első helyezett­jével együtt — a „balassisták” képviselik megyénket, a négy északi megye komoly tétre menő versenyében. A megyei vetélkedőnek, mint általában, egyébként nem volt vesztese; valamennyi csapat oklevelet kapott, erkölcsi elismerésben részesült.. Ezenkívül a má­sodik helyezett szécsényi Nóg­rádi Sándor Gimnázium csa­pata a KISZ Nógrád megyei bizottságának, a balassagyar­mati Szántó Kovács János Szakközépiskola csoportja a Pedagógiai Társaság megyei szervezetének díját kapta. X A rendkívül hasznos, sok ismeretet nyújtó megyei ve­télkedő után beszélgettünk a győztesekkel, akik izgalomtól mentesen, örömmel és a to­vábbi helytállásban bízva ad­tak választ kérdéseinkre. — Hogyan készültek a ve­télkedőre? — Érdeklődés szerint fel­osztottuk egymás között .a témaköröket — felelte Méhes András, a kollektíva közös akarattal választott vezetője. A többiek. Lantos András, Hodáni Tamás és Hegedűs Szilárd valamennyien máso­dik osztályosok, egyöntetűen kérik, hogy vezetőjük beszél­jen képviseletükben. — A könyvtárba jártunk rendszeresen — folytatja to­vább a „megbízott” — és jegyzeteket készítettünk. Va­lamennyi Szovjetunióval kap­csolatos könyvet elolvastunk. Ezenkívül figyelemmel kí­sértük az újságok cikkeit, va­lamint a televízió és rádió műsorait. — Ki segített a felkészü­lésben ? — Orosztanárunk. Wagner Béla minden segítséget meg­adott a számunkra. Mindig együtt beszéltük meg az ol­vasottakat, látottakat, s ő volt az, aki mindannyiszor felhív­ta a figyelmünket egy-egy fontosabb politikai, vagy gaz­dasági, kérdésre. — Búcsúzóul hogyan ké­szülnek a hatvani területi versenyre? — Igyekszünk tudásunkat olvasással, tévénézéssel, rádi­ózással tovább bővíteni, s erre minél több időt és ener­giát szánni. (ok) rsi KR T Mozgalmas napjai voltak á salgótarjáni városi szimfoni­kus zenekarnak. Alig két hét leforgása alatt öt alkalommal léptek közönség elé. A sort a salgótarjáni szakmunkásta- __________________ n ulóknak adott hangverseny- —————^ nyel nyitották meg, melyet Rossini közismert operájának, nekar. Az Á-dúr hegedűver- ifjúsági hangversenyek után a Sevillai borbély nyitányá- senyt ezúttal Gyarmati Vera a város felnőtt közönségének val indítottak. Ennek a hang- negedűművésznő játszotta sok is bemutatták teljes Mozart- versenynek kapcsán egy bra- részletszépséggel, stílusos műsorukat. A nyitószámként vúros beugrásról is beszámol- megformálással. Jó partner- elhangzott Haffner szimfónia hatunk. A műsoron Mozart nek bizonyult a zenekar is, csiszoltan, < éretten szólt. Már Á-dúr hegedűversenyének mely hol szolid kíséretével, az első tétel, karakteres meg- egy tétele is szerepelt, de az hol határozott tutti játékával szoláltatásából is, de a lassú eredetileg jelzett szólista né- újra bebizonyította, hogy az tétel lírai dallamformálásáböl hány nappal a koncert előtt együttes már komoly felada- fokozottabban az derült ki, kénytelen volt lemondani az tok megoldására is képes. Ez hogy ma már. Salgótarján előadást. A zenekar gondját különösen kitűnt a D-dúr „igazi” zenekarral rendelke- Sándor László, a salgótarjáni (Haffner) szimfónia előadása- zik. Az együttes a megye zeneiskola fiatal tanára ol- kor. Különösen a lassú tétel legreprezentatívabb zenei tár- dotta meg. A nehéz és igé- zenei megformálása és a sulatává nőtte ki magát. Ezért nyes magánszólamot a ren- technikailag is nehéz záróté- érthetetlen kissé a város kö- delkezésére álló néhány nap tel előadása emelhető ki az zönségének idegenkedése a alatt megtanulta és szép si- egész produkcióból. Virág „hazai” együttes fellépésétől, kerrel játszotta. A jó elő- László, a két koncert dirigen- Bizonyára többen érdeklőd- adás méltó részese volt Vi- se határozottan és muzikáli- nek Salgótarjánban is a ko­rág László karmester, aki san irányította a zenekar já- moly zene iránt, mint az a 'biztos kézzel irányította a te-' tékát. A művek megértését a mintegy háromszáz főnyi kö- hetséges szólista "és a zene- fiatalságnak nagyban segítette zönség, amely viszont nagy kar összmunkáját. A koncert Róna Frigyes hangulatos elő- örömmel hallgattá a jól sike- zárószámaként Mozart Haff- adása. A műsort megismétel- riilt hangversenyt. Ez a tap- -ner szimfóniáját adta elő a ték a salgótarjáni általános sokból világosan kiderült. Pe- zenekar frissen, lendületesen, iskolás tanulóknak is. Ezút- dig egészséges lokálpatriotiz­tal a karnagy és a műsoris- mussal jobban meg kellene mertető szerepét Róna Fri- becsülni a saját erőnkből ki­gyes töltötte be. alakított kulturális értékein­X két. Nem szükségesek feltét­A salgótarjáni szimfoniku- lenül „fővárosi” nevek egy sok a sorozatban rendezett hangverseny sikeréhez. _____ - Természetesen a fővárosiak h iányzottak a hangver­X Azonos Mozart-műsorral és Szereplőkkel lépett a balassa­gyarmati és a salgótarjáni középiskolás fiatalok elé a salgótarjáni szimfonikus ze­4 NÓGRÁD - 1976. február 14., szombat senyről. Az Á_dúr hegedűver­Mátlié György: ROMJ4WAN IS SZÉP (2.) Zárva a szobrok ajka Az Angkor-részegség má­mora nem száll el: aki vala­ha is itt járt, és átadta ma­gát Angkor varázsának, ki­csit mindig itt marad, bár­hová is menjen innen. Még­is az első kábulat után. felül­kerekedik a kíváncsiság. Ugyan, kik tervezték ezt a kőcsodát? Kik építették? Kik éltek itt? A sok százezer tonna kő szí­vesen beszél. Kambodzsa tör­ténetéről, háborúiról, elmond­ja — bizonyos cinkos mo­sollyal —, hogyan éltek itt a régen eltűnt emberek. Az óriási" kőképek, a vég nél­küli domborművek majdnem bőbeszédűen vallanak. Ha ezek nem lennének, soha sen­ki nem tudna már erről a társadalomról. Kőbe vésett Mahábháráta Megadja az embernek, ami az övé: ábrá­zolja a természetet, éppen úgy, ahogy mi ma is látjuk; és tiszteli a földöntúli lé­nyeket, amennyire az embe­ri tehetetlenség csak kiutat kereshet a kátyúból. A legré­gibb épületeket Bráhma arc­képével díszítették, századok­kal utóbb, amikor megren­dült a nagy istenségbe vetett vakhit, a szanszkrit nyelvű iratok Visnu és Siva isten di­csőségéről beszélnek, tőlük várják a katonai vállalkozá­sok sikeréhez mindig szüksé­ges segítséget. Ám ez a segítség sokszor elmaradt; a nagy uralkodók, VII. Yayavarman (1181—1215) és II. Indravarman (1215— 1243) a nyugati szövetséges helyett az északihoz fordul­tak. A táncoló Siva-szobrok helyét ennek nyomán a gon­dolkodó Buddha foglalja el. A nagy fordulat első századá­ban a világot megvető, sem­mibevevő, szanszkrit nyelven 'gondolkodó hinajána Buddha szemlélete uralkodott Angkor óriási templomaiban. A város utolsó századában a khmer Buddha megtanulta a páli nyelvet. Rájött, hogy az élet szép; a mahajána Buddha által megtermékenyí­tett művészek építették a föl­di örömöket hirdető fővárost, Angkor Thomot. Némelyik alkotás mögött olyan tehetsé­get érez az ember, mint ami­lyen Michelangelo, vagy Le Corbusier volt. De a neve mindnek elenyészett. Sehol egy nyom, egy kézjegy a kő­rengetegben; az isten, a ki­rály neve maradt csak fenn, az őt dicsérő művész nevét felemésztette az enyészet. Az óriási szobrok duzzadt ajka zárva marad; az ember mindenét odaadná, ha szóra senyt ezúttal is Gyarmati Vera játszotta a tőle megszo­kott muzikalitással, jó stílus­érzékkel. Különösen a ka- denciák jó zenei megformá­lásával tűnt ki ezen a hang­versenyen. A hegedűre, brácsára és szimfonikus zenekarra írt Esz-dúr szimfónia concertan* te szólistái Gyarmati Vera (hegedű) mellett Mauthner Anna brácsaművész volt, ki­nek gyönyörű brácsatónusa nyerte meg elsősorban a kö­zönség tetszését. Amellett, ■ hogy a mű megszólaltatása technikailag és zeneileg is példamutató. Csupán az első tételben volt érezhető pár taktuson keresztül némi bi­zonytalanság a szólisták és a zenekar között. A hangvereny karmestere Róna Frigyes — akit már nem „fővárosi” vendégmű­vészként tartunk számon, ha­nem salgótarjáninak érzünk — kitűnően látta el ezúttal is feladatát. Az egyes művek könnyebb hozzáférhetőségét Virág Lász­ló rövid, lényegretörő ismer­tetése segítette. A zenekar a Mozart-kon- certet február 16_án Hatvan­ban is megismétli az Orszá­gos Filharmónia hangverse­nyén. Ezúttal a műsor szó­listájaként fellép Szegedi Anikó zongoraművész is, aki Mozart G-dúr zongoraverse­nyét játssza. Khmer táncos bírná: mondja el a teljes igazságot Angkorról és az ezerévek titkáról. De nem beszélnek. Kőbe vésettek min­dent, amit életről és halálról tudtak, aztán elmentek. Ha­lottaikat nem temettek a földbe, hanem elégették. Szer­számaikat a csipkerózsika- századok alatt az őserdő la­kói széthordták. Irataikat a háború és a türelmetlenség megsemmisítette. Az ember Angkorban azzal áltatja ma­gát, hogy ott megértett vala­mit a világból és önmagából. Erre a kőrom nem képes, in­kább a fordítottja igaz. Csak a vágy marad meg az ember­ben, hogy Visszatérjen egy­szer oda és az ezeréves fa- ragványok között újraélje a Elképzelhetetlen tévéri­port alcímet viseli ez a szellemes tévéjáték, amelyet Kállai István és Szálkái Sándor írt. A történet — pesti eset. Az egyébként becsületes férj este elhajlik. Éjszaka becsiccsentve megy haza az éppen renoválás alatt le­vő nagy bérházba. Kardos felesége nem engedi be a lakásba, úgyhogy hősünk kénytelen behúzódni az egyik, még rendbe nem ho­rét. Pedig Angkorból se so­kat ragadhat meg; a maga történettudására és főként az érzésvilágára szorul, hogy bár­mit is megértsen belőle. Khmer reneszánsza Kam­bodzsa első aranykora i. u. a hetedik század végén kezdő­dött. I. Yayavarman 30 esz­tendős uralkodásának idején már felépültek az északi er­dők mélyén az első nagy szentélyek, vallási és politi­kai központok, a kultúra fel­legvárai. A korszak azonban rövidesen véget ért — a ma­láj seregek elsöpörték Kam­bodzsa-Chenla rövid lélegzetű ragyogását. zott háborús bolövés nyí'ő- sába. Jóízűen elalszik, a hajnalban érkező munkás. ,v — év vége lévén — roham­munkában befalazzák hő­sünket. Ügy kenik rá a be­tont, hogy csak a feje ma­rad kint. Hősünk hiába ki­ált segítségért, nincs me­nekvés. Akit egyszer befa­laztak,' az ott is marad. A film a továbbiakban arról szól, hogy sikerű' > Szemerkényi megmen: izA vagy nem, ha igen, hogyan, ha nem, miért nem. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 20.20: A FEJ megismerés önáltató gyönyö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom