Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

A tárgyalóteremből Áruházi tolvaj Látogatás az öblösüveggyárban A hibák ellenére is ESS AZ TÖBBSEK A virtuskodás nemegyszer tragédiához vezetett. Meglop­ni a szomszédot, akivel „ösz- szejárok”. aljas dolog. Élni az alkalommal — lopni az önki- szolgáló boltból, mert nem látják. És folytathatnánk to­vább a sort azokról a bűn­ügyekről, amelyeket a közel­múltban tárgyalt a Balassa­gyarmati Járásbíróság. Ezek közül gyűjtöttünk össze egy csokorravalót, mert minde­gy ikből okulni lehet. Árulkodtak a szekrények Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az utóbbi évek legna­gyobb stílusú tolvaja került rendőrkézre Petykó Pálné (szü­letett Kiss Margit), Érsekvad- kert dimitrov-pusztai lakos személyében. A 31 éves asz- szony, — aki jelen pillanat­ban negyedik férjével él együtt — Balassagyarmaton, Vácon és Rétságon mondhatni rz összes önkiszolgáló boltot „meglátogatta”. Addig járt a korsó a kútra... Nos a lebu­kás Balassagyarmaton, a 127- es élelmiszerboltban követke­zett be, a szokásos módon. Az egyik eladó felfigyelt Petykó- néra, aki a szatyrát is tele­tömte nemcsak a kosarát. Fél- rehívta a bejárattól és az asz- szony nem tagadott. Akkor sem, amikor a rendőrök a la­kásán jártak, és két szekrény­re való lopott holmit kellett jegyzőkönyvezniük. Felsorolni is nehéz, mi mindent „vásá­rolt” össze a gátlástalan tol­vaj az említett helyeken. Csak cipőből 42 párat! (Egyszerűen rejtély, hogyan tudta ellopni a cipőket.) Italok minden meny- nyiségben és minőségben, a törkolypálinkától a vhiskiig. Volt a szekrényben porcelán agárkutya és kardigán, ken­dő és gyermekholmi. Nem volt válogatós sőt... Ha alkalom adódott a vásárlók táskáját is elemelte a bejárati polcról. Petykóné 1975. májusától au­gusztus végéig megközelítően 40 ezer forint kárt okozott. Az ellopott áruk jó része megke­rült, egyrészüket azonban fel­használta. A bíróság Petykó Pálnét 1 év hat hónap börtönre ítél­te és mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Mintegy 10 ezer forint kártérítésre is kötelezte a bol­ti tolvajt. Az ítélet nem jog­erős. Alaposan rájuk ijesztett Nyolc féldeci cseresznyepá­linkát húzott le a kocsmában Sipka István 33 éves karancs- keszi lakos, majd hazafelé in­dult. Űtközben felkéredzke- dett arra a vontatóra, ame­lyen ismerőse árut szállított. Az út szélén egy lány és egy fiatalember beszélgetett — mindketten Sipka ismerősei — és az ittas férfi, ki tudja mi­lyen okból vezérelve, elhatá­rozta, hogy megtréfálja őket. Ahogy a beszélgetők közelébe ért a vontató, Sipka beleka­pott a volánba és jobbra rán- tota. Jeges, csúszós volt az úti A jármű négy-öt méterre, fék­távolságon belül volt a gya­logosoktól. A vezető kétségbe­esetten fékezett! A lány min­den erejét összeszedve, fel­ismerve a helyzetet az úttest közepe felé ugrott és nem lett baja. A fiatalember, aki ke­rékpárját tartotta, a járművel együtt az árokba esett, és cso­dálatos módon csak könnyeb­ben sérült meg. Az otromba „ráijesztés” majdnem tragédi­át okozott. A bíróság Sipka Isvánt 1 év 5 hónap börtönre ítélte, 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Csak a varjakat riasztgatom! Ezzel a mondattal védeke­zett Szabó Attila 28 éves ba­lassagyarmati traktorvezető, aid lőfegyverrel való visz- szaélés bűntettéért került bí­róság elé. A férfi tavaly tavasszal pisztolyt barkácsolt. Puskaport is szerzett, hüvelyeket is gyártott és esetenként a var­jakra lövöldözött. „A pisztoly lőfegyvernek mi­nősül, mert 50 méteren belül leadott lövéssel emberélet ki­oltására alkalmas. Húsz-har­minc méternél távolabb lévő célnál már pontatlan a cél­zás.” — olvashatjuk a szak­értő nyilatkozatát. Veszélyes „szerszám” az ilyen, még ha a varjak látják is kárát, mint azt Szabó ál­lította. Soha nem tudni mikor „támad hangulata” ■ esetleg másra is a fegyver tulajdo­nosának. Az. alkalom tavaly november 23-án este adódott, amikor Szabó ittas volt . és az esti őrákban feleségéhez or­vost hívott. Az ügyeletes or­vos meg is érkezett, de némi késéssel, amiért az ittas férfi feldühödött és előhúzta pisz­tolyát. Az orvosra fogta es megfenyegette. Az orvos nagy lelkinyugalommal „leszerelte” a fenyegetőt, megállapította, hogy az asszonynak enyhe to­rokgyulladása van és távozott a lakásból. A bíróság Szabó Attilát 1 év szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Azóta újra beszélnek A történet egyszerű. Össze­járt a két hugyagi család, de csak akkor, amikor a szom­szédok otthon voltak, mert­hogy valamennyien Balassa­gyarmatra jártak dolgozni. Na­ponta késő délutánig üres volt a ház. Tudta ezt Guth Jó­zsef 37 éves hugyagi lakos, és tavaly júniusban az egyik napon átment a szomszédba. Ezúttal hem beszélgetni, ha­nem takarékbetétkönyvet lop­ni! Tudta, hol van eldugva a lakáskulcs, felfeszítette a szo­bában a szekrényt, kihúzott egy dobozt, a dobozból zseb- revágta a 20 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvet, az­tán kijött a házból, mintha mi sem történt volna. Délután a feleségét szalasz­totta a postára, ahol helyette­sítették a vezetőt, s így min­den további nélkül kivehe­tett az asszony 5 ezer forintot a takarékból. Nosza, vásárlás 1500 forint értékben Balassa­gyarmaton! A többi pénz pe­dig a betétkönyvvel együtt — a legbizonságosabb helyre — a kertbe került, oda dugták. A szomszéd a rendőrség segítsé­gével hamar rájött, hogy ki a tettes. Guthék megadták a hiányzó pénzt — feltárták a rejtekhelyei is, és azóta a be­szélőviszony is „helyreállt”. Nem mindenkivel, mert Guth Józsefet egyrendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lo­pásért 1 év börtönre ítélte a bíróság, s mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. A feleség bünteté­se 5 hónap börtön orgazdasá­gért. A büntetés végrehajtását azonban 2 évi próbaidőre fel­tételesen felfüggesztette a bí­róság. Az ítélet nem jogerős. (sz. 1.) Szépen kiöltözött, az alka­lomhoz ilí)ően; ixitét ruha, nyakkendő; és elindult a kocsmába bekapni valamit a nagy eseményre. Társaságra, barátokra vágyott, akikkel megoszthatja örömét. — Fiam szüléiéit újságolta mindenki­nek. Váratlanul toppant be egy munkatárs a tsz-ből. — Pista, megszületett a gyere­ked! Tudom — húzta ki ma­gát büszkén. — Dehogy tu­dod — kuncogott a kolléga. — Most telefonáltak a szülő­otthonból. hogy a fiú mellé jött egy kislány is. Hirtelen forogni kezdett ve­le a világ, s csak akkor adott hitelt a váratlan hírnek, dini­kor a feleségével a két cse­csemő fölé hajolva sírtak az örömtől. Mikor is történt az eset? 1973-ban. Azóta az ikrek, Ta­más és Beáta szépen csepe­redtek, megerősödtek és mos­tanában ismerkednek az óvo­dai élettel. A hirtelen rájukszakadt örömöt aztán felváltották a gondok; — A kezem csapkod­tam. Jóságos ég! Két parányi emberke. Mit kezdjek velük? A tsz elnöke viccesen megje­gyezte; — No, ez aztán a tel­Mai jegyzetünk A hejelcnlcsrk jogosságáról Ki vonná kétségbe, hogy minden józanul gondolkodó, magat becsületes embernek tartó állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége is felhívni a figyelmet az indoko­latlan pazarlásokra, a közvagyon prédálására, az olyan je­lenségekre, amelyek idegenek közgondolkodásunktól. A népi ellenőrök leginkább a megmondhatói, hogy mi­lyen sok valóban jogos bejelentés érkezik, közérdekű ügy­ben!. A bejelentéseket vizsgálatok követik, és ha azok meg­felelnek a valóságnak, az illetékesek intézkednek. De mit mondhatunk az olyan bejelentőkről, akik hiva­talokat zaklatnak magánügyekkel? Vagy meg nem alapo­zott vádakkal illetnek vállalatokat, kisebb-nagyobb közös­ségeket. Ami még gyakoribb, nem egyszer magánszemé­lyeket. Általában olyan embereket, akik — ilyen vagy oiyan okból — kiváltották a bejelentő „haragját”. Legtöbbször nem is csak egy helyre tesznek bejelen­tést. Két-három hivatalos szervet ;s „megmozgatnak”. Fe­leslegesen elrabolva az ügyintézők idejét. Az alaptalan vádaskodásnak nincs helye ,a mi társadal­munkban. Legalábbis — ezt bizonyítják a tények — csak ideig-óráig lehet valakire oktalanul kígyót, békát kiabálni. Egy jellemző példa a salgótarjáni népi ellenőrzés gaz­dag „adattárából”. A bejelentő elmondta, hogy X. Y. ide­geneknek végzett munkát — „feketén” — a vállalat gé­pével. Esetenként öt—hatszáz forintért. Emellett ittasan még zajt is okoz a szomszédoknak. Nem tartja be a szo­cialista együttélés szabályait. A népi ellenőrök utánajártak a dolgoknak. Megállapították, hogy az idegeneknek végzett munka nem történt meg. Az említett géppel egy-két eset­ben parkolt ugyan ebédidőben lakása előtt, de művezetője engedélyével. A bejelentő nem elégedett meg csak a népi ellenőrök­kel. Elment a rendőrségre, és a KPM Közúti Igazgatóságá­ra is. A másik két hatóság megállapítása is egyezett a népi eile.' ' ;ök vizsgálatának eredményével A bejelentő végül azt mondta, visszavonja a bejelen­tést. Ö csak azt akarta, hogy a szomszédja otthon csende­sebben viselkedjen. A rétsági népi ellenőrök sem foglalkozhattak érdemben egy másikfajta panasszal. Márcsak azért sem, mert a be­jelentő ügyében a járási és megyei bíróság ítéletet hozott. Azt a tanácsot kapta, hogy forduljon ügyvédjéhez, aki ko­rábban is képviselte. A megalapozatlan panoszokat sorolhatnánk. A tanulság önmagától kívánkozik: az ilyenfajta bejelentések a valóban fontos és közérdekű kérdésektől veszik el az időt és ener­giát. Ez pedig senkinek sem jó. A vádaskodónak sem. — csatai KOMOLY jelentősége van a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűléseinek. Az 1975/76-os év utolsó és egy­ben legfontosabb szakasza kezdődik ezzel: a KISZ IX. kongresszusára való felkészü­lés. A beszámolókban az érté­kelések mellett rámutatnak a hibákra és azok okaira is. A salgótarjáni öblösüveg­gyár doboz- szállító- és rak­tárüzemének Furák Teréz KISZ-alapszervezete a napok­ban megtartott vezető&égvá- lasztó taggyűlésén szintén a hiányosságok eredetével fog­lalkozott. A hozzászólók bátran bírál­ták a vezetőséget. Alapvető hibaként említették meg. hogy a KISZ-alapszervezet tagjai, a nem megfelelő előkészítő munka után nem tudták, hogy mit vállalhatnak. Előfor­dult olyan eset is. hogy a ti­zennyolca« létszámú csoport­ból tizenhatan vállaltak ki­rándulás szervezést, vagy ti- zenkeften. két'két dal megta­nítását. Így az egyéni fel­adatvállalások csak névleg voltak egyéniek. Az alapszervezet mozgalmi életét, a szervezést, a munka- megosztást túlzott titkár- központúsáig jellemezte. így a vezetőséget és a tagokat sem tudták kellően mozgósítani. bevonni a szervezeti munká­ba. Ez nem jelenti, hogy az elmúlt évben az alapszervezet rosszul dolgozott. Eredmé­nyeik bizonyítják, hogy az üzem legaktívabb csoport­jai közé tartoztak. A GAZDASÄGI termelő- munkában átlagosan 108’ szá­zalékos teljesítést értek el A társadalmi munka tervét min­denki megduplázta. Kommu­nista műszakon az alapszerve­zet teljes létszámmal vett részt. Kimagasló eredményt értek el a papírhulladék­gyűjtési akcióban. Az előző évekhez képest a társadalmi rendezvényeken sokkal nagyobb volt a tagok aktivitása. A politikai képzés területén is előrelépés történt. Az alapszervezefböl öten párt­oktatáson vesznek részt, egy KISZ-tag a marxista-leninis­ta esti egyetemet végzi. A vezetőség tagjai a salgóbányai KISZ-vezetőképző tanfolya­mon bővíthették politikai tu­dásukat. Ennek eredménye a nagyüzemi KISZ-bizottság politikai vetélkedőjén elért jó helyezés. Az alapszervezetben a párttag-előkészítési munka az elmúlt évekhez képest visz- szaesett. Idén két fiatal nyert felvételt a pártba. Jelenleg a tizennyolc fős csoportból ki­lenc tagja van az MSZMP- nek. Az ifjúkommunisták kap­csolata a szakszervezettel jó­nak mondható. Ez különösen a szocialista brigádoknál je­lentkezik erőteljesebben. Az üzemi „négyszög” tanácsko­zásain meghallgatják a fiata­lok véleményét és javaslata­it. Összehangoltan a jobb munkafeltételek kialakításá­ra törekszenek. A kulturális rendezvényeket tartalmas és színes műsorok jellemezték, a fiatalok öröm­mel jelentkeztek a játékos vetélkedőkre, és bizonyították, hogy jól felkészültek. A sportversenyeken nem nagy létszámban, de lelkesen tevékenykedett az alapszerve­zet. Annál nagyobb sikere volt a csoportos üzemi kirán­dulásoknak. ÖSSZEFOGLALVA a Fu­rák Teréz alapszervezet mun­kájáról elmondhatjuk, hogy a hiányosságok és a szervezé­si hibák ellenére megfelelően dolgoztak. Az új vezetőségnek az előző időszak hibáiból okulva még hatékonyabb munkával, az új mozgalmi év akcióprogramjának részlete« kidolgozásával. valamint a . KISZ-tagok aktivizálásával kell készülnie a KISZ közel-: gő kongresszusára és az azt követő időszakra. b. /.s. Sótároló épül A KPM salgótarjáni üzemmérnökségi telephelyén még burkolatlan helyen tárolják a szó­rósét, de már épül az új sótároló. A tereprendezési és alapkészítési munka mellett megkezdődött a betonozás. A csaknem ezer négyzetméter tároló 1500—2000 tonna só rak­tározását biztosítja. Jövő télen már innen töltik fel a szórókocsik kiürült platóját. Fotó: Marcsó Á fiú mellé jött egy lány jesítmény! Két nagygyerek­nek két kisgyerek. Szerencsé­re nem maradtam magamra. Anyósom nagyon sokat segí­tett a picik gondozásában. A tsz minden . támogatást meg­adott. És ahogy fejlődtek az ikrek, egyre több örömünk telt bennük — emlékszik a feleség, Mravik Istvánná. Huszonkét éves, törékeny teremtés, az ember kislány­nak nézné. Nemrégiben tért vissza a gyermekgondozási segélyről munkahelyére, a berceli tsz-be. — Alig vártam, hogy is­mét munkába állhassak. Hi­ányzott a brigád, hiányoztak az asszonyok. Persze semmi panaszom rájuk, amikor csak tehették, meglátogattak. Egy- egy nőnap alkalmával tizen­hatan is összegyűltek nálunk de a Margit-napról sem fe­ledkeztek meg soha. Mint, ahogy az anyagi támogatásról sem. Amíg otthon voltam, két­szer kaptam fizetésemelést. A megbecsülés, ragaszko­dás kölcsönös, A termelő- szövetkezet vezetői az elsg pillanattól szemmel kísérték a két fiatal szövődő szerelmét, a fiatal agronómus és a nö­vénytermesztési brigád veze­tőjének egyre erősödő von­zalmát. Együtt örültek a la­kodalomnak, aztán pedig a két apróságnak. Közösen pró­báltak a gondokon enyhíteni. Mert a megnépesedett csa­ládnak új otthonra, az ik­reknek korszerű körülmények­re volt szükség. Nagy-nagy összefogással az elmúlt év nyarán felépült a háromszo­bás, ■ összkomfortos családi ház. Megmozdult a falu. A tíz ingyen fuvart biztosított, a munkatársak társadalmi munkával segítették a fiatalo­kat. — Nagy szükségünk van a pénzre. Két gyereket öltöztet­ni, ellátni, minden ruhadarab­ból, játékból kettőt venni; nem könnyű dolog. A fia­mat kékben, a lányomat pi­rosban járatom. • Különben nem hasonlítanak egymásra. Tamás nyugodt gyerek, egé­szen más természet, mint Bea. Egyben azonban hasonlítanak, mindkettőjük kedvenc étele a bableves és a prézlis núdli, Az oviban is mondják, hogy a nudliból dupla adagot pakol­nak. — Meglátjuk, milyen lesz a harmadik — veti közbe tré­fásan a férj. Margit a fejét rázza: — Nem, több gyerek már nem kell. Azután az álmokat, a ter­veket kezdi sorolni; — Össze! szeretnék beiratkozni a gim­náziumba. Jól jön az érettsé­gi, ' hiszen az ember soha nem tudhatja; hová veti mág a sors. Aztán jó lenne egy kis pihenés, nyaralás, ha a>. ap­róságokat tudom kire hagvm. S ami a legfontosabb, a zt hi­szem ezzel a férjem is egy? - ért: szeretném, ha a termelő- szövetkezetben mindig enge­dettek lennének a nvn'-'-r - kai, hiszen a sok-sok se'"''cé­gét, embersége' es?k í"-- tud­juk meghálálni, v' —*ni. — \ !<"•> — NÓGRÁD - 1976. február 14,, szombat I)

Next

/
Oldalképek
Tartalom