Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Gépjavítók A termelőszövetkezetekben már befejezéséhez közeledik a gépek felkészítése a tavaszi munkákra. Palotáson az erő- és munkagépek nagy részét kijavították. A munka nem volt könnyű, a szerelőknek sok gondot okozott az alkatrészhiány. A palotásiak házi alkatrészgyártással próbáltak segíteni, hogy a gépek időben elkészüljenek. A vetőmag-adagoló beállítását végzi Markolt László, Csorba Mihály és Kiss László. Munkájuk nagy figyelmet igényel, hiszen ezen múlik a vetés egy enletessége. A szövetkezet szivattyútelepének munkáját segíti az MA— 340-ea mozgószivattyú. Kuruc z Mihály és Szita József tengelykapcsolót cserélnek a gépen. Az erőgépek motorjainak üzemanyag-ellátó rendszerét különös gonddal állítja be Szabó Ferenc, az ifjúsági szocialista brigád vezetője. Minden javított gépre 30 nap garanciát ad a műhely. es fegyelem Újabb 3 körzetet A páríolitatás februári programjáról nyilvánítottak kiemelten védett területté A levegő tisztaságának védelme. megőrzése erdekeben hozott kormányintézkedésednek megfelelően az Építésügyi és Varosfejlesztési Minisztérium 1973 óta hét kör-; zetet nyilvánított kiemelten védett területié, amelyen az üdülési, a gyógyászati, a természetvédelmi és műemlék- védelmi érdekek indokolták a megkülönböztetett figyelmet. A minisztérium levegőtisztaság-védelmi osztályának megbízására végzett több éves gondos vizsgálatok, egyeztetések szerint és a megyei tanácsok javaslatára az építésügyi és városfejlesztési miniszter most további nyolc körzetet sorolt e fontos levegőtisztaság-védelmi kategóriába. Az új intézkedésnek megfelelően a kiemelten védett területek sorába került a Bükk-fennsík. a pusztaszeri -nemzeti emlékpark, a pusztaszeri rezervátum, a sasári rezervátum, a szegedi Fehér-tó és környéke, a Velencei-tó és környéke a Mátra, valamint Hévíz üdülőterület és környéke. E terüle- ek határairól pontos térképek készüllek', amelyeke,t az er- dekeU meavei tanácsok éotté- si. közlekedési és vízügyi osztályai őriznek. Tanuló nők A mátramindszenti termelőszövetkezetben. több mint: 140 nő dolgozik,' köztük 6 szocialista brigád. A Krupszka.ia nevét viselő brigád már hét alkalommal nyerte el a szocialista címet. Tanulnak a szöyetkezet asszonyai! Nemrégiben 23-an végezték el az általános iskola 7—8. osztályát. Az öthónápos fejőtanfolyamon 14-en végeztek eredményesen. Gépesített a tehenészet és fontos, hogy feladatukat szakértelemmel tudják ellátni. Négyen marxisba középiskolába járnak a szövetkezet asszonyai közül. 120 alapszervezet A Salgótarjánt Vöröskereszt cl- j ősegéiynyújtó tan folyamot szer- 1 ezett & KPM Nógrád megyei gazgatóságán, amelyen 30-an ettek részt. Az előadások melett oktatófilmeket is láttak a i snfolyam résztvevői. Ugyan- | sak a Vöröskereszt szervezésé- en fogászati szűrés volt a ZIM- en. amelyet dr. Marton Tibor »orvos végzett és tanácsokat dott a fogápolásról. Kevesen tudják, hogv Salgótarjánban 120 vöröskeresztes alapszervezet működik, közel tízezer taggal. Az alapszervezetek életének jelentős eseményei voltak a januári beszámoló taggyűlések, ahol az előretekintés igényével adtak számot az elmúlt év munkájáról. Az alapszervezet eredményeit a továbbfejlődés biztos alapjaként értékelte a párttagság. Az alkotó, kritikus vita, az egymás iránt megnyilvánuló bizalom a párttagság egységét és fegyelmét erősítette. Az egyik alapszervezetben a taggyűlés vitájában egy hozzászóló — társai véleményét képviselve — így fogalmazott: „A dolgozókat érdekli a jövő. S nem csupán azért, hogy tudják, mi lesz velük? Mindenekelőtt azért, hogy tudják, mit kell tenniük a 'jövő, saját jövőjük alakításáért, formálásáért”. A tudatos cselekvés igénye más taggyűléseken is megfogalmazódott. Ez a záloga a gazdasági feladatok teljesítésének. ‘ A pártaiapszervezetek a februári taggyűléseken a helyi tennivalókat határozzák meg. A cselekvési programok a gazdasági egységek legfontosabb feladatait jelölik. Az alapszervezetek pedig személy szerint a párttagoknak adnak leiadatot. A pártmunka, a pártfeladat az 1976-os gazdasági év céljainak megvalósítását, az V. ötéves terv megalapozását szolgálja. A taggyűlés elé kerülő program — amely a cselekvés irányát, kulcsfontosságú pontjait jelöli — a pártvezetőségek alapos elemző munkáját igényli. Alapját az elmúlt év munkájának értékelése, a népgazdasági tervekből adódó helyi feladatok képezik. Célja, hogy emelje a pártszervezet gazdaságirányító és ellenőrző munkájának színvonalát, növelje, meggyőző, mozgósító szerepét. Ez a kollektív munkát — a kollektív felelősség érvényesítését — igényli. Ezért kidolgozásuknál is szükséges oz egész tagság tevékeny részvétele, a taggyűlések alkotó aktivitása. A pártoktatás azzal nyújt ehhez segítséget, hogy valamennyi tanfolyamon feldolgozzák az V. ötéves terv és az 1976. évi terv feladatait. A népgazdaság helyzetének, feladatainak ismeretében most a helyi tennivalók mélyebb megismerése, a cselekvés konkrét irányának meghatározása a feladat. Ezért a termelőegységek legtöbbjében a propagandista a gazdasági vezető lesz. A következő évek feladatai közül az egyik legfontosabb a hatékonyság növelése. Ez az egyedüli módja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a népgazdaságot ért kedvezőtlen hatásokat és képesek legyünk megfelelni saját növekvő igényeinknek. Ezek a követelmények a „ kisebb gazdálkodási egységekben csak konkrét feladatok megvalósításán keresztül realizálódnak. A termékszerkezet átalakítása ugyancsak a ma követelménye. Következetes végrehajtása nagy körültekintést, minden tényező gondos mérlegelését — és a döntések gyorsítását igényli. Egy-egy termék, gyártmány, vagy üzem megszüntetése azonban gyakran vált ki meg nem értést. A megszokottság, a kényelem, a régihez való érzelmi kötődés egyaránt megtalálható az okok között, Figyelmes és kitartó, meggyőző munkára van szükség, a dolgozó emberről való körültekintő gondoskodásra. Segítséget kell adni a dolgozóknak, a kollektíváknak az új technológia elsajátításához, az új közösségbe való gyors beilleszkedéshez. Növekszik a pártszervek, a dolgozó kollektívák szerepe az üzem- és munkaszervezés megjavításában, a nagy értékű és nagy termelékenységű berendezések kapacitásának kihasználásában. A gyors és felelős vezetői döntés, műszaki, szervezési, technológiai intézkedés is csak akkor vezethet eredményre, ha abban érvényre jut a kollektívák kezdeme- nyezése, támogató és cselekvő légkör alakul ki. Ezt rendszeres politikai munkával kell megőrizni és erősíteni. Üzemeinkben széles körű mozgalom bontakozott ki az anyag- és energiatakarékosságra, A cselekvési programban meg kell fogalmazni, szemléletté erősíteni, hogy csak a gazdálkodás egészét átfogó, a minőséget erősítő, valóságos eredményt hozó megtakarítás szolgálja céljainkat. Következetességet, a helyes döntések határozott támogatását igényli a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása is. Az az elv, hogy a munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol legjobban szolgálja mai és távlati céljainkat, nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a helyi intézkedést. Ennek érvényre juttatása népgazdasági érdek. de érdeke a vállalatnak és az egyénnek is. A mérce a társadalmilag hasznosabb, a jobban és fegyelmezettebben végzett munka. Ennek az a bérezési rendszer felel mag. amely jobb munkára, a munkafegyelem megjavítására ösztönöz, nem szakad el a tényleges teljesítményektől és nem ad teret az „egyenlősdi” szemlélet érvényesülésénei;. A cselekvési programokban rögzített feladatokat a népgazdaság 1976. évi és új ötéves tervi céljai, a megyei, területi és nagyüzemi pártbizottságok cselekvési programjai alapján a helyi tennivalók határozzál; meg Alapvető tártalmuk, céljuk közös. Módszerei, konkrét tennivalói különböznek. Az egvia üzemben a beruházás határidőre való megvalósítása, a jövő megalapozása, a másikban a már üzemelő berendezés felfutásának gyorsítása lesz a legfonosabb feladat. Mindenütt van tennivaló az olyan belső tartalékok hasznosításában, amelyek újabb eszköz, munkaerő nélkül is többletet hoznak, minőséget javítanak, megtakarítást eredményeznek. A kollektív kezdeményezés — az újítás, műn- kaverseny-mozgalom, DH-mozgalom — ennek lendítőereje. A cselekvési programok kidolgozása ezért nemcsak a vezetőség feladata, hanem igényli az egész tagság aktivitását, véleményét Előkészítését széles körű vita előzi meg a pártcsoportokban és az alapszervezetek jelentős fórumán, a páríoktatásban. A pártoktatás februári programjában ezért központi téma a népgazdaság V. ötéves tervének és az 1976. évi tervnek elemzése, legfontosabb elveinek, összefüggéseinek megismertetése. Célja, hogy segítséget adjon a párt gazdaságpolitikájának egységes értelmezéséhez, képviseletéhez es végrehajtásához, szolgálja a gazdaságpolitika helyi megvalósítását. A foglalkozásokon kibontakozó vita hasznos tapasztalatokkal gazdagítja az alapszervezetek munkáját, figyelembevételükkel teljesebbé válhat a cselekvési program, s ez egyben biztosítéka is eredményes végrehajtásának. Az 1976. évi es az új öléves tervünk valóra váltása nemzeti ügyünk. Sikerének záloga pedig az, hogy az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek tervének megvalósítását, az egész kollektíva közös ügyének tekintsék. Az üzemek, vállalatok, szövetkezetek eddigi eredményeiről szóló tudósítások ennek si tereiről adnak számot. Súlyom István A FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében még sokat kell tenni addig, amíg elérik a beruházási programban meghatározott termelési értéket. Az egyre korszerűsödő, fejlődő új gyárban, a műszaki, technikai feltételek, mellett, alapvető kérdés az elegendő létszám biztosítása. Felvétel ma is van! A gyár sorozatban készülő termékei — a szellőzóberendezések, hőcserélők, tartályok — keresett cikkek a piacon. Az igényeket valószínű még nagyon sokáig nem tudják kielégíteni e gyártmányokból. A fiatal gyárban, a régiekkel ellentétben, a termelés, a termelékenység és gazdaságosság fokozása is attól függ, lesz-e elegendő munkáskéz. A munkaerő-tartalékok általában kimerültek. Emiatt nemcsak kevés a jelentkező, de a felvételnél sem lehet megfelelő igényeket támasztani, bármennyire szükséges lenne. Sok a szerencsét próbáló a jelentkezők között, aki úgy véli, meg lehet „nyergeim” a gyár nehéz helyzetét. Kevesebb munkával is nagyobb keresethez jutni. Az ilyenek előbb-utóbb csalódni kénytelenek. és veszik a vándorbotot. Erről beszélgettük legutóbb Prezenszki Sándorral, a munkaügyi osztály vezetőjével. Tegyék sarokba a vándorbofot — Tavaly 287 belépőnk volt, és 260 kilépő. A létszámbővülés mindössze 27 munkás — mondja. Ebből lehet következtetni, mennyi volt a vándormadár, és a miattuk kárba veszett drága idő. Az új munkás még nem termel, a távozó már nem dolgozik! Az előírásos oktatás, a munkahely megismerése, a termelésben idő- veszteség. A begyakorláshoz ugyancsak idő kell. Napok, esetenként hetek telnek el. amíg az új felvételesből teljes értékű termelő lesz. Bosszantó, hogy sokan, mire elérnék; veszik a vándorbotot, továbbállnak, és másutt kezdik elölről. Hasznot alig hajtanak az üzemnek, a népgazdaságnak. — Változott-e a helyzet januárban? — Kedvezőbb a mérleg. Felvettünk 34 munkást, egy hónap alatt és távozott 15 — mondja az osztályvezető. — Milyen indokkal távoztak? — Eddig is felmérőlapot állítottunk ki a kilépő munkásokról. Ez sok mindent elárul, legalábbis jó a következtetések levonására. Nyolcán különböző fegyelmezetlenség miatt távoztak. — Az ilyeneket, gondolom nem sajnálják a munkahelyen? — Valóban így van. Akik nem tartották megfelelőnek a munkakört; hárman voltak az eltávozottak között. Akadt olyan is. akinek eltitkolt betegsége volt. Vagyis nem dolgozhatott a munkahelyen. Amikor kiderült, közös beleegyezéssel kilépett. — Olyan nem volt, aki a bért kevésnek tartotta? — Az eltávozottak közül csak kettő hivatkozott a bérre. Gondolom, másutt sem fizetnek hasonló munkáért többet. Tavaly már a munkásátlagbérünk éves szinten csaknem 30 ezer 400 forint volt. A központi és vállalati bérintézkedések hatása átlagosan 6,4 százalékos bérnövekedést jelentett. I — Kell a munkaerő. Éves átlagban a terv szerint 820 fős munkáslétszámot kel.tne biztosítani. Ebben a negyedévben 790 fős átlagot. Januar végén 768 munkás volt. Az utolsó negyedévben pedig már 840 fŐ6 létszámtervünk van. — Ezt uhui a kapunál történő felvétellel kívánják biztosítani? — Van jelenleg 72 szakmunkástanulónk, akik közül 11 hegesztő, ugyanennyi lakatos és 9 esztergályos végez. Rájuk számítunk. Eze.ik.vj! munka mellett ;s képezünk szakmunkásokat, tanfolyamok útján. LEHETŐSÉG tehát van a FÜTÖBER-nél. A munkásutánpótlást kétségtelen az intenzívebb szakmunkás Réssel oldhatják meg megnyugtatóan. Addig még a kapunál történő felvétel is fontos. A központi munkajogi intézkedések. a létszámzárlat, kedvező hatása már érzékelhető. Mérséklődött a munkaerő-vándorlás! Társadalmi érdek: tegyék sarokba a vándorbotot, és csak indokolt esetben változtassák a munkahelyet. Jobban jár az egyén és a közösség. B. J. NÓGRÁD -1976. február 14., szombat 3 (Matcsó Zoltán képes beszámolója)
