Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-13 / 37. szám

Pályázat előregyártott tornarerem tervezésére Az Állami Ifjúsági Bizott­ság, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, at Oktatási Minisztérium és az Országos Testnevelési és Sporthivatal pályázatot hirdet előregyártott szerkezetekből, tehát iparosított módon fel­építhető tornaterem tervezésé­re. A tervezőknek elsősorban a vasbetonelem-gyártó iparág és a könnyűszerkezetes köz­ponti fejlesztési program új ipari bázisain gyártott termé­keket kell felhasználniuk a pályamunka kidolgozása so­rán. Fontos cél. hogy a tor­naterem az iskolás- gyerme­keknek és a felnőtteknek egy­aránt korszerű testedzési le­hetőséget nyújtson. A pályázati kiírást az ér­deklődők átvehetik az Építés­ügyi és Városfeilesztési Mi­nisztérium gazdasági hivatalá­ban ÍBp. V. kér. Beloiannisz ntea 2—4.). s a k°sz tervek»4 loavzsőbb június 14-ig kell e'- küldeni a minisztérium mű- s-'aki fei'esztési főosztályának. A pályázat eredményét legké- pöhb iúl'us 17-iv küldetik. <\ joaiohh t»rVek d’tozóo4rp »<♦ megvásárlására ''öo 000 forin­tot irányoztak elő. llarmincötmillió kondenzátor Mintegy 26 millió forintos beruházásból a legkorszerűbb színvonalra fejlesztették a Kőbányai Porcelángyár balas­sagyarmati kondenzátorgyá­rában a miniatűr cső- és tár­csakondenzátorok termelését. A másfél évtizede működő gyártelep régi, zömmel ideig­lenes műhelyeinek szomszéd­ságában kétszintes egészséges, világos üzemépületet létesítet­tek. A csarnokokat az NSZK- ban, illetve Franciaországban vásárolt automata sorokkal és más korszerű gépekkel, be­rendezésekkel. műszerekkel telepítették be. Már megkezd­ték a próbatermelést az NSZK- gyártmányú csőkondenzátor- gyártó automata soron. A fran­cia tárosakondenzátor-gyártó automatákat márciusban he ­l.yezik üzembe. A fejlesztés eredményeként az ország leg­korszerűbb kerámikus kon­denzátorgyára évente leg­alább 35 millió miniatürizált cső- és tárcsakondenzátor ki­bocsátására lesz képes. Ter­mékei a hazai és külföldi hír­adástechnikai ipar legkénye­sebb igényeit is kielégítik rpind miniatürizált méreteik­kel, mind megbízható műsza­ki paramétereikkel. Tekintet­tel arra, hogy a balassagyar­mati gyár legnagyobb hazai megrendelője a Videoton és az Orion, a fejlesztés jelentős hozzájárulás a hazai rádió- és televíziógyártás további töké­letesítéséhez. A balassagyar­mati üzem kapacitása módot ad a kerámikus kondenzátorok importjának csökkentésere. Emellett exportra is marad erő: már az idén 6 millió kon­denzátorra szóló NSZK meg­rendelésnek tesznek elegét Balassagyarmaton. Gondoskodás az ingázókról A szuhai művelődési ház szombaton este a községből kijáró, ingázó bányaszoknak ad otthont. A szakmához kap­csolódó tudományos ismeret- terjesztő előadást tartanak ré­szükre. Az előadásra meghí­vott harminc bányász munka­adója képviseletében megje­lenik a ménkesi aknaüzem szb-titkára. Bakos András, a személyzeti osztályról Varga Tibor, valamint Szabó Endre, a szocialista brigád vezetője. A tudományos előadás részt­vevőit úttörők köszöntik. Pénteken este ugyanitt ta­lálkoznak a nyugdíjasok klub­jának tagjai, hogy meghall­gassák a harmadik ismeretter­jesztő előadást Varga Joachim, a Mátramindszenti községi közös Tanács titkárától. Az előadás zárja az évi nyugdíjas klubprogramot. Ugyanis s nvugdíjasok vasárnap már egy állami gazdaság segítésére in­dulnak. ahol szőlő- és gyü- aiólcsíametszést végeznek. Idén lesz húsz éve, hogy Juhász János tanulóként a Ba­lassagyarmati Fémipari Vállalathoz került. Később seged- csoportvezető, művezető, üzemvezető lett. 1963-tól reszt­vesz az űjítómozgalomban. Utolsó újításának próbaüzeme befejeződött, idén indul a szériagyártás. A készülő kábel­dobok egyik alkatrészét gyártja présgépe hulladckanyagból, a régi költségek egytizedéért. Képünkön: az újító ellenőr­zi a formából kikerülő munkadarab minőséget — Maresó felv. — Mit ír elő a szabvány? Százöt pont a Kiadta a Szabványügyi Hi­vatal azt az új szabványt, amely az erősáramú ipari du- gós csatlakozók műszaki kö­vetelményeit és vizsgálati módszereit tartalmazza. A ko­rábbi (erre vonatkozó) előírá­sok módosítását és korszerű­sítését a gyártási technológiák változásán kívül az is szük­ségessé tette, hogy egyre szé­lesebb körben használunk kü­lönféle elektromos gépeket, eszközöket és főleg olyan he­lyeken is, ahol még veszélye­sebb a környezet. Ilyen például a mezőgazda­ság, ahol gyakran vizes, ned­ves helyeken, sokszor a sza­bad ég alatt kell használni a legkülönfélébb, villannyal működő gépeket. Viszont az egyik vészéi vés pont éppen a konnektor és az ehhez kap­csolódó dugó környékén van. biztonságról Azonkívül, hogy üzembiztos csatlakozást kell szolgáltatnia olyannak kell lennie, hogy a legminimálisabbra csökkentse a balesetveszélyt. Rágondolni is rossz, ha egy olyan, régi típusú villásdugót kellene naponta többször is ki-be dugdosni a nedves, pá­rás helyiségben, amelynek az érintkezői szabadon állnak, nincsenek védve a véletlen érintés ellen. Arra is gyakran szükség van, hogy vezeték- hosszabbítót használjunk. Ez viszont gyakran lekerül a csupasz földre, vizet is kap­hat, ütödik, verődik. A nem megfelelően kiképzett szerke­zet könnyen végzetes balese­tet okozhat. Nem véletlen te­hát. hogy százüc különféle előírást ad meg a szabvány a gyártónak, hogy biztonságos legyen alkalmazásúik. Sa jáio» jelleg — eéUudalo* levéltenytfig Miért fejlődött a pártcsoportok munkája? Sajátos tevékenységet lát el a Nógrád megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat pártalap- szervezele. Ez derült ki az el­múlt évet záró, munkát érté­kelő taggyűlési beszámolóból és a hozzászólásokból. A vál­lalat vezetői, munkásai felelő­sek a megye ivóvíz-ellátásá­nak folyamatosságáért. Ugyan­akkor építési és fejlesztési tennivalókat is ellátnak. Te­vékenységük behálózza az egész megyét. A sajátos jelleg tükröződik abban, hogy a sal­gótarjáni alapszervezet veze­tősége koordinációs szerepet lát el a nagybátonvi és balas­sagyarmati alapszervezeti ve­zetőségeknél. A beszámoló, tényekkel bi­zonyította, hogy a kommunis­ták tevékenységét céltudatos, következetes, határozott és ala­pos munka fémjelzi. A tag­ság döntő többsége sikerrel birkózott meg a szerteágazó feladatokkal. Sikerült megra­gadniuk azokat a döntő fela­datokat, amelyek alapvetően befolyásolták, egyúttal meg­határozták a vállalat dolgozói­nak, a párttagságnak politikai és gazdasági fejlődését. Középpontban a párt csoport A pártvezetőség a felsőbb pártszervezetek határozatai alapján úgy látta, hogy az egységes szemlélet és cselek­vés kialakítása csak akkor le­hetséges, ha a pártcsoportok aktív, kezdeményező, példa­mutató és színvonalas mun­kát végeznek. Ennek megfe­lelően a pártvezetőségi munka homlokterébe állították a párt­csoportok segítését. Az öt pártcsoport tevékeny­ségének értéke és színvonala ugyan különbséget mutat, annyit azonban summásan meg lehet állapítani, hogy sokszínűbb, élénkebb és vál­tozatosabb lett, jelentősen fej­lődött. A pártvezetőség példaképül állította a tagság elé Pásztor Barnabás csoportját. Az ide tartozó kommunisták politikai és gazdasági tevékenységükkel nagyban ejősegítették a válla­lati tervek megvalósítását. Megdicsérték Kojnok Györ­gyöt, mert négy év óta lelki- ismeretesen végzi pártmegbí­zatását. Az elmúlt évben megfelelt a követelményeknek Kovács Fe­renc pártcsoportja is. A párt­vezetőség Kovács Ferencet, Páles Lászlót és Barják Sán­dort részesítette dicséretben. Ügy ítélték meg, hogy a Nagy Pál Józsefné vezette pártcso­portban is növekedett a párt­munka színvonala, aktívabbak lettek a tagok. Nagy fejlődésen ment ke­resztül az elmúlt évben Pin­tér József pártcsoportja. Az előnyös változás jelentkezik a pártcsoportvezető példamutató munkájában, a pártdemokrá­cia szélesedésében, és az őszin­te véleménynyilvánításban. A beszámoló az ebben a csoport­ban tevékenykedő Simonyi Sándortól kérte, hogjt jobb légkört teremtsen munkahe­lyén. Az indokolt fegyelmezés mellett dicsérje meg azokat, akik erre rászolgáltak. Tőzsér, Józseftől a kollektív szellem kialakításához várnak nagyobb segítséget, politikai aktivitásá­nak növelése mellett. Misurák Barnabás a reábízott felada­tokat ugyan teljesíti, de még nem sikerült megtalálni az összhangot a csoportjában dolgozó párttagokkal és mun­kástársaival. Honti Ágoston pártcsoport­jának munkája tovább javult. Ez tükröződik aktivitásuk nö­vekedésében. továbbá abban, hogy ma már önállóan is ké­pesek ellátni gazdasági és politikai feladataikat. Közü­lük Godó László szivattyúke­zelő érdemel említést lelkiis­meretes munkájáért. A kommunista kis közössé­gek tartalmi munkájának fej­lődése azért következett be, mert a pártvezetőség jó kap­csolatot alakított ki a csoport- vezetőkkel, ezek a kollektívák céltudatosan tevékenykedtek, a vezetők jól felkészültek a kü­lönböző jellegű eszmecserékre, rendszeresen ellenőrizték a pártmegbízatások teljesítését, alapos és folyamatos volt az információ. Az előbbiek hatására nőtt a tagság felelősségérzete, erő­södött kritikai tevékenysége, fokozódott aktivitása és példa­mutatósa, a párt politikája melletti kiállása, javult fe­gyelmezettsége, erősödött be­folyása és tekintélye a párt- tonkívüliek körében. Képesek-e rá? Az alapszervezet tagságának céltudatos tevékenysége je­lentkezik a gazdálkodás ered­ményeiben is. A párttagság részt vett a különböző in­tézkedési tervek elkészítésé­ben, a határozatok kidolgozá­sában, azok végrehajtásában, illetve ellenőrzésében. A ne­gyedik ötéves tervben elért eredmények egyértelműen ta­núsítják, hogy fejlődött az alapszervezet gazdaságszerve­ző, irányító és ellenőrző mun­kája. Javultak a munka- és életkörülmények, a vállalati átlagbérszínvonal 35,5 szá­zalékkal növekedett. Az ötö­dik ötéves tervben újabb nagy feladatok várnak a vállalatra, mivel megyénkben a jközmű- ves vízellátás és a csatorná­zottság szintjp jóval alacso­nyabb az országos átlagnál. A vállalati kollektíva és köztük a kommunisták ké­pesek-e a megnövekedett fela­datokat elvégezni? Pálfalvai Kálmán igazgató szerint igen, de ehhez az szükséges, hogy növekedjék a párttagok akti­vitása, egyeseknél erősödjön a fegyelem. Aki nem érzi annak szükségességét, hogy teljesítse önként vállalt feladatát, fe- gyelmileg is felelősségre kell vonni. Ma még elég nagy azok­nak a száma, akik igazolatla­nul maradnak távol a taggyű­lésről. Honti Ágoston felszólalásá­ban javasolta, ho'gy a pártve­zetőség beszámolójában el­hangzott bírálatokat az érin­tettek ugyanúgy fogadják meg, mint ahogy ő egy évvel eze­lőtt tette. Nem sértődött meg. hanem igyekezett a felvetett hibákat kijavítani. Mife vau szükség? Szóba került még az okta­tásnál jelentkező fegyelme­zetlenségek megszüntetése is. Elég sokszor és gyakran, el­fogadható ok nélkül egyesek távolmaradnak az oktatásról. Pálfalvai Kálmán közölte, hogy a gazdasági vezetőknek biztosítaniuk kell az oktatás­hoz szükséges időt. A lazasá­gok megszüntetese csak akkor lehetséges, ha a szeminárium- vezetők nem fogadnak el sem­miféle okot a távolmaradásra. Emellett szükség van a párt­vezetőség határozottabb fellé­pésére is. Az alapszervezet vezetősége és tagsága az elmúlt ötéves tervben, ezen belül az 1975- oen elért sikerekre alapozva határozta meg az idei, az új őréves tervet megalapozó, dön­tő esztendő feladatait. Ennek megvalósítása áldozatkész, ön­tevékeny, cselekvőkész dolgo­zókat kíván, az aktív, példa­mutató, mindig segítésre kész párttagok mellett. V. K. Cserháf-vidéki hétköznapok Nem a környezet, az akarat győz MÉLTÓBB NEVET, mint Cserhátvidéke nem is választ­hattak volna a Kutasó. Bokor, Cserhátszentiván, Alsó- és Felsőtold, Garáb mezőgazda- sági üzemeiből egyesült ter­melőszövetkezetek. A Cserhát kellős közepén sziklák, erdők között, kövektől tarkított szán­tókon dolgoznak. A napokban, amikor újból és újból átte­kintették a közeljövőben sor­ra kerülő zárszámadási köz­gyűlés beszámolóját, Demkó Bálint a nagy tapasztalaté mezőgazdasági szakepober, az egyesült tsz elnöke annyit mondott. — Ha nem is sokat, de az elmúlt évben megint előbbre jutottunk... Aki ismeri mit jelent ezen a vidéken földművesnek len­ni, az érti, mi van az elnök szavai mögött. Ezen a vidé­ken a természet legyőzői a legteljesebb elismerést ér­demlik. A szántóföldeket he­gyek árnyékolják, a gépeknek kizárólag csak föl és le van, nincs lapos. Egy mázsa gabo­nára legalább háromszorosát kell fordítani, mint más vidé­ken. A hegyek között gazdál­kodni és eredményt felmutat­ni valóban igazi teljesítmény. És ezek a teljesítmények min­den nehézség ellenére meg­születnek az ott élő asszonyok, férfiak munkája nyomán. Lo­vas Márton, a tsz elnökhelyet­tese, ez a munkában elmé­lyült mezőgazdász, számokkal bizonyította, hogy az egyesü­lés óta milyen mértékben fej­lődtek. — Ügy érzem magunkra ta­láltunk — állítja. A Cserhátvidéke Termelő- szövetkezet nemcsak abban különbözik más termelőszö­vetkezettől, hogy mostoha kö­rülmények között dolgozik, hanem abban is, hogy a szö­vetkezet tagsága községenként merőben más-más gondolko­dású. Kutasó és Bokor szö­vetkezeti parasztsága arról ne­vezetes (többek között), hogy a megyében az elsők között lépett a szövetkezés útjára, te­hát úttörője ennek a mozga­lomnak. A cserhátszentivóniak viszont a munka magasabb színvonalra való emeléséért fáradoztak. Alsótold—Felső­told a híres állattenyésztők lakóhelye. Garáb az ősi múlt­jára büszke. Ezeket a vonáso­kat szükséges volt közös ne­vezőre hozni az egyesülés után, hogy az erők összevonásával az egész vidék érdekeit szol­gálják. Csór József, az alap­szervezet párttitkára mondta a napokban: — Nincsenek ellentétes ér­dekelj csak egy van: biztos megélhetést teremteni a föld­művelésből élő embereknek, és eleget tenni az ország kérésé­nek. Ha valahol hasznos volt egyesíteni az erőket, akkor ebben a hegykoszorúban ér­demes volt. Elsősorban, aho­gyan a párttitkár ki is mu­tatta, a fiatalok többsége ma­rad a közös gazdaságban, hogy helyben teremtsen ma­gának jövőt. Nem megy rit­kaságszámba, hogy érettségi­zett fiatalok a gép mellé sze­gődnek, és elmozdíthatatlanok onnan. Mindennel számolnak: a veszélyt hordozó hirtelen lejtővel, amely próbára tesz gépet, embert egyaránt. Az­zal is, hogy tulajdonképpen még csak most alapozzák az igazi szövetkezeti gazdaságot, és nem dúskálhatnak a ke­resetek nagy lehetőségében. Mégis maradnak és olyan ne­vezetes munkásokká válnak, mint Sajban Jenő, Herédi Lajos traktorosok, Bohai Sán­dor gépkezelő, az állattenyész­tők munkatársa. Nyirjei Jó­zsef traktoros, Mackó István a lánctalpas gép híres vezető­je és a többiek, akik keze munkája nyomán fennakadás nélkül mennek , a gépek. Vagy szóljunk az állattenyésztőkről: Blázsovics György fejősről, Varga László gondozóról és társaikról, akik új alapokon ismét hírnévre emelik a Cser- hát-vidéki szarvasmarha-te­nyésztést? Szólnunk kell az asszonyokról; a garábiakról, a toldiakról, a kutasóiakról, a bokoriakról egyaránt, akik ha kell erdei munkások, ha kell a gyümölcstermesztés szakér­tői, de mindenütt, ahol kezük munkájára szükség van, ott vannak. Mélységesen igaza van Demkó Bálintnak, amikor azt mondta az elmúlt évi munkát összegező zárszámadásra ké­szülve. — Az eredményeink a tag­ság szorgalmas munkájának gyümölcsei. Mi pedig tegyük hozzá: a tsz vezetőinek hozzáértő, irá­nyító, és a tagok szorgalmas munkájának gyümölcse. Egy esztendő múlott az egyesülés óta, és a közgyűlésen el­mondhatják: ésszerűen alakí­tották ki a növénytermesztés szerkezetét. Alkalmazkpdva a környezethez, a munkához, megvásárolták a szükséges gépeket. Kevés helyen mond* hatják még el a megyében amit ők: a takarmánytermesz- tést teljes egészében gépesítet­ték. Ez alapvető kérdés szá­mukra, hiszen az adottságaik» nak megfelelően figyelmüket az állattenyésztésre kell for­dítani. Ezt szolgálja az a nagyarányú beruházás is, amit az elmúlt évben valósítottak meg: a szakosított telep kor­szerűsítését, az úthálózat épí­tését. Cserhátszentiványon új telep létesült a hízóállatok­nak, Bokor körzetében pedig új legelőt telepítettek. Amit alkottak, nemcsak a jeleni, hanem a jövőt is szolgálja. ELMONDHATJA A TAG­SÁG nem kis büszkeséggel, hogy az egész évi szorgalmas munka eredményezte: új, kor­szerű gépműhelyt építhettek, elkészült az új tejbegyűjtő a hűtőberendezéssel együtt. Üj a hídmérleg, van már télada­tát jól szolgáló silóberendezes és sok minden más, ami a nagyüzemi gazdálkodás fel­tétele. Mindezekre négymillió forintot költöttek. De ami a leglényegesebb, volt miből költeni. Mert a Cserhátvidéke egyesült mezőgazdasági üzem­ben új élet születik, ahol ké­pesek az emberek bebizonyíta­ni: a legmostohább köríilmé- ,nyek között is lehet eredmé* nyesen dolgozni, ha valameny- nyier, úgy akarják. B. Gy. | NÓGRÁD — 1976. február 13., péntek íí

Next

/
Oldalképek
Tartalom