Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

A nagyoroszi tsz öt esztendeje (I.) Veszteség után mindent elölről... Szépséghibák’’ nélkül A rétsági járási pártbizott- sá" 197G. évi január 15-án me*'tartott ülésének besz mó­lójából : ,,a mezőgazdaságban zükséges pz ágazatok komn­mőföldnek. hírneves gazdái- mit. Ez nem akar az akkori ködők. Minek a következté- vezetőknek szemrehányás len­ni ben keletkezett tehát a gaz­dálkodási kudarc? Újhelyi jelentésének tényekkel lex fejlesztése és a kialakult J5zsef a (sz egvik *alapítóia, atr izati rendszer megszilá-di- . V i, .7, . , .. K fása a kidolgozott üzemfei- lesztésj tervei szerint, össz' mostani elnökhelyettes mond­ta egy alkalommal. — A hozzáértéssel volt ba­junk... A bölcs gondolkodást tük­rözi, amikor az ember képes arra, hogy szembenézzél a valósággal. Újhelyi szava a hangban a tájkörzetek fejlesz­tési programjával.” Hosszú évek teltek el. amíg Nagyorosziban is megerősö­dött a mezőgazdasági üzem, és ma már a pártbizottságon ei fogadott elveknek , megfele­lően végezheti munkáját. Kö- vetkezetesen dolgozó embe­rek munkája nyomán szület­tek az új eredmények és fe­ledtették a hetvenes év kez­detén bekövetkezett több mil­lió forintra rúgó veszteséget, sem ért a közel tizennégy Keményen megdolgoztak a szerkezetre bontott termelési csupán Újhelyi József ki- \ aló bizonyítása. A nagyoroszi termelőszö­vetkezet gazdáinak józan gondolkodására vall, hogy nem vesztették el hitüket, ha­nem éppen megfordítva, meg­erősödött akarattal hozzálát­tak rendet tenni a portán. A párt agrárpolitikájában ka­paszkodtak meg, amely szí földhöz valóban ragaszkodó iárdan támogatta minden tö- több száz ember gondolaté- fekvésüket. Megerősítették a bői fakadt, akik a valóságot Vezetést. Akkor választotta a eltakarni értelmetlennek tar­tották. Kinek lenne ereje vi­tagság á tsz élére nőst, a politikai, Pelle Já- szakmai tatkofni azzal, hogy semmit munkában nagy tapasztalat- * _ 1 tál rendelkező embert- A Arnóczki esztendőt kemény munkában, amit végeztek, nem pártszervezet élén sikerért, amelyet évről évre rendszer. Hiába voltak a jó föl- Mihály volt. öt ' ■' 1 —•*— dek. ha igazán hasznosan nem •• tudtak benne növényt ter­ilyen mint fokoznak. Most a zárszám­adási közgyűlésre való ké­szülés folyik a tsz-ben, ami- meszteni. Búzából holdanként volt könnyű átélniük. Min kor az elmúlt évi esztendőn túl az eltelt öt évet is mér- aminek az értékét legelik, hogy megújult erővel magas termelési-15 mázsa ha megtermett, elvitte a költség. elején kellett kez­dent az deniük. A pártszervezet a tsz-veze- induljanak egy újabb cél el- Egy jellemző számadatot őriz- tők közreműködésével kidol­ebből az időből. 1970-ben, gOZta a tsz újjáélesztésének 100 forintot befektettek, részletes tervét, amelyet ke­i tíz forintot mindig ve- mény vitákban csiszoltak egy­veszteséget megmagyarázni szítettek. A befektetett érték re értékesebbé. Volt idő, ami­a viták nézetei té­éréséért. Négy és fél millió.forint hi- ánv keletkezett 1970-ben- A nem lehetett, hiszen a nagy- tehát nem hogy oroszi közös gazdaság a me­gyében azon kevés üzem kö­zé tartozik, amelynek a gaz­dálkodási körülményei ked- selte kamatozott, kor ezek réssé fajultak. Ki tudná meg- ^ mondani, honnan táplálták de meg sem térült. Az lattenyésztést 180 tehén M ifi 250 növendékmarha képvi- ezt a munkát gátló nézetei térést, amely az elnökkel és azok is 'milyen vezőbbek a megyei átlagos- állapotban voltak! Az Ipoly- szembeni bizalmatlanságot, a nál. A Királyföld, a Mo- parti karámban annyira vele szembeni türelmetlensé­Börzsö- legyengültek, hogy felállni get fejezte ki. Annyi bizonyos, nem a községben született. A csár, az Ipolytól a nyig terjedő szántó jó minősé- nem volt erejük. A tejter ____ _ _____u___ ________ g űek. Erdőtől, legelőtől is melés rendkívül alacsony volt. nagyorosziak javára írható, gazdag ez a föld. Az embe­rek hozzáértő művelői a ter­Egyedül talán a romfi jövedelmezett ba­vala­KSH-adatok a népgazdaság munkaerőmérlegéről A közelmúltban jelent meg a Központi Statisztikai Hi­vatalnak a népgazdaság mun­kaerőmérlegéről készült ki­adványa az 1975. január 1-i adatok feldolgozásával. mezőgazdaságban. A kereske­delmi és a szállítás-hírközlés­sel kapcsolatos munkakörök­ben 1973 és 1975 között 35.5 ezren helyezkedtek el. Az iparban dolgozók létszáma Hazánk 10 millió 510 ezer gyakorlatilag változatlan ma­lakosából 5 millió 86 ezer az radt. Érdekes adat, hogy ma aktív kereső, vagyis ennyi- uu " nni en dolgoznak. Ez nemzetkö­zi összehasonlításban is ma­gas foglalkoztatási arányt jelent. A munkaképes korú lakosságnak már csak alig 5 százaléka nem vállal kereső foglalkozást, s számuk to­vább csökken. A munkaerő­tartalék szűkülése és az űjon­gasabb a fiatal dolgozó nők aránya, mint a férfiaké. Száz nő közül 44, száz férfi közül csak 39 a harminc éven alu­li. A munkások kor szerinti megoszlása a megyék között igen eltérő. A 30 éven aluli fiatal munkások aránya a legmagasabb Győr-Sopron nan állásba, lépő fiatalok megyében — 43,1 százalék —, csökkenő száma miatt a nép- míg Heves megyében szám­gazdaság már csak kevés új arányuk 34,7 százalék. A munkaerőre számíthat. 6—8 évvel ezelőtt évente még 1Ö0 ezer, 1974-ben már csak 12 ezer új munkaerő helyezke­dett el. Néhány évig némi­képp enyhítette a munkaerő- hiányt a demográfiai tető­zés, de most már csak jobb munkaszervezéssel és továb­bi gépesítéssel lehet a ter­melést növelni. A keresők ágankénti meg­oszlása továbbra is az eddi­gi tendenciák szerint ala­kul, vagyis a munkaerőnek mind kisebb hányadát köti le a mezőgazdaság, s egyre több dolgozót foglalkoztat­nak a szolgáltatóágazatok 1919-ben a keresőknek még több mint fele. 1975-ben már alig 23 százaléka áolgozot.t a M in dán „második ’ . — új lakásban Kazahsztán fővárosának — Alma-Atának 800 ezer lako­sa közül az elpnúlt 10 év­ben minden második új ott­honba költözött. Alma-Atá- ban csak a földrengésnek ellenálló lakásokat építhet­nek, mivel a város a gyako­ri földrengések zónájában helyezkedik el. Az ilyen tí­pusú épületek felépítése ter­mészetesen drágább a hagyo­mányosnál. A lakásbérlemény díja azonban az országos át­lagnak felel meg, s ez évtize­dek óta változatlan. A Szov­jetunióban a XI. ötéves terv során — 1071—1975 között — több mint. 75 milliárd rubelt fordítottak lakásépítésre. öt év alatt 56 millió ember la­káshelyzete javult. nyugdíjkorhatár előtt álló 55—59 éves munkások ará­nya Csongrádban a legmaga­sabb, 5,7 százalék. Nógrád- ban viszont «. megye mun­kásainak csak 2.8 százaléka tartozik az 54 évesnél idő­sebbek közé. hogy amikor a járási pártszer­vek felhívták figyelmüket, felismerték: az ilyen vita nem szolgálja legfőbb céljukat, a közös gazdaság újjáélesztését. Göröngyös volt tehát az út, amelyet az öt év alatt tettek meg. Elkészült a terv a tsz fej­lesztésére, a veszteségének ki- egyenlítésére, majd a nyere­séges gazdálkodásra, amihez fel kellett sorakoztatni a ta­gokat is. Ez sem ment köny- nyen, hiszen a törvények sze­rint, akik nem gazdálkodnak eredményesen, nem kaphat­nak teljes fizetést sem. Ez a tagság egy részének gondol­kodását erősen befolyásolta. Az elnök emlékezett vissza a napokban arra, hogy meny­nyi ember elhagyta akkor a téeszt- A helyzetüket nehe­zítette az is, hogy nem kap­tak jelentősebb pénzösszeget építkezésre. Ami anyagi ere­jük volt, azt a gépekre for­dították. Ebben a helyzetben vállalt nagy szerepet az alap­szervezet, amely' az elnök ol­dalán biztatta, lelkesítette az embereket a munkára, amit már teljesen új alapokra he­lyezve kezdtek el a közös gazdaság újjászületése érde­kében. B. Gy. Az előrelépés záloga A balassagyarmati járás hírét-nevét min­denekelőtt a jól dolgozó mezőgazdasági üze­mek alapozzák meg, de mutatkoznak már az iparfejlesztés kezdeti eredményei is. A nógrádkövesdi kőbánya, a SZIM érsekvad-^ kerti gyáregysége mellé új üzemek sora tele­pült. Az elmúlt évek iparr beruházásainak értéke majd 900 millió. Az ipartelepítés kez­dettől fogva a foglalkoztatottsági gondok enyhítését szolgálta a járásban. Ugyanakkor a termelés, az üzemek nyeresége is egyenle­tesen növekedett. A „szépséghiba'’ azonban az, hogy a termelésnövekedés elsőrangú forrása a létszámnövekedés, a nyereségé pe­dig az árak kedvezőbb alakulása volt. Mindezekről nyíltan, kritikusan szólt Andó Gyula, a járási pártbizottság első titkára az V. ötéves terv területfejlesztési irányelveit kialakító pártbizottsági ülésen. Mint ahogy a mezőgazdaság, a lakosság gyarapodását szol­gáló intézkedések hatását vizsgálva sem csu­pán az eredményekről beszélt. A tények a mezőgazdasági üzemek fejlődését, a gazdál­kodás színvonalának kedvező változását jel­zik. Azt többek között, hogy a termelés szer­kezete egyszerűbb lett, s a terrrifelés 50 szá­zalékos növekedésének teljes egészében a ter­melékenység a forrása. A IV. ötéves tervben 400 milliós beruházást valósítottak meg a mezőgazdasági üzemek. A pénz jelentős ré­szét gépekre, korszerű berendezésekre fordí­tották. A gépek mintegy kétharmadát újabb, termelékenyebb eszközökre cserélték. Ered­ményeként a gabona termesztését, betakarí­tását teljes egészében gépesítették, az ipari növények, a tömegtakarmány-termesztés gé­pesítése is megoldás felé halad. Nem sike­rült azonban valamennyi mezőgazdasági üzemben tartóssá tenni a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növelését. Ahogy Koreny László, a berceli pártvezető­ség titkára mondotta, különösén a tej- és a hústermelésnél 'jelentősek a tartalékok. Az ipar, a mezőgazdaság eredményeinek, a lakosság anyagi-szellemi gyarapodásának együttes mérlegelése alapján állapította meg a pártbizottság, hogy a IV. ötéves terv leg­fontosabb célkitűzései megvalósultak a ba­lassagyarmati járásban is. Az eredmények jelentik a XI. pártkongresszus határozatai következetes végrehajtásának biztos alap­ját. Tennivaló maradt bőven a következő öt évre is. Az V. ötéves terv legfőbb gazdaság- politikai célkitűzése: a technika, a technoló­gia korszerűsítése, az emberi erővel való ész­szerű takarékoskodás az ipari és a mezőgaz­dasági üzemekben egyaránt. Az iparban sem lehetőség, sem szükség nincs újabb üzemek telepítésére. Annál inkább arra, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egy­aránt a korábbi „szépséghibák” nélkül, ha­tékonyabban dolgozzanak. Tervszerűbben, gondosabban szervezzék a munkát, s az ész­szerű munkaerő-gazdálkodás részeként fog­lalkozzanak a gazdaságokban a munkaerő tervszerű,, folyamatos képzésével. Ursényi Nándor, az ikladi műszergyár berceli gyár­egységének vezetője megszívlelendő tapasz­talatokat adott közre ezzel kapcsolatban. Mindezekkel összefüggésben sok szó esett a pártbizottsági ülésen a vezetői munkáról, a vezetéssel szemben támasztott magasabb követelményekről. Szikora Pál, a magyarnán- dori pártvezetőség titkára mindenekelőtt a gazdasági feladatok maradéktalan megvaló­sításáért érzett politikJl felelősséget hangsú­lyozta. Azt, hogy a pártaiapszervezetek most készülő cselekvési programja, feladatok egy­értelmű meghatározása és számonkérése a to­vábbi előrelépés legfőbb záloga. Ez azonban korántsem jelenti azt: a párt átveszi* a gaz­dasági vezetők dolgát, ezzel együtt felelős­ségét is. A pártaiapszervezetek legfőbb cél­ja — a gazdaság és politika szoros kapcsola­tából adódóan —, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a gazdasági feladatok, a társadalom- politikai célkitűzések megvalósítását. Ezért a jövőben — hangsúlyozta Földest István, a nógrádkövesdi kőbánya párttitkára is — fo­kozni kell a határozatok végrehajtásának el­lenőrzését. S ahol arra szükség van, követke­zetesebben keli élni a felelősségre vonás le­hetőségével. A lehetőségek, az adottságok hatékonyabb hasznosítását tette szóvá többek között Hor­váth József, a balassagyarmati járási hiva­tal vezetője, amikor a települések gyarapodá­sát, a lakosság jövedelmének, s ezzel együtt életkörülményeinek alakulását elemezte. A járás települései az elmúlt öt év alatt to­vább korszerűsödtek. A lakosság mintegy tíz százaléka új otthonba költözött. Művelődési házak, ifjúsági klubok, iskolák, óvodák épül­tek. Tanácsi erővel, a lakosság segítségével. S a pártbizottsági ülés vitáját hallgatva az is kiderült, hogy a következő esztendők sem lesznek ennél szegényebbek. Tovább gyara­podnak az apróbb falvak központjai. Külö­nösen a gyermekintézmények hálózata fejlő­dik. A társadalmi összefogás, az egy napot iskolákért; óvodákért mozgalom az elmúlt években is segített, a következőkben is se­gít ebben. Tovább javul a falvak vízellátása, az utak állapota. A tervek, az elképzelések tehát adottak a balassagyarmati járásban is. A munka- és a faluközösségek cselekvő támogatása jelenti azt az erőt, amelyek megvalósítják az el­képzeléseket. Vineze Istvánná Kevesebben, mégis többen A. Lampart ZIM salgótar- Mint az a jegyzőkönyvből ki- „véletlenről”, hogy' az alap­iam gyáregységének KISZ- derült, a karbantartó és szol- szervezet 36 tagja közül egye- alapszervezetei már megtary gáltató gyárrészleg Kakúk dűl ő nem kapott értesítést? tották a vezetőségválasztó József alapszervezetéből kettő- Jó kifogás sosem ross/., taggyűléseket. Az egyéni ér- nek saját kérésére, háromnak tékelések és kritikus bírálatok az alapszervezet javaslatára Kovács Zoltánról csak any- után a taggyűlés nyílt szava- nem adtak KISZ-tagkönyvet ny>t: Vállalásait nem teljesí- zással döntött: kik kapjanak erre a mozgalmi évre. tette, sőt a vezetőségválaszlo az 1976'77-es évre tagköny- _ taggyűlésen sem jelent meg. vet, illetve kinek függesszék — Mi tette ezt szükségessé? Vadas András KlSZ-tagsá- fel egy évre ,a KlSZ-tagságát. ~ kérdeztük az alapszervezet gát saját kérésére egy évre ________________________________ titkárától. felfüggesztették. — Az üzem hat KISZ- — Ennek okozója egyedül alapszervezete közül mi áll- én vagyok. Többet vártak tunk az első helyen. Ezt ered- tőlem, és jogosan. Lustasóg- ményeink bizonyítják. De bél. felelőtlenségből nem tel­nem mindenki dolgozott úgy, jesítettem a rám bízott fel- ahogy azt elvártuk tőle. So- adatokat. Előző alapszerveze. kan a munka könnyebbik ol_ temben, Nagybátonyban ve* dalát választották, ha egyél- zetőségi tag voltam. Megkö- talán választottak valamit. A vetültem a munkát a fiata- KISZ-tag alapvető követel- lóktól, és tudom, hogy milyen ményének, annak, hogy el- az, ha ezt nem teljesítik, járjanak taggyűlésekre, nem Most én estem ebbe a hibába, tettek eleget. Kifogást mindig Igaz. a taggyűlésekre el-eljá- könnyen találtak. A»lap6zerve- rogattam, de ez kevés. Ebben, zetünknek az ilyen tagokra az évben bizonyítani szeret- nincs szüksége. Számunkra nék. hogy a következő vé­nem a minél magasabb Jét- lasztáson újból felvegyenek a szám, a statisztika a fontos, KISZ-tagok soraiba, hanem, hogy olyan tagjaink legyenek, kiknek munkájukra Kacs András előző alap­mindig számíthatunk — szervezeténél a vállalt felada- mondta. tokát nem teljesítette, így ki­zárták. Az üzemhez kerülve Hogyan vélekednek erről újból bizalmat kapott, de az érintettek? visszaélt ezzel. — Igazságtalannak tartom pedig az alapszervezetben az alapszervezet dönteset sok példa is akad. Fülöp jelentette ki Tóth János gép- György gépszerelő munkája- lakatos. A KISZ-nek 1969 vaj méltán érdemelte ki tár- óta vagyok tagja és mint ve- saj bizalmát. A szakmunkás- zetőségi_ tag dolgoztam. Há- viZSga után most az érettségi­rom műszakos vagyok, és a re készül. A mozgalomban taggyűléseken ezért nem tud- mint úttörő-összekötő / tévé- tam megjelenni. Meg aztán ténykedett. Most az alapszer- nem értesítettek megfelelő vezet gazdasági vezetője, időben a rendezvényekről, akciókról — vélekedett. Az egyéves próbaidő alatt Arról nem beszélt, hogy a a többiek is bizonyíthatnak. KISZ-vezetőség által kért fel- Jó munkával, a vállalások és adatokat nem vállalta el. A feladatok teljesítésével újból társadalmi munkákon, hulla- KISZ-tagok lehetnek. Csak dékgyű itéseken nem jelent rajtuk múlik, meg. Nem is szólva arról a b. zs. MEK salgótarjáni hütöházából február közepéig 25 vagon almát exportálnak az NDK- ba. Gondos kezek válogatják a szállításra váró árut. NÖGRÁD —1976. február 5., csütörtök s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom