Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

Minőségi változás a szakmunkásképzésben A pedagógus- alapszervezetek segítése U) szakmunkásképző intézet Sa gótarjánban Salgótarján déli részén, a BKá salgótarjáni gyára szom- széúságában áll. fő homlok­zatával a zagy vapálfalvai út­ra néz az új, épülő 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Az intézet iskolából, tánulóotthonból, tanműhely­ből, sportcsarnokból és étkez­déből áll. A csaknem száz- müüi lóri :los új létesítmény a. 1 ■; ág egyik legnagyobb és ir gk t szerúbb szakmun­ka - Ipző intézete lesz. A „Műszaki tervezés” cí­mű folyóirat múlt évi 12. szá-\ ma — többi között — ' ezt írja róla: ..A szabályozókat meghatározó tervsorozat alap­ján a MöM által kijelölt és a !>■, re.'eni Tervező Vállalat állal készített salgótarjáni 20 tantermes iskola bázisterve képezte, melynek tervezési időpontja 197:1. év, így a ter­vek a korszerű pedagógiai elveket a leginkább megköze­lítő tartalommal készültek”. Horváth László igazgatóval arról beszélgetünk: hogyan folyik a felkészülés fiz új in­tézetben — várhatóan — szep­temberben kezdődő munká­ra. — Hogyan halad maga az építkezés? — Szerintünk, most már megfelelő ütemben — mond­ja az igazgató. — Szerkezeti- lég az épületek állnak. A kol­légiumi és igazgatási szárny­ban téliesítettek, itt intenzí­ven folynak a szakipari mun­kák, a kollégiumban utolsó fázisban. Ezek után kerül sor az iskolai szárnyra. A mű­helycsarnok szerkezetileg szin­tén kész, itt a válaszfalazás folyik. A tornateremhez is le­szállították a födémszerkeze­tet, ezt rövidesen ráhelyezik. Ilyen ütem mellett a szep­temberi kezdés biztosítottnak látszik.-— Tájékozódásunk szerint, kabinetrendszerű oktatást ter­veznek.. Ehhez bizonyos belső tervező munkát is el kell vé­gezni, funkcionálisan be kell osztani a helyiségeket stb. Mindez már a tartalmi tevé­kenységgel is szorosan össze­függ. Hogyan haladnak e mun­kával jelenleg? — Pontosan megvan min­den kabinet és minden szak­ma helye. Szakma-, illetve tantárgycsoportonként alakí­tottuk ki a kabineteket. Ezek figyelembevételével rendel­tük meg az iskola, a kollé­gium, a tornaterem, a tan­műhely bútorzatát, gépi be­rendezését és szerszámait. A kereskedelem a berendezési tárgyak’ szállítását megkezd­te. Az induláshoz szükséges eszközök időben rendelkezés­re állnak majd. Tehát az úgy­nevezett eszközoldalról sincs akadálya a szeptemberi In­dulásnak. (Csak berendezés­re több mint hatmillió forin­tot költünk, s körülbelül négy­milliót tanműhelyi gépekre.) Szeretnénk, ha intézetünk a legkorszerűbben lenne beren­dezve. Minden kabinetbe tel­jes audiovizuális berendezést terveztünk. Reméljük, ez meg is lesz. Az érkező berendezé­sek elhelyezésével annyi gond van, hogy a jelenlegi zsúfolt­ságot tovább növeli. — Milyen változásokat je­lent majd az új intézmény a tartalmi tevékenységben, a+ oktató-nevelő munkában? — Ismeretesek a jelenlegi körülményeink. Két iskola- épületben tanítunk, amelyek közül az úgynevezett alsó is­kolánk korszerűtlen, a kollé­giumban rendkívül szűkösek a lehetőségek. Az oktatást most két műszakban végez­zük. Az új intézet elkészülté­vel hatalmas minőségi válto­zásra számíthatunk a szak­munkásképzésben, a tárgyi feltételek javulása eddigi ez- ze^ kapcsolatos gondjainkat megoldja. Hiszen nem szüksé­ges talán külön hangsúlyoz­nom, hogy a jelenlegi tárgyi feltételeink nehezítették a korszerű oktatást. Mi azt vár­juk, hogy miután az új inté­zetben a tanár munkája „könnyebb” lesz, az oktató­nevelő munka hatékonysága sokkal jobb lesz. A tanítás­tanulás körülményeinek javu­lása tehát mindenekelőtt mun­kánk hatékonyságát emeli. Je­lenlegi körülményeink között nehezeh tudjuk kielégíteni a tanulók kulturális igényeit, a rendezvények megtartásával gondjaink vannak, és így to­vább. Az új intézet, diákott­hon, sportlétesítmények, s ezek berendezése, felszerelt­sége ez irányú gondjainkat is megoldja. Természetesen, a személyi feltételeket is ja­vítanunk kell. Az intézet fel­nőttlétszáma várhatóan hat­van fővel nő, felnőttlétszá­munk mintegy 180 főre emel­kedik majd. (A tanülólétszám jelenleg a nappali tagozaton 1200. A szakközépiskolai lét­szám, esti és levelező tagozat 500.) A munkásműveltség fej­lesztésében további eredmé­nyeket szeretnénk elérni, javí­tani kívánjuk a dolgozók szak- középiskolája színvonalát. Azt szeretnénk, ha ' Salgótarján­ban minél több szakmunkás szerezne középiskolai végzett­séget, illetve érettségit. — Lesznek-e új szak-mák az új intézetben? — Igen. Jelenleg folynak tárgyalások a posta-vezér­igazgatóság illetékeseivel ar­ról, hogy új szakm^ is indul­jon az intézetben: a híradás- technikai hálózatszerelő szak­ma. Az oktatási feltételek biztosításához a posta-vezér­igazgatóság maximális támo­gatást ad. E szakmában 60 ta­nuló felvételét tervezzük. — Ha már a tanulók felvé­telénél tartunk, a javuló diák­otthoni ellátás bizonyára le­hetővé teszi, hogy az eddi­ginél fokozottabban vegye­nek fel tanulókat távolabbi településekről is. — Valóban, a körülmé­nyeink lehetővé teszik, hogy a megye távolabbi Vészeiből (például a pásztói és a rétsá­gi járásból) is tudunk Salgó­tarjánban tanulókat fogad­ni. A magunk részéről tehát ezzel is hozzá kívánunk járul­ni ahhoz, hogy a munkaerő mind inkább a megyében ma­radjon. A tanulók számára minden téren jó körülménye­ket tudunk nyújtani. — Az új intézet korszerű képzési feltételeket nyújt az ipari szakmunkástanulóknak. A tanulók képzése azonban ezután sem csak az intézet­ben, hanerr} az üzemekben folyik majd. Mi az üzemek szerepe a képzési feltételek biztosításában? — Jogos a kérdés, hiszen az intézeti tanműhelyünk va­lóban csak az alapképzést biz­tosítja (főként az első évben foglalkoztatjuk ott a tanuló­kat). Szükség van arra, hogy az üzemek is javítsák képzé­si feltételeiket, úgy, mint azt például a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek tette. \ Mert hiszen a másod- és harmad­éves tanulókat továbbra is az üzemek, vállalatok tanmű­helyeiben kell foglalkoztatni, s ezek színvonala lényegesen és tartósan nem maradhat el az iskolai tanműhelyétől. T. E. A KÖZMŰVELŐDÉSBEN és közoktatásban jelentkező pártfeladatok megoldásához nyújt segítséget az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának most meg­jelent kiadványa: Pártmun­ka az iskplában — 1975. A tanintézeti pártszervezetek helyzete, munkája. rendkí­vül összetett, gyakran spe­ciális, így munkamódszerük is változatos. sokszínű. Az 1972-es közoktatás-politikai párthatározatnak megfelelő­en napjainkban jelentős sze­rep hárul az iskolai alapszer­vezetekre. ezért igen indokolt, hogy az eddiginél több segít­séget kapjanak. E segíteni- akarás jegyében adta ki e hasznos, az elvi és gyakor­lati munkához útmutatást nyújtó könyvet a Központi Bizottság kulturális osztá­lya. A pedagógus-pártszerveze­tek munkájáról 1967-ben — a Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában — hozzáértő mun­kaközösség igen alapos ta­nulmányt készített. „A pe­dagógus-pártszervezetek mun­kája” címmel. A mostani ki- , advány megjelenését indo­kolttá tette az a tény, hogy a kongresszusi határozatok mel­lett két fontos KB-határo- zat — a közoktatási és köz- művelődési párthátározat je­lent meg. Ez utóbbi két fon­tos dokumentum végrehaj- ■ tása, megvalósítása kapcsán jelentős szerep hárul az is­kolai pártszervezetekre. A segédanyagnak szánt ki- ' advány áttekinti az állami ok­tatás továbbfejlesztésének legfontosabb tennivalóit. a szocialista társadalom építé­sének. a politikai munkának, a tudat formálásának fel­adatait. BAR AZ ISKOLAI párt­szervezetek munkája az utób­bi években szervezettebbé, tartalmasabbá, sokrétűbbé vált, az előrehaladás jelen­tős, de nem sikerült min­den esetben tisztázni a pe­dagógus-pártszervezetek, il­letve -vezetőségek és az is­kolák irányítását ellátó igaz­gatóságok közötti helyes mun­kakapcsolatot. A kiadvány hangsúlyozza, hogy a peda- gógus-alapszervezet elsősor­ban a politikai felvilágosítás és nevelés, valamint az ellen­őrzés és beszámoltatás gya­korlásával járul hozzá a közoktatás-politikai- határo­zat megvalósításához. Megyénkben is néhány is­kolában az állami vezetés és bőrű. Rendben, anyuskám, úgy látszik, még nem ittál eleget, ez a hála, mert átké­peztem magam atyapingvin­nek. Megbuggyansz te még. De csak a karját szorítottam meg. Azt hittem, kapom a másikat, de úgy sugárzott, mint egy óriás antenna. Mászunk ki a vízből, fogom • a kezét, most már miért ne fogjam. Hátul a kerítés mel­lett ketten ülünk egy kes­keny törölközőn, s bár nem duma. S ha nem csal a lát- vagy°k hive a feltűnésnek, szat, a helyzet úgy néz ki, meS-v a smár- Ahogy ez már meg kellene ismerkednem a ^enr^ szokott. Senkinek nem vesztés magasiskolája című esküdtem én, hogy mindent tanulmánnyal. Megkérdezem pontosan úgy csinálok, ahogy tőle persze, mivel tölti a nap- kell. Ránk se néznek. Csak jaít jó édesmamája, mert az az^ szeretnem tudni, mire szent, engem az érdekel a figyelnek az emberek? Per- legjobban. A strandon kidé- sze, most meg módjával visz- rúl, hogy most tanul úszni. ®zük az ügyeket, hiszen tag- Szóval mégiscsak eljött az én íai vagyunk az illemtudó tár- időm, beviszem a mélybe, sadalomnak. Nagy kár, hogy vízszintesen fekszik keblei- az ügyek később mindig el­vei a karomon. Ettől elte- vadulnak. Aztán eszünk. An- kintve időnként kortyol is a §éla hozta a kaját, vajas ke- vízből, ami egészséges. Min- nyeret, zöldpaprikát. Jól jön, den szerelemben csak a kéz- a mama olyan adagot készí- det egészséges. Egyébként tett, mintha rám is gondolt úgy tartom, ahogy akarom, volna. Ha így megy, még ró- ő pedig úgy tesz, mint aki ^a* *s megváltozhat a véle- semmit nem vesz észre. Olyan ményem. Az eszmék sem él­buta, gondolom, hogy ez még nek örökké. Az. Edinára még a mikrohullámú láncot is a csak nem is gondoltam, nyakába akasztaná. Meg kell, Már régen akarom monda- hogy mondjam, már csak rit- ni, itt a legfőbb ideje, hall­kán gondolok a mamájára. Az gasson rám az olvasó és is­se szólhatna semmit, a lányát merje el, nem működik ná- a tenyeremen tartom, igaz, lám rosszul .a logikai beren- hol feljebb, hol lejjebb, de dezés. Ez offfin Igaz, mint a egy hang nincs, csak evez a panaszkönyvw. írt sérelmek, karjával. Mikor a kis vízben Szóval, ami a logikámat ille- derékig állunk, ott kapok egy ti, elárulhatom, szándékosan vizes pofont. Jó üzlet a há- ugrálok, rohanok a gondola­tokkal, ide-oda, különben is | tapasztalhatták, ez a termé- 4 NÓGRAD -1976. február 5., csütörtök J sietem. Nem díjazom a hig­20 Csak húz el mellettem. Olyan kényesen libeg, mint egy ven­dégszív. Vannak még becsü­letes életösztönök, akassza­nak fel, ha ez a lány most megússza. Már csak azért se! Nem állnál meg, mondom. Megyek a strandra. Én is ép­pen oda tartok, így én. Az aznapi csőkatalógusra gon­dolok-ott lehet egy fejezet, amelj^k elárulja, hogyan le­het ebből a kanálisból ki­mászni. Ügetek mellette. Áthúzunk a parkon, van nálam egy öt­venes. Eszembe se volt a strand, olyan idő van, ami­kor éppen hogy nem fázik az ember. Szóval, jólesik a nap. Csak pislog rám, hogy meg- vagyok-e még. Jól van, anyus­kám. Szelíd vagy te, mint egy alapművelet. Leegyszerűsítve a helyzetet, a képlet szerint ide kell még legalább egy doboz fecske, a belépő­jegy és a megfelelő fejezet a Nagy Lehetőségek Tudo­mánya című kötetből. A bu­szon semmi, lassan megy a KEREKES IMRE: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (KISREGÉNY) gadt szöveget. Nálam ez any- nyit ér, mint színházi látcső a- csillagvizsgálóban. Kerü­löm a kötött formákat, rü­hellem az előregyártott szer­kezetet, alaposan tanulmá­nyoztam, hogyan lehet mind­ezt elkerülni. Szóval röviden, ijem esetem a szabályos ol­vasmány. Legyen olyan, ami­lyen, panaszkönyv a kiadó­nál. Módszeremről még el­árulhatom, időnként megvizs­gálom rokon- és ellenszenv­kapcsolataim, ennek különben is annyi lapja van az iroda­lomban, mint az általános ud­variatlanságnak a gyakorlat­ban. Szóval sajnálkozásomat fejezem ki, ha mindezek után nem tetszene az írásom. Ugyanakkor biztos, ha meg tud cáfolni, tegye, olyan hite­les vagyok, akár egy termé­szetvédelmi park a toronyház tetején. Megfigyeléseimből arra következtetek, az a leg­nagyobb baj, hogy nem tu­dunk a múltról lekopni. A ci- kis ügy pedig szerintem any- nyit ér, mint a gyógyvíztarta­lék az alkoholistának. Rohan az idő, siet a nyár, reklamálnak a halottak, min­denki élni‘akar. Portugáliá­ban kitört a szí varmunkások sztrájkja, Görögországban re­noválják a börtönöket, a Kö­zös Piac kiárusít. A Mandel- től képeslap érkezett, fűti a moszkvai babákat, aztán egy aláírás, ujjlenyomattal. Fran­kón mocskos volt a keze, le­het, hogy kaviárt evett, és a levlapba törölte az ujjait. A posta udvarias, ezt a lapot is elhozza, még portót se szá­mit. (Folytatjuk) a pártirányítás ellentmondás­ba került egymással, ami gyakran a hatásköri, dön­tési jogkörök értelmezésében mutatkozott meg. E kérdés­kör helyes értelmezésével külön fejezet foglalkozik a kiadványban. Itt kerül sor olyan fontos kérdések kibon­tására, mint a pártirányítás és -ellenőrzés, a pártszerve­zet és az igazgató kapcsola­ta, az alapszervezet ideoló­giai feladatai és kádermun­kája számbavételére. Részle­tesen foglalkozik a füzet az , iskola úgynevezett külső kap- ' csolatainak ápolásával. Két fejezet is foglalkozik az ifjúsági szervezetek — az úttörők és KISZ-esek — pártirányításának elvi és gya­korlati kérdéseivel, problé­máival: Jelentős még az is, hogy az iskolai párt- és szakszervezet együttműködé­séhez is eligazítást ad a Po­litikai Bizottság 1966-os ha­tározata alap’án. A TÁRSADALMI haladás, a tudat, a tömegek gondol­kodásának formálásában nagy szerep hárul mindazokra az értelmiségiekre, akik az élet különböző területein végzik felelősségteljes munkájukat. Az iskolai pártszervezetek­nek különösen nagy a felada­tuk, mert az ifjúság nevelé­se eszmeileg, politikailag színvonalas pedagógusközös­séget tételez fel, s ennek ki­alakításában a vezető szerep az iskolai pártszervezeteké. Az ismertetett kiadvány is leszögezi „. . a nevelés gya­korlata politikai munka. Tár­sadalmi,' közéleti érdeklődés nélkül nem lehet jó peda­gógus senki. Aktív, cselek­vő, politizáló fiatalokat csak aktív, politizáló pedagógu­sok tudnak nevelni:”- Az ilyen pedagógusközösség kialakítá­sához ad hasznos útmuta­tást a Központi Bizottság kiadványa, amelynek ismerete nélkül nem lehet a politi­kai, pedagógiai és szerve­zeti egységet , megteremteni a tanintézetekben.- s. - ó. Mai tévéajánlatunk 21.10: Színházi Album. Ez a Színházi Album az új színházi bemutatók jegyében készült. Mindjárt a műsor elején egyenes adásban lát­hatunk közvetítést a Vígszín­házból, ahol a Rezeda Káz- mér szép élete című Krűdy- adaptáció bemutatóját tart­ják. A Színházi Album vendége ez alkalommal Bessenyei Fe­renc, akivel riportot látha- tunk-hallhatunk, valamint részletet Németh László Col­bert című drámájából, amely­nek Bessenyei a címszereplő­je. A Fővárosi Operettszín­házból a Kutya, akit Bozzi úrnak hívnak című darab próbájára látogat a tévé, s a főszereplő Latinovits Zol­tánnal készült riport. Üj magyar bemutatókról — Ker­tész Ákos és László-Bencsik Sándor színművéről — film­riport számol be. Képünkön: Jelenet „Az acélt megedzik” filmsorozat III. részéből- (Február 5., csütörtök, 20.05) / Népművelőink fóruma A következő hetek aktuális politikai műsorai a rádióban elsősorban az új ötéves terv, a konkrét feladatok megis­mertetésére vállalkoznak. A Falurádió például február 9- től 14-ig a szovjet—magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari együttműködés eredmé­nyeivel foglalkozik adásaiban. Magyar és szovjet közgazdá­szok találkozójáról Kondor Katalin • készít riportot, amelyben szó lesz az orszá­gaink közötti gazdasági kap­csolatok további lehetőségei­ről is. Gácsi Sándor „Üzemszerve­ző kerestetik” címmel arra hívja fel a figyelmet, hogy az üzemekben olyan szakem­berek kellenének, akik az adott létszámra is meg tudják szervezni a munkát, haszno­sítani tudják a nemzetközi tapasztalatokat és a nem ke­vés belső kezdeményezést, ja­vaslatot. A „Cukrot — kuko­ricából” című riport a Sza­badegyházi Szeszipari Vállalat é$ az Agárdi Állami Gazda­ság közös nagy áLmát ismer­teti: cukrot csinál kukoricá­ból. Jövedelmi helyzetünket, viszonyainkat veszi górcső alá Lipovecz Iván szerkesztésé­ben a Lássuk, miből élünk! című műsor­Február 16-án sajtókonfe­rencia lesz az Egészségügyi Minisztériumban. A rádió munkatársai és a meghívottak egy év után most újra felke­resik az intézményt, hogy se­gítségükkel mutassák be a betegellátás, az egészségügyi szervezet, az egézsségügyi megelőző és felvilágosító munka pillanatnyi^ helyzetét, nem hallgatva el a még meg­levő hiányosságokat, a jogos panaszokat, de a fejlődés le­hetőségeit és a reális terve­ket sem. , A munkásszálláson lakók es a csak hét végén hazajárók helyzetét vizsgálja „A két ott­hon között’ című riportműsor. Papp Endre összeállítása a magyarországi szlovákok tör­ténetével és mai életével is­mertet meg. Több hónapi Szünet után újból indul a Nézőpont. A rádió Borsányi György­nek, a Párttörténeti intézet tudományos főmunkatársának összeállításával emlékezik meg Kun Béla születésének 90. évfordulójáról. A Tudós- portrék című sorozat Kesz­tyűs Lóránt akadémikus ér­dekes tudományterületét, az immunológiát hozza közelebb a hallgatókhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom