Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
KÍSÉRLETEK a munkásművelődésért A SZOCIALISTA * brigád- muzgalom kulturális tévé*' kehységévei foglalkozva az MSZMP KB Agitációs és Propagandabizottsága megállapította. hogy a kimutatható és általánosan is nagyarányú ' eredmények ellenére a formális vonások egyre inkább gátolják a brigádok művelődési mozgalmának fejlődését. Ezért mind szemléletben. mind gyákorlatban feltétlenül változtatásokra van szükség. De milyenek legyenek ezek a változtatások? Az általános .szempontokat néni nehéz megfogalmazni. Mindenekelőtt olyanok, hogy a'szocialista brigádok művelődési mozgalmát vonzóvá tegyék új tömegek számára, támaszkodjanak a valóságosan meglevő művelődési igényekre, és egyben új igények kibontakozását is segítsék. A részletek rögzítése azonban már nem lehetséges alapos kísérleti munka nélkül. Ezeket a kísérleteket végzik a Népművelési Intézetben. Hogy mennyire fontosak ezek a kísérletek, arra rámutatnak a szocialista brigádmozgalom adatai. Hazánkban jelenleg 125 ezer szocialista, illetőleg szocialista címért küzdő brigád dolgozik; a tarok száma megközelíti a más- íél milliót, közülük több mint 75 százalék ipari munkás, 10 százalék pedig mezőgazdasági fizikai dolgozó. Nyilvánvaló. hogy ilyen arányok mellett rendkívül fontos a szocialista brigádmozgalom művelődési vállalásainak segítése. ám természetesen a kísérletek eredménye nemcsak a brigádmozgalomban, hanem tágabb területen, a művelődési házakban, és más közművelődési intézményekben is felhasználható. A kísérleti időszak alatt ki kell alakítani és próbára kell tenni a ■brigád művelődés -— bővebb értelemben a munkásművelődés — új koncepcióit, módszereit, majd a kísérletek eredményeinek alapján konkrét javaslatokat kell kidolgoz- ni. A Népművelési Intézet kísérletei három csoportban folynak. Az első csoportban a helyi testületek, a SZOT szervein keresztül kapnak tájékoztatást, az általános feladatokról, a kísérleteket azonban az érintett üzemek önállóan bonyolítják. Természetesen ebbe a csportba olyan vállalatokat jelöltek ki, amelyek jó bázisokkal és megfelelő testületekkel rendelkeznek, A többi között a Tatabányai Szénbányák, a Lenin Kohászati Müvek, a Győri Vagon- és Gépgyár, a Borsodi Vegyi Kombinát tartoznak ide. A második csoportnál a kiválasztott üzemekkel már mind a SZOT, mind a Népművelési Intézet szorosabb, konzultatív jellegű kapcsolatot tart. Egyúttal a helyi művelődésügyi intézmények is segítik munkájukat. Ezek a kísérletek tehát közös vállalkozásnak tekintendők, Ilyenek vannak az inotai November 7. Erőműnél.' az Ózdi Kohászati Művekben, a Szegedi Vasöntödében, a Tatabányai Cement- és Mész- művekben, a Csongrád megyei Húsipari Vállalatnál, a Veszprém. megyei Tejipari Vállalatnál. A harmadik csoport kísérleteinek lebonyolításában a Népművelési Intézet — részben közvetlenül, részben megbízott külső munkatársak segítségével — gyakorlatilag közreműködik. Ebben a csoportban szoros értelemben vett intenzív kísérleti munka folyik. Budapesten négy, vidéken pedig három üzem — a Lampart ZIM salgótarjáni gyára, a Jászberényi Aprítógépgyár, a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár — vesz részt az ilyenfaj ta kísérletben. Valamennyi kísérletet figyelembe véve összesen 22 üzem, 13 művelődési intézmény vesz részt a kísérletekben s ez összesen 271 szocialista brigádot és mintegy 3480 brigédtagót jelent, A kísérletek koncepcióinak meghatározásánál rendkívül fontos, hogy az új brigádművelődési rendszerek realitásokra épüljenek, s a valóság ismeretében konkrét művelődési célkitűzéseket fogalmazzanak' meg, s minden egyes brigádtag számára is külön célokat tűzzenek ki. A törekvések arra irányulnak, hogy a korábban elterjedt sablonos-formális vállalások helyett az egyes brigádok művelődési tevékenységei tudatosan megszervezett művelődési folyamatokat jelentsenek. AZ EGYIK legfontosabb kísérlet például: milyen új, népszerű formákban bővítsék a szocialista brigádtagok természet t udeenányos és műszaki ismereteit? Ezen a téren legfontosabb, hogy az ismereteket közvetlenül a konkrét üzem termelési tapasztalataiba ágyazzák, s korántsem csupán előadásokat tartsanak, hanem bemutatókat, megbeszéléseket is. Ha ez a kísérlet — amely a Ganz Villamossági Művek és a Csepel Vasmű szocialista brigádjaiban folyik — befejeződik, megfogalmazható lesz a természettudományos és műszaki ismeretek új metodikája és kiadható lesz a kísérlet teljes segédanyaga. Általános tapaisztalat, hogy a munkásokat is nagyon érdeklik a pszichológiai kérdések. s ezért a pszichológiai ismeretterjesztésbe is szélesebb körben kell bevonni az embereket. Ezt célozza a pécsi uránbánya munkásszállásán, illetőleg a helybeli Ság- vári Endre Művelődési Házban folytatott kísérlet, amelynek keretében pszichológiai tanácsadás van, és mentálhygiénes (foglaiko-zás- higiénia) kollégium működik. A tapasztalatok kedvezőek, az előadásokon rendszeresen több száz ember jelenik meg, s igen sokan élnek a pszichológiai tanácsadás igénybevételének lehetőségével. A munkásművelődés szempontjából is különös figyelmet érdemel a napjainkban egyre jobban kibontakozó táncházmozgaiom. Már csak azért is, mert a táncház keretében a fiatal munkások művelődését szélesebb körben js segíteni lehet. Amel- let, hogy a fiatalok a táncházán a népi táncokat társasági táncként járják, ezeken a helyeken rendszeres szakszerű tánctanítás folyik, közös éneklés, rendszeres népzenei bemutató, bábjáték, kiállítások, író-olvasó találkozók. a népművészetről folytatott viták alkalmai teremtődnek meg. A fővárosban a Kassák Művelődési Házban működik kitűnő táncház, az országban oedig Székesfehérvárott, ózdon, Miskolc-Dós- győrött és Debrecenben. i HA A KÍSÉRLETEK véget érnek és a tapasztalatokat publikálják, a rmunkásműve- velődés új formáinak megteremtésében bizonyára nagyobb léptekkel juthatunk előbbié. Morvay István NÉPMŰVELŐK PRESZTÍZSE (L) EL r Azokat az estéket, tíz s egynéhány évvel ezclöttről, sosem felejtem. Repeső örömmel jártam be a nagyterem mindén zegét-zugát. Még a súgólyukba is bebújtam, majd a függöny mögül lestem a gyülekező közönséget. Ügy éreztem, valami nagy dolog részese vagyok, varázslatra várok a falusi művelődési házban. Árulhattam a színházjegyeket, segédkezhettem a színészteknek. De vonzottak az énekkari próbák, a szakköri délutánok is. Komolynak, mondhatnám magasztosnak éreztem mindazt, amit a népművelő tesz azért, hogy zsibongás töltse be a házat. Ugyanígy voltam szülőfalum agyonzsúfolt, csöpp könyvtárával is. Valamit megőriztem mindebből a mai napig: a kultúra megszállott terjesztőinek tiszteletét. Persze, nem minden népművelő megszállott. És az is igaz, hogy nem csupán a megszállottságon, a hivatástudaton múlik az, tisztelik-e. becsülik-c a népművelőt, egyáltalán: ismerik-e munkáját. De melyek is azok a tényezők, amelyek presztízsünket kialakítják? Hogyan látják ők a pálya közepéről helyzetüket? És a pálya széléről, vagy még távolabbról, milyen kép rajzolódik ki róluk? rozat óta úgy érzem, hogy politikai, társadalmi presztízsünk sokat nőtt. Nem reszortfeladat a műveltség minél szélesebb körben való terjesztése, de mégis, a népművelő nélkül az új típusú tevékenység sem halad előre, ötleteinket, kezdeményezéseinket — ha- vannak — támogatják. Persze, a személyi és' a tárgyi feltételek, az anyagi elismerés terén lassúbb a változás, mint szeretnénk. Nem véletlen, hogy elnőiesedik a pálya. Pedig nem kimondottan női foglalkozás: a sok éjszakázás, a gyakran foglalt hétvégek nem teszik azzá. módszereket. Ezzel szembei a mi munkánk kissé parttalan — az elismerése attó függ, mit látnak sikernek « kívülállók. ..” „Ezzel nem értek teljeser egyet! Az, hogy mi nagyobt közegben dolgozunk, nine: úgy körülhatárolva a feladat körünk, megszabva, mit kel tennünk, mint a tanároknak egyfajta előny, szabadság. A: eredmény, a siker vagy ku darc mérése viszont valóbar sokkal nehezebb a mi ese tünkben. Gyakran a szubjek tív ítéleteken múlik.” 3f „Rangsor? Nem hiszek ebben. Nem tudom, nem is akarom elhelyezni magunkat egyfajta értelmiségi ranglétrán. A munkánk minőségén múlik, hogy hol a helyünk. Hogy ez kissé sablonosán hangzik? Akkor csak azt mondom: én személy szerint nem találkoztam olyasmivel, hogy ne tartottak volna partnernek. Vannak nehezebben mozdítható emberek, zárkózóttabb rétegek. Velük másképp kell elindulni. A lényeg: emberi módon közelíteni, nem lemondva már előre a megnyerésről — akkor nem kezelhetnek le. Ezen a pályán nem szabad megsértődni!” „Négy éve dolgozom a falu könyvtárában érettségivel, képesítés nélküli Ügy érzem, nagyobb megbecsülést azóta kapok, mióta a gyermekfoglalkozásokat bevezettem. Az itt- lakók szemében sokat számít, ha a gyermekeikkel törődnek. , Azt mondhatom, kissé a pedagógusok közé sorolnak. Jellemző eset, hogy egy asz- szony megkérdezi a kislányától, amikor együtt lépünk be a boltba: köszöntél a könyvtáros néninek? És érdeklődik, volt-e a gyerek a legutóbbi mesedélutánon, szerepelt-e, jól megy-e az olvasás.” „1972, de különösen a köz- művelődésről szóló párthatá„Egy pedagógus szervezet közösségben dolgozik. Világosak a feladatai, melyek megvalósításához maga kereshet NÓGRAD - 1976. február 24., kedd „Hova tartozunk tulajdonképpen? Legközelebb a tanácsi dolgozókhoz állunk — hasonló társadalmi körökben mozgunk. A munkánkban velük működünk együtt. A sokszor estébe csúszó munkaidő is hozzájuk közelítene. A nevelő, kultúrterjesztő-funkció a pedagógusok mailé sorolhat be. De a kedvezményeket teKépernyő élőit víttísorbazáK elegyes kínálat Régen volt olyan unalmas, rossz hete a telveíziónak, mint az elmúlt heti. Egymásra rakott műsorok követték egymást, minden különösebb elgondolás nélkül. Olyanok például, mint A repülőgéptől a botkormányig, a Kuzbasz — a nagy kovácsműhely, a Játék a betűkkel, a Kisfilmek a nagyvilágból — Szabó Pál, — Csapatjáték és taktika —, hogy csak egyetlen nap, a keddi program fő műsorait említsük. Mindezek közül a Szabó Pálról szóló emlékezés volt a legemlékezetesebb, legfeledhetetlenebb, mert Szabó Pál írói életműve és emberi tartása közöttünk él — még úgy is, hogy nem kell feledéstől védeniük a családtagoknak, rokonoknak, barátoknak. Szabó Pált, a biharugrai parasztírót és politikust művei őrzik emlékezetünknek — s épp’ ezért esett jól, hogy a televízió több mint egy órát áldozott rá — mert méltó emberre áldozta. Papp Dánielről mint író— újságíróról tesz említést . az irodalomtörténet. Mindössze harmincöt évet élt, alig néhány kötetnyi életművet hagyott maga mögött, mégis, azzal a kisregénnyel (A rá- tótiak) és három novellás kötettel, melyeket hátrahagyott, érdemessé tette magát korunk rokonszenvére. Járásbíró apja révén alkalma nyílt bepillantani a vidéki vezető körök világába. Életében meglehetős homályos szakaszok is adód- naK. Volt állítólag görögkatolikus papnövendék, majd jogász lett, s végül újságíró, író, aki tárcáit radikális lapokban adta közre, de politikai fejlődése félbemaradt. Soha nem jutott el például nagy kortársa, Bródy Sándor radikalizmusáig. Ha Papp Dániel élet- és alkotói pályája nem semmisül meg a századfordulón, bizonyára a ránk maradottaknál jelentősebb műveiről beszélhetnénk. Erről bizonykodik a Muzsika az éjszakában című elbeszélésének szerdán látott tévéjáték-változata, melynek főbb szerepeiben Márkus László, Törőcsik Mari. Garas Dezső. Rajz János. Egri István és Körmendi János az elbeszélés történésein tűi egyben az író méltatlanul elfeledett portréját is felvázolta. Népszerű műsora a televíziónak a Családi kör című sorozat, mely a gyermeknevelés témakörében pedagógusok, pszichológusok és színművészek közreműködésével igyekszik hasznos, mindennapi tanácsokkal szolgálni. A sorozat múlt heti jelentkezése a megszokott jó színvonalon tette újólag, ezért elismerés és köszönet illeti Fejér István írót, dr. Ranschburg Jenő és Semjén Anita pszichológusokat, Szalai Júlia szociológust, továbbá a színészegyüttesből Bánki Zsuzsát, György Lász- ,lót. Máthé Erzsit, Moór Ma^- riannt. Zenthe Ferencet., ** Az eklektikus^ műsor jellemzője az olyan egymás mellé rakottság is, mint amit pénteken este tapasztalhattunk. Ekkor láthattuk a szín—JÁTÉK—szín című színházi vetélkedő-sorozat harmadik jelentkezését a Thália Színház témaköréből és A hódítás című amerikai filmet. A maga nemében mindkettő kitűnően helytállt önmagáért, még úgy is, hogy ezúttal a játékvezető Vitray helyett a vetélkedőt Antal Imre irányította igen jól feltalálva helyét a nem könnyű „beugrásban”. A mŰ6orélményt azonban ezen az esten a meglehetősen félrevezető című, A hódítás című amerikai film jelentette. A semmitmondó műsorelőzetes alapján valamiféle banális szerelmi históriát vártunk. s helyette egy vadló és egy ember szilaj egymással való mérkőzésének gyönyörű pillanataiban, . megindítóan szép mozzanataiban volt részünk — szöveg nélkül, a képi kifejezés eszközeire hagyatkozva. Az ilyen alkotásra méltó igazán a „művészfilm” jelzőt említeni, mert Michael Syson szinopszisa és rendezése, valamint Brian Probyn operatőri bravúrja, a főszerepben Jose Maria Serrenoval, s nem utolsósorban a ..másik” főszerepet játszó ménnel, bizonyára hosszú ideig emlékezetes marad mindazoknak akik A hódítás nézői voltak a-- képernyő előtt. Szombaton a Colombo című amerikai filmsorozat keretében a Holt tárgyak című bűnügyi epizódot láthattuk. A történet néni nyújt többet a szokványos hasonló históriáknál. Annál szebb élményül szolgál — ha immár meglehetősen túlhaladott emberitársadalmi mondandóval is — a késő éjszakai órákban Ibsen színműve, a Hedda Gabler angol tévéfilm-változala, melynek nagy-nagy eseménye a csodálatos Ingrid Bergman közreműködése volt. Ez az Oscar-díjas. hatalmas kifejező erejű művésznő azt a nőalaköt teremtette nreg. melyet annak idején Ibsen legszebb alkotói lázában megálmodhatott. A vasárnapi műsoreseméf nyék sorából, úgy hisszük, egyedül Palotai Boris Zöld dió című tévéfilmje érdemel említést, mint számottevőt az írónő alkotói sorozatában, s egyben a hétzáró program szerkesztési válogatásában. A tévéjáték főszerepeiben Hűvösvölgyi Ildikó. Horváth Sándor, Egri István, Koltai Róbert. Psota Irén, Polgár Géza és Csongrádi Kata nyújtott átlagon felülit. b. t. 1 kintve se ide, se oda nem tartozunk! Csak egy példát, nem is a legbántóbbat említve: sem a művelődési központ, sem a megyei könyvtár dolgozói nem kapnak ebédet a megyei tanács konyháján.. „Hol a helyünk a társasági életben? Honnan verbúváló- dik a népművelők baráti köre? Nem hiszem, hogy negatívum lenne, hogy a munkatársakkal jövünk össze a legtöbbet. Ez jellemzi a többi elfoglalt értelmiségit is. Sőt, nekünk még van olyan előnyünk is, hogy a munkatársaink szélesebb körből tevődnek össze.” „De nehezebb eldönteni: igazi vagy álbarátság, a jegyszerzésnél jól jövő haverság fűz-e hozzánk egy-egy jó ismerőst. ..” „Legnehezebb az egyedülálló, kezdő népművelőnek. Igaz, legtöbben szinte bent laknak a házban. Számunkra munkahely mindaz a ~ terület, ahol mások ismerkedni szoktak. A nap leghasznosabb óráit, igen gyakran a szabad időmet is itt töltöm.” „Más értelmiségiek presztízse társadalmilag adott, hagyományos. Nekünk annyi van, amennyit kiharcolunk magunknak. Megfigyeltem: ha pedagógus jön át erre a pályára, úgy becsülik őt sokáig népművelőként is — akár jól, akár rosszul dolgozik —, mint amilyen tiszteletet tanárként kapott. Persze, arról sem szabad elfeledkezni, hogy a népművelők nagy százaléka — különösen a községekben —. képzetlen. A diploma hiánya ezen a fiatal értelmiségi pályán sokat levon a presztízsből.” Kiss G. Magdolna Következik: Mások szemével. ii|i ■K, -w jl m fis V ‘Itt! ; » 1 Sí ■ í “í m1 'fiSssSex A nagybátónyi Bartók Béla Általános Iskola matematika- kabinet felszerelésének kiegészítésére a PENTAMliR-szö- vetkezet és a megyei tanács gazdasági hivatala számológépet ajándékozott. Á szakkör tagjai már birtokba vették az ajándékot. Mai tévéajánlatunk 18.15: Napirenden a holnap A Horizont Szerkesztőség műsora. Ez év elején alakult a televízióban a Horizont Szerkesztőség. Műsorait ezentúl a szerkesztőségi alcím is jelzi. A Horizont műsorai sr baráti országokat igyekeznek sokféle megközelítésben közel hozni a nézőhöz, saját készítésű riport-,/ yagy dokumentumfilmekkel, a külföldi televíziók alkotásainak a . bemutatásával. A Horizont Szerkesztőség mai műsora: riportfiim. amely a Szovjetunióban készült, ahol ezen a napon kezdődik a 2 SZKP XXV. kongresszusa. A film bemutat olyan üzemeket, ahol a legkorszerűbb gépsorokkal a legkorszerűbb technikát alkalmazzák: elvezet egy vadonatúj színházba, ahol a legelső előadásra készülnek; benuilil egy nagyszabású sportlétesítményt: egy sportcsarnokot. Mindezeken a helyeken azonban mégsem csak az eszközök és az épületek bemutatása volt ;* cé!: emberi arcok villannak fel, olyan emberek, akik a korszerű'létesítmények közelében már a holnapon gondolkodjak. ✓ ✓
