Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-24 / 46. szám

\

Molnár Lajosnc 14 évig a termelőszövetkezetben dolgozott. Három éve azonban a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi telepen végzi munkáját és úgy érzi. megtalálta számítását az üzemben. A késztermékek jó minősége felett őrködik és csomagolja azokat nagy hozzáértéssel, biztos kézzel. Jó munkája elismeréseként tavaly Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Sokat foglalkozik a fiatalok ne velősével, hasznos tanácsaival segíti munkájukat. — Marcsó felv. —

Mai kommentárunk

Osszliaiiyr és c

FONTOS tanácskozást tartottak Szarvasge- dén a palotás! termelőszövetkezet kommunistái a közelmúltban. Megvitatták az idei teendőket az alapszervezet által készített cselekvési program alapján. Alhatatos, kemény munka vár valamennyiekre, hogy emeljék a gazdálkodás eredményességét. Célul tűzték többek között a jobb minőségű, magasabb mennyiségű gabonatermesztést es legfőképpen aki, hogy az elmúlt évben a különböző termőterületeken meglevő, feltűnően eltérő a, lagtermés-k ülőn ősegeket megszüntetik.

Nem beszedes emberek a növénytermesztést irányító fiatal szakemberek. LaukóGyúrta például nem is hajlandó véleményalkotásra. Pedig foglalkoztatja őket a feladatok jó végrehajtása, az kétségtelen. Vattai Antal szavaiból kiderültek ezek, amikor felidézte, hogy a tanácskozáson milyen feladatot fogalmaztak meg számukra.

Ebből keletkezett aztán vita, amit érdemes részletezni. Kiderült, hogy a magasabb terméseredményt szolgáló fejtrágyázást nem tudták elvégezni, mert a trágyaszóró gép e romlott és a szerelők nem javították ki. Palotáson meglepő ilyet hallani, hiszen az utóbbi években mindent a legnagyobb pontossággal végeztek. Nem arról van szó, hogy végképpen elkésték a műtrágya kiszórásává1. de fagyott talajon a legalkalmasabb elvégezni. Ha pedig ezzel elmaradtak, akkor annak oka van.

A növénytermesztési szakemberek a kése- de'em következményét kapcsolatba hozták a cselekvési programban meghatározott fel- aű átokkal és aggályoskodtak, hogy annak valóra váltása rajtuk kívülálló okok miatt veszélybe kerülhet.

Éríheit». bogy nagy érdeklődéssel kerestük meg a gépjavítók egyik vezetőjét. Tóth Tibort, Nemi magyarázkodott, hanem a tsz anragiaktárosát hívta tanúnak és akkor mondta: „Lebet, hogy nagyon gorombának tartanak, de ami az anyagellátás területén.

történik, az enyhén szólva akadályozása a kitűzött céljaink valóra váltásának.” Súlyos szavak, de a gépszerelő sorjában bizonyította, milyen nehézségekkel küzdenek csak azért, hogy egy-egy gép dolgozhasson. A K—700-as nagy teljesítményű erőgép a fészer alatt áll, mert egy időben nem volt hozzá való eke- sor, később kisebb meghibásodása keletkezett Tekintettel arra, hogy még garanciális, nem nyúlhattak hozzá, hogy kijavítsák. Akiknek pedig ki kellett volna javítani, hosszú napokon keresztül késtek a javításával. Egy mezőgazdasági üzem, amely magasabb célokat tűz maga elé, nem bírja el a folyamatos munka megszakítását.

De hallgassuk tovább, mit mond még a szerelő. Bizonyos fűrészgéphez láncra lett volna szükségük. Bejárták az országot érte, de nem kapttk. A közeli kis községben dolgozó maszek fűrészelőtői vásárolták meg, aki az egyik fővárosi AGROKER-nél vette. Ahol a tsz-neki- nem adtak, de ő tíz darabot kapott! Tóth Tibor elmondta, hogy például ha az UTOS-gépekhez szükséges, negyvenkétféle 'alkatrész vásárlását tűzik célul, akkor jé, ha két tételt megvásárolhatnak, mert a kereskedők arra hivatkoznak, hogy nincs alkatrész. Közeledik a téli gépjavítás befejezése. A nagymértékű alkatrészhiányból következően öt gépből hármat visznek műszaki vizsgára. A munkagépek javítását többek között a nagyfokú csavaráruhiány is akadályozza. A műtrágyázó gépet is anyaghiány miatt nem tudták kijavítani.

, ÉS MOST, térjünk vissza a szarvasgedei tanácskozásra. Az ott született elhatározások minden tekintetben azt követelik,, hogy jó kapcsolatban, egymás támogatásával végezzék munkájukat a tsz-ek a mezőgazdasággal kapcsolatos vállalatok, intézmények, mert a cselekvési programban célul tűzött feladatokat valóra váltani másképpen nem lehet.

— B. —

Volt miről

számot adui

Falugyűlés Lítken

A KÖZSÉG szinte 'minden rétege képviselte magát a litkei falugyűlésen. Ügy mondják, hogy nagy eseménynek számít a községben e rendezvény. A mostani meg különösen. Hiszen a negyedik ötévés terv eredményeiről számoltak be a tanács vezetői, de ismertették munkájukat a Hazafias Népfront községi bizottságának tagjai is. Ezért volt az érdeklődés.

Kálmán Jánosnak, a községi tanács elnökének volt miről számot adni. Éppen ezért nem is fukarkodott a különböző jelzőkkel. Olyannal például, hogy Litke történetében még | soha nem volt ilyen dinamikus a fejlődés, mint az elmúlt ciklus során. Aztán így folytatta: — Elismeréssel jelenthetem a falugyűlésnek, hogy a Hazafias Népfront által javasolt és megválasztott tanácstagok becsülettel képviselik választópolgáraikat, visszahívásra nem került sor ... Később arról a szervezeti és működési szabályzatról beszélt, amelyben a község párt-, állami és társadalmi szervei az együttműködés lehetőségeit rögzítették.

Egy-egy falugyűlés elképzelhetetlen számok, adatok nélkül. Különösen akkor, ha az szinte zárszámadásként hat, hiszen a befejezett negyedik ötéves terv eredményeiről szóltak Litkén is.

Korábban már jeleztük a tanácselnök kijelentését, hogy még ilyen dinamikus fejlődés nem volt Litként, mint az utóbbi öt esztendőben. Ezt igazolják az eredmények. Igaz, a ciklus elején 20 millió forintot kapott a tanács, amit terv szerint fel is használtak. A fejlődést az ezen felül felhasznált forintok, újabb milliók is segítették. Néhány példa ezek közül. A körzeti iskolához új bútor vásárlásira félmillió, az iskolához! vezető regionális vízvezeték elkészítéséhez ugyancsak' félmillió, míg az iskolai szennyvíztározó építéséhez újabb félmillió forintot kaptak. Egymillió forintba került a terven felül elvégzett magasfeszültségű villanyhá’ózat rekonstrukciója. Az útépítés összege félmillió körül mozog, Ipolytarnócon és Litkén az óvoda építéséhez mintegy 700 000 forint a többletpénz. Természetesen részesültek a járási fejlesztési alapból is. Ipoly- tarnóc 355 000, Litke 7 miTió forinttal.

ŐSZINTÉN szóltak a falugyűlésen arról, hogy míg a megelőző ciklusban az összes költségvetés alig haladta meg az egymillió forintot, piost az összeg több tucatra „rúgott”. És hogy a tanács tagjai ennek ellenére serq tudtak minden jogos igényt, közérdekű javaslatot megvalósítani, nem a tanácstagokon, vagy a testületen múlott. Az összeget a tanácsi rangsorolás szerint használták fel.

Igaz, a litkei falugyűlésen nem vettek részt a társközség, Ipolytarnóc képviselői, de a társközség fejlődéséről is számot adtak a vezetők. Elmondották, hogy az 1973. április 15-i egyesülést követően Ipolytarnócon is töretlen a fejlődés. Például köves út épült a Rákóczi, a Vasút, az Úttörő utcában. Felújítást kapott a tanácsháza, az orvosi rendelő, a kul- túrház nagyterme. .Felújították az ötvenes években épült iskolát. Megkezdődött és befejezés előtt áll az óvoda átépítése, több mint félmillió forintos költséggel. Megkezdődött a községben a fásítás és a parkosítás. Nem utolsósorban mintegy 3 millió forint költséggel köves út épült az őslelethez.

Lehetne még ecsetelni a két község gazdasági fejlődését. És ahogyíyi a falugyűlésen is megfogalmazták, ez

annak eredményé, hogy a két község egyesü'ését követően soha nem fordult e'ő alaptalan vita, a községek között jogtalan követelőzés, vagy a jogos igények rangsorolásának figyelmen kívül hagyása. Inkább, az a -jellemző, hogy a közös tanács minden tagia. a két község tanácstagi csoportjai tiszteletre méltó közéleti tevékenységet fejtenek ki. Litkén is, Ipolytarnócon is jó a kapcsolat a tanács és a népfront között. Mind a két községben érvényesül a párt vezető szerepe, élő valóság a. munkás-paraszt szövetség és a szocialista demokrácia. Ennek kapcsán esett szó a tanácsi munkáról is.

TERMÉSZETESEN a holnapról, a következő évekről is sok szó esett a falugyűlésen. A tanács vezetői a választópolgárokkal együtt alakítják a jövőt. Terveik között szerepel a többi között, hogy 1979-re létrehozzák a víztársulást. Ehhez segítséget ad a megyei tanács is. Elmondották, hogy nem ringatják magukat irreális elképzelésekben, nem álltatják a választókat. Most a célt határozták meg. Ezt pedig így lehetne megfogalmazni: a jő ivóvíz, a korszerű életmód feltételeinek a biztosítása, a lakosság egészségvédelmének a megóvása az egyik fontos feladat. Minden beruházást, fejlesztést ezek szolgálatába állítják Litkén és Ipolytarnócon. Az eredményeket és feladatokat így összegezték a falugyűlésen: Itt élünk,

miénk a gond, miénk az elért eredmény. Mint eddig, úgy ezután is képesek vagyunk összefogással elvégezni amit helyettünk más nem végezhet el. Ebben pedig rendkívül sok igazság rejlik nemcsak Litkén, hanem ma- sütt is!

Sotnogyvári László

Fejlődő

gyógyfürdő

Eddig 100 000 000 forintot költöttek a zalakarosi fürdőtelep kialakítására. Az elsősorban mdfcgásszervi betegségek kúrálására alkalmas gyógyvizű fürdőt be kívánják kapcsolni a gyógy-idegenfor- galomba. Hogy ennek a célnak megfeleljen, s minél többen gyógyíthassák magukat és pihenhessenek Zalakaroson, újabb fejlesztéseket valósítanak meg. Néhány újabb létesítmény már a tavaszra, a fürdőzési szezon kezdetére elkészül. Ezek között van egy 30 faházból álló nyaralófalu. amelv 120 fürdővendéget tud fogadni, egv 80 személyes motel. s az idén megépülő további 3 medence egyike.

A I ÁK \()K IOLÜjÉíN

Évezredek kincsei és a mai valóság

— Honnan is kezdjem? Nehéz, nagyon iienéz' az élménybeszámoló. Csapongnak a gondola ink, összekuszálod- naá az élmények. No, mindegy! Vágjunk bele! Háromórás repülőút, görcs a gyomorban, óriási izgalom. Tologatjuk az óráink mulatóját oaa-vissza. Szinte hihetetlen, felfoghatatlan érzés, hogy rövidesen Egyiptom földjén landolunk. Olvasmányélmények, filmkockák kavarognak a fejekben. Fáraók, piramisok — evezredek története, évezredes kultúra csodálatos kincsei. S a valóság; a kábító fáradtság, amely a gép leszállása után erőt vett a csoporton. Szinte megváltás volt, amikor bevettük magunkat a szálláshelyünkre, a Hotel Horrisba. Rövid pihenő után autóbuszos városnézésre indultunk. Megismerni. felfedezni Kairót, ez volt a vágyunk. Délután a maavar csoport már a világhírű Khal El Kalili bazár levegőjét szívta. Mit mondjak? Nekem, személy szerint csalód-«t oko-'-ott. A kelet kincseit kínáigató nagy forgatag

a középkori városban terül el. Azonnal szembetűnik, hogy a földszintet. ahol az üzletek, árudák találhatók, igyekeztek elfogadhatóvá tenni, ám ha a szem feljebb siklik, omladozó házakat, leszakadt épületeket, romhalmazt lát, A kínált áruk minőség? is igen változó — a földön, a pultokon kézműves-, ötvös- és bőrdíszműves-portékák kinálgatják magukat. Nagy a zsibongás, meg a vásárlás elmaradhatatlan tartozéka, az alkudozás. i Az első nap varázslatosnyomasztó élményei a későbbiekben még fokozódtak. Mindig és mindenhol sok-sok ellentmondás. a régi és új furcsa keveréke. Az évezredes kultúra ma is élő, látható nyomai és a szegénység, nyomorúság jól megférnek egymás mellett. Kairó belváros főutcáján az IKARUS és MERCEDES autóbuszok mellett ’ í 'ésen bandukolnak a szamáríaxik, a teve hátán utazók, suhannak a legmodernebb gépkocsik. A városokban nőket alig látni az utcán. Az asszonyok legtöbbjét csak a

televízió köti össze a világgal. Más a helyzet a falvakban, ahol a nők férjeikkel együtt dolgoznak a mezőgazdaságban. A primitív körülmények, munkaeszközök megdöbbentőek az európai ember számára. Fa- és vasekékkel,, szamarakkal szántanak, 6 a Nílus vizét régi módszerekkel terítik a földekre. Az egész utazás* alatt egyetlen motoros ön.tözö berendezést sem lá!t-’ tunk, annál több öntözésben segédkező, vézna gyereket.

Erről jut eszembe! Az egyiptomiak rosszul tápláltak, keveset esznek. Főztjük ízetlen, szokatlan volt a mi gyomrunknak. A 16 nap során hozzá kellett edződnünk az „éhezéshez”. Ízelítőül egy nap menüje. Reggelire fél csésze tea üresen, két briós és kétdekányi vaj került az asztalra. Az ebéd- nem tartalmaz levest, előételnek rizst szolgálnak fel fűszerezett szafttal leöntve, amelyből eav adag egv evőkanálnyi. Ha jól megv egy szelet aprócska hús. — birka, vagv kecske — kerül a tányérba, három szem burgo-'

nyával. Arra nem volt lehetőségünk, hogy az egyiptomi emberek mindennapi életét közelebbről megismerjük.

Nagyon nehéz a gondolatokat rendezni, az élményeket szortírozni. Jártunk a sivatagban. láttunk piramisokat, de nekem a legnagyobb élményt az asszuám gát és a királysírok jelentették. Emlékek, emléktárgyak? Keveset vásároltam. Egy réztányér, arab rézből készült likőröskésztet és egy nyaklánc, amely ébenfa terméséből készült, s amelyet Núbia területén cseréltem két doboz Fecskéért. Kelet apró kincsei, amelyek naponta felidézik a felejthetetlen utazást és a sok-sok színes dia, pontosan vezetett napió és az élmények kuszasága, amelyek még nagyon sokáig élnek bennem.

Elmodta: dr. Kecskeméthy Gyuláné. a magyarnándori művelődési ház igazgatója.

Brigád

és alapszervezet

Lejegyezte:

vkm —

A legfiatalabb brigádok köze tartozik a Lámpáit ZIM salgótarjáni gyárának Salvador Allende KISZ ifjúsági szocialista brigádja. Alig két éve alakultak. Az első év legfontosabb célkitűzése a szocialista brigád cím elérése volt. A fiatalok munkájukkal bizonyították, hogy méltóak erre, példásan helytálltak.

— Az idén már az ezüst fokozatra pályázunk — kezd-, te Mócsán Zoltán, szerszám- készítő, a brigád alapító tagja. — Hidegalakító, sajtoló-, vágó-, húzó- és lyukasztószerszámokat, valamint egyes célgépek alkatrészeit készítjük. Ha nem dolgozunk jól, akkor az üzem más területén is fennakadások lehetnek a mindennapi termelésben. Az öregekkel. mert így nevezzük a régi brigádot, ' jól megvagyunk. Hasznos és segítőkész tanácsaikra mindig szükség van.

Ötleteik vannak — mondották. Az elmúlt évben nyolc újítást adott be a brigád, melyből ötöt elfogadtak. Ezek technológiai folyamatok ösz- szevonását, módosítását tartalmazzák, és jelentős alan- anyag-megtakarítással járnak.

A tervezett 20 ezer forint helyett 28 ezer forint gazdasági megtakarítást értek el az ifjúsági KISZ-brigád dolgozói. A kommunista műszakokon a fiatalok teljes létszámban megjelentek és munkájukkal tovább erősbítették a szerszámkészítő csoport hírnevét. Az üzemen belüli társadalmi munkát a tervezett évi 420 óra helyett; 530 órára teljesítették. Sokan megduplázták vállalásaikat.

A szakmai és általános műveltség fejlesztésében már tavaly jelentős eredmények mutatkoztak. A brigádból 14- en tanulnak szakközépiskolában, vagy gimnáziumban. A

Szakma Ifjú Mestere vetélkedőnek az Allende brigád műhelye adott otthont, ahol a fiatalok a verseny alatt sokat tanulhattak egymástól.

Baráti kapcsolat alakult ki a Salgótarjáni Ruhagyár Allende Szocialista Brigádjával, Közös kirándulások, klubdélutánok és vetélkedők szervezésével az idén még szorosabb együttműködést kívánnak megvalósítani a fiatalok.

A brigád tagjai valarneny- nyien KISZ-e.s'ek, az Asztalos János alapszervezet tagjai. A vállalások szorosan kapcsolódnak az 1976 77-es mozgalmi év akcióprogramjához.

— Feladataink közé tartozik az ..Egy üzem — egy iskola” mozgalomban a Csizmadia úti Általános Iskola egyik úttörőre jánák támogatása. Ró nem újkeletű dolog nálunk, de ebben az évben még hatékonyabb és szervezettebb segítőmunkát végzünk. Tervszerű KISZ-tagépítéssel az üzemben dolgozó ifjú szakmunkásokat, az alapszervezet fiataljai felkészítik a tagfelvételre, a pályakezdő munkásokat tanácsokkal látják el.

A jól sikerült ifjúsági vitafórumokat, politikai előadásokat az idén is az alapszervezet fiataljai tartják meg. A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusára készülve a munkaíerv östveáiittasát az ifjúsági brigád vállalásaival összehangolva készítettük el — hallottuk az Asztalos János alapszervezet titkárától, Kövei Annától.

A gyár első KISZ-brigád.ja megmutatta és bizonyította létjogosultságát. felzárkóztak az üzem legjobbjai mellé. A gazdasági vezetés az idén még aktívabb és hatékonyabb munkát vár a Salvador AUende brigád fiataljaitól.

(békési)

NÓGRAD-1976. februpr 24., kedd

«