Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

Az évi beszámoló taggyűlésekről Cj üzemcsarnokot avattak nemrégiben Balassagyarmaton, a Kőbányai Porcelángyár tele­pén, ahol a kondenzátorkészítés műveletei részére biztosítottak korszerűbb, termeléke­nyebb körülményeket. Automata gépek segítségével megsokszorozzák termelésüket, így a megrendelők, a híradástechnikai berendezéseket készítő vállalat igényeit mind na­gyobb mértékben elérthetik ki. Az ú j üzemcsarnokokban a dolgozók munkakörülményei is jelentősen javultak. Szrenya Mária és munkatársai elégedettek a 2000—220« forintos fi­zetésükkel. — kulcsár — Tejesautóval tizenhat faluban Véletlenül született e ri­port. A krónikás egy csikór- góan hideg , éjszaka már-már reményt vesztve álldogált Pásztó legszélső házainál. Jobb híján alkalmi járműre 'art. hogy eljusson a Cserhát egyik kis községébe. Fél egy felé' járhatott az idő, amikor a kanyarban feltűnt két fén.vcsóva. Néhány másod­perc múlva, a/. Ibolya utca sarkán, stoppolt a hatalmas teherkocsi. Hosszú hajú. barátságos fia­talember hajolt le a magas­ból : — Elviszlek szívesen — mondta az úticél közlése után. — De Keresztvölgyben é6 Ecsegen várni kell. Amíg fel­veszem a tejet. X . A kinti zimankó után jól esik hallgatni a duruzsoló motor hangját, az IFA utas­fülkéje kényelmes, a hőmér­séklet is kellemes. Ismerke­dünk, tejet. Mintát vesz. Felét ma­gával viszi, másik felét egy kis edényben az asztalon hagyja. Most jön a neheze, a gép­kocsin a csaptelep befagyott. Hogy a szivattyú üzemelni tudjon, ki kell olvasztani. Szerencse: ezen a telepen van meleg víz. Jó húsz percig, két vödörben hordjuk a gőzölgő, vizet a gépkocsihoz. Végre, enged az indítókar, lehet kez­deni a munkál. Most már rendben megy minden. né­hány perc alatt eltűnik a tartálykocsi gyomrában 1083 liter tej. A fagyos földön már kezd megdermedni az olvasztáshoz használt víz, amikor Écsegre indulunk. A hideg végigfut a hátamon, úgy kell manőve­rezni a tejház előtt, a beál­láshoz. A munkafolyamat ha­sonló, itt 688 liter tejet szip­pant fel percek alatt a kocsi. Ecseget elhagyva, már ér­zem, egy-egv gödör után meg­mozdul a tartályban a hatal­mas tejtömeg, löki a kocsit. Szorítani kell a volánt. — Cserhát« urány az uttílsó állomás, de éppen azért addig csak tíz községben veszem fel a tejet. A többit visszafelé. Könnyebb így vezetni. A falu szélében a fiatal pi­lóta is kiszáll a fülkéből. Hi­deg ide, hideg oda — lecsa­varja a motor elején a védő­ponyvát. Hogy levegőt kapjon a motor. Á nagymezei parton igencsak próbára lesz téve, — Ismerem már az utat, mint a tenyeremet. — Ezzel köszön el Tóth Miklós, a Tej­ipari Szolgáltató és Készlete­ző Vállalat FK 23—34-es for­galmi rendszámú tartályko­csijának vezetője. Rágondolok ezután, a „tej­csata” éjszakai munkására, ha kosaramba teszek egy zacskó tejet. A fiatalember jut az eszembe, aki tizenhat falut jár be egyetlen éjszaka, hogy időben asztalunkra ke­rüljön a tej. K. G. Felelősséggel és előrelátóan Az éves munkáról beszá­moló taggyűlések már hosszú évek óta kiemelkedő esemé­nyei a pártéletnek.. Ebben az évben, jelentőségüket külön aláhúzta, hogy azok egybees­tek egy ötéves tervciklus zá­rásával és az ötödik ötéves terv, illetve az 1976. évi fel­adatok indításával. Az alap­szervezetekben ezeken a tag­gyűléseken került sor a párt­tagsági könyvek cseréjével kapcsolatban a Központi Bi­zottság levelének ismertetésé­re, a helyi feladattervek el­fogadására. Bevált módszer Az idei beszámoló taggyűlé­sek — több év tapasztalatát megerősítve és továbbfejleszt­ve — bizonyították, hogy azok fi pártélet szerves részévé váltak. A vezetőség, a párt­tagság — az egáiz alapszerve­zet — éves tevékenysége ér­tékelésének legfőbb fórumai. A határozatok végrehajtására történő mozgósításnak, az ér­tékelésnek és az ellenőrzés­nek, a beszámoltatásnak mind formájában, mind tartalmában kiemelkedően bevált módsze­re. A taggyűlések jelentős sze­repet töltenek be a vezetőség munkamódszerének fejleszté­sében, a párttagság aktivitásá­nak növelésében, a pártcso- portélet gazdagításában. Bi­zonyították. hogy eredménye­sen halad a Politikai Bizott­ság 1972. decmber 20-i. az alaoszervezeti munka fejlesz­tésére vonatkozó határozatá­nak folyamatos végrehajtása. Az irányító pártszervek gondos előkészítő munkája, az alapszervezeti vezetőségek kollektív tevékenysége és a párttagság felelősségérzete biztosította a végzett munka reális értékelését, az idei fel­adatok meghatározását. A beszámolók tapasztalatok­ban, eredményekben gazdag évről szólhattak. A taggyű­lések bizonyították, hogy a párttagság megértette a XI. kongresszus határozatainak célját, lényegét, jelentőségét,, magáévá tette azokat. Kész a megnövekedett feladatok tel­jesítésére. Egyetért az ötödik ötéves terv célkitűzéseivel és felelősséggel készül a tag­kön yvcsere végrehajtására. Jelentőségének megfelelő he­lyet kapott az alapszervezet eszmei-politikai és cselekvési egysége erősítésének helyi feladata. A kommunisták egyértelműen összegezhették, hogy 1975-ben tovább erősö­dött a párt tekintélye, tö­megkapcsolata, fejlődött a párt iránti bizalom. A vita tanulságai A forradalmi párthoz méltó gyakorlat szerint a taggyűlé­sek — az eredmények számba­vétele mellett — a fogyaté­kosságokról. a növekvő fel­adatokról kritikusan, önkriti­kusan szóltak. Mivel az ér­tékelés alapját a határozatok helyi végrehajtásának vizs­gálata képezte, a konkrétság erősítette a párttagok vita­készségét. A taggyűléseket megelőző­en közel 800 pártcsoport-meg- beszélésen a megjelent párt­tagok 70—80 százaléka nyil­vánított véleményt, a taggyű­léseken pedig 30 százaléka. A számszerűségnél figyelemre­méltóbb a vitában megnyilvá­nuló felelősség, mértéktartás, konkrétság és a közügyek iránti fokozott érdeklődés. A párttagság joggal sürgeti a helyi erők jobb összefogását, a XI. kongresszus határozatá­ból eredő, megnövekedett fel­adatok következetes megvaló­sítását. Különösen helyénvaló az igényük, az érdemi, a ha­tékony pártellenőrzés meg­valósítására. fejlesztésére. Még nem teljesen hasznosí­tottuk azt a lehetőséget, ame­lyet a kommunisták kiállása jelent a fegyelem, a szerve­zettség erősítése érdekében. Szinte nem volt olyan taggyű­lés. ahol ne hangzott volna el hasznos javaslat a gazda­sági hatékonyság fejlesztésére, a takarékosság fokozására. Megszívlelendő, hogy ezekben a kérdésekben mindenütt sür­gették a vezetők felelősségé­nek következetesebb érvénye­sítését. A pártmeg bízat ások fejlesz­tése, a kommunista példamu­tatás fokozása, a párttagság erősítésének kérdései, a poli­tika melletti kiállás — és sorolhatnánk tovább — mind- 'mind olyan napirenden levő feladatok, amelyekkel a párt­tagok érdemben foglalkoztak felszólalásukban. Figyelemre­méltó — és ez a vita legfőbb tanulsága — hogy a felsz.óla-. lók többsége a helvzetelem- zésben, az okkeresésben is kritikusabb volt, mint a be­számoló. Ez mutatja a párt­tagok politikai felkészültségé­nek, bátorságának fejlődését és egyben fontos következte­tések levonására ösztönzik gz alapszervezeti vezetőségeket is. További lendülettel A beszámoló taggyűlések befejeződtek a megyében. Az alapszervezetek további jelen­tős feladatok végrehajtásán munkálkodnak. Ezek során mindenképpen szükséges szá­mításba venni a januári tag­gyűlésekből eredő tapasztala­tokat, tennivalókat is. Azok­ban az alapszervezetekben járnak el helyesen — több helyen már hozzáláttak ehhez a munkához —, ahol a vita* ban elhangzott javaslatokat, észrevételeket csoportosítják, intézésüket megkezdték, illet­ve továbbítják az illetékes szerveknek. A pártmunka módszerének fejlődését jelzi, hogy az utóbbi években a ve­zetőségek mind nagyobb fi­gyelmet fordítanak a kommu­nisták javaslataira, s az ezek nyomón született intézkedé­sekre. A beszámoló taggyű­lések vitáinak tapasztalatai, tanulságai erőteljesen indo­kolják. hhogy a vezetőségek megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a párttagság rendszeres tájékoztatására, arra. hogv mi lesz az elhang­zott javaslatok sorsa, milyen intézkedések követték a ta­nácsokat. A taagvűlési vitában számos észrevétel hangzott el az 1976. évi feladatokat illetően is. In­dokolt, hogy ezeket megfelelő rangsorolás alaoián pótlólag mindenütt beépítsék a fel­adattervekbe. Ezzel szorosan összefüggő feladat — mivel az alanszervezetek a tervké­szítés időszakát élik —. hogv a féléves munkatervek meB- M élőén tükrözzék a tagiP'fl- lésekeo jóváhagyott éves ten­nivalók egy részét. A beszámoló taggyűlések tartalma, aktivitása hosszabb időre szóló útmutatást, biz­tatást adott valamennyi alap­szervezeti vezetőségnek. En­nek a jelentős erkölcsi, poli­tikai „tartaléknak” a haszno­sítása az alapszerveze'ek munkájához további lendüle­tet adhat, ha iól gazdálkod­nak vele. Balogh Gyula — Igen, éjszakai a mi mun­kánk —. mondja jótevőm. — Általában egy órakor indu­lunk, összegyűjteni a tejet. Nagy a távolság, ez a járat tizenhat községből szállítja be a terméket Pásztora. A „pilóta” azután a nehéz­ségekről beszél. Hogy sokszor kettőszáz kilométert is kell vezetni. istentelenül rosszak az utak, egyedül van, nincs segítség. A , félhomályban is látom, hogy felderül az ar­ca : — Mindenesetre megéri. Ezen a munkahelyen, megta­láljuk számításunkat, jócs­kán kerül a borítékba. Nagyokat zöttyen a tartály- kocsi, amikor Ecseg felé ka­nyarodunk. A Mátraaljai Ál­lami Gazdaság keresztvölgyi tehenészeti telepének kapu- jóban leugrik a fülkéből. Is­merősként nyitja. Aztán mér­gelődik. Mert valaki megint útban hagyott egy pótkocsit, cvsak nehezen tud a tejház be'árata mellé állni. Odabent ragyogó tisztaság. A-z ismeretlen megdöbben az óriási tartályok láttán. A tej mennyisége a laikusnak me­sebeli. Kis asztalkán kétpél­dányos nyomtatvány. erre. vezeti rá újdonsült ismerő- dN» a napi tejadag átvételét. Mér, adminisztrál, majd kis­sé csodálkozó arcomra néz: — Persze, nincs itt senki. Bizalmi állás, — mondja mosolyogva, majd komolyab­ban kiegészíti: — felelősség mindenesetre valóban nagy. Műanyag flakont vesz elő a kocsiból Vörös festék­kel mázolták az oldalára: Keresztvölgy. Az odakészítelt alumínium szerszámmal, nagy gondossággal keveri fel az ezer literes tartályban a — Nem. nem ért váratla­nul bennünket a döntés. Csu­pán az zavart, hogy a nyár folyamán rajtunk kívül Nagv- bátony is szóba került. Az­tán újra ismét mi léptünk előre, a kiszemeltek listáján. Érthető! Nálunk nem kell új munkásgárdát létrehozni, megvan a szükséges vezető­garnitúra, a gyárépítésben pe­dig az elmúlt években ta­pasztalatokat szereztünk. Vé­gül olyan beruházási progra­mot állítottunk össze, amely­ről mi úgy vélekedtünk: ha ezt sem fogadják el, akkor nem tudjuk mj jó a nép­gazdaságnak — kezdi a be­szélgetést Róka Mihály ve­gyészmérnök, a Romhányi Építés Kerámiagyár főmérnö­ke. SZEMBEN A JELENLEGIVEL Az eredeti elképzelés sze­rint az új gyár, amit Rom­hány III-nak hívnak, a je­lenlegi futballpályán épült volna fel. Ezt a gondola­tot elvetették, mivel az ismé­telt számítások kimutatták: ha idekerül a gyár, nem lesz mód további fejlesztésre. Az eredeti álláspont megváltoz­tatását indokolta továbbá, hogy nem tudják a futballpá- lyára bevezetni az iparvá­gányt. E két alapvető ténye­ző miatt a felettes hatóságok­kal egyetemben, úgy döntöt­tek, hogy a szemben levő szabad területen hozzák tető alá, 638 millió forintért az új termelő-gazdálkodó egységet. — Hol tartanak most? Elvileg engedélyezve — szabad az út Épül as új gyúr Romhányban — Az elvi egyetértés bir­tokában szabad utat kaptunk a kivitelezési munkákhoz — veszi vissza a szót a főmér­nök. — Az elfogadott program alapján a Szilikátipari Ter­vező Intézet már hozzákez­dett a tervezési munkához. Az új létesítmény szakaszos terv­szolgáltatás alapján készül. Az alapozási tervet rövidesen megkapjuk. ennek alapján kezdünk hozzá a földmunká­hoz. Amíg a banktól nem küldik meg az értesítést a hi­tel megnyitásáról, addig a ki­vitelező vállalatoknak csak kapacitásigényeinket tudjuk jelezni. De addig sem tétlen­kedünk, mert minden mun- kótlanul eltöltött, nap zavar­hatja a határidő betartását. A MUNKÁSOK VÉLEMÉNYE IS A kivitelezés minden gond- ja-baja, tennivalója a romhá- nyiakra hárul. E tevékenysé­gükben akárcsak a Rom- hány II. építésénél, nem lesz­nek egyedül. A Finomkerá- maipari Művek vezetőin kí­vül segítségükre sietnek mind­azok a vállalatok, amelyek az építésügyhöz tartoznak, akik valamilyen formában kapcso­latban vannak a g’Vv-al. — A tervelképzelése * en — ami az épületet illeti —, még lehet változtatni, de a tech­nológiai berendezési terven, ha egyszer elfogadtuk, ak­kor már nem — folytatja az előbbi gondolatot Róka Mi­hály. — Ezért a gyár veze­tősége ennek végleges meg­formálásába bevonta a mun­kások legjobbjait. A munká­soknak és az üzemek veze­tőinek átadtuk a tervezőinté­zet ezzel kapcsolatos elképze­lését. Ezzel kettős célt ér­tünk el. Előzőleg informáltuk azokat a munkásokat, akik az új gyárban dolgoznak, másod­szor megismertük azokat a kívánságokat, amelyek to­vább gyorsíthatják, könnyít- hetik a termelést, hatékonyab­bá tehetik a gazdálkodást. E módszer révén megismertük azokat a hibákat is, amelyek jelenleg zavarják folyamatos tevékenységüket, amit az új gyár technológiai folyamatá­nak kialakításakor ki kell küszöbölnünk. Egyébként ez a terület kulcskérdése a terme­lés gazdaságosságának és fo­lyamatosságának — á'lítja ha­tározottan a főmérnök. Mivel a Romhány III. jó­val nagyobb értékű beruhá­zás, mint elődje, a Romhány II. volt, szükség van egy még ütőképesebb beruházási cso­portra. Ezért a meglevő lét­számot újabb két, magas képzettségű szakemberrel egé­szítik ki. TERMELÉKENYEBB OLASZ BERENDEZÉSEK A berendezések nagy ré­szét ismét az olasz Sacni cég­től vásárolják, akikkel az elmúlt években jó üzleti es emberi kapcsolatokat alakí­tottak ki. Árajánlatuk isked-' vezö. Ugyanakkor vállalkoz­nak a berendezések működ­tetéséhez szükséges alkatré­szek szállítására is. A velük való üzleti kapcsolatot indo­kolja, hogy a gyár dolgozói is, megismerték az általuk beál-1 lított berendezéseket. tudják annak kezelését, a tmk-laka- tosoknak sem okoz gondot a kisebb hibák gyors kijaví­tása. A most vásárolt technoló­giai sor. berendezés, lényegé- ben ugyanaz, mint ami a Romhány II-ben működik. Eltérés a teljesítményükben jelentkezik. A most megvá­sárolt háromszor-négyszer na­gyobb, az ára pedig nem lesz még a kétszerese . sem az előbbinek: hárommillió dol­lárba kerül. FÖLDGÁZZALFÜTENÉK — A terv szerint Váctól. lecsatlakozással 28 kilométer hosszúságban Romhányba hoz­zuk a földgázvezetéke* Olyan átmérőjű csöveket haszná­lunk fel amelyek lehetővé teszik, hogy később más üze­mek, sőt, lakóépületek is be­kapcsolódjanak a földgázháló­zatba. A vezeték építése 70 millió forintba kerül. A munkálatokat a gázipari tröszt végzi a mi. számlánkra! Az ideérkező földgázt nemcsak az új gyárba, hanem a régibe is bevezetjük. Enn'ek révén több mint 28 millió forinttal csök­kentjük az/energiaköltséget — szól ismét Róka Mihály., Az igaz* nagy munka tulaj­donképpen 1977-ben kezdő­dik, bár az idei tenn'v.i’ók sem lebecsülendők. A terv szerint 1976 ban 171, 1977­ben csaknem 245, 78-br i ne- dig 222 millió forintot k'j 'e- nek el a beruházásra. 'rye- kezni kell, mert jövőre a Szovjetunióba már 600 ezer négyzetméter burkolólapot kell szállítani. Arra a kérdésre, mit tud az új gyár: a következő’- á- laszolhatjuk. Évente ké; es fél millió négyzeLmétei bur­kolólapot ad. ami 360 millió forint éves ternjelési • értéket jelent 120 milliós nyereséggel. Elkészültéig azonban sok és nehéz munka vár a gyár ve­zetőire és dolgozóira. Tudják ezt és ami nagyon fontos, szívesen vállalják, s . e.inek szellemében cselekednek. V. K. NÓGRÁD - 1976. február 21,, szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom