Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Nem inmernelí lehetetlent As Előre brigád vesetője MILYEN brigád a Varga Rudolfé? Ha olyan feladatot kapnának, fessék be az eget, nem azt kérdeznék, hogyan? Azt inkább, hogy festék van? Nem ismernek lehetetlent. A magasfeszültségű hálózatsze­reléstől a transzformátorig, épületvillamosításig mind­egy, hogy milyen munkát bíz­nak rájuk. Ilyen véleményt nemcsak vezetőiktől hallot­tam. hanem olyan kívülál­lóktól, akik heteken keresz­tül figyelemmel kísérhették a brigád tevékenységét egy- egy beruházási, felújítási munkán. Együtt van a héttagú bri­gád, és ezt a szó szoros értel­mében kell érteni. Ismerik egymás gondolatát is. Ha terv van és anyag, akkor az ellen­őrzés akár el is maradhat. Határidőre, minőségre egy­aránt garanciát jelent Varga Rudolf brigádvezető és Ta­más László művezető, a bri­gád segítőjének neve. Pirospozsgás, zömök, jó kedélyű ember a 44 éves Var­ga Rudolf. A jó hangulat, az élcelődés jellemző ma már az egész brigádra. Azt tartják, az így végzett munka mindig könnyebb. Az utóbbi időben a korban már benne lévő tár­sukat ösztönzik a nősülésre. Kérdés, mikor áll kötélnek. — Sokat vagyunk távol az otthontól, csak hét végén me­gyünk haza. Együtt vagyunk... Legutóbb a Medicor Művek­nél szereltünk Budapesten. [Voltunk színházban, mozi­ban. Majdnem minden napra volt közös programunk. Ki­használtuk a lehetőséget, és utána egy-egy pohár sör, vagy bor mellett megbeszéltük a látottakat. Egyébként, ha tá­vol vagyunk, napi tíz órát is dolgozunk. Hét végén itthon pihenünk — mondja a bri­gádvezető. Tavaly Ménkesen az ener­giahálózat kiépítését, Szoros­patakon a hírközlőállomás és -hálózat szerelését. Hollókőn a falumúzeum villamosítását végezték. Most vonulnak Nóg- rádverőcére, ahol hálózatépí­tésen dolgoznak. Mióta villanyszerelő Varga Rudolf? — Már huszonnyolc éve. A bányánál tanultam a szak­mát, és azóta itt dolgozom, a nagybátonyi gépüzemnél. A fiam 17 éves. Az idén végez. Szintén villanyszerelő lesz. Lehet, hogy idekerül kö­zénk ... — Képzés, továbbképzés? Milyen szaktanfolyamokat végzett? — Nemcsak nekem, majd­nem mindegyikőnknek meg­van az önálló villanyszere­lői, kábelszerelői vizsgánk. Az idén tanfolyam indul, az új bányagépek villamosszerelé­sét tanuljuk, egységesen. A politikai oktatást úgyszintén fontosnak tartjuk. Tavaly el­végeztem a marxista középis­kolát. Egyébként öt párttag dolgo­zik a brigádban, és többségé­nek társadalmi tisztsége is van. A brigádvezető a mű­helybizottságban bér- és ter­melésfelelős. Kiss József pro­pagandista, munkásőr. Mol­nár Gyula az információs munkabizottságban tevékeny­kedik. Kiss Lajos szakszer­vezeti bizalmi, Tamás László szakszervezeti tanácstag, KISZ-összekötő és propagan­dista. Ezenkívül 434 óra tár­sadalmi munkájuk volt, amit a 10 kilovoltos vonalbontás­nál, az előkészítő műhely be­tonozásánál, villamosításánál végeztek. Az ifjúsági talál­kozó idején a térvilágítást ké­szítették el. — Legutóbb a termelési tanácskozás a vállalat kiváló szocialista brigádja cím el­nyerésére javasolta a kollektí­vát. Mi a véleménye erről? — Az aranyplakettet már 1973-ban megkaptuk. Tavaly elnyertük a kongresszusi zász­lót. Nagyon örülnék, ha a ma­gas kitüntetést megkapnánk. Úgy gondolom, más is így lenne ezzel — válaszolja Var­ga Rudolf. Váz-gáék tavaly éves átlag­ban 139 százalék felett telje­sítették a tervet, vagyis ne­gyedévenként több mint egy­hónapos előnnyel dolgoztak. — Még több is lett volna, ha mindig időben kapjuk, a betonoszlopokot és kábelt — mondja erre Varga Rudolf. KITŰNŐ minőségű mun­kát végeztek, balesetmente­sen dolgoztak. Volt két újítá­suk is. Takarékosan bántak az anyaggal. Vállalták, hogy 35 ezer forint értékűt takarí­tanak meg. Az elszámolásnál ez az összeg több mint 72 és fél ezer forint volt. — Nem tettünk mi különö­sebbet, csak elvégeztük, amit ránkbíztak. Ügy van ezzel az ember, ho'gy amikor belefog valamibe, attól kezdve hajtja a munka a befejezésig. A jól elvégzett munkánál, úgy gon­dolom, nem kell nagyobb öröm. Nemcsak a brigádvezető, az egész Előre brigád így gon­dolkozik. B. J. Frissebb választék A világpiacon értékesített gumimatracoknak és más gumi kempingcikkeknek csak­nem 15 százaléka budapesti eredetű, a Taurus camping- áz-ugyár Palma márkájú ter­méke. A jól ismert márkát nemcsak minőségéért becsü­lik a külföldi vevők, hanem állandóan gazdagodó válasz­tékáért is, hiszen évente 25— 30 új termékkel váltják fel a korábbi típusokat. Az idén a szokásosnál is körültekintőbben frissítették fel a választékot. Széles körű közvélemény-kutatást tartot­tak a külföldi vásárlók köré­ben, s az értékelemzés kor­szerűsített módszere szerint határozták meg azokat az új termékeket, amelyeknek nem­csak gyártása gazdaságos, ha­nem a vásárlóknak is a ko­rábbinál többet nyújtanak, te­hát használati értékük maga­sabb, és ennélfogva verseny­képesebbek a világpiacon. Ezúttal a korábbi 25—30 helyett 50 új változatból állí­tották össze a gumimatracok és más gumi kempingcikkek kollekcióját, amelyből 15 új színváltozatot jelent, 35 ter­mék pedig méretben és for­mában is más, mint az eddi­gi. Ezzel a választékkal ké­szültek fel a jövő évi kem­pingcikkszezonra, s ami ez­zel együttjár — az 1977. évi nyári divatra. Az SZKP XXV. kongresszusa (I.) A kilencedik ötéves terv Az egész szovjetország — kommunisták és párton kívüliek — az SZKÍ* XXV. kongresz- szusára készül. Moszkva ünnepi arculata is ezt tükrözi. A tereken, az utcák troli- és buszmegállóinál, a metró bejáratánál hatalmas táblák, transz­parensek, plakátok. Az egyik tablócsopor­ton a sikeresen befejezett kilcneedik ötéves terv legfontosabb számai, eredményei képek­kel illusztrálva. Egy másikon kitüntetett munkások csoportja, jelképéül annak: a ter­vet, amely újabb hatalmas tépést jelentett a kommunista építés útján, a dolgozó nép váltotta valóra. Természetesen, külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak a tablókon, elő­térbe állítva az SZKP következetes béke­politikáját, s annak fontos eredményét, a helsinki tanácskozást. És nem feledkeztek meg az utcai kiállítás készítői — nyugodtan lehet nyilvános kiállításnak nevezni, hisz annyian állnak meg a tablók előtt és ol­vassák a feliratokat, nézegetik a fényképe­ket —, a tizedik ötéves terv számadatairól sem, amelynek végrehajtása 1976. januárjá­val kezdődött. Egyszázalékos nemzeti /övetlelem — hét Togliatti gyár Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára egyetlen nagy könyv fejezeteinek ne­vezte az ötéves terveket, ame­lyek alapján a szovjet gazda­ság valamennyi ága, a nép életszínvonala fejlődött, növe­kedett. Jól érzékelteti e sza­vakat V. Beljanov, a közgaz­dasági tudományok kandi­dátusa, aki a számok birodal­mába kalauzol. A kilencedik ötéves terv­időszakban jelentősen nőtt az ország gazdasági ereje, a tár­sadalmi termelés hatékony­sága. A szovjet gazdaság az elmúlt ötéves tervben az SZKP XXIV. kongresszu­sa direktíváinak megfelelő­en fejlődött. A fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem 28 száza­lékkal nőtt, a növekedés ab­szolút értékben 76 milliárd rubelt tett ki. A nemzeti jö­vedelem dinamikus növeke­dése megalapozta a tervezett beruházások megvalósítását. Az ötéves terv idején 500 milliárd rubelt ruháztak be. öt esztendő alatt 2 ezer új nagy iparvállalatot helyez­tek üzembe, köztük olyano­kat, mint a Togliatti autó­gyár, ahol a Zsiguli gépkocsi­kat gyártják. Kétezer új gyár öt év alatt! Ez lényegében azt jelenti, hogy a Szovjetunióban na­ponként adnak át egy új gyá­rat. Egyébként egyszázalé­kos nemzetijövedelem-növe- kedés hét Togliatti gyár meg­építését jelenti. Az utóbbi öt év alatt épült fel a kámai autógyár, ahol az SZKP XXV. kongresszusára indul meg a teherautó-gyártás. A gyár el­ső részlege 1976-ban 75 ezer teherautót állít elő. A to­vábbiakban pedig évente 150 ezer teherautót és 250 ezer Diesel-motort fog gyártani a KAMAZ. Elkészült a krivoj- rogi ezer köbméteres óriás­kohó, amely évente 4 millió tonna nyersvasat termel, egy­maga annyit, mint 1913-ban a cári Oroszország. Elkészült a krasznojarszki vízi erőmű, amely 6 millió, és a leningrádi atomerőmű, amely kétmillió kilowatt teljesítményű, fel­épült a Novoj városban le­vő vegyipari kombinát, hogy csak a legnagyobbakat em­lítsük. Az ipari termelés volume­ne 43 százalékkal nőtt. Nö­veli értékét, hogy javult az ipar termelési szerkezete. A már említett 2 ezer új nagy­ipari vállalat üzembe helye­zése mellett a régi gyárak 50 százalékát gyökeresen felújí­tották, s ezáltal nagymér­tékben emelkedett a már meglevő hatalmas ipari bá­zis műszaki-technikai szín­vonala. 1971—75 között csaknem 16 ezer új típusú gép, beren­dezés, műszer és automati­zálási eszköz prototípusát kí­sérletezték ki. 1467 automa­tizált irányítású rendszer ké­szült el, több mint 14 millió találmány és ésszerűsítési ja­vaslat valósult meg. V. Beljanov, hogy érzékel­tesse a Szovjetunióban elért termelési eredményeket, ösz- szehasonlította a mostani termelést az egykorival. 1922- ben például, a polgárhábo­rú utáni évben a Szovjetunió energia-, acél-, olajtermelé­se egy század része volt az USA-énak. Ma a Szovjetunió a világon az első helyre ke­rült az acél-, illetve olaj- termelésben. Amíg az USA ma 450 millió tonna kőola­jat termel, addig a Szovjet­unió 500 milliót. Még egy szám: a villamosenergia-ter­melés 1975. végére elérte az ezermilliárd kilawattórát. 1,7 millió traktor Az ipar után nézzük a me­zőgazdaságot! — Az öt esztendőből há­rom évben rendkívül kedve­zőtlen volt az időjárás, a sú­lyos aszály nagy nehézsége­ket okozott — mondotta Nyi- kolaj Rugyenkó, a mezőgaz­dasági tudományok kandidá­tusa. — Mégis megvalósulta mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési terve, amely nem­csak a jelenlegi feladatok megoldását, de e fontos ága­zat további fejlődéséhez szük­séges előfeltételek megterem­tését is céljául tűzte ki. Szün­telenül erősödött a mezőgaz­daság anyagi-technikai bázi­sa. A kilencedik ötéves terv­ben a mezőgazdasági beru­házások értéke 131 milliárd rubel volt, 49 milliárd rubel­lel több mint a nyolcadik öl­éves tervben. Széles körben megvalósult a mezőgazdasági -termelés gépesítése. Az öt­éves terv során 150-féle új típusú mezőgazdasági gépet helyeztek üzembe. 10 millió villamos motorral gyarapo­dott a, kolhozok, i szovhozok gépparkja, s ennek eredmé­nyeként: másfélszeresére nö­vekedett az energiafelhasz­nálás. Az ötéves terv során további 1,7 millió traktort, több mint 1,1 millió teherau-< tót állítottak munkába. A rendkívüli kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — noha a Szovjetunióban szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyi köztársaságban egyformán kedvezzen a klí­ma a mezőgazdaságnak —, a földek bruttó termelése az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt. Évi átlagban a gabonaterme­lés 180 millió tonna, a hús­termelés 14,1 millió tonna, a tejtermelés 87,5 millió ton­na volt, lényegesen maga­sabb, mint a nyolcadik öt­éves tervben. Olyan komplex módon sza­kosított és magas fokon gé­pesített állattenyésztő, kerté­szeti, szőlészeti és más szö­vetkezeti, valamint állami gaz ‘daságokat hoztak létre, ahol a munkatermelékenység meg­haladja az átlagszintet. Az ilyen lehetőségekkel dolgozó gazdaságok számának növe­lése lehetővé teszi á termé­kek előállítási költségeinek lényeges csökkentését, amely persze, a kiskereskedelmi ára­kat is kedvezően befolyásol­ja. Csak Ukrajnában kétezer ilyen szakosított, jól gépesí­tett gazdaságot hoztak létre, amelyek fő profilja a húster­melés. Eredmény: ezek a gaz­daságok az ötéves terv során a Szovjetunió húsfogyasztásá­nak- egyharmadát adták. nagyságú víztároló épült, s az Amu-Darja mentén — tizen­harmadiknak — mesterséges tenger, ami tízszer akkora, mint a többi együttvéve. Természetesen, a mezőgaz­daság területén is mélyebbre hatolt a tudomány. A kilen­cedik ötéves tervben 21 szál zalékkal növekedett a mező- gazdasági tudományos kuta­tóközpontok száma. Ma 665 ezer tudományos kutató dol­gozik ezekben a központok­ban. Remoszlov akadémikus, a Kijev környéki mirnovkai kutatóközpontban kitermesz­tett egy olyan különleges búzafajtát, amely a kevesebb napfénnyel rendelkező terü­leteken is jó termést hoz. Nemcsak a tudományos in­tézetekre, a mezőgazdasági szakiskolákra is nagy gondot fordítanak. A kilencedik öt­éves tervidőszakban már 14] fi szakiskola működött, ahol '95 szakmában 500 ezer embert képeztek ki. A kolhozokban és a szov- hozokban is folyik a munka­verseny, amelyet erkölcsi­leg és anyagilag is ösztönöz­nek. Az elmúlt öt év alatt 650 ezer mezőgazdasági dolgozó kapott kitüntetést, érdem­rendet, 1480-an a Szocialista Munka Hőse címet, 38-an pe­dig állami díjat. 685 ezer kutató A szakosítás eredménye, hogy az optimális talaj- és éghajlati viszonyokat kihasz­nálva Örményországban hek­táronként 600 mázsás cserne- geszőlő-termésátlagot értek éj. A juhtenyésztésben pedig úgy léptek előre, hogy kolhoz­közi egyesüléseket hoztak lét­re, ahol aztán zárt rendszerű tenyésztést vezettek be. Ma­gyarul, a külterjes juhtartás- ról áttértek a belterjesre, amely azt eredményezte, hogy évente négyszer lehet nyírni a birkákat. Jelentős az előrelépés az öntözött terület növelésében. A kilencedik ötéves tervben elkészült a szaratovi és a második nagy sztravropoli öntözőcsatorna, s befejezés­hez közelednek az Éhség­sztyeppe földjeinek öntözé­si munkálatai. Üzbegisztánban a sivatagi tájak válnak ter­mővé. Az 50. születésnapját nemrég ünneplő köztársaság az óriás létesítmények or­szága lett. Az öntözőrend­szer részére eddig 12 Balaton ~ 11 millió áruféleség A számok birtokában te­hát joggal állapíthatjuk meg: a Szovjetunió még erősebb, még gazdagabb lett a kilen­cedik ötéves tervben, s a szovjet emberek jobban él­nek, mint bármikor. Ezt a megállapítást is érdemes szá­mokkal bizonyítani. A nép életszínvonalának emelését'« az állam 1,7-szeresét költöt­té ebben az ötéves tervben, mint az azt megelőzőben. A Szovjetunióban ma 11 millió áruféleség közül válogathat a vásárló, s hogy van ehhez pénze is, bizonyítja az a tény, a munkások és alkalmazottak bére átlagban 20, a kolhozta­gok keresete 25 százalékkal, a bérből és fizetésből élők ha­vi átlagbére 141 rubelre nőtt (1970-ben 122 rubel volt). Ezenkívül területi bérpót­lékot vezettek be, növelték az éjszakai pótlékot, a nyugdíja­kat és az ösztöndíjakat, s ez­zel 40 millió ember jövedel­me .nőtt meg. 1971-től 1975-ig 540 millió négyzetméter la­kást építettek, ami azt je­lenti, hogy 56 millió szovjet ember költözött új lakásba. Még több jutott volna a szovjet nép anyagi és szel­lemi igényeinek kielégítésé­re, ha ,a mezőgazdaságot nem sújtotta volna aszály, ha egyes iparágak fokozot­tabb gondot fordítanak a ha­tékonysági és minőségi köve­telményekre. A tizedik öt­éves terv előírja e hibák ki­javítását, a szovjet gazdaság egyenletes fejlesztését, a ha­tékonyság fokozását. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a kilencedik ötéves terv a Szovjetunió történelmének leg­jobb ötéves tervidőszaka volt. Fodor László Hatalmasat fejlődött .a kilencedik ötéves tervben a szovjet személygépkocsi-gyárió ipar. A képén: a Togliatti-városi Zsiguli-áutógyár hároj összeszerelő szalagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom