Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
Nógrádmegyerben valami elkezdődött A NÖGKADJIEGYEKI művelődési ház a mozeióadaso- kon kívül csupán egy-egy táncmulatságra nyitotta ki ajtaját. Az uj és szép épületre, éppenúgy mint a lalu kulturális tevéketíységére. a némaság és a cseml telepedett. A múlt évben kezdtd.t megváltozni a helyzet. A Baltiban most már egyr.e. gyakrabban, egyre több formában lehet felfedezni az ébrederzés jeleit. Április közepén Horváth József személyében függetlenített művelődésiház-iga'zga- tót nevezett ki a községi tanács. A fiatal, agilis igazgató így emlékezik vissza az első napokra: — Először a tárgyi feltételeket kellett megteremteni. Igaz, hogv egy nagy kuiltúr- ház fogadott, de a helyiségek elhanvagoltak. oiszkos-ik voltak. Megbeszéltük a fiatalokkal, hogy társadalmi munkában kifestjük a helyiségeket, rendet csinálunk. A fiatalok, akik szabad idejüket szívesen töltötték volna egy ifjúsági klubiban, örömmel vettek részt a munkában. Verebélyi József. Gé- czi József és a többiek, rendbe hozták a belülről elhanyagolt művelődési házat. A berendezések megvásárlásához a KISZ járási bizottsága nyújtott segítséget. Mióta a klub „tiszta ruhát öltött”, a művelődési ház vezetője programot állított össze, azóta estéről estére kedvenc látogatott helye a nógrád megyeri fiataloknak. A tárgyi feltételek megteremtése mellett a művelődési ház vezetője hozzáfogott a kapcsolatok kiépítéséhez, szervezéshez, az igények és lehetőségek felméréséhez. — Nem akarok nagy sza,- vakat mondani, de munkánk célkitűzésének a közművelődés-politikai határozat irányt szab. A célkitűzéseink között szereoel., hogv az ifjúság kulturált szabad ideiének eltöltéséhez a lehetőségeket megteremtsük. A fiatalokra a ten- niakarás, a cselekvés jellemző. A program összeállításánál ezt figyelembe is vettem. A tél folyamán két olvan szellemi vetélkedőt rendez-, tünk az úttörőcsapattal közösen. amelvTe a fiataloknak adott témakörből gvűi- tőmunkát. kellett végezni. Ilyen volt a helvtörténet. Megyei filmbemutatók Magyar premier A héten újabb magyar film premierjét láthatja a Nógrád megyei közönség. Kézdi Kovács Zsolt negyedik nagy- játékfilmjét, a Ha megjön Józsefet egyelőre csak a balassagyarmati Madách Filmszínházban mutatják be. Az író-rendező filmjének témája rendkívül aktuális: az elmagányosodás és társtalan- ság egyre nagyobb méreteket öltő problémájára hívja fel a figyelmet Középpontjában két szükségképpen együtt élő asszony, anyós és meny hétköznapi életének torzsalkodásai és egymáshoz közelítő kísérletei állnak. Az idősebb asszony, házassága válságba jutott, s ugyanilyen vágányon fut a fiatalabbé is. A film erősségének a szabályos és tiszta dramaturgiai építkezést, a világos és egyenes vonalú szerkezeti felépítést tartjuk. Emellett figyelemreméltó a két kitűnő színésznő, Ruttkai Éva és Mono- ri Lili alakítása, akik finom, érett színészi eszközökkel teremtik meg a figurákat. A filmben jelentősebb feladatot kapott Bujtor István, Koncz Gábor, Ronyecz Mária, Bajcsay Mária és Molnár Tibor. Az operator ezúttal is, mint Kézdi Kovács előző műveiben, a Mérsékelt égövben, a Romantikában és a Locsolókocsiban, Kende János, akit a mozinézök főként Jancsó Miklós filmjeinek fotográfusaként ismerhettek meg. A gyerekek számára készült, s elsősorban az ő romantikus kalandvágyaikat elégíti ki a jugoszláv Obrad Gluscevic A kis Mikula kapitány című alkotása. A máKoncz Gábor a Ha megjön József című Kezdi Kovácsfilmben. sodik világháború alatt játszódó ifjúsági film izgalmas, fordulatos meseszövése nemcsak szórakoztat, hanem bátorságra, helytállásra, a haza szeretetére is neveli a gyerekeket. A kis Mikula kapitányt Tonci Vidan játssza gyermeki bájjal, magával ragadó kedvességgel. A művészfilmek kedvelőinek figyelmébe a salgótarjáni November 7. Filmszínház filmbarátok körének és a két város Art Kinoinak programját javasoljuk. Az előbbi Luchino Visconti világsikerű művét, a Rocco és fivéreit tűzte felújításban műsorára, míg az utóbbi Máriás- sy Félix 1960-ban készült alkotását, a Próbaútat. Képernyőn a Gilgames-eposx A következő hetek új tévéjáték-bemutatói közül a legtöbb érdeklődőt bizonyára a Gilgames, az emberiség minden valószínűség szerinti első, fennmaradt eposzának új tévéfeldolgozása vonzza majd. A 3000 éves történet — Rajnai András rendezésében a barátság, a szerelem, az élet és halál, a halhatatlanság nagy kérdéseivel viaskodó embert állítja középpontjába. A játékban a látványos, kalandos elemek kerültek előtérbe: párviadalok, rituális táncok, varázslatok, népmeséi próbatételek váltják egymást. Az elektrotechnika nyelvén újjátermett Gilgames címszei'epét Bujtor István alakítja. A világirodalmat képviseli még az év eleji programban Woodehouse: Forduljon Smith-hez című népszerű regényének tévéadaptációja. A játék, amelyet Málnay Levente rendezett, vidám történet egy „mindenre képes”, vállalkozó szellemű fiatalemberről, aki egy szép napon mint híres költő és díszvendég vetődik egy angol kastélyba. Eleinte csak egy gyémánt nyakék elrablásán fáradozik, de csakhamar szerelmes lesz, s újabb és újabb bonyodalmakba sodródik. A produkció főbb szereplői: Piros Ildikó, Feleki Kamii, Ben- cze Ilona, Márkus László, Balázs Péter és Béres Ilona. Palotai Boris: Zöld dió című tévéfilmje egy válságos sorsú kamaszlányról szól. A rendező Nemere László, a darab főbb szerepeit Hűvösvölgyi Ildikóra és Horváth Sándorra bízta. vagy a Kakóczi-évfordulohui. Kapcsolódó U. lULKOczi rerenc tíieientK, inu'iiXcioauganaK, megismerése niuamsa. — JSzeK aacimi az icSKOlá— Val, az uuoi'ucsapaiiai jo napcsuiaiot aianiionaK ki? — niuduman mui«U- HAivim, nogy a munnaKap- csoiaioi veiuK smei un a ng- joooan kiepnem. az uuiko- csapai vezetői az ísnola iga^- gdiuja. munnalarsuKiiaü ití- KimeneK es igy van ez fordítva is. iKolcaonosen reszt veszúnn egymás erteKezle.ein. Nagyon suk közös renuezve- nyünk volt az elmúlt rövid idő alatt. Két csoportot működtetünk az iskolában. Gor- dos Márta vezetesevel tánccsoportot és ezen kívül egy képzőművészeti szakkört. Terveink között szerepel az iskolai klub megalakítása, amely a fizikai dolgozók gyermekeinek általános műveltségét hivatott fejleszteni. A könyvtárral hasonló 16 kapcsolatot építettek ki. A két közművelődési intézmény vezetője az elképzeléseit egyezteti. A célok megvalósításában kölcsönösen segítik egymást. Közösen készültek fel a mezőgazdasági könyvhónapra. de szerepel a közös programban író-olvasó találkozó. — Merényi Jánossal a könyvtár vezetőjével megszerveztük az olvasók klubját — újságolja a művelődési ház vezetője. Még egy évet sem töltött el Horváth József a nógrádmegyeri művelődési ház vezetői székében, de tevékenységén keresztül már érezni lehet, hogy a falu kulturális életében valami elkezdődött. Az öntevékeny csoportok szervezése melleit a szolgáltató műsorról sem feledkezik meg. — Közepes nagyságú község a miénk. A lakosság érdeklődése tóbbsikú. S nekünk valamennyi, a lakosság kulturált szórakozását. fejlődését biztosító igényt ki kell elégíteni. Edig az ŐRI műsorát fogadtuk, február végén várjuk a Bergendl együttest Fogadjuk a járási művelődési központ különböző műsorait. Szeretnénk a Déryné Színházzal is szerződést kötni. Horváth József ismeri a falu igényeit, a problémákat azt, hogy hol kell előbbrelépni, hiszen maga is nógrádmegyeri. Hogy a község a kulturális élet minden területén előbbre jusson, keresi, kutatja a megoldás legjobb formáit. módszereit. A zenei kultúra fejlesztése érdekében tárgyalásokat folyfat a megye zeneiskoláival. hogy egy-egv ismeretterjesztő hangverseny megtartására megnyerne az iskola zene karát Képzőművészeti kiállí tás. TIT-előadás. szerepel az elképzelések között. Naav gondot fordít, a honismereti munka megszervezésére. NÓGRÁDMEGYERBEN a kulturális életben elkezdődött valami, a függetlenített fiatal művelődési ház vezetője jól látja a célokat, az utat, amelyen járni kell. Ha a lendülete, energiája nem kopik meg, ha a község illetékesei támogatják a célok megvalósításában, akkor egész biztos. hogy a ..mélvhűtöit” állapotból ébredező kulturális élet mielőbb teliesen talpra- áll Nógrádmegyerben Sz. F. Máiké György ROMJ4WAV IS SZßP Templomváros a dzsuogel oémaságában Elkobozták a kőkincspket é® azt visszaküldték Banteay Sreibe. Maréchal nagy gonddal helyezte el eredeti környezetében. A gyönyörű emlék, azonban tovább izgatta a műértő burzsujok fantáziáját. Amerikaiak is meg akadták szerezni. Hatalmas összegeket Ígértek érte, előbb Franciaországnak. maid a független Kambodzsának. Kövenként akarták New Yorkba szállítani és ott, a vasbeton- óriások közelében felállítani. Nem kanták meg: az amerikabarát Lón Nol-csaoa* tok sem foglalták el. Az ott f07vt hqj’col^ került Banteay Srei fennállása óta a legnagyobb veszélybe. De nem sérült m°g. Most csodálatos csend van ott. Angkor Vat-ból ritkán utazilf óda valaki, a templommüvet I. Survaverman 1020. város az ezerhangú dzsungel körül fejezte be. Nehéz, vál- némaságába burkolódzik, ságos időszak volt ez; trón- Varázsát a színe fokozza A ja, nagy magasságban épült, viszály, belháború pusztítót- sz^i odahordja a környék ró- A kupolákat kétszeres em- ta Kambodzsát és a külellen- zsaszín kőporát és befesti ve- ber nagyságú Siva-szobrok dí- ség' is betört a birodalomba, je Banteay Srei csöpo szen- szítik; a kupolák alatt tágas Indra. Krisna istenek és tét- télyéit. Nem is kőhöz de teik — Banteay Sreiben csak festett fához hasonlít. Sehol mellékszereplők. Itt min- jiyen gazdagon nem ábráz-',’.- dent a díszítőelem^ íoglal el. a kambodzsai erdőt és a az időtlen idő, a végtelen vo- tisztáson virító virágokat, nal, a kusza kacskaringók- indra és Visnu is virágnak kai tagolt tér. Ha valaki rá- tűnik a gyönyörű csokor kö- khmer embert faragják kő- néz, úgy tűnik, szörnyű a zepén. Némelyik dombormiLegencla kőcsipkében A kereszt alaprajzú szentély, amely az óriási, csipkésre faragott piramist tarttermek. Sokszáz méter hosz- szú falaikat a Mahábhárátá- ból és a hindu legendák világából vett domborművek díszítik. Itt még nem vallották be. hogy a korabeli rendetlenség az istenség kö- vpn a köz.ponti mintát úgy rül. Ám. ez csak a látszat, átszövik a szirmok és az inHa valaki elmélyülve szemléli dók, hogy nem Is lehet bizaz aprólékosan, finoman ki- tosan tudni, virág-e, vagy faragott kőábrát, egyhamar szont ábrázata, felismeri rajta a rendet és az Sehol ilyen állatseregletösszhangot. A gazdag kepze- {ej nem találkoztak az islőerő, és a világ rendjében tenek, mint ahogyan azt a az ördögök úgy ütik, rúgják, való nagy hit sugárzik Ban- művész a Banteay Srei-i kóhajszolják' ott a holt lelke- teay Srei templomainak dí- kapuk homlokzatára vésett angkori szeiből. mozgalmas képeken ábrázolItt nyoma sincs az Angkor ta Á gyermek Krisna bejármás templomainál megeső- ja öccsével a vidéket, hogy dált nagy méreteknek. Tükör- az Esőcsinálót megkeresse, csárok. A névtelen művészek sima erdőtisztáson épült; ha Hónapok óta nem volt be. A mennyország gyönyö reit csodálatosan szép, félmeztelen táncosnők mesés kincsek formájában ábrázolják. Odébb Yama, a halálisten válogat a halottak közt: ki kerül a pokolba, ki az égbe A • pokol borzasztó: két. mint a derék polgárok a rabszolgáikat. Persze, minden angkori. A hősök, a táncosnők, a hajSiva, Visnu. Budha arcára is a főbejárathoz vezető köve- jellegzetes khmer vonásokat zett utat nem számítjuk. a faragtak. Órákig gyönyörködhet az ember ebben padék. Ember, növény, és állat szenved az aszálytól. Hát ahogy mennek, elébük toppan Indra és kérdi, mi járatban négyzet alakú templom alig az száz négyzetméternyi téren ........ ...................... ........ _ 12 50-ben megnyílt, sokáig épült. Nincs rajta kiemelkedő vannak. ~Mondják.Nem "nagy zárva tartott és még most építmény, mint a többi nagy dologi mondja Indra Csak sem könnyen látogatható tár- emlékművön. Angkor Vat békítsetek meg Visnuvál. Na latban. Közben rájön, hogy messze van; a régi időben, az mondia Krisna. Megindult ez éppen olyan piramis, mint őserdőn át egy napi gyalog- az esd örültek az állatok és az egyiptomiaké. a király uralkodási és temetkezési helye. Megnéztem a gödröt, út is lehetett a nagy szenté- a Táncraperdültek a lofranc‘ák csak ,ko‘ vak, az elefántok, a madarak rül fedeztek fel. Ekkor tor- feiszaütak a felhők alá, hogy fent, hogy Andre Malraux, minél gyorsabban érje őket amelyben a jelek szerint Sur- íróminiszter egy párizsi re- a víz persze, Krisna könnyen yaverman maradványainak giségkereskedő megbízásából ígért, mert ő Visnu átlényekellene pihennie. Üres volt. expedíciót Benteay Srey. A khmer ba rokknak ez a legszebb ránk indított halott , , . . gült földi alakja volt. Megvarosba. Felrakta szexerene a béke. zöldéit az erdő, a legszebb kofaragvanyokat vidáman élt az ember és álmaradt emléke Szent István és elindult velük a tenger magyarországi uralkodása felé. Henri Maréchal. a nagy ^ját ^ ábrázolja a legszebb idején, az ezredfordulón ke- khmer-kutató hiába kérte, jíapu legszebb homlokdísze letkezett. Építésének első fenyegette, eljutot velük &ai- Banteay Sreiben. szakaszát 960 körül V. Yava- goníg. Ott azonban nem oszvarman. király rendelte el: a tották múpártoló lelkesedését. (Folytatjuk) íz Árion úi számú Megjelent » Corvina Kiadó több nyelvű nemzetközi költői almanachjának. az Arionnak 8. száma. A kiadvány élén * árom szovjet költő — A. Tvardovsz- kij, O. Bergholz és L. Pervo- majszki.i — versei emlékeztetnek a felszabadulás 30. évfordulóiára. A tanulmányo,'b"n neves szakemberek foglalkoznak többek között Miroslav Krlezi írói oálvá- jával, a modern — elsősorban a lengyel —- színházi törekvésekkel» a kelet-euróoai művészek szerepével az európai avantgar- de mozgalm-’ ban. a ma^var népi-szürrealista költészettel, Jancsó Miklós filmművészetével. Az Árion 8 — híven a haevo- mányokhoz — az előző év Robert Graves-díj nyertesének. ''"b*n Ottónak ..Chile” című versét több nyelven is közli. Mai tévéajánlatunk 20.05: Muzsika az ban. cjszaká4 NÓGRÁD - 1976. február 18., szerda Tévéjáték. Duna-Rátóton vagyunk, délvidéken, a századfordulón. Az indulatok nagyok, a célok és eredmények nem tudnak hozzájuk felnőni: kicsinyes célokért csak apró eredmények születhetnek. Purcz Endre polgármester. Hivatalát nagy odaadással látja el, ám ő a ritka kivétel: az isten hivatalt adott neki ugyan, de nem adott hozzá észt. A szorgalmas te- hetségtelenség és tehetetlenség mintaképe, akinek igyek- vése, törekvése, mondhatnánk, élete célja: szobrot állítani a XVII. században élt Raimund főhercegnek. És hogyan valósul meg a „purczi-eszme”? Ügy, mint amilyen maga Purcz is, s a környezete, az egész rátóti rátarti, ám kicsinyes világ. Papp Dániel legjobb novellái között tartják számon A rátótiak címűt, amely a Muzsika az éjszakában című kötetben jelent meg. A kötet 1 Salgótarjáni bányász fúvószpnehar hátin ver senysorozatáról Alig fél éye vette át Törjék Vilmos, fiatal karmester a Salgótarjáni bányász fúvós- zenekar“ vezetését, lelkes munkája és célra törő tevékenysége máris lemérhető az együttes produkcióján. Nem elégedett azonban meg a szakmai munka színvonalának emelésével, széles körű nevelő munkával is igyekszik hatókörét bővíteni. Ennek egyik kézzelfogható jele az a három-három hangversenyből álló hangversenysorozat, melyet kísérletképpen Mótra- szelén, Karancslapujtön és a Salgótarjáni Bányász Művelődési Házban indított. A sorozat első koncertjei, műsorai a közelmúltban zajlottak le, es, ha mérleget még nem is készíthetünk az eredményekről, néhány megállapítást máris érdemes említeni. A fúvószenekarok működési köre hosszú évek óta eleve beskatulyázott. Elsősorban menetzenére, szabadtéri sektől, és jól összeállított koncertprogrammal léptek fel. Műsorukat Suppe Ünnepi nyitányával indították. A kényes bevezetőrész kezdeti elfogódottsága fokozatosan feloldódott, és végül is, jó produkciót hallhattunk. Külön ki kell emelni Torják Vilmos karmester zenei formálását és tempóit. Nagyon jó benyomást keltett a két Gershwin-dal, a Porgy és Bess című operából, melyet Torják Vilmos hangszerelt erre az alkalomra. A puhán, könnyedén megszólaltatott zenéi anyag nyilván segítette a két énekest, Guthy Évát és Sólyom Józsefet, akiktől a Bölcsődal, illetve a Bendzsódal életteli előadást hallhattuk. A műsor folyamán a zenekar egyre dobban belelendült a muzsikálásba, és termés•> ■- tes, hogy igazán akkor nyi tották a legsikerültebb pr >- dukciót, amikor valódi reesemények ünnepélyesebbé pertoárjukból játszottak tételére, térzenére predesztinálják ezeket az együtteseket. Ugyanakkor mindig voltak olyan fúvósegyüttesek, címe lett a tévéjáték címe. i melyeknek működése főleg A „muzsika” pedig bús, szó. morú. szerb népdal, amely hivatva van aláfesteni a szereplők lelkiállapotát. Főszereplők: Törőcsik Mari és Markus László. koncertezésre irányult. A bányász-fúvószenekar sok évtizedes múltja sem tért el a hasonló típusú együttesek delkey.il munkájától. Most azonban el- zenekar tértek a szokványos szereplep:>lkakat es Stiuuss Császáráé— ringőjét. Biztató volt a kezdet, és. ha a mai szerzők — egyenlői’» még tőle kissé idegen — ha ’ ;- vételét is elsajátítja az együttes, rövid idő alatt jó 1c cert-íúvószenekarral L v - városim’-, m r i minden adoiiouga megvan.
