Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

Az egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje Megyei közművelődési bizottság tárgya1 ta Művelődés a téeszekben Könyvesboltokban a részletes tájékoztató Elkészült az egyetemi-főis­kolai felvételik idei rendje. Eszerint a nappali tagozatok­ra felvételüket kérhetik a kö­zépiskolák utolsó éves diák­jai, illetve azok az érettségi­zett — képesítőzött — dolgo­zók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A középis­kolai végzettségű szakmun­kástanulók bármelyik felső- oktatási intézménybe abban az évben jelentkezhetnek fel­vételre, amelyben a szakmun­kás-képesítést legkésőbb au­gusztus 31-ig megszerzik. A felvételi kérelmeket az érettségi, illetve képesítő bi­zonyítványt kiállító középis­kola igazgatójához kell be­nyújtani; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javasla­tát is mellékelni. Ha a je­lentkező a középiskolát 1974- ben vagy korábban, illetve esti, levelező tagozaton vé­gezte, közvetlenül a felsőok­tatási intézmény dékáni (fő­igazgatói, igazgatói) hivatalá­ba küldje kérelmét. A felvé­teli kérelmet a középiskolák február 10—25 között, a fel­sőoktatási intézmények pedig március 30-ig fogadják el. A művészeti főiskolákra történő jelentkezés feltételeit külön rendelkezésekben részletezik. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidő- pont előtt — felvételi vizsgá­ra hívják be. A felvételi vizs­gákat június 24. és július 15. között tartják — kivéve a matematika, a fizikai és a biológia írásbeli vizsgákat. A felvételi vizsgák változatlanul írásbeli és szóbeli, esetenként gyakorlati részből állnak. Az idén a matematika, a fizika, és a biológia felvételi tárgyból megírt közös írás­beli érettségi dolgozat egy­úttal megfelel a főiskolai^ egyetemi felvételi vizsga írás­beli részének is. A közös írás­beli időpontja május 24—26 lesz. A közös írásbeli vizs­gán részt kell vennie minden olyan pályázónak, akinek ma­tematikából, fizikából vagy biológiából írásbeli felvételi vizsgát kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy nappali, esti vagy levelező tagozatra jelentkezik, s hogy középis­kolai tanulmányait mikor fe­jezte vagy fejezi be. A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályzási rend­szert alkalmazva, de az elég­telen osztályzatot nullának véve — külön-külön osztá­lyozzák az írásbeli dolgozato­kat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pá­lyázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének felét, az esti és levelező ta­gozaton a négy osztályzat ösz- szegét kapja, vagyis ilyen cí­men maximálisan — pontban kifejezve — a nappali tago­zaton 10, az esti és a levele­ző tagozaton 20 pontot érhet el. A nappali tagozaton ezek­hez a pontszámokhoz hozzá kell adni a középiskolában elért eredmény alapján kiszá­mítható pontszámot. Ha a pályázó' a felvételi kérelem benyújtása előtti év­ben (tehát 1975-ben vagy a korábbi években), illetve a dolgozók középiskolájában érettségizett — és felvételét a nappali tagozatra kéri —, szá­mára kedvezőbb módon vagy figyelembe veszik a középis­kolai eredményeket, vagy csak a felvételi vizsga pont­számait számítják a felvételi eredményébe. Kérelmére nem kell felvételi vizsgát tennie annak a jelentkezőnek, aki az előző évben tett felvételi vizsgán megfelelt, ha ismét ugyanazon intézmény be és szakra jelentkezik. (Ezt a ké­rést a jelentkezés alkalmával írásban kell közölni). Az esti, illetve a levelező tagozatra jelentkezők közül mentesül a vizsgakötelezettség alól az, aki felsőoktatási intézményben szerzett oklevelet. Felsőoktatási intézmény hallgatójának — a népgazda­ság szakember-szükségletéhez igazodó felvételi létszámkere­ten belül — olyan jelentkező vehető fel, aki hűséges állam­polgára szocialista hazánknak, s akiről tehetsége, felkészült­sége, magatartása és egészsé­gi állapota alapján feltételez­hető, hogy a választott élet­pályán eredményesen képes dolgozni. Aki a felvételi vizsgán — a középiskolából hozott pont­számtól függetlenül — nem szerezte meg az előírt mini­mális pontszámot, felsőokta­tási intézménybe nem vehető fel. A felvételekről felvételi bi­zottság dönt. Határozatáról írásban értesítik a jelentkező­ket: az elutasítottakkal a fel­vételi vizsgán elért pontszá­mot, a döntés okát, valamint a fellebbezési lehetőséget is közlik. A bizottság elutasító határozata ellen — a határo­zat kézbesítésétől számított nyolc napon belül — az ille­tékes miniszterhez fellebbez­hetnek azok a jelentkezők, akik a felvételhez szükséges pontszámot elérték, és így eredményes felvételi vizsgát tettek, de a felvételi kérel­müket a bizottság egyéb ok­ból nem találta teljesíthető­nek. A fellebbezést az eluta­sító határozatot hozó felső- oktatási intézmény vezetőjé­hez kell benyújtani. Akik a katonai sorozáson alkalmasnak bizonyultak, és valamelyik felsőoktatási in­tézménybe felvételt nyertek, tanulmányaik megkezdése előtt, a törvényben előírtak­nak megfelelően katonai szol­gálatra vonulnak be. Az egyetemi-főiskolai fel­vételik minden kérdését rész­letező minisztériumi tájékoz­tató már a könyvesboltokban van. Mai tévéajánlatunk HUMOR Két hajótörött találkozik az óceán kellős közepén. Mindegyik egy kis deszkán úszik. — Jó napot! — mondja az egyik. — Az ön hajója is elsüllyedt? — Igen.' Egy éve. — Mit nemi mond? És ez­alatt állandóan a tengeren volt? — Igen, miért kérdi? — Hogyan bírta ki ilyen sokáig? . — Magam is csodálkoztam rajta. A vasárnapok különö­sen unalmasak voltak! 21.45: „FOLYTATÓDIK A MESE” — Ausztrália. Zenés útifilm a Magyar Állami Hangversenyzenekar ausztráliai körútjáról. Akik látták a japán kőrút­ról szóló filmet, azok már sejthetik, hogy ismét nagy élmény ben lesz részük. E szá­munkra távoli, ismeretlen földrész — Ausztrália — kü­lönös és különleges világa tárul fel a filmben. Tájak­ról és városokról és épületek­ről, ausztráliai magyarokról és a zenekar nagy sikerű fel­lépéseiről szólnak a filmkoc­kák. A természeti szépsé­gekben bővelkedő táj, a hi­permodern hangversenyter­mek kápráztatják el a nézőt. És részesei lehetünk a zené­nek, szabad idejét kitöltő eseményeknek, kirándulások­nak, fogadásoknak, az utcai forgatagnak. Síibcria tajain (5.) Usúy-Ilimszkről azt mond­jam hogy tulajdonképpen Brauszkbau születet*. Onnan érkeztek az első építők még 1932-ben, heliKopleren. Az Angara menti kis falucskában akkor nagy volt a csodálko­zás, az őslakosság lelkesedé­se. Nem sokkal később kije­löli ék a vízi erőmű helyét, meg'örtént az alapkőletétel és 1967 februárjában meg­kezdték a gátépítést az An- garán. Bratszk építői egész gépparkkal érkeztek Uszty- Ilimszkbe. temérdek daruval és teherautóval. S most nyolc év múltán, már arról beszél­nek. hogy Uszty-Ilimszk ad­ja kezdetét egy új város, Bó­bitán építésének is. Nem olyan régen a KGST tagállamai elhatározták, bogv közös erővel cellulózgyárat épPenek. hiszen valamennyi szocialista országnak nagv szükségé van a napírra. A fa f“l dolgozó 1 07*1.Hqn k ezd •mflködni msid 1960-ra telje­sen felépül. Az építkezés be­járatánál hatalmas KGST- embléma jelzi: a szocialista országok közös vállalkozása. Egyelőre még keveset látni a leendő gigantikus üzemből, mindenütt az alapozás és a földmunka folyik. Találkoztam az építkezés vezérigazgató-helyettesével, Borisz Nyikolajevics Izju- movval. aki ezelő*t hat éven át Bratszkban dolgozott, részt vett a fafeldolgozó komp­lexum építésében. A KGST-országok között hazánk is részes az építikezés- ben: a raktárak építéséhez például fémszerkezeteket szállít; a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyára 13 rak­tárcsarnok acélszerkezetét készí*i majd el 60 ezer négy­zetméter alaoterületen Kö­zülük 8 raktár különleges hő- szigeteléssel készül (Erre azért van szükség, mert Uszty-Il'mszk időjárás szem­pontjából rendkívüli zónába es'k. A hőm^r'ék’e* télen el­érheti a mínusz 50, nyáron a 1 plusz 35 fokot.) összesen mintegy 700 vagon szükséges a csarnokszerkezetek elszállí­tásához, eddig 340 vagonnyi acélszerkezetet indítottak ú - nak. Izjumov vezérigazgató­helyettes a legnagyobb elis­meréssel szólott a magyar termékek minőségéről és pon­tos szállításáról. A vízi erőmű a bratszkihoz hasonló. A gát már áll, két turbina megkezdte az áram­szolgáltatást és még hat tur­binát helyeznek üzembe az idén. A gátépítéshez több mint 4 millió köbméter föl­det mozga'tak meg. négv és fél millió köbméter vasbetont használtak fel. Uszty-Ilimszkben minden­ki épít. Szükség van elsősor­ban sok-sok lakásra. Ebb n az évben 140 ezer négyzet- méter új lakrészt adnak á*, s a város lélekszámút a mosta­ni 42 ezerrel szemben 60 ezerre tervezik, "lint mind°n új városra, igv Uszty-Tlimszk- re is jellemző- lakossága fia­tal, 90 százaléka 30 év alatti. S mint Alekszandr Szurkov, 4 NÓGRÁD - 1976, január 8., csütörtök első Ízben készült át­fogó felmérés megyénk ter­melőszövetkezeti parasztsá­gának művelődési helyzeté­ről, a fejlesztésével kapcso­latos feladatokról. A területi szövetségek elnökségei ugyan 1973-ban és 1975-ben egyszer­egyszer foglalkoztak tovább­képzési és közművelődési kérdésekkel, de ezek bár­mennyire is fontosak és hasz­nosak voltak, csupán rész­területeket érintettek. Egy az egész szövetkezeti ágazatot magába foglaló áttekintés­re volt szükség; ezt kívánta meg a gazdasági és társadal­mi élet jelene és még in­kább jövője. A jelentést a megyei köz- művelődési bizottság megbí­zásából a termelőszövetke­zetek megyei szövetsége ké­szítette el, gondos, elemző­munkával. A témák sokaságából há­rom kérdéskörrel szeretnénk kicsit részletesebben foglal­kozni. Ezek: a közművelődé­si szemlélet változása, a közoktatás fejlesztése és a közművelődés politikai és vi­lágnézeti tartalma. A kultúrával, a művelődés­sel kapcsolatos szemlélet vál­tozásának folyamatáról gyak­ran hallunk a tömegkommu­nikációs eszközök révén és a különböző közéleti fórumo­kon, de jobbára csak a váro­sok. az ipari munkások vo­natkozásában. Pedig a szem­lélet változik a községekben is. a mezőgazdasági dolgo­zók körében. Egyre jobban szakadoznak a régi életforma láncai, s ma már nagyon sokan nem a múlt paraszti világ megszokott mércéivel" mérik az élet értékét. Egyre több mezőgazdasági dolgozó életéhez kapcsolódik szoro­san a sajtó, a rádió és a te­levízió, a tartós fogyasztási cikkek használata. A rend­szeres és értő színházláto­gató sem olyan ritka már, mint volt évekkel ezelőtt. Könyvtárba is többen jár­nak — különösen a téli hó­napokban —, az előzőeknél. MINDEZ a társadalmi fej­lődés természetes velejáró­ja. Hogy mégis szót ejtünk a közművelődési szemlélet változásáról, azzal magyaráz­ható, hogy a változás üte­me nem elég gyors, elmarad mind a közösségi kívánal­maktól, mind az adott lehe­tőségektől. Még mindig, s eitg széies körben észleihetően, erős gyökerekkel tartják ma­gukat olyan nézetek, amelyek a művelődést valamiféle cso­dadolognak vélik, ami elsza­kad a gyakorlati élet minden­napjaitól, s a ráérő emberek hóbortja csak. Nyilvánvaló, hogy aki így vélekedik, az tévés úton jár. Éppen a mindennapi gyakorlat bizo­nyítja, hogy a művelődés nem választható el az élet egyetlen területétől, egyet­len megnyilvánulásától sem. A műveltség benne van a magatartásunkban, a visel­kedésünkben, az életfor­mánkban, munkánkban, te­hát sikereinknek és kudar­cainknak egyaránt forrása; termelési tényező. A mezőgazdaság termelése — minden mezőgazdasággal foglalkozó ismeri ezeket az adatokat — 60 százalékkal haladja meg a háború előtti, 1938-as színvonalat; ma már egy mezőgazdasági dolgozó háromszor akkora termelé­si értéket állít elő, mint a felszabadulás előtt. Ezek­nek az eredményeknek ter­mészetesen nagyon sok össze­tevőjük akad. de közülük a műveltséget senki sem hagy- hatia ki. Ezek az eredmé­nyek nem születhettek volna meg az emberek ezreinek tudatos tanulása, kulturális igvekezete nélkül. Ezek mö­gött az eredménvek mögött, mint óriás, ott áll a művel­tebb, a képzeltebb, a gondol­kodó ember. Ezt kell látnunk mindenkor és m;ndannyiunk- nak. ha a tanulásról, a mű- ve'ödésről beszélgetünk. Más adatok: az aktívan dol­gozó termelőszövetkezeti ta­goknak csak mintegy 27—30 százaléka rendelkezik az ál­talános iskola nyolc osztá­lyával. s a betanított és szak­munkások aránya is alig ha­ladja meg a 30 százalékot. Ezek tények, melyek önma- guktól kínálják fel elfoga­dásra a közoktatás fejlesz­tését. Ez nélkülözhetetlen és halaszthatatlan feladat, a ter­melés és a művelődés kap­denki által könnyen belát­ható. Korszerűen, új tech­nikával és technológiákkal csak úgy lehet termelni, ha azok. akik használják, isme­rik ezeket az újdonságokat, használni tudják. Ehhez pe­dig megint csak többet kell tudni, többet kell tanulni, művelődni. A téeszek szer­vezzék meg az általános isko­lai és a betanítottmunkás- tanfolyamokat, a szakmun­kások szakközépiskoláját. Eb­ben jó példával járt elöl a pataki, a ceredi, a litkei és a pásztói téesz. A KÖZOKTATÁS felada­tai mellett nem hanvagol- hatók el a közművelődés ten­nivalói sem. Hiszen az isko­lákat egyszer mindenki be­fejezi. az újabbak előtt szü­netet tartó A közművelődés tölti be az „űrt”, biztosítja a szórakozást, az ismeretek gazdagodását. A rendelke­zésre álló közművelődési formák a községekben az igények szerint még minde­nütt gyarapíthatók. Az isme­retterjesztésben is lehetne közérdekű, tematikus soroza­tokkal próbálkozni, például" az ipari üzemekben szoká­sos munkásakadémiák for­májában. A közművelődés te­vékenységi formáiban kitű­nő nevelési lehetőségek rejle­nek, amelyek kiaknázása a népművelők és a szervezők ügyességén múlik. A jövő­ben a téeszek vezetőségeinek gondot kell fordítani ezekre a kérdésekre is, különösen a politikai és vi'ágnézeti neve­lés vonatkozásában. (ok) Mit ígér a rádió? A rádió politikai adásainak főszerkesztősége az esztendő első hónapjában több új so­rozatot indít a már kedvelt állandó rovatok közérdekű témákat vesznek górcső alá, és elhangzik majd jó néhány figyelemre számot tartó „egyedi” riport is. A Falurádió munkatársai például ezekben a napokban reggelente a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban, az Állami Gazdasá­gok Országos Központjában, valamint a MEZŐGÉP Tröszt­nél keresnek választ arra a kérdésre, hogyan tükröződnek a népgazdasági igények a most alakuló, s a már elké­szült tervekben, január 12-e és 17-e között azt kutatják a Falurádió riporterei, hogy mit tesznek a szövetkezetek a népgazdasági tervek érdeké­ben. Január 19-e és 24-e között a Falurádióban beszélgetések hangzanak majd el a Pénz­ügyminisztérium illetékes ve­Epülnek a lakóházak Uszty-Il imszkben a városi pártbizottság titkára mondja, a városban nyugdíjas­sal még nem találkozott. Bratszk. Uszty-Ilimszk és más új települések is mind azt bizonyítják, hogy Szibéria hatalmas változáson megy át. Nemcsak a táj, az embe­rek élete változik, átalakul a környék mikroklímája is, hi­szen a mérések megállapítot­ták: a Bratszki-tenger kör­nyékén (hosszúsága 570 kilo­méter), a téli középhőmérsék­let emelkedett. A változások még nagyob­bak lesznek. Sinkarev Szibé­riáról írott könyvében idézi Viktor Boriszovics Saocsav akadémikussal folytatott be­szélgetését, amely elsősorban arra vonatkozik, hogy a mai tudásunk szerint időben med­dig lehet előretekinteni Szi­béria átalakulásában. Szocsav véleménye szerint a XXI. század végéig lehetséges a prognózis, amelynek egyes elképzelései ma még fantasz­tikusnak tűnnek, de bizonyos, hogy ezek a ma még csak a képzeletet gazdagító elképze­lések megvalósulnak, s Szibé­ria a gazdaság és a jólét földrésze lesz. Weither Dániel (Vége) zetőivel azokról az új felté­telekről, amelyek között 1976- ban dolgozniuk kell a mező- gazdasági üzemeknek, válla­latoknak, háztáji gazdaságok­nak. Január 26-tól a hónap vé­géig „Fiatalok a mezőgazda­ságban” összefoglaló címmel hangzanak el a Falurádió ri­portműsorai. A sorozat a KISZ IX. kongreszusának előkészí­tését szolgálja, fiatal tagok példájával is bizonyítva, hogy a mezőgazdasági üzemek megnövekedett igényeit ma már csak a magasabban, job­ban képzett fiatalok elégít­hetik ki. Januárban önálló műsorral ie'nrdkez’k a Petőfi adón a rádió nyíreffvházi. nécsi, szol­noki és győri sfúd'óia. Nemrég „Délelőtti torna** címmel új műsor sugárzását kezdték meg a Petőfi adón A főként a munkahelyi test­nevelést szolgáló űj műsor a továbbiakban szombat és ün­nepnap kivételével naponta 9.23-tól 9.30-ig hangzik el. Készítői nemcsak a gépek és az íróasztalok mellett dolgo­zóknak szánják a hétperces tornát, azt is feltételezik, hogy a tornaterem nélküli iskolá­sok és az otthon tartózkodók is minél nagyobb számban végzik majd a gyakorlatokat. Fgy gyakorlatsor három hé­tig szerepel maid műsoron, ^ fí.Vc)korlat FfiiZcut Gj^vpfopk v«zött a rádióújság is" köz- zétpszi. Két adással jelentkezik ja­nuárban a „Nőkről nőknek** sorozat: A január 23-i adás­ban azok a pályakezdő fiatal mérnökök szólalnak meg, akik díjnyertes diplomamun­kával hagyták el az egyete­met. Több más mellett arra is választ kérnek tőlük: fel- készültségüknek megfelelő munkát kaptak-e? Többször jelentkezik a népszerű „Tör­vénykönyv” is. A hónap utolsó Törvény­könyv-adásának címe: „Bot­csinálta jogászok”, a tarta­lom: százával alakultak la­kásépítő, -fenntartó szövetke­zetek, amelyeknek intéző bi­zottsága általában laikus, a jogi eljárásokhoz nem értő emberekből áll. Hogyan lehet segíteni nekik — erre vála­szol a műsor. Januárban — két újabb adással — véget ér „A tudat világa” című sorozat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom