Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Ileflvli (or fénybe ti az V ötéves terv (7.) A lakosságért, az emberért A terv gazdasási lehetőségeinkkel összhangban irányozza élő azokat a beruházásokat, amelyek a lakosság életkörülményeinek további javulását szolgálják. Fenntartjuk a nem termelő beruházások IV. ötéves tervben megvalósult magas arányát. A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban az eddiginél is gondosabb, szigorúbb rangsorolás történik a fejlesztési . célok között. Ezért a rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és közműépítés, a főváros és a nagyvárosok tömegközlekedése, az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzés hálózatának ■fejlesztésére fordítjuk. Más területeken a fejlődés csak kisebb lehet. A párt legégetőbb szociális feladatának a lakáskérdés megoldását tartotta és tartja. Biztosítja például, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakás- helyzete még nagyobb mértékben javuljon. Cél, hogy minden három- és több- gyermekes család néhány éven belül önálló lakáshoz jusson. A következő 15—20 évben a tervek szerint 1,5—2 millió lakás épül Magyarországon, s lehetővé válik, hogy minden család önálló lakáshoz jusson. Az ötödik -ötéves tervidőszakban 420—440 ezer lakás felépítését irányozza elő a terv. Ezen belül 150—160 ezer lesz az állami lakások száma. A lakásépítésre az előző tervidőszakhoz képest mintegy 30 milliárd forinttal több, összesen 105—110 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel — a lakásépítés ütemét tekintve — továbbra is az' európai élvonalban maradunk. Fejlődik a lakáshelyzettel szorosan összefüggő kommunális ellátás is. A terv kiemelt feladatként kezeli az óvodák bővítését, az általános iskolák és a szakmunkásképző iskolák fejlesztését. A gyermeklétszám emelkedése mellett is fenntartjuk az óvodai ellátás színvonalát, s dinamikusan javítjuk a bölcsődei ellátást, elsősorban Budapesten, valamint a megyei városokban és az iparcentrumokban. összességében az ötödik ötéves terv során az ezer bölcsődés korúra jutó bölcsődei hely 98-ról 134-re emelkedik. Ugyancsak kiemelten irányozza elő a terv a napközi otthonos ellátás fejlesztését. Tovább bővül a gyógypedagógiai, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat. A szakrendszerű oktatás fejlesztése, a tanulók oktatási körülményeinek javítása érdekében jelentős ráfordítással bővül az iskolai osztálytermek, diákotthoni helyek száma. A középfokú oktatás szerkezetének további átalakítása, korszerűsítése érdekében új közép- és szakmunkásiskolái osztálytermek, műhelytermek, tanműhelyek és diákotthoni helyek létesülnek. Tovább javul a szakmunkásképző intézetek gépi és műszerellátottsága. A felsőoktatásban a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat főként a diákszociális ellátás javítására és kollégiumok létesítésére fordítjuk. Tovább fejlődik az egészségügyi ellátás. A továbbiak során az egészségügyi intézmények felújításával és bővítésével, a meglevő hálózat szervezetteb b irányításával, az orvostudomány új eredményeinek alkalmazásával tovább javul a betegellátás és a betegségek megelőzése. A többi között az ötödik ötéves terv során hatezerrel nő a gyógyintézeti ágyak száma. Bővülnek a szociális otthonok. Tovább fejlődik az üzemegészségügy. Az ötödik ötéves terv iránt méltán nagy az érdeklődés a közvéleményben. Munkásosztályunk, népünk mit kérdez elsősorban az ötödik ötéves tervtől ? Mindenekelőtt azt, hogy meddig jutunk a fejlett szocialista társadalom építésében, hogyan alakul hazánk sorsa, mit ígér a következő öt év a dolgozó embernek. A kérdésre cselekvési programunk egyértelműen megadja a választ: a gazdálkodásunk külső feltételeiben beállt kedvezőtlen változások — a nyersanyagár-robbanás, a cserearányromlás —, illetve gazdálkodásunk belső fogyatékosságai ellenére lehetséges a gazdaság olyan növekedési ütemének biztosítása, ami megfelel a XI. kongresszus határozata, a programnyilatkozat, a fejlett szocialista társadalom építése követelményeinek. Más szóval az ötödik ötéves terv, a haladás, a fejlődés országunk, népünk további felemelkedésének előremutató terve. Ezt tükrözik a terv irányszámai, gazdaságpolitikai célkitűzései. 1976. január 1-el új tervidőszakot kezdtünk, de sikeres, bevált gazdaságpolitikánkat folytatjuk. Azt a politikát, amely alapján létrejött hazánkban a fejlett nagyipar, a fejlett szocialista mezőgazdaság, amely biztosította dolgozó népünk életszínvonalának folyamatos növelését. Azt a politikát, amely alapján az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött a népgazdaság: a tervezettnél is nagyobb nemzeti jövedelmet értünk el, erősödtek gazdaságunkban a fejlődés progresszív vonásai, nőtt a termelékenység, javult az ipar szerkezete, megduplázódott a mezőgazdasági termelés növekedési üteme, dinamikusan fejlődött a külkereskedelem. Az ötödik ötéves tervben ennek a politikának a folytatása ölt testet, a cselekvési program irányszámaiban, koncepcióiban, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk érdeke fejeződik ki. A terv céljai reálisak, megalapozottak. Joggal várhatjuk, hogy dolgozó népünk egyetértéssel, megértéssel fogadja a célkitűzéseket és aktívan segíti azok végrehajtását. Karvalics László I. környezetesztétikai konferencia Salgótarjánban Az I. környezetesztétikai konferenciát január 19-én rendezik meg Salgótarjánban, a Megyei József Attila Művelődési Központ klubjában. A rendező szervek, az ÉTÉ Nógrád megyei szervezete, az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveggyára, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a MTESZ „MIÉ” iparesztétikai szakosztálya és a NÖGRÁDTERV gazdag programot állítottak össze. A konferenciát Juhász Gyula, a salgótarjáni síküveggyár igazgatója nyitja meg. A vitaindítót „Építészet és környezet” címmel Finta József, Állami-díjas építész tartja. Dr. Müller Ferenc főiskolai tanár, a technikai anyagi kör- nyezettervezés rendszertanáról. Dargay Lajos szobrász- művész, a designé és építészet témaköréről, Bupzkó György iparművész, az építészet és üveg viszonyáról, Lantos Ferenc festőművész, a vizuális nevelésről és környezetalakításról tart előadást. Ezután kerül sor Szatmári. Béla „Környezetművészet’' című, a Megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában nyitva tartó kiállításának megtekintésére. Ezt követően pedig a résztvevők Salgótarján városközpontját tekintik meg, a város építését Perényi László, a NÁÉV főmérnöke ismerteti. A délutáni vitát Be- reczky Lóránd, művészettörténész vezeti. A konferencia zárszavát Botka Miklós, az ÉTÉ Nógrád megyei szervezetének elnöke mondja. Mintegy 150 résztvevőre számítanak. IPAR Az ipar hozzájárulása a ■nf miattit' jö telel emhez Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből. Az őszinte, nyílt légkör jegyében A tsz-szövetség titkárának nyilatkozata az telei zárszámadás előtt Megyénk mezőgazdasági üzemei, az esztendő egyik legfontosabb feladata, a zárszámadó közgyűlések előtt állanak. Felelősségteljes munka ez, amelynek lebonyolításához megfelelő segítséget igényelnek. Az üzemek életében, munkájában nagy szerepet betöltő tsz-szövetség, a zárszámadás sikeres lebonyolításában mindig segítőként állott a közös gazdaságok mögött. Az idén is így van ez, és miután a két területi szövetség egyesült, a támogatás még koncentráltabb. Munkatársunk arról beszélgetett Cseh Adolffal, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége titkárával, hogy a zárszámadás előkészületeit miként segítették, a közgyűlésen milyen legfontosabb feladatokat tárgyaljanak meg a termelőszövetkezetek tagjai. KÉRDÉS: A szövetség munkájában milyen helyet foglal el az 1975. év összegezésének előkészítése? VÁLASZ: A termelőszövetkezeti zárszámadások politikai, szervezeti, szakmai előkészítése mindenkor fontos feladat a szövetség munkájában, és ezt, ebben az évben is legfontosabbnak tekinti. A zárszámadások előkészítése már november első felében elkezdődött, testületi és bizottsági üléseken a szövetkezetek vezetőivel egy- és több napos tapasztalatcsere jellegű tanfolyamokon áttekintettük az 1975-ös gazdasági év tanulságait, kiegészítve ezt a IV. ötéves tervidőszak jellemző tendenciáival, és megfelelő kritikai észrevételekkel nyugtáztuk az elért eredményeket. Nyíltan szóvá tettük a fogyatékosságokat. Ezzel segítettünk a szövetkezetnek az 1975. év, illetve IV. ötéves terv reális értékelésében, valamint az előttünk álló, az üzemekre adaptált újabb feladatok megértésében, amelyek az V. ötéves tervünkből a megyei pártbizottság által elfogadott 1976. évre szóló cselekvési programból adódnak. A vitákból csak néhány gondolatot kiemelve: termelőszövetkezeteink sikeres esztendőt, illetve tervidőszakot zártak. Döntő többségben végrehajtásra kerültek azok a megyei párthatározatok, melyek a termelőszövetkezeti gazdálkodás, az egész Szövetkezeti élet továbbfejlesztése érdekében születtek. Megvalósultak azok a célkitűzések, amelyek a megye, illetve a tsz-ek IV. ötéves tervében — benne az 1975-ös év terve — fogalmazódtak meg. Néhány területen kimagasló eredmények is születtek. Az értékelések során elfogadásra került az is, hogy szövetkezeteinkre is vonatkoznak azok a megállapítások, hogy a gazdasági munka hatékonysága a szükségesnél és a lehetőségeknél lassabban javul. Annak ellenére, hogy szövetkezeteink termelése a tervezettnél gyorsabban fejlődött, a következő évek döntő feladata: a még mindig kiaknázatlan belső tartalékok feltárásával erőteljesen növekedjenek a terméshozamok, az üzemek közötti elviselhetetlenül nagy termelési színvonalkülönbség megszűnjön, célszerűbben hasznosuljon a rendelkezésünkre álló technikai bázis. Az előttünk álló V. ötéves terv feladataihoz emelkedjen fel az irányító tevékenység színvonala, a munka szervezettsége. A közelmúltban jelentek meg a módosított gazdasági szabályozik. Az érdekeltekkel együtt tanulmányoztuk ezt az új helyzetet. A megnyilatkozások, a tervezések, a szövetkezeti dqlgozókkal történt megbeszélések arra engednek következtetni, hogy a tsz-ek vezetői érzékelik: az 1976-os, illetve az V. ötéves tervfeladatokat egy feszesebb köz- gazdasági környezetben kell valóra váltani, méghozzá olyan eredményességgel, hogy elősegítse azt a fejlődést, amelyet terveinkben megfogalmaztunk, és népgazdaságunk tőlünk elvár. Az említett témákat sokoldalúan és konkrétan vitattuk a szövetség küldötteivel, a szövetkezetek elnökeivel, az illetékes szakvezetőkkel, az ellenőrző bizottságik vezetőivel. Meggyőződésem, hogy szövetkezeteink zárszámadó közgyűléseiben tükröződni fog az 1975. év, és a, IV. ötéves tervünk reális értékelése, szövetkezeti tagjaink optimizmusa és tenniakarása. KÉRDÉS: A tsz-ek számviteli munkájához, a mérleg elkészítéséhez milyen segítséget nyújt a szövetség? VÁLASZ: A mérleg felelősségteljes elkészítése a szövetkezeti vezetés feladata. A szövetség segítséget ad a gyakorlatban felmerülő számviteli, közgazdasági problémák tisztázásához, értelmezéséhez. Revizoraink és más szakembereink a tsz-ek igénye alapján megvizsgálják a zárszámadás számszaki egyezőségét, véleményezik a jövedelemszínvonal alakulását. Tapasztalatom, hogy a tsz-ek ' jól hasznosítják ezt a segítséget. Úgyszintén a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságai is, amelyek a leltározási útmutatások, a leltárokat ösz- szesítő számadatok áttekintéséhez kértek segítséget. KÉRDÉS: Határozza meg titkár elvtárs. mik azok a legfőbb feladatok, amelyeket a zárszámadásokon tárgyalni kelt a tagságnak? VÁLASZ: Legfontosabb feladatnak tartjuk a termelés és a gazdálkodás eredményeit a valóságnak megfelelően, a realitás alapján rögzíteni. A mérleg, és az arra épülő beszámoló e fontos tényezőt tükrözi. A valóságos helyzet szépítésére irányul» törekvés ma már a legszigorúbb következményekkel jár. A szövetkezeti tagnak, az első számú tulajdonosnak, világos képet kell kapnia gazdaságuk belső és a külső körülményeinek kölcsönösségéről. A szerényebb gazdasági eredmények reálisan tükröződjenek a személyi jövedelem mértékében is. Az az üzem jár el helyesen, amelyik a párt életszínvonal-politikájának megfelelően növeli a személyi jövedelmet, és ennek ütemes növekedéséhez a következő évek mérsékeltebb nyereség esetén is folyamatos fedezetet biztosítanak. A termelési tervekben rögzített és jóváhagyott prémiumkifizetések a teljesítményekkel legyenek arányban. A szövetkezetek dolgozói előtt is alapvető követelmény, hogy a jelen mellett a jövőt is világosan lássák. Nem szabad feledni, hogy a gazdálkodás költségei nőttek, s ez csak aktív cselekvő munkával, javuló tevékenységgel hozható egyensúlyba. Külön felhívom a figyelmet az eredmények helyes, mértéktartó felhasználására. ’ A tsz-ek a zárszámadások alkalmával az eredményfel- használási döntéséknél az üzemi helyzetet szorosan kapcsolják össze a népgazdaság helyzetével. Törekvéseikben, terveikben az eddiginél nagyobb mértékben kapjanak helyet a népgazdaság iránti követelmények Mindenképpen kritikus módon kerüljön értékelésre a párt 1974. év decemberi határozata alapján készült üzemi intézkedési tervek teljesítése. Értékeljék, és anyagi, erkölcsi elismeréssel illessék a versenymozgalom és a szocialista brigádmozgalom eredményeit. Az abban eredményes munkát végző dolgozókra a jövőben az eddiginél is nagyobb szükség lesz. A tagságnak időben küldjék el írásban a termelés és gazdálkodás főbb mutatóit, hogy a dolgozók egymás között még a közgyűlés előtt beszélhessenek erről. A tsz-ek tagsága az elmúlt évben is becsülettel végezte a munkáiét. Ezt a mezőgazdálkodásban végbement változások is bizonyítják. B. Gy. kis csoportok- KISZ-alapszervezeti választás készülődés. A 1 A folyósón ban lázas a diákok felvetnek egy-két nevet és rögtön megmagyarázzák egymásnak, miért éppen őt. Rövid párbeszédek, tömör jellemzések hangzanak el. A kis vitáknak a csengő berregése vet véget. A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola hét KISZ-alapszervezeténél megkezdődtek az alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések. Az egyik legnépesebb a Váci Mihály alapszervezet, ide látogattunk el. Rédei Mária, levezető titkár Legfontosabb politikai és KISZ-munka a tanulás más tek. alapszervezethez kerül- Vállalt feladatainkat: az iskolán belüli ünnepségek és megemlékezések megszervezését és irányítását, rádióműsorokat és előadásokat a lehetőségekhez képest jól oldottuk meg. A szeptemberi tanévnyitó ünnepély, az el- a taggyűlést sősök fogadása, majd később köszöntötte a a Móricz Zsigmond megemdiákokat és az alapszervezet lékezés különösen jól sike- patronálóját. Ismertette a na- rült. Októberben, a rádiós- pirendi pontokat: műsorokat az NDK megalaI. Az 1975/76. évi KISZ-ak- kutasának 26. évfordulójára cióprogram végrehajtásának összeállított politikai előadás- és a tagok egyéni vállalásai- sál kezdtük. Ezt követték nak értékelése. Kazinczi Ferenc költő, író, II. A KISZ-alapszervezeti nyelvújító és Nagy Lajos író vezetőség, valamint a küldőt- halálának tiszteletére rendetek megválasztása. Ajánlás zetj irodalmi emlékműsorok. felsőbb KISZ-Szervekbe. Borkő Edit, alapszervi KISZ-titkár így értékelte a mozgalmi év KISZ-munkáját: — Az alapszervezet létszáma 46 fő. Az elmük évben kelten (kiváltak, ketten pedig A Kosztolányi Dezső-megem- lékezésünk technikai okok miatt elmaradt, de annál jobban sikerült a Csokonai Vitéz Mihály műveiből és írásaiból összeállított előadásunk. A KMP megalakulásának évfordulóját is iskolarádiós keretek között ünnepeltük meg. Decemberben a József Attila-emlékünnepélyünk és a Balassagyarmat felszabadulása évfordulójára szerkesztett műsorunk méltán aratott sikert az iskolában. Diákok vagyunk, így számunkra a legfontosabb politikai és KISZ-munka a tanulás. Az elmúlt évhez viszonyítva tanulmányi átlagunk emelkedett és elérte a jó közepes szintet. A politikai vitakörökön és előadásokon aktívan és jól felkészülten vett részt az alapszervezet tagságaA szolidaritási gyűléseken való szereplés és a nagyszámú részvétel mindenképpen elismerésre méltó. Társadalmi munkában ifjúsági klubunk szépítésénél, csinosításánál és a műsorok szervezésénél jól helytálltunk. A Nádor utcai sportpálya rendezésénél sokan kiemelkedőén dolgoztak — hallottuk a beszámolóban. A részletes és mindenre kiterjedő beszámolót a tagság egyöntetűen elfogadta és így elmaradtak a viták és a kiégészítések. Csupán Li- sovszki Márta 3. c. osztályos tanuló tett fel kérdéseket a politikai oktatásokkal kapcsolatban, melyekre az alapszervezet KISZ-titkára rögtön válaszolt is. A rövid szünetben tovább folytak a taggyűlés előtti találgatások és beszélgetések. A szünet után a KISZ-ta- gok értékelésével folytatódott a vezetőségválasztó taggyűlés. A fiatalok tömören, de nagyon őszintén és kritikusan elemezték vállalt feladataik végrehajtását. Beszámoltak végzett munkájukról, de a hiányosságokat sem hallgatták el. Őszinte, ifjúkommunista hangulatú légkör jellemezte a taggyűlést. Az egyéni értékeléseket követte a jelölő bizottság által kiválasztott és javasolt új vezetőségi tagok nevének ismertetése. Elkezdődött a nagy izgalmakkal várt választás. Tizenketten pályáztak a hat veaetőségi tisztségre. A tagság egyöntetű szavazással újból Borkő Editet választotta meg a Váci Mihály KISZ-alapszervezet titkárának. A politikai felelős Kardos Géza 3. osztályos. kul- túrfelelős Majoros Tibor szintén 3. osztályos, tanulmányi felelős Micsinai Marietta 3. d. osztályos, a Kiliános Rédai Mária szintén 3. d. osztályos tanulók lettek. A szervező titkári teendőket Szakács Ildikó 2. d. osztályos tanuló látja el a következő évben. Iskolai küldöttnek a hat vezetőségi tagon kívül Telek Erzsébet 4. osztályos óvónőjelöltet választották meg az alapszervezet tagjai. b. ;s. NÓGRÁD — 1976. január 15., csütörtök 3
