Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Az iskolai könyvtárak Ügyes kezek — „kis mesterek” Ä pedagógiai m^nka színvonalának fejlesztésével valamennyi oktatási intézményben el kell érni, hogy minden tanuló képe... ágé maximálisan kibontakozzék. E célkitűzés megvalósítása érdekében az iskolai könyvtár is jelentős szerepet tölthet be. Az önálló gazdálkodás bevezetése óta a beszerzést, és az arányok helyes kialakítását iskolai szinten kell biztosítani. A fejlesztést az oktatási intézményeknek úgy kell felhasználni, hogy az a korszerű oktatás követelményeinek megvalósulását szolgálja. Figyelembe kell venni, hogy az ifjúsági könyvtár állományában az 50 százalékos arányt alakítsák ki a népszerű természettudományos ismeretterjesztő könyvek javára. Miután az 1976-os év jóváhagyott költségvetésének fel- használásánál jelentős összegeket biztosítsanak az iskolai könyvtárak fejlesztésére, szükséges, hogy az állomány gyarapításánál figyelembe vegyék az iskolai könyvtárak funkcióját is. Törekedni kell arra, hogy olyan könyveket rendeljenek meg az intézmények, amelyek az oktatási anyag mélyebb megértését szolgálják, s ezen túl lehetőséget biztosítanak a differenciált tanulásra, képzésre is. Megyénkben a nevelőtestületek ma már egyre világosabban látják, hogy az olvasás megszerettetése és tervszerű irányítása nem kizárólag az irodalom szakos nevelők feladata. Ezt a különféle szaktárgyak oktatói szakmai tanácskozásokon — számtalanszor kifejezésre is juttatják. A helyesen kiválasztott módszerekkel arra törekszenek, hogy az olvasásra és a könyvek forgatására időben megtanítsák a fiatalokat. Így lehetővé válik, hogy az érdeklődésnek megfelelően — az iskolai tananyagon túl — is képezzék adottságaik szerint mágukat. A napközi otthonok, tanulószobák fejlesztése egyre több lehetőséget ad arra, hogy az ott tanuló fiatalok mind nagyobb számban vegyék a tanulás közben is igénybe az iskolai könyvállományt. Ez újabb lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű tanulóknak a hiányok pótlására. Miután a tanulóknak csak egy része használja az iskokönyvtárak között jó kapcsolat legyen. Igen hasznos és eredményes gyakorlat alakult ki például a salgótarjáni járás iskolái és a közművelődési könyvtárak között. Csak példaképül lehet állítani a közművelődési könyvtárosok kezdeményezését, amely szerint irodalom és olvasási órákat a nevelők a könyvtár olvasótermében tartják. Ez a gyakorlat Salgótarjánból indult ki, s ma már sok helyen alkalmazzák. Tapasztalat igazolja, hogy a közművelődési könyvtáraknak azokból az iskolákból van a legtöbb olvasójuk, ahol az iskolai könyvtár jól funkcionál. Ezzel is bizonyítani lehet, hogy az oktató és nevelő munkának milyen ösztönző hatása lehet. A megyénkben több településen a szövetkezetek, vállalatok, szocialista brigádok ajándékoznak könyvet az iskoláknak, tanulóknak. Jó volna, ha ebből hagyomány alakulna ki. Az iskolai könyvtár fejlesztésének nemcsak a beszerzési-fejlesztési problémákat kell felvetnie. Szólni kell az iskolai könyvtárosok helyzetéről is. Jó volna, ha a sadalmi munkában végezzék e fontos, alapvető feladatot a lelkes tanárok, tanítók. —s. —ó. differenciált bérezés keretein belül egyre több helyen ol- iai könyvtárat. ezért igen danák meg azt hogy ne tár_ fontos feladat, hogy az iskolák és a közművelődési 14 tv bemutatóiból Az év első negyede számos tévéjáték bemutatóját ígéri. Képernyőre kerül a Gilga- mes-epoez, az emberiség minden valószínűsége szerint első fennmaradt eposza. A háromezer éves történet a barátság, a szerelem, az élet és halál, a tevékenység és halhatatlanság nagv kérdéseivel vívódó embert ábrázolja. A té- vévá'tozat alkotói' János Antal dramaturg és Rajnai András rendező. Zimre Péter—Makk Károly: Soliom bűne című tévéjátéka egy mindenre kész, szemfüles fotóriporter története, akit a nagy téma jobban érdekel, mint az élet. Lakásán rejteget e8v bujkáló gyilkost, hogy így életközeiben fotózhassa le a ritka szituációt. Végül azonban nemcsak a gyilkos kerül rendőrkézre, hanem a riporter is bűnhődik. Palotai Boris, „Zöld dió” című tévéfilmjében egy kamaszlány szigorú-ironikus tekintete előtt „vizsgázik” a felnőttek világa, Papp Dániel „Muzsika az éjszakában” című tévéjátékában a század eleji Magyar- ország egyik kisvárosának furcsa figurái állnak elénk. Kisszerű életükből, beszürkült sorsukból már kitömi se vágynak. Egy szobor felállításának lehetősége, s az érte remélt díj azonban megmozdítja életük állóvizét. Kabay Barna Karinthy Frigyes műveiből készített „Hőköm színház” címmel produkciót, amely az író humorának filozofikus mélységeit kívánja felmutatni. Sós György ..Köznapi legenda” című műve, amelyet Félix László rendezett a tévé számára. Áment János szokatlan válóperének és ugyancsak furcsa házasságkötésének históriája. Az öreg gyári söp- rögető az élet egyszerű dolgaiban sem igazodik el könnyen, a perrendtartás labirintusában pedig csaknem teljesen Végleg lezajlott a forgalom, a Nekem az a legrosszabb, jövevények otthon rágják a hogy persze a helyemen kell te.jbegrízt. A klubtagok vala- ülnöm egész esle. Csak aztán hol csatangolnak, ugyanis nem indulhatok én is szétnézni.*De vagyunk mi összenőve, benne mire lezajlik a csúcsforga- van aa alapszabályban. Azért lom, elpárolog a munkaked- senkit nem lehet molesztál- vem. Itt a környék egy olyan ni, hányszor jelenik meg. Mit hely, ahol új házakat építe- csináljak kilenc után, elindü- nek. Az ilyen lakók a leg- lók, mert menni kell. Az em- rosszabbak, stréber népség, bér nem azért jár, mert vala- még nem szokták meg a kör- hova megy. Befordul ebbe-ab- nvéket, otthon bámulják az ba az utcába, közben meditál, új lakást, a beépített szék- mi lenne, ha volna, ma mit rényt, ülnek a TV előtt, a gye- nem csinált meg. El kellett reket ki nem engedik az aj- volna olvasnom a történelmet tón. Ha egy-egy mégis meg- a 93 ik oldaltól a llO-ig. jelenik, így kinézésre is kiszú- Unalmas buli az egész, békére rom. hogy környékbeli a srác, háború, háborúra béke. Ezen vagy csak olvan jövevény, a 17 lapon csinálhattak volna Mert ezek a jött-mentek sá- valami mást is. Lehetséges az, padtak, mint a tojásos noked- hogy ezt az egész történelmet li, a léceik meg olyan véko- az emberiség csinálta? Nem nyak. hogy azzal egy kavi- látszik rajta. Az eredményről csőt sem tud arrébb rúgni, nem is beszélek. A Kelemen, Kilenc után már én is csak aki osztálytársam, szintén nem 4 NÓGRAD - 1976. január TS., csütörtök elvész. Vészi Endre „Inkognitóban Budapesten” című té- véfilmje egy vidéki író-olvasó találkozóra kíséri el .hŐ6ét, az 50. éve felé járó sikeres írót Csák Gyula „Családi sírbolt” című tévéjátékának témája: egy korábban jól dolgozó té- eszelnök véletlenül fölfedezi, hogy családjának ősei nemesi címerrel dicsekedhettek. Az író a mai úrhatnáimságot. a továbbélő dzsentri szokásokat állítja pellengérre szatirikus-humoros formában. „Nyitott könyv” Fenákel Judit „Dokumentumok V. M.-ről” című riportregényét mutatja be a vidéken élő és küszködő festőművész sorsáról. Ugyancsak a Nyitott könyv sorozatban láthatjuk Krúdy Zsuzsa: Apám, Színd- bád című könyvét, amelyet számos dokumentum, megrázó vallomás, eddig ismeretlen, lapokban kallódó riport tesz különösen érdekessé. A nyitott könyv útikalauza ezúttal Karinthy Ferenc. tudja felfogni. Magam részéről egyáltalán nem csodálkozom, hogy őt a művelt társadalom történetéből népi a harmincéves háború, hanem a világ hét csodája érdekli. Abból is főieg Semiramis levegőben lógó kertje. Azt szeretné egyszer kinyomozni, hogy mi ez. A múltkor beküldi a Mandelt egy OTP-fiókba, hogy ad-e az áilam arra valutát, ha helyszíni szemlére vállalkozik a kert helyén. Az ötlet fogadtatásáról majd a Maridéi személyesen... A Kelemen ma is szövegel nekem valamit a világ hét csodájáról, Tuti, hogy beledilizik, mert szerinte* ő lesz az, aki tudományosan megmagyarázza az egészet. Pont ő. Mostanában erősen tanulmányozza a világ hét csodájának dokumentumait, amit ő saját ma'ga írt, de senkinek nem mutatja. Van köztünk néhány tehetség. Szóval, ebben a témában már akár az Akadémia tagja is lehetne, de a suliban nincs szerencséje. Soha nem azt kérdezik tőle. Kelemen beszéljen a Garibaldiról — mondja a tanár. Arról nem 6okat tudok, de egyszer már a világ hét csodájáról is fel lehetne tenni egy kérdést. Kelemen maga megbolondult, keresse fel gyorsan az iskolaorvost. Kérem én csak azt mondom, amit tudok. Mindig az jár a fejében. Én pedig állandóan az utcákat szeretném járni. Csak úgy. Az a legszebb. Van, Csipkekészítők Ötvös leszek, ha nagy leszek (Fotó: TASZSZ—MTI) Portré — „ muz"... Mi is az igazi hivatástudat, elhivatottság? A foglalkozás átlagon felüli ellátása, vagy valami más, a munkakörön kívül vállalt plusz- tevékenység tesz valakit elhivatottá ? A legjobb: a kettő összefonódása. Leukó József tanár, iskolaigazgató, kórusvezető, szakkörvezető esetében különösen az utolsó öt év hozta meg ezt az összekapcsolódást foglalkozása és társadalmi, népművelő munkája, érdeklődése és felkészültsége között. Az utóbbi 2—3 év pedig a sikerek mellett megérlelte a Szocialista kultúráért kitüntetést is. aki ezt mondja erre, ez közönséges csavargás, pedig ezt nagyon szépen is lehet csinálni. Az ember azért megy, hátha talál ott valamit, pedig nincs ott semmi, de mégis megy. Meglátja a semmit, aztán újra elindul, hátha most csak tévedett, de amit a legközelebb talál, ott, ahová ér; az az igazi, 'legint csak semmi. Hát ez az egész egy olyan kis filozófiai izé. Azt akartam bemagyarázni, hogy akárhogy is van, így cél nélkül nézelődni. az a legjobb. Szándékosan hagytam ki eddig a sulit, meg minden egyéb hozzá hasonlót, mert az nekem nem téma. írnak erről a felnőttek eleget. Meghagyom nekik a nevelést, meg a viselkedést. Ezzel szórakoznak. Én ugyan el tudnám mondani, mit kellene itt tenni, mégsem mondom el, nem veszem el a kenyerüket. Egyik este nem jelentem meg a parkban. Féltem, hogy balhé lesz az ügyből, a hivatalt mégis komolyan kell venni. Csak úgy, kilenc után szimatolok oda. Nem valami jó az idő, fúj a szél, a haverok ilyenkor bent kuksolnak a Ramazuri presszóban. Már akinek van stexe, hogy odajárjon. A gebines tulaj a Lakin- gert úrnak szólítja, velem pedig, mint titkárral, hivatalosan közli, hogy a tagokat hitelbe is kiszolgálja. Egy húszasig. (Folytatjuk) HOGYAN „ÉPÜL” EGY KÓRUS? — Korábban nem is végzett népművelői munkát? — Azt mondhatom, a művelődés sok területén ismerős lettem. 1957—58-ban népművelési felügyelő voltam, 10 évig a művelődési osztály gazdasági felügyelője. A Szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola élére 1970-ben kerültem. Intenzíven azóta foglalkozom zenével és ezen keresztül a népműveléssel. — Ami több próbálkozónak kudarcot hozott, önnek sikerült: kialakított egy szilárd felnőttkórust. Mi lehet a magyarázata annak, hogy immár harmadik éve, 50 taggal és egyre jobb színvonalon működik ez az együttes? — Kezdetben sokan voltak olyanok, akik csupán a munkahelyük ösztönzésére léptek be. (A fő fenntartó az ÁFÉSZ, de vannak dalosaink a Palóc Háziipari Szövetkezettől és más helyekről is.) Ma már igazán szeretik, és nemcsak azok járnak szorgalmasan, akiket eleve az éneklés utáni vágy hozott el közénk. — Vajon az is összetartó kapocs, hogy vannak közös programjaik? — Feltétlenül! Közösség, egymással lenni szerető emberek társasága lett a mi kórusunk. Voltunk már az Operában, hangversenyen is közös szervezésben. LESZ UTÁNPÓTLÁS! Szinte önkéntelenül is felvetődik a kérdés: az énekzene szakos igazgató iskolájában szeretik-e a gyerekek az éneklést, a zenét, milyen lehetőségük van zengi műveltség szerzésére, a muzsika megszerelésére? —• Iskolai kórus — nemcsak nálunk, a Mikszáth-iskolában és a gimnáziumban is van. Három csoportnak is vezetek furulyaszakkört, kettőt a művelődési központ keretén belül, egyet itt az iskolában. Zenehallgatásban gyakran van részük — épp az előbb is ez ügyben konzultáltam egy tanulóval, lemezeket keresett. Ök már részesültek a szólmi- zációs oktatásban. Hogy még jobban értsék és szeressék a zenét, ahhoz újra lehetőséget kellene teremteni a filharmónia ifjúsági koncertjeire, hivatalos, állami zeneiskolai oktatásra és a mostaninál aktívabb, tartalmasabb zenei életre. Szécsény valóban az egyik „mostohagyerek” ezen a téren. De talán nem sokáig: szerepel a tervek között egy 50 férőhelyes zeneiskolai fiók létrehozása, ami a helyi vezetők és pedagógusok régi álma. Ez alapot teremtene egy ifjúsági fúvószenekar életre hívásának is: a furulyaegyüttes ifjú tagjai már kottából olvasnak, szeretik nagyon a muzsikálást, a Balassagyarmati Állami Zeneiskolából kijáró tanárok pedig élére állhatnának, tapasztalatuk van e téren. TERVEK AZ ELŐRELÉPÉSHEZ — Térjünk vissza a vegyes ' karhoz! Milyen elképzelésekkel indultak az új évben’ — A legközelebbi tervünk szorosan összefügg az előző témával, Szécsény — idézőjelbe tehető — zenei életével. Szeretnénk elindítani valamit, hogy a tavaszfordulón megtartandó kórustalálkozókon, az ifjúsági kulturális bemutatókon kívül is beszélhessünk zenei programokról. Elképzelésünk: a jelenleg működő szécsényi ének-zenei amatőr együltesek részvételével hangversenyt adni a nagyközség lakosainak. Nagyon jó műsort, telt házat szeretnénk erre az estére... — A kórusnak milyen repertoárja van? — Klasszikus, romantikus műveket éneklünk leggyakrabban, de szerepel műsorainkban Bárdos, Ádám Jenő néhány népdalfeldolgozása is. A modernektől egy kicsit félnek: Kodály „Jeligé”-jével próbálkoztunk eddig. A kottát csak kevesen ismerik. Lassan, fokozatosan, Kodály módszerével szeretném majd megtanítani. Egyébként a tavaszi, hagyományossá váló kórustalálkozóra és az idei minősítőre készülünk — jó lenne előbbre rukkolni... Szécsényben a zenei hagyományok inkább a műzenéhez kötik az ízlést, helvi folklór sem őrződött meg. Üj hagyományokat kell tehát megalapozni, hogy a zene mindenkié legyen. Leukó József tevékenységével ezt szolgálja. Nemrs"i( k't:Vn'?'-j0e. hanem eddigi eredm; ei is mulatják: nem rosszu' K. G. HL •» I
