Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

A XXV. kongresszus elolt Egy nép axámadáaa Mi jelem*! azt a pezsgő, or­szágos párbeszédet, amely ezekben a hetekben és hóna­pokban a XXV. kongresszus előkészítésének jegyében a Szovjetunióban folyik? Ha két szóval kellene rá válaszolni, a legtalálóbb talán ez lenne: magabiztosság, derűlátás. Olyan időszakban, amikor a tőkésvilág még nem lábolt ki a háború utáni időszak leg­mélyebb válságából — ame­lyet a burzsoá közgazdászok és futurológusok nem láttak előre — a szovjet nép meg­alapozott, derűlátással néz a jövőbe. Olyan évekre te­kint előre, amelyek minden nehézség ellenére tervezhe­tők, sőt, amelyeknek egyes vonásai már ma is kitapint- hatóak. Nem túlozunk-e, amikor elő­re kiszámíthatónak, megter- vezhetőnek mondjuk a holna­pot? Feleljen sok száz he­lyett is egyetlen adat! A múlt évben befejeződött kilence­dik ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban 43 százalék­kal nőtt az ipari termelés. Pontosan ilyen fejlődési üte­met állapítottak meg az SZKP XXIV. kongresszusá­nak gazdaságfejlesztési irány­elvei. Minden ötéves terv nagy lépcsőfok, amely elválaszt­hatatlan a történelmi előz­ményektől. A tervszámok mögött — összességükben Lenin szavaival szólva a párt második programját teszik ki — meg kell látni a leglé­nyegesebb mutatókat. Pél­dául azt, hogy. a Szovjetunió — vállalva a szocialista kö­zösség védelmének fő terheit — a lezárult ötéves tervben egyszersmind , egyedülálló ütemben emelte életszínvona­lát. A szovjetország történe­tében nem volt még egy fél évtizedes periódus, amikor „borítékban” és „borítékon kí­vül” ennyit kapott volna a szovjet polgár, mint a leg­utóbbi tervidőszakban. Het­venötmillió személy reáljöve­delme emelkedett, 11 millióan költöztek új lakásba. A Szov­jetunióban ma már olyan kapacitású lakásépítő-ipar működik, amely évente több lakást épít, mint a Közös Piac valamennyi állama együttvé­ve! Az SZKP XXV. kongresz- szusa elé kerülő tizedik öt­éves terv biztos alapokra épít tehát: kézzelfogható eredményekre és valós lehe­tőségekre. Olyan hatalmas vállalkozás ez, amely a terv­gazdálkodásban rejlő lehető­ségek maximális kihasználá­sával az anyagi termelés min­den területén óriási változá­sokat irányoz elő. Az ipari és mezőgazdasági termelés növe­kedésének számai egészében és lebontva egyaránt impo­zánsak; az egy főre jutó reál- jövedelem 20—22 százalék­kal emelkedik. Nemzedékek áldozatos erőfeszítéseinek gyümölcse érik be ezzel 1980- ra. Nem csoda tehát, hogy a Szovjetunióban a szárnyaló tervek realitását senki sem kérdőjelezi meg. s a tervek teljesíthetőségének tudata határozza meg a kongresszus előtt azt az eszmecseréi, amelyben tízmilliók vesznek részt. Szándékkal írjuk, hogy ez a tudat meghatároz s nem behatárol, mert nem korlá­tozza a vitát, hanem új len­dületet ad neki. A területi pártértekezleteken, a taggyű­léseken az a megközelítési mód jellemző, hogy mit kell tennie az egyes embernek és a kollektívának, a tervek és előirányzatok legjobb minő­ségi végrehajtása céljából. Ezeken a fontos tanácskozá­sokon idézik is és — ami még fontosabb — alkalmazzák is Lenin szavait a fegyelemről, önfegyelemről, a szervezett­ség és rend fontosságáról, s arról, hogy az ezzel kapcso­latos normák a gépnél dolgo­zó munkástól a miniszterig mindenkire kötelezők, általá­nos érvényűek. Ezeknek az értekezleteknek nyilvános­ságra hozott anyagában két­féle értelemben is visszatérő motívum a hatékonyság. Ha­tékonyság abban az értelem­ben, hogy minduntalan össze­mérik a ráfordításokat — munkában, pénzben, fizikai és szellemi erőfeszítésekben — a végeredménnyel. S a hatékonyság olyan áttételes formában is, hogy a politikai tevékenység, a pártmunka próbaköve is az eredményes­ség: mennyire segítette azo­kat a konkrét tetteket és erő­feszítéseket, amelyekből a tel­jesítmény és a végeredmény „összeadódik”. Egy nép csinál számadást olyan demokratikus módon, ahogy ez csak fejlett szocia­lista körülmények közt lehet­séges. Számvetést a szigorú tények alapján, de a lelkese­dés erejével — s készülve az emberi haladás új magasla­tainak elérésére. Vajda Péter II szovjet a kormány nyilatkozata Közel-Keletről Angolából Dél-Áfrika nem akar kivonulni Az Egyesült Államok fővá- jövőben nem veszik majd ko­rosában cáfolják a hírt, hogy molyán figyelmeztetéseinket”. Dél-Afrika kivonná csapatait Állón ugyancsak aggodalmát Angolából. A Washington Post fejezte ki amiatt, hogy a pénteki száma szerint „leg- kongresszus nem támogatja a feljebb arra lehet számítani, nyugatbarát angolai mozgal- hogy bejelentik kivonulási maknak nyújtott amerikai szándékukat — anélkül, hogy segítséget. valóban mennének”. A két külügyminiszter tár­A Dél-afrikai Köztársaság gyalásai egyébként nem hoz- washingtoni nagykövetségé- tak teljes egyetértést. Kis- nek szóvivője megerősítette, singer megfogalmazása sze- hogy országának csapatai rint „az Egyesült Államok mindenképp ott maradnak a komolyan veszi majd Izrael eunenei vízi erőműnél, amely nézeteit, amikor kidolgozza a dél-afrikai rendszer igaz- saját taktikáját és stratégiáját” gáttá Namíbiának szolgáltat az ENSZ Biztonsági Tanácsá- aramot, s a határtól 20 kilo- nak jövő heti közel-keleti vi- méterre, angolai területen fék- tájára, amelyen Izrael nem szik. hajlandó részt venni. A New York Times szerint Állón kijelentette: a két Kissinger amerikai és Állón ország alapvető egyetértésre izraeli külügyminiszter wa- jutott abban, mire van szük- shingtoni eszmecseréin ugyan- ség a Közel-Keleten, csak előtérben állott az an- Washingtonban tartja ma- golai helyzet. Kissinger ar- gát a hír, hogy az Egyesült ról beszélt izraeli vendégé- Államok a BT vitájában adott nek: ha az amerikai kormány esetben nem zárkózna el (a kongresszus miatt) nem olyan új határozattól, amely tudja érvényre juttatni poli- valamilyen formában utal a tikáját Angolában, „mások a palesztinok jogaira. Csőn En-Iaf Semelésc A pekingi rádió pénteken Kínai Népköztársaság zászla- reggel hat órakor közölte el- ját. ső ízben Kína népével, hogy ^ Csou En-laj miniszterel- Sí,'10,3 miniszterelnök a nök ,emetésére alakult bizott- NKP KB alelnoke, a Politikai ^ pénteken bejelentette. Bizottság állandó bizo tsagá- . Kína szokásainak és nak tagja 18 eletéveben rak- protokoiireíorm .iának” szel- ban elhunyt. A radio hajnál iemében egyetlen külföldi óta szünet nélkül a minisz- küldöttséget, vagy személyisé- terelnök elhunylárol kiadott ggt sem hívnak meg az el- hivatalos nekrológot es a te- ^unyt gyászszertartására vagy metes előkészítésére alakult temetésére bizottság névsorát sugározza. T. . . . ‘ , ... Pekingi diplomáciái korok­időre ken eddig Miki Takeo japán és Szirimavo Bandaranaike Kínában egyébként országos ?!;? Lan'l'a^ miniszterelnök gyászt hirdettek ki. utiterve.ről tudtak es_ a leg­A-Kínai Kommunista Párt *°bl? x ‘te, * ^’képviselet Központi Bizottsága és a Ki- konkrét javaslatokat terjesz- nai Népköztársaság államta- del<5' nácsa pénteken bejelentette. Ennek a programnak a mo­notoniáját csak időről töri meg gyászzene. gáció küldésére. hogy január 15-én temetik el A kínaiak a bejelentéssel a Csou En.lajt a miniszterta- legmerevebben elzárkóztak nács csütörtökön elhunyt el- attól, hogy gyászukat nem- nökét. Előzőleg január 12-én, zetközi rendezvénnyé tegyék. 13-án és 14-én gyászszertar- s a tilalomba értendők az tásokat tartanak. A temetés úgynevezett .testvérpártok” napján az egész ország terű- a külföldi maois'á szerveze­teién félárbocra eresztik a tek képviselői is. 2 NÓGRÁD - 1976. január 10., szombat Provokációktól terhes légkör Portugáliában Két pokolgép robbant csü­törtökön' éjfél élőtt Lisszabon szívében, a Rossio téren, egy kávéházban. A terrorakció emberéletet nem követelt, de tetemes károk keletkeztek. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtóirodája közölte, hogy ja­nuár 8-án reggel egy ismeret­len telefonáló felhívta a kb-t, és tájékoztatta, hogy „Vörös Brigád” néven szervezet ala­kult azzal a céllal, hogy „agyonlője mindazokat az egy­kori fasiszta titkos rendőrö­ket, akiket a burzsoázia kien­ged börtönükből”. Felmerül a kérdés — írják a kp közleményében — va­jon rossz tréfáról van-e szó. ,vagy olyan provokációról, amelyhez kihasználják a por­tugál népnek azzal , kapcso­latos elégedetlenségét és ag­godalmát, hogy a hatóságok megbocsátanak a hírhedt PI- DE 1974. április 25. után le­tartóztatott ügvnőkéi nek. A PKP lisszaboni bizottsága pénteken közzétett nyilatko­zatában beszámolt arról, hogv magukat „népi hatalmi szer­veknek” nevező csoportok ja­nuár 16-ra tüntetést szervez­nek azzal a szándékkal, hogy megosszák a szakszervezetek és a lisszaboni ipari körzet üzemi bizottságai által 17-re tervezőit tömegmegmozdulást. Mint ismeretes, a 17-i akciót az áremelések és a bérbefa- gyasztás elleni tiltakozásul szervezik. Lisszaboni politikai megfi­gyelők megjegyzik: Portugá­liában az utóbbi napokban megsokszorozódtak azok a je­lenségek, amelyek arra utal­nak. hogy a jobboldal — a szélsőbaloldali, maoista cso­portok tevékenységére is épít­ve — a november 25-i kato nai akcióhoz hasonló elha­markodott ' lépésre igyekszik provokálni a munkásmozga­lomhoz tartozó erőket, hogv aztán leszámoljon velük. A jobboldal taktikája a társa­dalmi feszültség mesterséges szítása,, konfronlációs helyze­tek előidézésével. A TASZSZ hírügynökség pénteken ismertette a szovjet kormány nyilatkozatát a Kö­zel-Kelettel kapcsolatosan: „Az utóbbi időben mind­azok figyelmét, akik törődnek a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításával. a nemzetközi enyhülés elmélyí­tésével, ismét az egyik legbo­nyolultabb éö legveszé'ves,,b’"' konfliktus — a közel-keleti konfliktus — rendezésének kérdése vonja magára. Ez azzal magyarázható, hogy Közel-Kelettel és a térséggel kapcsolatos események ala­kulása nagy veszélyekkel ter­hes Egyfelől most kedvezőbb feltételek alakulnak ki a mindent átfogó politikai ren­dezés megteremtésére a Kö­zel-Keleten. Amint ezt a töb­bi között az ENSZ közgyűlé­sének a közelmúltban folyta­tott e kérdéssel kapcsolatot vitája is bizonyította, jelen­tős mértékben bővült és erő­södött azok tábora, akik meg­értik a közel-keleti konflik­tus lényegét, a probléma ren­dezésének útját éá eszközeit. Az államok túlnyomó többsé­ge most már abból indul ki, hogy az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében három egymással szervesen összefüggő alapvető problé­ma megoldására van szükség. Ki kell vonni az izraeli csapatokat valamennyi 1967- ben megszállt arab területről, biztosítani kell Palesztina arab népének törvényes jo­gait, beleértve a saját álla­miság létrehozására való el­idegeníthetetlen jogot; ga­rantálni kell a Közel-Kelet valamennyi államainak biz­tonságát, és jogukat a függet­len létre és fejlődésre. Különösen fontos az, hogy egyre erősödik a felismerés: a palesztin problémát a kö­zel-keleti rendezés keretében kell megoldani. Ez a felis­merés világosan tükröződött az ENSZ közgyűlésének leg­utóbbi határozataiban, ame­lyekben egyértelműen ki­mondták. hogy Palesztina arab népe a közel-keleti rendezés egyik fő részvevője, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet pedig e nép törvényes képvi­selője. A PFSZ részvétele a rendezés valamennyi vonatko­zásának vizsgálatában most már nemcsak a közgyűlés, hanem a Biztonsági Tanács gyakorlatában is megerősítés1, nyert, amikor a palesztinaiak külön meghívást kaptak, hogy részt vegyenek a testületek munkájában. Széles körű támogatással ren­delkezik az a javaslat, amely a közel-keleti konfliktus ren­dezésére speciálisan létreho­zott nemzetközi mechanizmus — a genfi közel-keleti béke- konferencia munkájának fel­újítására irányul. Az államok túlnyomó többsége szilárdan tartja magát ahhoz, hogy a genfi konferencia munkáiéban kezdettől fogva és egyenlő jo­gokkal részt kell vennie vala­mennyi közvetlenül érdekelt félnek. beleértve a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezetet Másfelől Izrael vezető körei továbbra is makacsul szem­behelyezkednek minden reális haladással, a rendezés útján. Nem akarják visszaadni az el­foglalt területeket tövéuyes tulajdonosaiknak, nem hajlan­dók elismerni Palesztina arab népének törvényes nemzeti jogait. Az izraeli hatóságok elűzik az arab lakosságot ősi földjé­ről és ott tüntetőén új telepü­léseket létesítenek. Fegyveres izraeli támadás célpontja lett Libanon területe. Ebben az országban véget nem érnek a fegyveres összetűzések, s azokat ielentős mértékben kí­vülről ösztönzik azok az erők, amelyek arra törekszenek, hogy fenntartsák a feszültsé­get a Közel-Keleten. Az átfogó politikai rende­zést gátolja továbbra is né- hgnv állam, amely már régóta pártfogolja Izrael agresszív politikáját. Ezek az. államok, az eddigiekhez hasonlóan sze­retnék elérni, hogy Közel-Ke­lettel kapcsolatos genfi béke­konferencia megkerülésével jöjjön létre olyan részleges megállapodás, amely figyel­men kívül hagyja a rendezés kulcskérdéseit. Az említett ál­lamok keresik a gyengébb láncszemeket az arab országok soraiban, az a céljuk. ho«v fellazítsák, s a saját „ befo­lyásuk- és ellenőrzésük .alá von iák or arab áramokat. Ez kockázatos és kilátás­talan politika. Nem vezethet a rendezéshez és a tartós béke megteremtéséhez a Kö- zel-ÍCélefén. Áz' 'eredmény ki­zárólag a helyzet további éle­ződése, az újabb katonai rob­banások veszélyének fokozó­dása lehet ebben a térség­ben. E politika hívei meg­érthetnék már végre, hogy mindez csak fokozza az arab országok, az arab népek el­tökéltségét, hogy szilárdítsák soraik egységét és védelmi képességüket. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a közeli napokban fog­lalkozik a közel-keleti hely­zet kérdésével. Ha a Biz­tonsági Tanács minden tag­ja, de különösen az állan­dó tagok politikai felelősség­ről tesznek bizonyságot, és valóban érdekeltek lesznek abban, hogy a Közel-Keleten véget vessenek a veszélyes helyzetnek, s biztosítsák a béke és a biztonság feltéte­leit e térség minden álla­mának, akkor a Biztonsági Tanács lényegesen hozzájá­rulhat az események pozitív alakításához. A Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti helyzet kérdése vitájában — a szovjet kor­mány véleménye szerint — egyrészt az 1967-es és az 1973-as háborúk után ho­zott megfelelő határozatai­ra kell támaszkodni, más­részt teljességében szem előtt kell tartania az ENSZ- közgvűiésnek az adott kér­déssel közvetlenül kapcsolat­ban álló határozatait. A közel-keleti helyzet kér-' désével kapcsolatos vitának főleg azt kell éredménveznie, hogy létrejönnek a szüksé­ges feltételek a genfi konfe­rencia felújításához és ha­tékony munkájához. Az arab országok. széles körű nemzetközi támogatás­sal, készek arra. hogy ész­szerű alánon rendezzék a közel-keleti helyzetet. Ezt az álláspontot megfelelően ér­tékelni kell. Az araboknak joguk van elvárni, hogy a másik fél is megfelelő rea­litásokról tesz tanúságot, A jelenlegi közel-keleti helyzet sürgetően megköve­teli azon erők aktivitásának további fokozását, amelyek valóban síkraszállnak amel­lett, hogy a térség népei megleljék a békét és a hol­nap biztonságát. A Szovjetunió politikája á közel-keleti rendezés kérdé­sében jól' ismert. Ez a poli­tika továbbra is elvi és konstruktív. A' SzhVjetimió,“ támogatva a törvényes jo­gaikat védelmező arab or­szágok és népek igazságos ügyét, minden tőle telhetőt el­követ, így a Biztonsági Ta­nácsban is, hogy előmozdítsa a Közel-Keleten a mielőbbi átfogó politikai rendezés el­érését. (TASZSZ) Laoszi helyzefkép A laoszi nemzeti rádió köz­lése szerint az utóbbi na- i pókban az ország déli ré­szén összetűzések volta k a I laoszi népi felszabadító had­sereg (Patet Lao) egységei és a reakciós erők között. Az el­lenfél kilenc katonáját meg­ölték, többet foglyul ejtettek. Egy pénteken közzétett bel­ügyminiszteri rendelettel a laoszi kormány felszólította a laoszi—amerikai társaságot, hogy zárja be iskoláit és szün­tesse be tevékenységét az or­szág területén. A társaság Luang Prabang-i iskoláját még az elmúlt év májusában be­zárták. Elhunyt ! lantos Giörjív Ilámos György Kossuth- és József Attila-díjas író, kri­tikus, a Filmvilág főszerkesz­tője életének 66. évében, hosz- szú betecség után elhunyt. Te­metéséről később intézked­nek. Spanyolország. Láthatáron a szabadságjogok helyreállítása A madridi rohamrendőrség pénteken délelőtt kordont vont a közlekedési szakszer­vezet székhaza köré, hogy megakadályozza a sztrájkoló metróalkalmaaottak , és a ve­lük szolidaritást vállaló többi dolgozót az épület elfoglalásá­ban. A rendőrségi akcióra vá­laszként a ■ sztrájkolok Morta- laz munkásnegyedben meg- szálták a Miasszonyunk-temp- iomot. s elhatározták, hogy itt várják be a szakszervezeti vezetők tárgyalásainak ered­ményét. A rendőrök a temp­lom körül is biztosítógyűrűt ■vontak. Pénteken délelőtt több szo­lidaritási megmozdulás zaj­lott le Madridban. A vároá egyik kerületében ötszáz mun­kás vonult fel tüntető menet­ben, hogy támogatásáról biz­tosítsa a metró dolgozóit, a rohamrendőrség megérkezése előtt azonban incidens nélkül szétoszlottak. Az ITT madri­di leányvállalatának 500 mű­szaki alkalmazottját pénteken délelőtt szintén a biztonsági erők távolították el a fémmun­kások szakszervezetének szék­hazából, mert szolidaritásuk jeleként megszállták az épü­letet. A fémmunkás-szakszer­vezet székhazához ezután ren­dőrkordont vezénveltek ki a tüntetők távoltartására. A sztrájkhullám következ­tében kialakult helyzet megvi­tatására a déli órákban ösz­szeült a spanyol miniszterta­nács. A kabinet ülésén, ame­lyen Arias Navarro kormány­fő elnökölt, megvitatták a metrósztrájk következmé­nyeit, a különböző tartómé? nyokban tapasztalt szociális elégedetlenség okait, s több magas rangú állami hivatalnok kinevezéséről döntöttek. A spanyolországi ellenzéket tömörítő két nagy politikai csoportosulás — Demokrati­kus Platform, és a kommunis­ták által is támogatott Spa­nyolországi Demokratikus Tanács — a közeljövőben va­lószínűleg egyesül — jelen­tette ki Marcelino Camacho a spanyol munkásbizottságok vezetője Párizsban adott nyi­latkozatában. Camacho, a hét elején ér­kezett a francia fővárosba, hogy találkozzék francia szak­szervezeti vezetőkkel. Nyi­latkozatában elmondta, hogy a madridi kormány jelenleg „hátvédharcot” folytat a kom­munisták ellen, mert elejét akarja venni, hogy a spanyol kommunisták is részt vegye­nek egy esetleges demokrati­zálási folyamatban. Camacho hagoztatta, hogy a spanyolok nem fogják támogatni ezt a törekvést, yégül annak a vé­leményének adott hangot, hogy Arias Navarro kormánya már nem halogathatja sokáig a polgári szabadságjogok helyreállítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom