Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Kef lektor fény boti az V, ölére* terv '4 ) Munkahely' demokrácia A beruházásokról Útépítő munkások önmagukról A középtávú terv egyik legfontosabb fejezete a beru­házási terv. Ez teljesen érthe­tő, hiszen ebben a fejezetben fogalmazzák meg és érvénye­sítik konkrétan a beruházási politikát. Az ötéves tervekbe foglalt beruházási politika befolyásol­ja az adott tervidőszak ter­melési célkitűzéseinek megva­lósítását, mert az első évek­ben megkezdett beruházások egy része a tervidőszak vé­gén már üzembe lép. Döntő hatással van a következő öt­éves periódusra is. mert a beruházások jelentős része a jövő fejlesztését szolgálja. Az új létesítmények jövőbeni ki­hatása többirányú. Azon túl, hogy lehetővé teszi a termelés kiterjesztését. talán egyik legfontosabb hatása a jöven­dő megalapozása szempontjá­ból mégis az, hogy — ha kellő körültekintés és meg­fontoltság érvényesült — az lii állóalanok a meglevőnél fejlettebb technikát, gazda­ságosabb termelési eljárást kéoviselnek. Ezért az új ob­jektumok létesítésénél, külö­nösen a termelőberendezé­seknél mindig a korszerű és gazdaságos műszaki megol­dásokra kell törekednünk. A beruházási politika kia­lakításának fontos feltétele a megvalósítás reális lehetősé­geinek mérlegelése. Ehhez is több ténvező össz»hóngolása és a sokirányú kölcsönhatá­sok együttes értékelése szük­séges. Egyik legfontosabb jé- nvező az építési kapacitás felmé-ése. továbbá annak m°gá11nr)ítása. hogy a beru­házások géosTükségl et-m ek mekkora hánvada b;ztosítha- tó belföldi termelésből, illet­ve irrmortból. A beruházások ágazati összetételének aránva mezváifozítaHa az anyagi- műszaki összetételt. Ha pél­dául növekszik a nem ter­melő beruházások aránya — iskolák, lakóházak — akkor azonos értékű beruházás meg­valósításához több építkezés szükséges. Mindezeknek fon­tos a szerepük a beruházási ütem meghatározásában, és ezért nem hanyagolható el a gondos mérlegelés. A túlzott beruházási ütem ugyanis — amely a tervezés, a műszaki előkészítés és a kivitelezés lehetőségeit meghaladja — szétforgácsolja az erőket és ilyen esetben a „nagyobb” be­ruházási keretet nem segíti, hanem akadályozza a tény­leges fejlesztést. A beruházási célok megha­tározásakor az előző időszak taoasztalatait. eredményeit és hiányosságait is figyelembe kell venni. Mint ismeretes, az előző időszak elemzése, a gaz­dasági életben érvényesülő kedvező jelenségek és helyen­ként mutatkozó ellenható té­nyezők felderítése — a terve­zőmunka szerves része. Az öt­éves terv legnagyobb jelentő­sége talán mégis a beruházá­si oolitika kialakításában ke­reshető. ötödik ötéves tervünk be­ruházási politikája figyelem­be vette, hogy az utóbbi évek beruházási gyakorlatában és tervezésében eredményeket értünk el a fejlesztési célok kijelölése, a beruházások ága­zatok közötti elosztása, belső arányainak kialakítása és a kivitelezés tekintetében. Ugyanakkor a kedvező ered­mények mögött fel kell is­merni azokat a feszültsége­ket és problémákat is. ame- lvek a további sikeres előre­haladás érdekében megoldás­ra várnak. Az ötödik ötéves terv az elért eredmények továbbfej­lesztését, a hátráltató ténye­Ujabb kétezer köbméteres tárolótartállyal bővül idén a Málravidéki Hőerőmű salgótarjáni telepe. Ezzel másfélsze­resére nő a tárolható pakura mennyisége. Az erőmű egy­hónapi készletét biztosítja a tárolótelep. A szerkezeti át­adás már megtörtént, jelenleg a festési és szigetelési mun­kák folynak. A tartály feltöltését a nyári fűtési holtidény­ben kezdik el. így a téli csúcsfogyasztásra kevesebb tüze­lőanyag-szállítási gondja lesz az erőműnek. Adatok a munkásfiatalokról Hozzávetőleg 950—970 ezer munkásfiatal él hazánkban. A munkásosztály csaknem egy­millió fős utánpótlása fele­részt az iparbart- dolgozik. A szövetkezeti iparban foglal­koztatott fiatalok létszámát 80 000-re, a hírközlés és a szállítás területén tevékenyke­dőkét pedig 88 000-re becsülik. Ezeket a számokat kiegészíti mintegy 220 000 szakmunkás- tanuló, akik diákok ugyan, de egyben termelő munkások is. Az adatok-vt a szakmunkás­sá válás folyamatával, társa­dalmi és pedagógiai összefüg­géseivel foglalkozó . kutatás összesítette. A felmérés sze­rint a munkásfiatalok 5 szá­zaléka ..népszerű'’ szakmá.U20 százalékuk úgynevezett „nép­szerűtlen” szakmát folytat. A szolgáltatási ágazatban a munkásfiatalok 5 százaléka dolgozik. Ami az iskolai vég­zettséget illeti, a magasabban kvalifikált fiatal Ipari szak­munkások 31 százaléka. a szolgáltatóágazatban foglal­koztatott ifjúmunkások egy­negyede érettségizett. A tapasztalatok szerint ha­zánkban a munkásság után­pótlása nagyrészt a tősgyöke­res munkáscsaládokból szár­mazik. Ezt tükrözik az orszá­gos reprezentatív vizsgálat adatai is. A több mint 1300 megkér­dezett munkásfiatal közül csupán 135-nek volt szellemi dolgozó az apja. zők megszűntetését, vagyis a beruházási politika követke­zetesebb végrehajtását tűzi ki célul. Az ötéves tervtör­vény a nemzeti jövedelem tervezett növekedésére alapoz­va 850—870 milliárd forint beruházási összeget ír elő. A beruházás, öt évre együttesen összehasonlítható árakon szá­mítva 25—26 százalékkal ha­ladja meg a negyedik ötéves tervben elért színvonalat. Beruházási erőforrásainkat mindenekelőtt a megkezdett létesítmények mielőbbi befe­jezésére és a tervidőszak el­ső felében induló nagyberu­házásokra összpontosítjuk. *Az új beruházásokat a népgazda­ság szükségletei alapján az eddiginél szigorúbban rag.so- rolják. Növekszik a versenyké­pes exportot szolgáló, a gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. Gazdaságpolitikánk követ­kezetes érvényesítésnyomán jelentősen nő az ötödik ötéves terv során az energetikai és lakásépítési beruházások ará­nya. Összességében a bányá­szat, a villamosenergia-ioar és a lakáséuítés beruházásai — az összberuházáson belül — a korábbi tervidőszak 21 százalékos növekedési szintié­ről 26 százalékra emelkedik. A népgazdaság többi területén 12—14 százalékkal nő a be­ruházások volumene. A gaz­dasági egyensúly javítása, a termelési szerkezet további korszerűsítése érdekében a korábbiaknál több támogatást kainak a tőkésexportoi- nö­velő. az importot mérséklő, gvorsar. kivitelezhető és meg­térülő rekonstrukciós jellegű beruházások. Karvalics László Következik: Nemzetközt gazdasági kapcsalataink. Ijuhb bányamező A Borsodi Szénbányák lyu­kúi bányaüzemében azt a széntelepet, ahol most termel­nek, jövőre lefejtik. Az ötö­dik ötéves terv termelési elő­irányzatának teljesítésére már korábban újabb bányamező előkészítését kezdték meg. Kérges tenyerű útépítő­munkások, gépkocsivezetők és különböző útépítő gépek szak­avatott kezelői gyűltek össze Galgagután, a közművelési otthonban, hogy termelési ta­nácskozáson elkészítsék az 1975. év számvetését, vala­mint az 1976-os új, nagyobb feladatok tükrében megjelöl­jék az önmaguk javát és a közösség érdekeit szolgáló tennivalóikat. Ehhez adott jó alapot Papp Tamásnak,- a Nógrád megyei Közúti Igazgatóság balassa­gyarmati üzemmérnökség ve­zetőjének sok területet érin­tő beszámolója. Dinamikusan fejlődött Az igazgatóság életében az elmúlt tervciklusban olyan dinamikus fejlődés követke­zett be, amely örökké emlé­kezetes marad a dolgozók és a megyében utazó-közlekedő emberek számára. Míg a ko­rábbi ötéves tervekben mun­kájukat jobbára csak a ká­tyúzás fémjelezte, és sok kri­tika érte házuk táját, addig a negyedik ötéves tervben az új technológiák alkalma­zása került előtérbe. Ennek során korszerűsítették az uta­kat, aszfaltszőnyeget terítet­tek a megviseltek tetejére, utakat szélesítettek. Ennek megfelelően alakult az igazga­tóság gépállománya, munka- és üzemszervezése, valamint a gépeket mozgató, utakat építő munkások cselekvő­készsége. A balassagyarmati 2-es üzemmérnökség dolgozói el­múlt évi tervüket 105 száza­lékra teljesítették, 98 száza­lékos költségfelhasználás mel­lett. Az árokásási, hídfenn­tartási tervüket kivéve, vala­mennyi feladatukat túlszár­nyalták. Önelégeltségre azon­ban nincs ok — hangsúlyoz­ta a többi között Papp Ta­más, mert a munkaidő ^szá­zaléka ment veszendőbe, Két brigád nem teljesítette a mi­nőségi előírásokat. Laza a munkafegyelem, amit a ki­adott hét fegyelmi is jól tük­röz. Ebből 6 jogtalan igény- bevétel miatt született meg. A hét üzemi baleset pedig arra figyelmeztet, hogy a mu­lasztók a testi épségük meg­védésére utaló baráti szót, ne tekintsék okvetetienkedés- nek, nagyképűségnek, tevé­kenységük akadályozásának, hanem a súlyosabb baleset megelőzésének. Ezek után hogyan látják a munkások saját, munkatár­saik és a vezetők feladatait az új esztendőben? Ésszerűbben, fegyelmezettebben A téli forgalom zökkenő- mentes biztonságát szolgálja a felállított 3000 hófogó. Ál­landóan munkára készek a sószóró gépek. Teljes erővel folyik az idei útépítő munká­hoz 'szükséges anyag kiszál­lítása. Az üzemmérnökség dolgo­zóira 1976-ban nagyobbrészt útszélesítési munkák hárul­nak. Csak akkor tudják jól és " Zökkenőmentesen elvé­gezni, ha több kocsit kapnak a Volántól, ha a nógrádköves- di kőbányászok teljesítik a szerződésben vállalt kötele­zettségüket — hangsúlyozta Várszegi János szállítási elő­adó. Bajnóczi János szocialis­ta brigádvezető elmondta, hogy az új munkaszervezés, illetve a géplánc alkalmazása ered­ményesebbé tette a munkát. Űjabb sikereket csak akkor várhatunk, ha a depókat meg­felelő időben és helyre teszik. Ez feltétele a minőségi mun­kának is. Fontos, hogy a meg­adott építési területen időben ott legyenek a gépek. Szerinte a munkához szükséges mun­kaerőt mindig a legközelebb eső lakóhelyről kell biztosíta­ni. A művezetőnek rugal­masabbnak kell lenni, ha a kiadott terv nem egyezik a .valósággal. Marcsók Ferenc út- őr az útrongálók káros tevé­kenységét bizonyította, mond­ván: felelősségre vonáskor újabb , haragosokat szerzünk magunknak. Csernyi Miklós gépkocsivezető a kihaszná­latlanul levő bitumentároló felhasználósát javasolta. Kür- tössy Aladár útellenőrző gép­kocsivezető társai segítségét kérte a táblák kihelyezésé­nél és annak megvédésénél. Sági László gépkocsivezető ké­zi alkatrészraktár létesítését javasolta, hogy ne kelljen Sal­gótarjánba szaladni a gyor­san kopó alkatrészekért. Bí­rálta a központi javítómű­helyben dolgozók tevékeny­ségét, mert nem javítják ki rendesen a gépkocsikat! Filcsik Sándor, a gépcso­port vezetője a fegyelem meg­szilárdításának szükségessé­gét, a bizonylati fegyelem be­tartását szorgalmazta, a bal­esetek csökkentése mellett. Kristóf László művezető a forgalom biztonságát előse­gítő táblák kihelyezésével kapcsolatos gondokat; az osz­lopok tisztán tartását, a bur­kolati jelek késői festését tet­te szóvá. Herczeg József se­gédmunkás az ésszerű mun­kaszervezést igényelte. Az igazgatóság szakszervezeti bi­zottságának titkára a megnö­vekedett követelményekkel kapcsolatban az oktatásról, az üzemi demokrácia tartalmá­nak javulásáról, a szocialis­ta munkaversenyről szólt. A kötetlen, alkotó eszme­cserén részt vett Tirfimer Zol­tán, az igazgatóság főmérnö­ke. Válaszában utalt arra, hogy az ötödik ötéves tervben éyről évre nagyobb feladato­kat kell megoldani. Az út­építéssel kapcsolatos mun­kákra a negyedik ötéves terv­ben felhasznált 670 millió fo­rinttal szemben az V. ötéves tervben 900 millió forint jut. Ez egyúttal jelenti, hogy a terv­ciklus végére megyénkben nem lehet kátyús út! Megvalósí­tásához szükséges, hogy a ve­zetők, és a dolgozók a meg­lévő tartalékokat jól haszno­sítsák, több és főleg jobb munkát végezzenek. Utalt ar­ra, hogy a jobb kőeliátás ér­dekében tsz-ekkel tárgyal az igazgatóság. Bejelentette, hogy az útépítési tervet a valóság­nak megfelelően szabad mó­dosítani. Szólt' arról is. hogy az eredmények elérésében döntő szgrepe van a gépkocsi-1 vezetőknek. Jó lenne, ha ők is i szocialista címért küzdő brigádot alakítanának. Egyet akarva A , munkahelyi demokrá­ciának ez a fóruma a köl­csönös tenniakarás jegyében alakította ki a fejlődést biz­tosító. közös tennivalókat. A felszólalók bírálták mindazt, ami hátráltatja a további ha­ladást, elismerték mindazo­kat az eredményeket, amire építve kénesek az újabb nagy célokat sikerrel megvalósíta­ni. V. K. Magunkkal, másokkal Milyen kevésszer gondol­juk végig, hogy az embereket szolgáló felfedezések, talál­mányok soha nem születnek egyik napról a másikra. Az egymásra hulló napok, évek hangyaszorgalmú munkáján, apró sikereken, a kudarcok utáni makacs újrakezdésen araszolnak előre, nőnek iga­zán nagy alkotásokká. S hogy vannak emberek, akik soha nem fáradnak önmagukkal, másokkal küzdeni... X — Mit mondjak? Talán egy esztendeje lehet, hogy a cu­korrépán töröm a fejem. Szá- mítgatom, hogyan lehetne ha­zai termelésből biztosítani az ország cukorszükségletét... Gömöri Henrik valamikor fúagronórnusa volt Nógrád megyének. Lassan húsz esz­tendeje annak is, hogy nyug­díjba vonult. Szíve elfáradt, lábai elnehezedtek a fél év­századnyi munkában. De nem így a gondolatai! Azok, éveit meghaladó fürgeséggel fut­nak most is előre. — Tanultam, olvastam sok­sok éven át, gyűjtögetem a magam és mások tapasztala­tait. így lett bennem egyre erősebb a felismerés, hogy a kisebbre nőtt cukorrépa „éde­sebb” nagyra nőtt társánál. Okfejtése egyszerű. Világos volt. Ha a hagyományos tá­volság helyett sűrűbben — Ikersorokba — veti, talán va­lamivel közelebb kerül a meg­oldáshoz. Az ikersoros vetés­nél minden répalövet másik küzdeni... három fog közre. Kisebb a te- nyészterület, kevesebb a táp­anyag, a napfény, s így csök­ken a répa növekedési eré- lye. X Mindez azonban hipotézis maradt egészen addig, amíg a gyakorlat nem szolgálta­tott bizonyságot. Nem is ne­heztelt azokra a szakemberek­re, akik a szavakkal ugya'n r.cm fukarkodtak, ám a bizo­nyítás nehéz hónapjai alatt sorra elálltak mellőle. Végül is a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet vezetői vállalták a kockázatot. Ha késön is, csak földbe került a répa a kísérleti parcellán, és úgy. ahogy elvégezték a nö­vényápolást. Megszámolni sem egyszerű vállalkozás, hányszor járt lenn ezalatt a szövetkezetben Gömöri Hen­rik. Tanácsokat adott, útmu­tatást a munkához. S ami­kor elérkezett az ősz, a répa­szedés, a szállítás ideje, alig­ha várta valaki nálánál job­ban a laboratóriumi vizsgá­latok eredményét. A kísér­leti parcellán két-három szá­zalékkal magasabb — tizen­négy és fél százaléknyi — volt a répa cukortartalma^ mint az ellenőrzésre kijelölt területen. X Sokan és sokféleképpen pró­bálkoznak mostanában a cu­korrépa „édesítősévei”. A ter­mőterület növelése aligha linz több cukrot. Marad tehát a ré­pa cukortartalmának dúsítá­sa. A tizenegy és fél százalék, ahol most tartunk, még sok cukor lehetőségét rejti. Fent Lajossal, a szurdok- püspöki termelőszövetkezet elnökével váltottunk szót. — Ezek szerint tovább kí­sérleteznek? — Nem tudom, mi lesz a répakísérlet sorsa. Minden­esetre mi továbbra is segí- tünfc, ha erre szükség lesz. Bá r... megmondom úgy, ahogy van, az ötlet jó, de én magam nem ebben látom a megoldást. A kézi erő egyre kevesebb a termelőszövetke­zetekben. Az ikersorok gépi megmunkálása pedig szinte lehetetlen vállalkozás. Átala­kítani a répatermesztés meg­lévő gépeit? Aligha van erre lehetőség. X — Látom én azt magam is, hogy ez még nem kész ered­mény . .. De talán arra jó, hogy újabb kutatások kiin­dulópontja legyen — magya­rázta tárgyilagosan Gömöri Henrik. Gödöllőről, a répakutatás fellegvárából is hasonló üze­net érkezett. Dr. Kovács Já­nos és dr. Kónya Kálmán egyetemi adjunktusok, ismert kutatók többek között eze­ket írták: „Hazai viszonyaink között minden olyan javaslat, amely­nek célja a cukorrépa cukor- tartalmának növelése a leg­nagyobb figyelmet érdemli... A Gömöri Henrik által felve­tett javaslat tehát vélemé­nyűnk szerint is figyelemre méltó, érdemes a kísérleti munkára... A vizsgálatokat részünkről is figyelemmel kí­vánjuk kísérni és szeretnénk megismerni az eredménye­ket . .. Arra is gondoltunk — amennyiben lehetséges —, hogy a témát diplomáiérvnek is kiadjuk .. X Mi lesz a kísérlet további sorsa? Hajczinger György, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondotta: — A kísérlet nem volt eredménytelen. Alkalmazha­tó eredménynek azonban csak az tekinthető, amely kiállta a nagyüzemi termesztés pró­báját ... Még januárban mó­dot találunk arra, hogy Gö­döllőn részletesen megbe­széljük a további nagyüzemi kísérletek lehetőségeit. A nyugdíj mellé havi öt­százat keres a földhivatal­nál. A szerzés vágya nemigen hajtotta, soha. Ketten van­nak, szépen élnek. — Egy régi történet jutott az eszembe, amikor az imént kérdezte tőlem, hogy miért csinálom mindezt — mondta elgondolkodva Gömöri Hen­rik. — Még föagronómus vol­tam, amikor kaptunk a me­gyébe négy t'agon műtrágyát. Ma egy nagyobb szövetkezet nem elégszik meg ennyivel! Nekünk meg akkor valóság­gal házalnunk kellett, hogy a szövetkezeti elnökök, fö- agronómusok kiszórják a föl­dekre. Hol van már az az idő? Ak­koriban nagy szó volt, ha a búza nyolc-tíz mázsás ter­mést hozott. Most meg a sa­nyarúbb földeken is meghoz­za hektáronként a huszonöt- harminc mázsát. Vinczc Islvánnc | NÓGRÁD - 1976. január 10., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom