Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
A párt oktat ás januári progt'am fa A közel egyhónapos szünet után januárban két-két téma feldolgozásával folytatódik a pártoktatás a tömeg- propaganda-tanfolyamokon. Az év végi számvetés után most az 1976. évi feladatok megvalósítására, az ötödik ötéves tervre a zökkenőmentes átmenetre összpontosul a figyelőm. A következő foglalkozások ezért jó alkalmat teremtenek arra, hogy a pártoktatás résztvevői átgondolják feladataikat, növeljék aktivitásukat, kezdeményezőkészségü- kct. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM FEJLŐDÉSÉNEK KÉRDÉSEI Január 6—10.: A szocializmus anyagi-technikai bázisa. Á termelőerők fejlesztése a szocializmusban. Január 19—24.: A szocialista gazdaság tervszerű, ‘kiegyensúlyozott fejlesztésének követelménye. A megyei pár£- értekezlet anyagából: a gazdaság és az életszínvonal fei- lődése. ÜJ PARTTAGOK TANFOLYAMA Január 6—10.: A pártalapszervezetek és működésük elvei. Január 19—24.: Az állami és tömegszervezetek párt- trányítása. ELŐADÁSOK a magyar forradalmi munkás- mozgalom TÖRTÉNETÉBŐL Január 6—10.: A párt harca a népfrontpolitikáért, a fasizmus ellen. Január 19—24.: Az ország felszabadulása. A munkáshatalom megteremtése. GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK „IPARI TAGOZAT’ Január 6—10.: Az V. ötéves terv fő célkitűzései. .Január 19—24.: Az ipar fejlesztésének fő feladatai. GAZDASÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK „MEZŐGAZDA- SAGI TAGOZAT” Január 6—10.: Az V. ötéves terv fő célkitűzései. Január 19—24.: A mezőgazdaság fejlesztésének fő feladatai. TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMI ÉLET KÉRDÉSEI Január 6—10.: A pártélet fejlesztésének feladatai a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. Január 19—24.: Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése. Az állami munka pártirányítása. A PÁRTIRANYItAS ÉS A PÁRTÉLET KÉRDÉSEI Január 6—10.: A pártalapszervezetek vezető testületéi tevékenységének alapelvei. Január 19—24.: A párthatározatok előkészítése, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése VILÁGNÉZETI ÉS ETIKAI KÉRDÉSEK Január 6—10.: Szocialista hazafiság és internacionalizmus. Január 19—24.: Munkaerkölcs a szocialista társadalomban. KULTURÁLIS KÉRDÉSEK Január 6—10.: A művészetek szerepe a tömegek kul- túráltságának fejlesztésében. Január 19—24.: Közoktatásunk: a társadalmi-politikai NEMZETKÖZI POLITIKAI KÉRDÉSEK Január 6—10.: A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése. Az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának megvalósulása. Január 19—24.: A Varsói Szerződés államai külpolitikai és katonai együttműködésének elméleti és politikai kérdései. A foglalkozások pontos idejét és helyét az oktatást szervező alapszervezetek közük. AJÁNLOTT CIKKEK: _ Övári Miklós: Ideológiai helyzetünk és feladataink (Társadalmi Szemle, 1975/12. sz.) Gyenes András: Az MSZMP XI. kongresszusa és a nemzetközi kérdések. (Társadalmi Szemle, 1975/12. sz.) Dr. Kiss Arthúr: A szocialista állam fejlesztése. (Pártélet, 1975 T2. sz.) A magyar népgazdaság ötödik ötéves terve. (A NÉP- SZABADSÁG 1975. december 21-i számának melléklete.) MSZMP Nógrád megyei Bizottság propaganda- és művelődési osztálya Irányelvek az üzemegészségügyről A fővárosi, s a megyei tanácsoknak intézkedési tervet kell kidolgozniuk az üzemi orvosi hálózat továbbfejlesztésére — döntött decemberi ülésén a Minisztertanács. Az egészségügyi miniszter a tervek elkészítéséhez most irányelveket adott ki. Az Egészségügyi Közlönyben megjelent irányelvek leszögezik: az üzemi orvosi hálózat fejlesztése során a nagyüzemek, a munkásnőket nagyobb számban foglalkoztató vállalatok üzemegészségügyi szolgálatának jobbítását kell előtérbe helyezni. Csökkenteni kell az üres üzemorvosi állások számát, s a feladatok szakszerű, zavartalan ellátásának biztosítására gondoskodni kell megfelelő számú középfokú egészségügyi szakdolgozóról is. Figyelemmel a racionális munkaszervezésre, a munkaidő teljes kihasználásának követelményeire, a főfoglalkozású egészségügyi szakdolgozó munkaidejét két olyan, egymáshoz közel fekvő üzem között is meg kell osztani, ahol a részfoglalkozású üzemi orvosi órák alacsony száma ezt indokolttá teszi. A különböző üzemi szakrendelések megtervezésekor szem előtt kell tartani a dolgozók összetételét, az üzem profinát. Az irányelvek szerint szakmai és gazdasási szempontból egyaránt előnvös az úgvnevezett nvito't rendszerű üzemi rendelőintézetek. szakrendelők létesítése. amelyek egyidejűleg végzik a körnvező kis- és közén- tizomok dőlgozóio°k. foyábhi d.pr.O 1A o él í rt p lakosságnak szakellá’áoát is. A nagyüzemi dolgozók egészségügyi ellátásának szervezeti keretei általában már korábban kialakultak. A kellő létszámkereteket meghatározták — a fejlesztésnél elsősorban ezek betöltéséről kell gondoskodni, oizlosítva a dolgozók speciális üzemegészségügyi ellátását. A munkásnőket nagyobb számban foglalkoztató vállalatoknál — elsősorban a nagyüzemi rendelőintézetben, a területi rendelőintézetben, szakrendelőben, iüetve az üzemben — olyan szakellátási lehetőséget kell biztosítani, amelyet egyrészt a nődolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása, másrészt az üzemi munka jellege tesz szükségessé (például nőgyógyászat, üze-, mi terhességgondozás, fogászat, ideggyógyászat, bőrgyógyászat). A minisztertanácsi határozat értelmében a fejlesztésnél figyelembe kell venni a több telephelyű üzemek igényét az üzemi orvosi ellátás megszervezésére. Az V. ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy minden megyeszékhelyen megyei-üzemi szakrendelés működjön az egyesített kórház-rendelőintézetben, Illetve ha van, a nagyüzemi egészségügyi szolgálat keretében. Ennek feladata a megve területén üzemegész- ségügyi szakkonzíliumok végzése, a munkaköri, szakmai alkalmasság orvosi elbírálása. a foglalkozási betegségek diagnosztikája és terápiája, az üzemi orvosi rehabilitációs feladatok szakirányítása, valamint az üzemi orvosi szol- cáiatta! nem rendelkező üzemek speciális egészségügyi ellátásának biztosítása. Jégcsapokkal díszítve. Lámpagyár Irakban A közelmúltban az Egyesült Izzó vendége volt egy iraki küldöttség, tagjai Irakban az új iparágakat meghonosító vállalkozás vezetői. Az Egyesült Izzó ezen a szervezeten keresztül szállította Irakba az ország első lámpagyárát. Az új létesítményt ez Nem pihenni, hanem dolgozni aJtarnah Munkaerő-gazdálkodás — üzem- és munkaszervezés KIMUTATÁSOK bizonyítják, hogy a hiányos üzem- és munkaszervezés miatt a gyárakban, üzemekben hosszabb, vagy rövidebb ideig tétlenségre kárhoztatottak a dolgozók. Nem új jelenség ez, számtalanszor elhangzott, hogy a munkaidő egy részét éppen az előbb említett okok miatt nem tudják kihasználni a cselekvésre tettrekész, becsületes dolgozók. Az előző években, de különösen tavaly, ismét felerősödött a hó végi, a negyedév végi és az év végi hajrá megyénk több gazdálkodó-, termelőegységben. Ez nemcsak a dolgozók egészségét veszélyezteti, hanem olyan pluszmunkát kíván, amiért a gyáraknak duplán kell fizetni, amit körültekintőbb szervezéssel idejében él lehetett volna végezni. Nem csoda, ha a dolgozók egy része ilyenkor szóvá teszi a rossz munkaszervezést, mindazt, ami zavarja, vagy zavarta a termelést. Érthető, mert ezáltal egyénileg is károsodnak. A napokban a Balassagyarmati Fémipari Vállalat egyik osztályvezetője az év végi hajrával kapcsolatban a következőket jegyezte meg: — Érthetetlen számomra, hogy az év elején egyes anyagokat alig lehet beszerezni, emiatt akadozik a termelés folyamatossága. Év végére, ki tudja honnan, egyszerre sikerül mindent előteremteni. Mintha erre az időre a vezetők és dolgozók is jobban éreznék a felelősséget a terv teljesítéséért. Szemmel láthatólag növekszik a munkakedv, javul a hozzáállás, nagyobb lesz az öntudat. Mindezt bizonyítja is. A gyár éves exportelőirányzatát — 37 millió 838 ezer forint — re -mber elsejéig több mint 10 millió forintra teljesítette. Az utolsó két hónapban pedig csaknem 16 millióval nőtt az exportképes áruk mennyisége. Ez is tanúsítja, hogy a kívántnál jóval alacsonyabb az üzem- és munkaszervezés színvonala. Nemcsak itt. hanem általában megyénk üzemeiben. Pedig kevés olyan megbeszélés zajlik le, ahol ne hívnák fel a gazdasági vezetők figyelmét az itt jelentkező, sürgős, népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét javító, sok tartalékot rejtő területére. A felhívások mellett különböző intelmek is elhangzanak, esetenként pedig szigorúbb dörgedelem is napvilágot lát — mégsincs kellő foganatja. Részben ezzel magyarázható, hogy üzemeink új ötéves tervében ismét háttérbe szorult a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos sokrétű feladatok megjelölése. Emiatt a termelés-j, illetve termelékenység- növekedést még mindig létszámmal akarják megoldani. így gondolkodnak, amikor közismert, hogy fejlődésünk jelenlegi, intenzív szakaszában nincs, vagy csak igen elenyésző mértékben van szabad munkaerő. A meglévő munkaerő okos, célszerű felhasználását lehet és kell a tervekben szerepeltetni. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a munka- és üzemszervezői tevékenységben alapvető szemléletbeli és gyakorlati változás következik be. Nem az év közepén vagy végén, hanem az elején. így nyílik mód a termelés folyamatosságára, kínálkozik alkalom az állandó megújulásra, válik a napi munka velejárójává a kezdeményező nyugtalanság. Nagy szükség van erre, mert idén az elmúlt két esztendő világpiacon bekövetkezett kedvezőtlen hatásait nagyon megérezzük. Mérséklése csak fokozott erőfeszítésekkel lehetséges. Olyan színvonalú üzem- és munka- szervezést követel, amelyet az ezzel kapcsolatos párthatározat már korábban megszabott minden termelő- és gazdálkodóegységnek. A korábbi párthatározat időszerűségét bizonyítja, hogy az állami iparban a munkaidő-kihasználás mértéke az 1973. évi 85,3 százalékról 1974-ben 84,3 százalékra csökkent. Ez a kedvezőtlen folyamat tavaly egyik-másik termelő-, gazdálkodóegységünkben tovább folytatódott. Ismert az a megjegyzés is, hogy kevés intézkedés történik a munkástól független veszteségidők csökkentésére. Nem kívánjuk e terület összes árnyoldalait, káros következményeit ismertetni. Csupán azt óhajtjuk érzékeltetni, hogy a szavak, a megnyilatkozások mennyire nem esnek egybe még a szükséges cselekedetekkel. Ami e területen történt, azt nem lehet előrelépésnek, hanem inkább tipegésnek, illetve cammogásnak tekinteni. Minek kellene megváltozni? 1. Éreznie kellene minden gazdasági vezetőnek a munka- és üzemszervezésből adódó előnyöket és hátrányokat az anyagi elismerésüknél. Amennyiben sikerül elérni, akkor ez a tevékenység valóban a napi irányító, szervező munka fontos részévé válik. Sőt, elősegíti a távlatokban való gondolkodást is. 2. Az üzemek, gyárak vezetőinek szemléletéből és gyakorlatából jó lenne száműzni a pillanatnyi, átmeneti eredményeket hozó kényszermegoldásokat. 3. Nem járható az az út sem, amely az ímmel-ámmal végzett ez irányú tevékenységet tetszetős önkritikával kívánja letudni. EGYETLEN országos vehető sem vállalkozhat arra, hogy kimondja: a jövőben nem lesznek objektív körülmények, amelyek az üzem- és munkaszervezés színvonalának! emelésére tett erőfeszítéseket zavarják. A kivétel viszont erősíti a szabályt, hogy az új ötéves tervben a termelés növekedését teljes egészében, de lesznek iparágak, ahol még ennél is nagyobb ménesben csak a termelékenység növeléséből lehet, kc-il és szabad biztosítani. Ehhez segít a sok kihasználatlan tartalékot rejtegető, viszonylag alacsony színvonalú üzem- és munkaszervezés. A lehetőségek kiaknázásához nem holnap, hanem már ina hozzá kall kezdeni. Ezt kívánja a becsületes dolgozók többsége, akik nem pihenni, magyarázkodást, kifogásokat hallgat-- ni, hanem dolgozni mennek az üzemükbe! V. K. J Látogatás az SKÜ-ben a KISZ IX. kongresszusára év nyarán adták át, azóta folyamatosan termel a két magyar — normál lámpákat, dekor- és fénycsöveket előállító — lámpasor. A gyár szakembereinek egy részét az elmúlt hónapokban az Izzóban képezték ki, s jelenleg 50 magyar műszaki szakember segíti az iraki gyár irányítását. Most megállapodtak a további szakembercseréről. Januárban Tungsram-küldöttség utazik Irakba, hogy helyszíni tanulmányozás után javaslatot tegyenek a gyár fokozatos bővítésére. Eddig mintegy kétmillió dollár értékű magyar berendezést szereltek be Irak első lámpagyárába, s szó van arról, hogy a következő években a gyár kapacitását többszörösére fejlesztik az Izzó közreműködésével. Az irakiak néhány év múlva évente 30—35 millió lámpát kívánnak előállítani, ez a mennyiség fedezné az ország szükséglétéit. A Zalai Kőolajipari Vállalatnál az elmúlt évben az igényeknek megfelelő meny- nyiségben állították elő 86-os oktánszámú motorbenzint, s azt az ÁFOR zalaegerszegi és környéke töltőállomásain értékesítették. A fogvaszitói igények növekedésével a vállalat lépést akar tartani, ezért ebben az esztendő'-cn megkétszerezi a beozingyá"- tást. mintegy 40 000 tonna normálbenzint állítanak elő. Felkészülnek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a kovácsoló-győr- részleg Schönherz Zoltán KlSZ-alapfízervezetéack tagjai főleg fizikai dolgozók. Ez meghatározza az akcióprogram felépítését és a IX. kong. resszusra való felkészülést is. Mit valósítottak meg a tervezetből, és mi van még hátra a mozgalmi év utolsó harmadában? Erre kerestük a választ Baranyi Károly alap- szervi KISZ-titkárnál. — A Schömherz Zoltán KISZ-alapszervezetben 45 tag dolgozik, két ifjúsági és szocialista brigádban. A gyár- részlegünk ifjúságát érintő akciók közül az egyik legfontosabb a szakmai és a politikai képzés. A pártalapszervezet- tel közösen előadásokkal és oktatásokkal tervszerűen, készítjük fel az arra alkalmas fiatalok pártba való felvételét. Alapszervezetünk egyhar- mada párttag és számuk évente 3—4 ifjúmunkással szaporodik. A Zalai Kőolajipari Vállalat másik terméke a nagy- lengyeü olajból készült bitumen jó tulajdonságai miatt keresett exportcikk. Ezért úgy döntöttek, hogy bár a bitumen gyártását mennyiségileg nem növelik, az export részarányát azonban igen. 1976-ban 20 000 tonnával több bitument, kívánnak exportálni, mint az előző évben. Szakmai téren a tavaly elkezdett kovácsszakmunkás- képző tanfolyam az idén hozza meg gyümölcsét. A 3 éves tananyagot egy év alatt sajátítják el a munkások és szereznek szakmunkás-bizonyít- ványt. Nyolc fiatallal indultunk, és közülük már ketten. levizsgáztak — mondta nem kis büszkeséggel aKISZ- titkár. — Gyárréezlegünkben elég sok cigány dolgozik, akik míg nem végezték el a nyolc általánost. A párttal, a szakszervezettel és a gazdasági vezetéssel közösen tovább folytatjuk a részlegen belüli esti iskolai továbbképzést. — Kiemelt politikai feladatnak tekintjük idén is a munkásfiatalok és szakmunkástanulók kulturális igényeinek biztosítását. Különböző fórumokon eddig is aktívan vettek részt a fiatalok, és ezt tovább bővítjük. — A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- ben, valamint a társadalmi munkaakciókban előkelő helyezéseket ért el az alapszervezet. Az ifjúmunkásév megyei értékelése alapján tavaly a második helyet szereztük meg. Idén egy fokkal szeretnénk feljebb lépni. Társadalmi munkában iskolák és óvodák felújítási munkáit végeztük el. Sportpálya építésénél is aktívan vettek részt alapszervezetünk fiataljai. A kommunista műszakok bevételét a vietnami szakmunkás- képző in’ézet építéséhez ajánlottuk fel. Az üzemen belül az új kovácsolórészleg alapozási é,> betonozási munkáinál segédkeztünk. A szocialista brigádversenyben két ifjúság; brigádunk méltán pályázik az aranykoszorús címre — hallottuk Baranyi Ká- rolytól. — Milyen az újítási kedv a fiataloknál? — A szakmai képzés eredménye már itt lemérhető. Az elmúlt évben az alapszervezet tagjai közül sokan adtak be javaslatokat, ötleteket. Ezek nagy részét elfogadták, esi olyan is van, amit már bevezettek. — A munka és tanulás mellett nem feledkeztünk meg a fiatalok sportolási lehetőségeiről sem. Részt vettünk a nagyüzemi KlSZ-bi- zottság által szervezett sportrendezvényeken, valamint a gyárrészlegek közötti sport- versenyeken. — Hogyan készülnek a KISZ IX. kongresszusára? — Január 10-ig minden KISZ-tag megkapja a kongresszusi anyagot, ezt követően a hónap közepéig a jelölő-: bizottság személyesen beszélget a fiatalokkal. A kongresszusi levél és a szervezeti szabályzat tervezetének megbeszélése és elfogadása, valamint az új akció- program összeállítása az egyéni feladatvállalások közösségi megbízatássá emelése is a kongresszusi felkészüléshez, az előkészülethez tartozik __ fej ezte be a beszélgetést Baranyi Károly KISZ-titkár. | NÖGRÁD — 1976. január 6., kedd Bitumen külföldre
