Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

■ Néhány szó a fogorvosi beavatkozásokról Madách­ünnepség Salgóvár tövében Egy fogorvosi rendelőben sok hiba fordulhat elő a nem megfelelő érzéstelenítéstől kezdve a rosszul elkészített fogpótlásig. Éppen ezért jo­gos a betegek kérése, hogy panaszukat, kívánságukat hi­bamentesen orvosolják. A gyógyító beavatkozásnak több e'őfe'téfe!e van. mégpedig szemé'yi és tárgyi. Jól. csak arra alka'mas fogorvos és assz'sztens tudia gyógyítani a megfe'elő magatartást tanúsí­tó befeget A fogorvos akkor alkalmas p h'bomeotes gyógvúásra. ha p'm0’e*!,eg és gvakor'ntilag jól fe’kés-d.tlt, a legkisebb ba­jon is le’kiismeretesen. leg­jobb tudása szermt igyekszik segíteni, megpróbália elnyer­ni hetesének bizalmát, ami csak szigorú titoktartással, türe’emmel, megértéssel ér- he*o el. A fogorvosi munka asszisz­tens segítséee né’kül e'kén- ze'hnieílen. Az asszisztens fel­adata a műszerek fertöt'en'- tése és e'őké.szítése. admi­nisztráció. Ezen fe'adatok ma­radéktalan elvégzése képezi a gyógyítás alapját. A fogorvosi beavatkozások legtöbbie kisműtét. amit csak nyugodtan viselkedő betegen lehet gyorsan és iól elvégez­ni. De! A fogorvosi rendelő­be belépő betegek nagy több­sége fél. Ez a félelem meg­nyilvánul izgatottságban, han­gosságban. bőbeszédűségben, vagv szótlanságban, kíván- es'skodásban. Ezek a típusok általában hamar megnyug­szanak. a beavatkozás több­nyire gyorsan és jól végre­hajtható. Vannak azonban rendkívül izgatott betegek, fikik percekig fészkelődnek, szálukat görcsösen összesz.o- rítják, fejüket elkapják, ke­zük-lábuk állandóan jár, megfogják az orvos kezét, kiütik a műszert. Ekkor igen nehéz dolga van a fogorvos­nak, sokszor, sajnos, a be­avatkozás is meghiúsul. A félelem leküzdéséhez — az orvos megnyugtató szaván kívül — önfegyelemre van szükség. Egy fegyelmezetlen embernek érzéstelenítőt be­adni elég nagy művészet és igen veszélyes is. Betörhet a tű. összeharapás után üveg­szilánkok kerülhetnek a száj­ba. gyomorba. Gyermekeink helyes neve­lésével egyre több nyugodt, bátor ember jelenik majd meg a fogorvosi rendelőkben. A legfontosabb: nem szabad becsapni a gyerekeket. Ha ott­hon úgy készítjük fel, hogy: „doktor néni vagy doktor bá­csi megnézi a fogaeskádat, be­tömi vagy kihúzza, ne félj, nem fog fájni, csak egy ki­csit kellemetlen, de utána tudsz majd rágni rajta” — akkor a kis emberke, még ha folynak is a könnyei, kitátja a száját, engedi a beavatko­zást. Engedjenek meg egy jó tanácsot! Negyedévenként vi­gyék gyermekeiket fogorvos­hoz, még akkor is, ha nincs semmi panasza. Ilyenkor az első „beavatkozás” csak száj­vizsgálat, szoktatás lehet. De lehet egy pontszerű lyuk el­látása pár másodperc alatt, fájdalmatlanul, ami a kis pá­ciens egész életére kedvezően hat. Ha így sikerül a gyerek és a fogorvos között az első találkozás, az ifjú páciens ra­gaszkodóvá válik, az ő dok­tor nénijéhez vagy doktor bácsijához mindig szívesen megy. Az a szülő, aki gyereke előtt fegyelmezetten tűri a fogor­vosi beavatkozást, gyereké­nek tesz igen jót, bátorrá teszi. A hibátlan fogorvosi beavatkozásnak vannak tár­gyi feltételei is, mégpedig a rendelő berendezési és felsze­relési tárgyainak kifogástalan állapota, gvógyanyagok, gyógyszerek. kötszerek elő­írásszerű állapota és menv- nvisége, valamint a fogtech­nikai laboratórium pontos munkája. i Sajnos a salgótarjáni fogá­szat tárgyi feltételei nem a ^legjobbak. Mégis az évi öt­venezer kezelés jónak tekint­hető, s talán az úi rendelő­ben minden feltétel biztosít­va lesz a még jobb és gyor­sabb betegellátáshoz. A hibamentes fogászati el­látás fe’+éíe’eiről szóltam rö­viden. abban a reménvben, hogy egyre több bátor ember jelentkezik majd a fogásza­ton. Egyre többen fogiák „kí­mélni” a fogorvosokat, -mert csak e"nnőr7ásre jönnek. Dr. Horváth Maiiéi András fogszakorvos A Jupiter holdjának titokzatos légköre Múzeumi tanácskozás Salgótarjánban A korábbi évek gyakorla­tától némiképp eltérően, ja­nuár 9-én kerül sor Salgótar­jánban, a hagyományos Ma- dách-emlékünnepségre. Az ünnepség alkalmat nyújt ar­ra, hogy adózzunk a megye nagy szülötte, Madách Imre emlékének, őrizzük életmű­vét, mind szervesebben il­lesszük ma is ható, haladó hagyományaink sorába. Ez al­kalommal nyújtják át a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szer­vezetének székházában a me­gyei tanács által adományo­zott Madách Imre-emlékpla- ketteket, illetve a Madách Imre alkotói díjakat az arra legérdemesebbeknek. Humor Vonaton — Leszáll a következő állo­máson? — Igen, ha megtalál az el­lenőr. X — Hol voltál, fiacskám? — A szomszédban anyuka- Televíziót néztünk.. — És örültek neked? — Nagyon. A szomszéd né­ni ajtót nyitott és felkiáltott: Pont te hiányoztál! X Ketten beszélgetnek: — Az én elvem az üzleti életben: élni és élni hagyni. — Sajnos, én ezt nem en­gedhetem meg magamnak, — Ugyan miért? — A temetkezési vállalat igazgatója vagyok. X r A Jupiter 13 holdja közül » négy legnagyobbat, s köz­tük a legbelső pályán kerin­gő lot már Galilei felfedez­te 1610-ben, a távcső való­színűleg első csillagászati al­kalmazása során. Ez a maga idején óriási jelentőségű fel­fedezés volt, hiszen a Jupiter holdjaival a Naprendszer egy miniatűr mását adja, és így szemléletessé vált a koperni­kuszi világkép igaza. Az Iq és társai azután évszázadokon keresztül egyre pontosabb vizsgálatok tárgyát képezték, s könnyű lenne azt hinni, hogy most, amikor a csilla­gászok érdeklődése az Uni­verzum határain fekvő ob­jektumok felé fordult, a Nap­rendszer e közeli vidékei már nem sok szenzációt nyújt­hatnak. Az utóbbi évek felfe­dezései azonban egyre vilá­gosabbá teszik, hogy az Io— Jupiter rendszer, a Naprend­szerben legalábbis bizonyo­san, egyedülállóan érdekes, a legkülönbözőbb tényezők véletlen összejátszása követ­keztében. Ezt a felismerést tükrözi, hogy tavaly novem­ber 6—16 között egy példa nélkül álló Io-kampány so­rán, a Földről, és a körülötte keringő műholdakról számos optikai és rádiótávcső sze- geződött az lóra. A váratlan felfedezések egyikét R. Brown és F. Chaf- fes amerikai csillagászok tet­ték 1972—73 során, mint annyiszor a tudomány törté­netében, teljesen véletlenül: az előbbi, mint kezdő a csil­lagászatban, egy nagyon egy­szerűnek vélt témán kívánt gyakorlatra szert tenni vol­taképpeni feladatához. Az lóról (kb, akkora, mint a mi Holdunk) már egyszerű meg­figyelés is eldönti, hogy fé­nyes, vöröses árnyalatú, a sarkok felé sötétebb. Brown lényegében ugyanezt vizsgál­ta, de az ember szeménél jobb felbontóképességgel: a részletes opikati spektrumra volt kíváncsi. S itt érte meg­lepetés: úgy tűnt. hogy az Io, pontosabban az az! kö­rülvevő légkör, a gerjesztett nátriumatomok jellegzetes hullámhosszával jóval több fényt bocsát ki, mint azt vár­ni lehetne. Az Io légköre földi mérték­kel mérve meglehetősen rit­ka, de nem annyira, mint az egy ilyen kis égitesttől vár­ható lenne. A légkör hidro­gént, nátriumot, kalciumot, s valószínűleg nitrogént tar­talmaz. Mindezeket az ato­mokat a hold csekély gravi- i tációs tere képtelen tenne fog- I va tartani, s ha pusztán arra; kellene hagyatkozni, napok múltán semmi sem marad­na belölüK. Hogy mégis ott találjuk őket annak köszön­hető, hogy állandóan pótlód­nak, mégpedig a feltételezé­sek szerint magának az ló­nak a felszínéről. A Jupiter erős mágneses tere ugyanis foglyul ejti a napszélből szár­mazó töltött részecskéket (elektronokat és protonokat), s ezek nagy sebességgel ke­ringenek a bolygó sugárzási öveiben. A töltött részecskék így szüntelenül bombázzák az Io felszínét, és a felületi kőzetek atomjait kiütik, ma­gasra röpítve azokat. Ezt a mechanizmust feltételezve már kénytelenek vagyunk azt is elfogadni, hogy az Io fel­színe óriási sós sivatag; in­nen a nátrium és kalcium a hold légkörében. Ügy vélik, főleg ezen fémek szulfátjai­ról van szó; a kén jelenlété­nek része lehet a hold fé­nyességében is. Számot keli még adni a hidrogén eredetéről. Ügy vé­lik (s némi joggal, hiszen ez az anyag nem megy ritkaság- számba a Jupiter környeze­tében), hogy a felületen, s a légkörben ammónia is talál­ható, s ebből a Nap ibolyán­túli sugárzása hatására szár­mazik a hidrogén. Persze, ak­kor nitrogén is kell, hogy le­gyen, ami éppen kapóra jön, mert a nátrium elnyelését a nitrogénnel való kölcsönha­tás magyarázhatná, s a folya­mat energiaszükségletét a Jupiter mágneses tere által előidézett „északi fény” fede­zi. 6 NÓGRÁD - 1976. január 6., kedd J A megyei múzeumi szer­vezet tervtárgyaló tanácsko­zására január 7-én kerül sor Salgótarjánban. Ez alkalom­mal értékelik a múzeumi szervezet IV. ötéves tevé­kenységét, melynek eredmé­nyeként kedvezőbbé váltak a múzeumi tudományos mun­ka feltételei és gazdagabbá lett a tartalom. Javult a mú­zeumok közművelődési levé- i kenységs, továbbá új kiállító- I helyekkel gyarapodott a szer- • vezet. A tanácskozáson vitat- ' ják meg a megyei múzeumi szervezet 1976-os munkatervét, valamint a középtávú tervet, amely hosszabb időre meg­szabja a múzeumok tevé­kenységét. Leleményes kisfiú­— Itt van fiacskám 200 di­nár. Százért hozz nekem egy szelet tortát, a másik százért vegyél magadnak. — Már itt is vagyok — jön vissza a kisfiú. — Visszaadok száz dinárt, mert a büfében, csak egy szelet torta volt. — Háromezer csótányt sze­retnék vásárolni. — Minek az magának? ■— Üj lakásba költöztünk, és a régi lakás tulajdonosa azt mondta, addis? nem mehetünk el, míg a lakás olyan állapot­ban nem lesz, mint mikor ki­vettük. Kástu, kódisóllás a szereken A fenyőben gazdag Őrsé­get — amelyet sokan „gyan- taországnak” neveznek — bekapcsolták az ország ide­genforgalmi vérkeringésébe. E 18 községből álló nyugat- magyarországi ősi határőrvi­déket kevesen ismerik, pedig érdemes felKeresni táji szép­ségeiért. néprajzáért. Áz őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, amelyben a lakosság a honfogla'/s óta folyamatosan egyhelyben él. Ezért sajátos zárt néprajzi, népi építészeti egységgé ko- vácsolódott. A hajdani őrállók — akik évszázadokon át ki­A szép kert alapja: a tervesés és as elökéssttés Kertünk csak akkor lehet igazán szép, és céljainknak megfelelő, ha a növényekkel való beültetés előtt alapos körültekintéssel tervet készí­tünk és ennek alapján végez­zük majd el a munkánkat. Ez azért fontos, mert ha meggondolatlanul, mindenfé­lével betelepítjük a kertet egy idő múlva azt vesszük észre, annyira zsúfolttá vált, hogy nem tud pihenést, kellemes kikapcsolódást adni. A túl­zsúfolt kertben végül alig fé­rünk el. s azt sem tudjuk, mit vágjunk ki, mert mind­egyik növény a szívünkhöz nőtt, eddigi felnevelésükkel sokat bajlódtunk. Sokkal egyszerűbb és köny- nyebb a feladatunk, ha terv­szerűen látunk hozzá kertünk bérén d ezéséhez. Hogy milyen kertet akarunk kialakítani, az dönti el, mek­kora a területünk, mennyi idővel rendelkezünk, s meny­nyi segítségre számíthatunk a családon belül. A jelenlegi kertméretek többnyire lehetővé teszik, hogy a család gyümölcs-, zöld­ség-. csemeeesrj’ő-. bor-.virág- szük°é »letét részben. vagy nagymértékben fedezzék, ha pedig hétvégi telekről van szó, legalább az ott-tartózko­dás ideje alatt ne okozzon problémát a legfontosabb ker­tészeti termékek beszerzése. A kert kialakítását mérete, a lakóhelytől való távolsága és a tulajdonos lehetőségei is meghatározzák. Ha nincs sok időnk, akkor alakítsunk ki pihenőkertet. Ebben az esetben az a legcél­szerűbb, ha a terület nagy részét befüvesítjük, s egy-egy kihagyott helyre pedig dísz­fát, díszcserjét, évelőket ül­tetünk, vagy minden évben cgynyáriakat vetünk. Mindig vigyázzunk arra, hogy ne zsúfoljunk össze sok növényt. Ebben jól segítsé­günkre lehetnek a szakköny­vek, amelyekből részletesen tájékozódhatunk az egyes nö­vények helyigényéről. Elképzeléseink szerint a ház körül, vagy attól távol elhe­lyezhetünk padokat, asztalo­kat, szalonnasütőt, gyerme­keknek homokozót, hintát. Ilyen körülmények között is célszerű azonban legalább egy kis területet bevetni zöldség­félékkel, hogy .szalonnasütés­hez. szendvics, saláta készí­téséhez kéznél legyen zöld­hagyma, paprika, paradi­csom, petrezselyem, zeller stb. I Akinek több ideje van, a a területe is nagyobb, még ha pihenőkertet képez is ki, érdemes egy-egy gyümölcs­sövényt, szőlőlugast kialakí­tani, vagy a keit hátsó ré­szén málnást létesítenie. , Ha a család ellátására aka­runk gyümölcsöt, csemege- szőlőt termelni, elsősorban azokból a fajtákból telepít­sünk. amelyeket a piacon ne­hezebben lehet beszerezni — málnát, piros- és feketeri-. biszkét, naspolyát, a régebbi, de igen ízletes almafajtákat, szamócát, birsalmát, csemege- szőlők közül a Pannónia kin­csét, a Hamburgi muskotályt, Szőlőkertek királynőjét, Gló­ria Hungariae-t, stb.-t. Ügy válasszuk ki a fajtá­kat, hogy lehetőleg folyama­tosan elláthassuk a családot gyümölccsel. Aki haszonkertet kíván ki­alakítani. lehetőleg csak 3—4 fajtát telepítsen, mert így egyszerre nagyobb mennyisé­gű. eladható gyümölcs, szőlő áll majd rendelkezésére. Ha a tervet elkészítettük, a fajtákat kiválogattuk, a te­rületet előkészítettük, hozzá­láthatunk a szaporítóanyag beszerzéséhez. Mindig ügyel­jünk arra. hoav csak meg­bízható helyről, faiskolából szerezzek be % Szent-Miklóssy Ferenc váltságokat élveztek — a dombtetőkön kiirtották az erdőt, a helyére házat építet­tek kerttel, udvarral, szántó­földdel. Így alakult ki a kü­lönös faluforma, a szer, az egy-egy dombtetőn álló ház­csoport. Hajdan vérrokonok laktak ■égyet-egyet. A szerek között mezők, rétek, völgyek, erdőcskék találhatók. Azóta is így építkeztek ezen a tá­jon. egészen a legutóbbi idő­kig. Mert ma már az utcás településformát választják in­kább, öriszentpéter, a vidék „székvárosa” 8 szerből áll a Zala-patak két partján: Al- szer, Baksaszer. Galambszer, Piharcszer, Kovácsszer, Kese­rűszer. Siskaszer. Templom­szer. Szalafő 7 halmon énült,' így 7-szeres. Közülük Pityer­szer a legismertebb, amely a legjobban konzerválta az itteni életmódot, s élő sza­badtéri múzeumként mutat­ják be az érdeklődőknek. Itt látható népi énítészetünk egyik remeke, a kástu. a fá­ból épült emeletes kamra, gabona- és más terménytá­roló. A fa^pítkezés igen elter­jedt: az alapanyagot a ha­talmas erdőségek kínálják. Az úgynevezett kerített ház a vadak és a betörők ellen nyújtott védelmet. A módos házak tornácának szerénv he­lyi változata a „kódisállás”. a házak konyhája, illetve pit­vara előtt. A sajátos helyi építészeti örökségből több-kevesebbet a ma építészetébe is átmentet­tek. Jó példa erre az őriszent- péteri új középület — tanács, posta, takarékpénztár, tsz- iroda működik benne — vagy az őrimagyarósdi művelődési otthon. A vidék másik nagy ér­téke táji szépsége. A termé­szet itt még szinte érin­tetlen. Dombok, völgyek, nagy rétek, erdők, patakok, kis ta­vak. bakhátas szántóföldek varázsolják festőivé a tájat. Turistautak, autóspihenők, vadregényes erdők, fenyvesek, tavak várják az Őrség „fel­fedezőit”. Szelei Terez j ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom