Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

Túrázáshoz szükséges kempingasztalokat és -székeket ké­szítenek Rétságon azok a lányok és asszonyok, akik a Bu­dapesti Fém- és Vastömegcikk Készítő Ipari Szövetkezet üzemegységénél találtak maguknak munkalehetőséget. Ko­vács Erzsébet — képünkön — naponta 1200 kempingszék szerelésében is jeleskedik, munkatársaival együtt ki is ér­demelték az üzem vezetőségének elismerését. — kulcsár — Az elmúlt esztendőben az MSZMP XI., valamint a SZOT XXIII. kongresszusa is igen sarkalatos feladatként határozta meg a munkafegye­lem terén meglevő hibákat, illetve hiányosságokat. Irányt mutatott az e téren fennálló lazaságok felszámolására. Az ezzel kapcsolatosan megfogal­mazott rendelkezések és in­tézkedések, ha nem is min­denütt, de általában hasznos társadalmi jelenségeket ered­ményeztek. E kezdeti eredmé­nyek folytatása türelemmel párosuló, következetesebb végrehajtást igényel vezetők­től és munkásoktól egyaránt. Korai volna azonban e vo­natkozásban az eredményt együttesen kikiáltani. Saját tapasztalataimból szeretnék néhány példát megemlíteni a betegállományba vétellel kap­csolatosan megjelent új ren­delkezésről. Szénbányászati vonatkozás­ban, legalábbis a salgótarjáni járásban, kedvezően hatott, hogy a mozgásszervi megbe­tegedések, és ezzel kapcsola­tos panaszok elbírálását, gyó­gyítását a kórház rheumato- lógiai szakrendelésen bonyo­lítják le. Helyes és indokolt volt, hogy az idetartozó pa­naszokat. illetve betegeket itt veszik és tartják betegállo­mányban, s ezzel levették a gondot a körzetekben rende­lő általános orvosokról. En­nek eredményeként a körze­tekben kedvezően alakult a táppénzes állomány. Megfo­gyatkozott azoknak a száma, akik a körül mén veket kihasz­nálva. tisztelet itt a kivétel­nek, évenként ilyen természe­tű panaszokkal 10—15 eset­ben kerültek betegállomány­ba. Rendelőkörzelenként so- rol!'-i: >ám azokat a :e!veker. ahol a táppénzes állomány a Horváth Imréné:----------B"MIHIiaiia^^Maa^Ml^Mliaa Janusek Islvámic: A z olvasók fonniana”L4"PA!tr Z131 gyárábaí Az MSZMP XI. kongresszu.-a határozatának nyomában Vélemények, javaslatok a munka- fegyelemről, a táppénzes állomány alakulásáról Hogyan ítéli meg munkahelyén a munka- fegyelmet, és ebből fakadóan a táppénzes ál­lomány alakulásának helyzetet? — címmel körkérdést intéztünk a megye nagyobb és kisebb üzemeiben dolgozó, lapunk tevékeny­ségét mindig segíteni kész levelezőinkhez. Hogy miért? — kérdezhetik olvasóink. Vá­laszként szabadjon elmondanunk, hogy az elmúlt esztendőben a legmagasabb fórum, az MSZMP XI. kongresszusa is többek kö­zött megfogalmazta, megszabta az c téren javításra, finomításra \áró feladatokat. Elei- adatok megoldásán dolgozni pedig, úgy érez­zük, ezekután mindannyiunk kötelessége! Ezeknek a gondolatoknak előrebocsátásá­val — természeten nem a teljesség igényé­vel — c fórumot is felhasználjuk arra, hogy a meglevő hibákról és eredményekről szól­junk, helyesebben, szólnak levelezőink je­lentései. Csiki Tiborné: a Salgótarjáni Kohászati Üzemekből Tóth Gyula: Ahogyan a hetegellenőr látja reális szintre csökkent. Ja­vult a kezelés hatékonysága, mivel a kisebb beteglétszám a jobb ellátás feltétele. In­tenzívebbek lettek a felülvizs­gálatokon a szakorvosi dön­tések. Eredményesebb, átfo­góbb lett a járóbetegek lak­hely szerinti ellenőrzése. Az orvosi körzetekben le­telepedett, illetve megállapo­dott orvosaink nemcsak a betegségeket, hanem a „pa­naszost” is ismerik. A bete­gek nagyfokú humanitásra, tapintatra, segítségre vágy­nak, ami a gyógyulásnak alapfeltétele. Nem szabad azonban az orvos egészségét sem elfogyasztani. Kerülöm a helyszínt és az orvost meg­nevezni, ahol a beteg a ke­zelő orvosával szemben ki­sebb fokú merényletet köve­tett el. Talán még nem kró­nikus jelenség, de azzá vál­hat, ha nem sikerül elejét venni. Van aki így vélekedik a betegellenőr megjelenésekor: — Milyen jogon ellenőriz? Elvégre szabad szombat... ünnepnap van! — mondja a „beteg”! Napjaink jelenségéi­ből olyan betegekre is utal­hatok, akik érrendszeri vagy gyomorfekély-bántalmaik eny­hítésére a gyógyszeres keze,-s mellett az alkohol gyógyító hatását is „felfedezték”, mondván azt, hogy a törköly­nek, vagy ha úgy tetszik a vegyesnek, mármint 5—6 fél­decinek, csillapító, értágitó ereje van. Ehhez aligha kell kommentárt fűzni. Ilyen kijelentések hallatán nem véletlen, ha az is megfo­galmazódik az emberben: — sok még a tennivaló a tudat- formálás, az egészséges élet­mód és ebből következően a munkafegy'elem, vagy ha úgy tetszik, a betegfegyelem te­rületén! A táppénzes állomány ala­kulása az elmúlt években nem kívánt mértéket öltött országos viszonylatban, de főként Nógrád megyében, melyről a televízión, rádión, sajtón keresztül is tájékozta­tást kaptunk. Ennek okait il­letékes szervek vizsgálják. Vállalatom, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek munkavál­lalói is nagymértékben hoz­zájárultak e nem kívánatos tényhez — attól függetlenül, hogy megyénk nagyvállalatai közül nem mi álltunk a leg­rosszabb helyen e téren. Az 1975'ös esztendőben ho­zott különböző intézkedések, melyek a táppénzes fegyelem megjavítása érdekében tör­téntek, bizonyítható pozitív eredménnyel jártak. Hatása nálunk főleg a negyedik ne­gyedévben észlelhető, amikor- is nagymértékben csökkent a betegségből kiesett munkana­pok száma a megelőző >évek hasonló időszakához viszo­nyítva. Vállalatunk üzemi fő­orvosának nemcsak táppénzes- állományba-vételi joga van, hanem a járás falvaiból be­járó munkavállalók fölött el­lenőrzési joga is. A követke­zetes, szigorúbb ellenőrzés, a szakrendelés kötelezővé tétele (pl. urológia, rheumatológia, sebészet stb. szakrendelése­ken) a dolgozók egészségének mielőbbi visszanyerése érde­kében betegeink érdekeit szol­gálja. Kiszűri a szakrendelés az esetleges „alkalmi” bete­geket, akik szabadság hiánya, vagy egy kis fizetés utáni ki­ruccanás fáradalmainak ki­pihenése miatt akarnak visz- szaélni az orvosok humánu­mával. Az intézkedések véle­ményem szerint előrehaladást jelentenek, hatásuk már most is jelentkezik. Véleményem szerint a még mindig indokolatlanul ma­gas táppénzes állomány csök­kentésére befolyást gyakorol­hatnánk a differenciált táp­pénz-kifizetéssel. A súlyosabb, hetekig, hónapokig tartó ke­zelésre szoruló betegeknek magasabb táppénzt biztosíta­nék, a 3—5—8 napos kezelést igénylő, könnyebb betegek rovására. A táppénz kifizeté­sénél csak az állandó átlag- jövedelmet venném figyelem­be, mert gyakori jelenség, hogy egy dolgozó túlórázik, hajrázik, egészségének veszé­lyeztetésével felveri a fizeté­sét pár hónapon keresztül, majd elfáradva — esetleg ténylegesen a hajsza hatásá­ra — betegen táppénzes állo­mányba megy. Nem is siet vissza dolgozni, mert károso­dás anyagilag nem éri, hisz’ a táppénze magasabb mint normális munkavégzés mel­letti bére. Gyakori még mindig — és erősen rontja a tervszerű munkavégzést, és a munka- fegyelmet, hogy a dolgozók munkaidőben — nem az üze­mi, hanem a körzeti orvo­suknál, lakóhelyükön kisebb panaszokkal jelentkeznek el­látás céljából. Az orvos nem látja indokoltnak a táppénz­be vételt, hanem gyógyszerrel ellátva a beteget, keresőké­pesnek ítéli meg és igazo­lást ad arról, hogy nála a dolgozó indokoltan megjelent. Helyesnek tartanám, ha az orvos ilyen esetben nem ad­na igazolást, s ezáltal a mun­kahelyén engedé’y nélküli távolmaradást írnak. Legkö­zelebb jobban meggondolná, hogy munkavégzés helyett menjen-e el orvoshoz. Van­nak kivételes esetek, de meggyőződésem, hogy legtöbb esetben az ismét’ődő, notóri­us kimaradozók folyamodnak ilyen igénnyel orvosukhoz, és ezt az orvosnak is észre kel­lene vennie és felvilágosítani a dolgozót ennek helytelen­ségéről, megtagadni tőlük az igazolást. Csökkenthető még a beteg­napok száma, ha pl. a ter­hes kismamákat a terhessé­gükkel összefüggő megbete­gedés esetén más szemmel értékeljük statisztikai kimu­tatások alkalmával, valamint a gyermekápolásra adott 30— 60 napot is. Meggyőződésem, hogy a kö­zös összefogás, a betegekről, való legmesszebbmenő gon­doskodás eléri eredményét, és anélkül, hogy a betegeket dol­goztatnánk, csökkenni fog a kiesett munkanapok száma, mely elősegíti eredményeink növekedését, és életszínvona­lunk emelését. A munkafegyelem helyze­téről, ebből fakadóan a táp­pénzes állomány alakulásáról röviden a következőket ér­zem szükségesnek elmonda­ni. A munkaidő kihasználá­sa üzemünkben sajnos, nem mondható megfelelőnek, meiy talán azzal magyarázható, hogy rossz a napi programo­zás, nem megfelelő az anyag- ellátás, s az ellenőrző szer­vek megfeledkeznek az uta­sítások végrehajtásának el­lenőrzéséről. Sok esetben ie- het tapasztalni olyan jelen­séget, mintha — tisztelet a kivételnek —, némely veze­tők kiengedték volna kezük­ből a vezetést, s igy sok eset­ben nem követelik meg a 8 óra kihasználását. Termesze-, tcsen, ez a dolog is, mint minden más, kétoldalú: sok dolgozóból hiányzik az öntu­dat az iránt, hogy munka­idejét a legjobb tudása és akarata szerint töltse el. Általános tapasztalat gyá­runknál, hogy a táppénzes állomány fizetés utáni napo­kon emelkedik. Sok az olyan dolgozó, aki ilyenkor 3—I na­pot táppénzes állományban tölt. Ilyenkor nem tudjuk, hogy milyen diagnózissal töl­ti ki a beteglapot a körzeti orvos, de tény, hogy ez nem megfelelő, és nem minden esetben lehetne elfogadni. Ja­vaslom erre vonatkozóan, hogy az üzemi orvosunknak biztosítson a felsőbb sze-- ve olyan jogkört, hogy S fogadja el betegnek a dolgo­zóinkat. ha ez indokolt. Amióta a szervezett beteg- elienőrzés beindult, gyárunk­nál a táppénzes létszám csök­kenő tendenciát mutat. Ál­landóan ellenőrzik a beteg- állományban levő dolgozó­kat, s nem egyszer tapasztal­ható, hogy ellenőrzések után sokan visszajönnek betegál­lományból dolgozni. Ezektől az ellenőrzésektől a jövőben is fokozott javulást várunk. Összefoglalva c két fontos tényező körülményeit el­mondhatom, hogy a munka­idő-kihasználás, a munkafe­gyelem megszilárdítása ér­dekében elsősorban a szocia­lista brigádoktól várunk nagy segítséget. A gazdaságveze­tők részéről a megfelelő anyag- ellátás biztosítását, a munka­idő kihasználásának megkö­vetelését várjuk. Képes Károlyné: a ssécsényi ELZETT-ből Koczka Imrénél a romháti ri építeni és herátniagyárból Gyáregységünknél a mun­kaidő-kihasználás nem mond­ható rossznak, mivel a mun­katerületek zöme teljesít­ménybéres, ezért a dolgozók­nak is érdekük a munkaidő maximális kihasználása. Az órabéres, illetve inproduktiv területeken esetenként tapasz­talható kisebb méretű laza­ság. Nálunk a munkaterüle­tek vezetői pontosak, példa- mutatóak, de véleményem szerint a munkáfegyelem meg­szilárdítását a szocialista bri­gádmozgalom tudná a legha­tékonyabban segíteni. Napjainkban egyre több szó esik a betegállomány csök­kentéséről, s az ezzel kap­csolatban megoldásra váró feladatokról. Véleményem szerint az egy-két napos be­teg felvételét kellene meg­szüntetni, vagy ennek lehető­ségét az üzemorvosok hatás­körébe utalni. Így megszün­tethető lenne az indokolatlan 1—3 napos táppénzbe vétel, viszont az arra rászorulókat — a munkahelyi sajátosságok figyelembe vételével — az, üzemorvos is gyógykezelésben tudná részesíteni. a halassagyarmati finomkötöttárugyárból Az MSZMP XI. kongresszu­sa, a SZOT XXIII. kong­resszusa óta eltelt időben a BFK balassagyarmati gyár­egység munkásai a határoza­tokból adódó helyi feladatok megvalósításán dolgoznak. Megítélésem szerint fokozó­dott a dolgozók munkaaktí- vitása, munkában való helyt­állása, munkafegyelme. 1975. évben a jó anyagellá­tás, a megfelelő készletgaz­dálkodás jelentősen befolyá­solta a gyáregység gazdasági eredményeit. Az árbevétel 101.9 százalékos teljesítésé­ben döntő szerepet játszott a brigádok teljesítése. 1976. évi feladataink során, ha az anyagellátás gondjai nehéz­ségeket okoznak, ellensúlyoz­ni szükséges, létszámunkat megtartani, munkánk minő­ségét megjavítani, belső tar­talékainkat 1 feltárni, a telje­sítménybéres dolgozók számát növelni, a munkaidőt jobban kihasználni A jövőre vonatkozóan fon­tosnak tartom a szakmai to­vábbképzést, melynek révén a magasabb végzettségű mun­kások teljesítménye automa­tikusan növekedik. A munka­idő jobb kihasználása érde­kében javaslom az 1975. év­ben bevált jó gyakorlat. a „munkanapfelvételt”, mely­nek alapján ki tudjuk szűr­ni, ha a dolgozó nem dolgoz­za ki a 8 órás munkaidőt, vagy anyag-, keilékhiány gá­tolja a teljesítményét. Az alacsony százalékot tel­jesítő dolgozókkal, melyről minden hónapban kimutatást kapok — és a munkafegye­lem megszilárdítása érdeké­ben véleményem az, hogy a KISZ-alapszervezet politikai nevelő, felvilágosító tevé­kenységének középpontjába a hatékonyabb termelést se­gítő tevékenységet 'kell állí­tani. Mint a KlSZ-alapszer- vezet csúcstitkára, feladatom a személyes megbízatásokat, teljesítéseket vizsgálni és tu­datosítani, hogy KISZ-tag- jaink képességük alapján, sze­mélyes felelősségük fokozá­sával vegyék ki részüket a mindennapi munkából. Az új rendelet megjelené­sével a betegállományba vé­tellel kapcsolatban az a vé­leményem, hogy — lényege­sen kevesebb a táppénzes na­pok száma. A rendelet meg­jelenése előtt a tgppénzszáza- lék 11 százalékos volt, — je­lenleg 8 százalékos a gyer­mekápoláson levő kismamák­kal együtt: Vállalatunk be­tegellenőrző csoportjának munkája is hatékonyan be­folyásolja ezt. Lényeges vál­tozás még, hogy „veszélyez­tetett terhességgel” indokolt esetben írnak kj. illetve vesz­nek csak betegállományba dolgozót. A munkafegyelem és a be­tegállomány alakulását üze­münknél a következőképpen foglalom össze: az MSZMP XL, valamint a SZOT XXIII. kongreszusán hozott határoza­tokat szocialista brigádokon belül, valamint politikai ok­tatásokon ismertettük, és meg­beszéltük dolgozóinkkal. Üzemünknél a gyártás fo­lyamatos jellegű, és a tech­nológiai utasítások pontos be­tartása meghatározza a dol­gozók munkafegyelmét is. Ezért olyan lazaság nem ta­pasztalható, amely a munka- fegyelmet sértené. A gépek maximális kihasználására tö­rekednek dolgozóink. Ezt a legjobban az bizonyítja, hogy az anyag- és energiata­karékosság terén kimagasló eredményeket értünk el. Dol­gozóink kilencven százaléka szocialista brigádokban dol­gozik. Ez nagyban hozzájárul a munkafegyelem betartásá­hoz, és nagy hatással van a brigádokon kívüli dolgozókra is. Anyaghiány miatt munka­idő-kiesésünk nem volt! Ez szerintem a munkafegyelem egyik szilárd alapja, amely a jó munkaszervezést is ma­gában foglalja. Gazdasági ve­zetőink, és dolgozóink között jó a kapcsolat. Dolgozóink észrevételeiket elmondják, és a hibákat azonnal kijavítjuk. Táppénzes betegeink szá ma csökkent, értem a! a La : 2—3 napos betegségeket. Kis mamáink táppénzes állomány ba vétele csak nagyon indo költ esetben történik. Figye lemmel kísérjük őket munka helyükön. Csak egy műszak ban dolgoznak, és olya: munkát végeznek, hogy egész ségük a terhességük vészé lyeztetve ne legyen. Januá 19-án a GYES-en levő kis mamáink részére jól sikerül klubdélutánt rendeztünk, unc üzemi orvosunk tájékozta» kismamáinkat az aktuális ren deletekről. Ezenkívül gazda sági eredményeinkről is tá jékoztattuk őket, hogy ne sza leadjanak el üzemünktől ott honlétük ideje alatt sem. Mé szeretném megemlíteni, hog a közelmúltban üzemünkné véradó és vöröskeresztes-tag gyűlést tartottunk. MeiuHai máztuk a 30-, 20- és 10-szere véradóinkat, valamint akti vistáinkat. Dr. Lukács Lászl főorvos előedást tartott az al koholizmus veszélyéről, amel: az ellene való küzdelem lé nyegesen hozzájárul a mun kafegyelem javulásához és; táppénzes állomány csökken téséhez. Szerkesztette: Tóth Jolán NÓGRÁD — 1976. január 29., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom