Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

ÖUJUK it GYERMEK A fogak állapota sajátos Riódon tükrözi a gyermek egészségi állapotát. A tejfo- gak fejlődése a magzati fej* lődés hetedik hetében, az ál­landó fogak fejlődése pedig a tizenhetedik héten indul meg. Vajon ebben az időszak­ban befolyásolja-e valami, hogy milyenek lesznek a gyermek fogai ? Kétségkívül befolyásolhatja az anya egészségi állapota, nem megfelelő táplálkozás — ekkor és később a szoptatás időszakában — de közreját­szanak a terhesség alatt át­vészelt betegségek is. A tejfogak és az állandó fogak fejlődésére hatással vannak a csecsemő betegségei. Befolyásolhatja a helytelen táplálkozás, ha a gyermek nem kap elegendő fehérjét, ásványi anyagot, vitamint, mert így a fogak gyengébbek lesznek, hamarabb romlanak. Az ilyen gyermeknél már a második évben tapasztalunk fogromlást. Hároméves kortól a rossz fogak száma fokozatosan nö­vekedhet. Romlásuk okai még nem teljesen tisztázottak. Az okok között fontos például a földrajzi tényezők italai jel­lege, a Nap ibolyántúli su­gárzásának mennyiségei Nagy szerepe van a száj-hygién- nek. s főleg a táplálkozásnak. A fogak fejlődését befolyá­solják a gyermek gyomor-, bélrendszerének betegségei, a fertőző betegségek, az angol­kór. Mert felborítják a szer­vezet anyagcseréjét. Ezért a gyermek fogazatának fejlő­dése szempontjából nagy a jelentősége, hogy milyen a tápláléka, kap-e elegendő fe­hérjét, tejterméket, húst, ha­lat, vitamint, ásványi sókat, gyümölcsöt, zöldségfélét? Nem túl sok-e táplálékban a szén hidrát, cukor, tésztafélék, vé­gül az is szerepet játszik, hogyan készítjük el az ételt. Miként állapíthatjuk meg, normális-e a gyermek foga­zatának fejlődése? Először is tudnunk kell, hogy a tejfo­gak öt-nyolc hónapos kor­ban kezdenek kibújni és ez a folyamat két, két és fél éves korban fejeződik be. A tejfogak száma húsz. Ál­talában először a középső metszőfogak bújnak elő. ké­sőbb az alsók, majd a fel­sők, ezeket követik az oldal­sók. Egyéves korára a gyer­meknek kijön a nyolc szélső foga. Két-három hónap múl­va megjelennek az első őrlő­fogak, előbb a felsők, utána az alsók. Egy, másfél éves kor után megjelennek a szemfo­gak, két. két és fél éves korig pedig előjön a többi őrlőfog. Nem tekinthetők különö­sebb rendellenességnek, ha az átlagos időpontokhoz képest néhány hónappal hamarabb, vagy később jönnek a fogak, öt-hat éves korban kezdenek növekedni az állandó fogak. Ugyanolyan sorrendben és párosával bújnak ki, mint a tejfogak, de még mielőtt a tejfogak hullani kezdenének, vagy azzal egy időben kinő az első állandó őrlőfog/ A fo­gak száma fokozatosan nö­vekszik, hatéves korban 24, 18 éves korban pedig 32. A fogak megóvása szem­pontjából fontos az idejében történő kezelés. A gyermekek zöme fél a fogorvostól, ezért vigyázzunk, hogy ne alakuljon ki benne helytelen, torz kép a fogkezelésről! A szülők és a ttöbbi családtagok mutassa­nak jó példát azzal, hogy időnként átvizsgáltat.iák a fo­gaikat, és elvégeztetik a szük­séges kezelést. Az elhanya­golt fogazató gyermek rend­szerint akkor kerül fogorvos­hoz, amikor már nagyon fáj a beteg fog. Ez az élmény hasszú időre elriaszthatja a fogkezeléstől. Rendszeresen, évente legalább kétszer vizs­gáltassuk meg a gyermek fo­gait. mert így a legcseké­lyebb romlás is könnyen ke­zelhető. megelőzhető a na­gyobb baj. A beteg tejfog gyulladása átterjedhet az állandó fogak csíráira is. Ne feledjük, hogy a beteg fog az egész szerve­zet mérgező góca lehet, te­remthet, vagy Súlyosbíthat más gyulladásos folyamato­kat, például krónikus szív­izomgyulladást, vesegyulladást, vagy okozója lehet ' reumás láznak. Ha nem gondozzuk fogain­kat — étkezés után nem mosunk fogat, csak az egyik oldalon rágunk, puha ételt fogyasztunk — a fogakra fehér lepedék rakódik, mely ételmaradékból, a szájüreg levált hámsejtjeiből, és mik­robákból áll. A lepedék in- gerli a fogíny szélét, gyul­ladásba hozhatja. A lerakó­dások fokozatosan átitatód­nak a nyál mésztartalmú sói­val és fogkővé válnak, mely­nek lerakódása szintén íny- gyulladáshoz vezet. Ne feled­jük tehát, hogy a gyermek helyes táplálása biztosítja a fogak szabályos fejlődését. A rágás elősegíti a fogak és az állcsontok erősödését. Sok tekintetben a szülők­től függ, hogy a gyermeknek jó foguk lesz-e, a jó fog pe­dig az egészség egyik záloga. Dr. Gótai László Tll-pályázat az idegen nyelv oktatásáról A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat budapesti nyelviskolája működésének 20. évfordulója alkalmából a TIT budapesti elnöksége és a budapesti szervezet idegen- nyelv-szakosztályának veze­tősége közösen pályázatot hir­det. A pályázaton a következő témakörö!- feldolgozásával le­het . részt venni: a TIT'ben folyó idegennyelv-oktatás és a közművelődés kapcsolata; a TIT keretében folyó idegen­nyelv-oktatás sajátosságai, módszerei; a nyelv-elsajátítási folyamat szakaszai, különös tekintettel a TIT keretében folyó felnőttnyelvoktatásra. A legjobb műveket 7000, 5000, és 3000 forint összegű pályádíjjal jutalmazzák. Pá­lyadijakat ajánlott fel még a TIT országos központja, a Fővárosi Tanács művelődés­ügyi főosztálya és a TIT bu­dapesti szakosztálya is. A pályázat beküldési határ­ideje: július 15. A dolgozatokat .„Pályázati munka’’ jeligével a TIT bu­dapesti idegen-nyelvoktatási szakosztály címére: 1372. Bu­dapest, Múzeum u. 7. kell elküldeni. Karakul —- több színben Évente több, mint 10 millió karakül prémet — a világterme­lés több mint felét — állítanak elő a Szovjetunióban.' Különösen a színes — szürke, platina, bronz és borostyán színű — karakül prémek keresettek. Az állatte­nyésztő szakembereknek — a divat szeszélyeit szolgáló — bár­mely színre könnyen festhető fehér karakült sikerült kitenyész- teniök. Ezzel, a többi prémfajtá­hoz képest jelentős mértékben nőtt a karakül versenyképessége. A tervek szerint a karakül te­nyésztése hamarosan 1,5—2-szere- sére nő a Szovjetunióban, \A vátópetes asszony A férjedet miért nem hoz­tad el? — kérdezte Irén Il­dikót, a barátnőjét. — Elváltunk. — Komolyan beszélsz? És miért? — Hegygerinc, völgy, víz­esés, hágó. — Megbolondultál? — Én nem, hanem Ernő. Mindig rajongott a természe­tért, és amikor elolvasott egy csomó cikket a természet cso­dáiról, az egészségtelen váro­si életről, elkezdődtek a ba­jok. Folyton kirándulni vitt és én már nem bírtam se láb­bal, se tüdővel — Ez még nem válóok — csóválta a fejét a barátnője —. miért nem magyaráztad meg. hogy utálod a hegymá­szást? '— Megmondtam. Erre az­zal békített ki, hogy elvitt ■ Olaszországba. — Olaszország gyönyörű! — De nem a Vezúv. Foly­ton a kráter tövében mász­káltunk. Hiába unszoltam, hogy menjünk Rómába, az is dombokon épült, nem, ő azt várta, hogy a Vezúv kitör­jön. — És kitört? — Én törtem ki! Otthagy­tam és visszajöttem Pestre. — Azután elváltatok? — Másnap utánam jött és megígérte, hogy megváltozik. Két hónappal később azt ja­vasolta, hogy utazzunk a tát- ralomnici Grand Hotelbe. Bu­ta fejjel belementem. Aznap, amikor megérkeztünk, felvitt a lanovkán és a libegőn a csúcsra. — Mit akarsz? A függő­vasút vitt fel! — A csúcsig! De délben ér­tünk fel és ő a sziklákon kezdett mászkálni, mint egy zerge. — Ne mentél volna vele többé hegyvidékre. — Nem is mentem. A Tor- dai'hasadékot már egyedül nezte meg. a Grossglocknerre se kísértem el. Amikor visz- szajött, közöltem vele, hogy egy olyan férfivel, áki a hegy­gerincet jobban szereti, mint engem, nem tudok együtt él­ni. % — Más ok nem volt? — Hogy őszinte legyek, ta­lálkoztam dr. Kovácsi Ist­vánnal, aki lány koromban udvarolt nekem. Nem nősült meg, azt mondta, hogy még mindig engem imád. — Jaj de romantikus. És ő nem rajong a hegyvonala­kért? — Nem. ö az én vonalai- mai csodálja Hozzámegyek feleségül. Fél évvel később a két ba­rátnő újra találkozott: — Boldog vagy? — kérdez­te Irén. — Milyen az új fér­jed? — Hát. . — Talán mégis szeret he­gyeket mászni ? — Dehogy szeret. Tériszo­nya van! — Nahát, akkor ezen a vo­nalon nincs baj közietek. — De van. Amit első fér­jem művelt, az szörnyű túl­zás volt. Abban azonban iga­za volt, hogy a természet szép, a természet gyönyörű. Kirándulni is lehet, persze, nem magas hegyeken mász­kálni. No, de a fogaskerekűn a Széchenyi-hpgyre igazán fel lehetne menni! Vagy Bécsben a Kobenzlre, onnan olyan gyönyörű a kilátás, ö azonban csak a sík területe­ket bírja. Képzeld, Párizsba mentünk nászútm — A Chámps-Elysée elég lapos. — De az Eiffel torony nem. Oda sem akart feljönni. — Hogy neked milyen pe- ched van a férjeiddel. — A tériszonyát még vala­hogy elbírnám. Azt is meg­bocsátottam neki. hogy in­kább egy szűk. sötét utcába szerzett szövetkezeti lakást, pedig gyönyörű helyen is kap­tunk volna. — És ő miért nem akarta a gyönyörűt? — Magas volt neki a ne­gyedik eme’et. — És mit nem tudsz neki megbocsátani ? — Azt, hogy utálja a ko­moly zenét, amikor én imá­dom. Bartók. Kodály nagyon magas neki. — Akárcsak az emelet. Tő­le is el akarsz válni? — Megpendítettem előtte a válást, de hallani sem akar róla. — Szóval szeret! — Nem hiszem, hogy azért ellenzi a válást. — Hanem? — Biztosan azért, mert a válópereket a harmadik eme­leten tárgyalják a bírák a törvényszéken. Palásti László Számítógép a nyelvészetben A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói Nyelvtudo­mányi Intézete a nyelvészeti kutatásokban számítógépeket használ. A nyelvi jelenségek lyukkártyákon történő re­gisztrálása / lehetővé teszi komputerek igénybevételét, amelyek az adatokat sokkal gyorsabban válogatják. s eközben nem követnek el hi­bákat. Az a munka, amit a nyelvészek eddig hagyomá­nyosan. kézi munkával több napon át végeztek, a kompu­terek segítségével pár perc alatt elkészül. Az új techni­ka lehetővé tette a krakkói intézetben folyó kutatások kö­rének bővítését. Ide tartozik ,.Az ólengyel nyelv szótára'’ (Slownik starooolski), amelv tíz kötetben felöleli a XV. század végéig használt len­gyel nyelvet, s kiadását 1980- ra tervezik. Előkészületben vannak a XVI.. XVII. és XVIII. századi lengyel nyelv szótárai, a Lengvel Nyelvjá­rási Szótár, az Ólengyel Nö­vénynevek Szótára, valamint a régi orvosi szakkifejezése­ket tartalmazó szótár. A lavinák sebessége A madarat iti utoléri A lavinaképződés a legér­dekesebb meteorológiai je­lenségek közé tartozik. Egy jellegzetes, jól kifejlett la­vinának két része különböz­tethető meg: egyrészt az úgy­nevezett mag, amely sűrű hótömegekből áll és a talaj mentén folyadékhoz hason­lóan folyik; másrészt pedig egy hóporból álló felhő. Ez a hóporfelhő különösen jól fejlődik ki a száraz hóból álló lavináknál, és kevésbé fejlett a nedves hóból álló lavináknál. Bár a hóporfelhő alkotja a lavinának a látványos ré­szét, mégis a lavina tömegé­nek túlnyomó többségét a la­vinamag alkotja. Ennek sű­rűsége legalább 20-szor és olykor 50-szer is nagyobb, mint a hóporfelhőé és azért a rombolások legnagyobb ré­szét ez végzi. A legnagyobb mozgási se­bességek a magban lépnek fel. Még a lavina magjában megfigyelt legkisebb sebesség is 10 méter másodperc, de ki­vételesen 60—80 méter,másod­perc sebesség is előfordulhat. Nem csodálhatjuk ezekután,, hogy a lezuhanó lavina még repülő madarakat is utolér­het és megölhet. A fenti sebességi adatok Kanadában és Svájcban vég­zett vizsgálatokból származ­nak. Kanadában a lavinák ku­tatására azért fordítanak nagy figyelmet, mert a Trans-Ca- nada Highway műút áthalad az 1320 méter magasságú Ro­gers Pass-hágón, ahol évente 1300 milliméter csapadék esik le és ebből kereken 1000 mil- liméternyi mennyiség hava­zásból származik. A ■ hágón átvezető 50 kilométeres út­szakaszon 86 jól ismert lavi­napálya fut keresztül. A csalód jogi kézikönyve A MINLRVA kiadványa Nem egyszer szóvá tette mar a hazai sajtó, televízió, rádió, hogy feltétlenül szük­séges lenne egy olyan kézi­könyv közreadása, amelyik se­gíti eligazodni az állampol­gárokat az érvényben levő és őket nagyon is közelről érin­tő jogszabályokban. Nos. a MINERVA Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó a közelmúlt­ban megjelentette „A család jogi kézikönyve!” — című, igen hasznos, érdekes, tartal­mas és szép kivitelű kötetét az olvasók nem kis örömére és megelégedésére. Ebben a kiadvánvban nyolc neves jogász foglalta össze köznvelven és érthetően, szak­szerűen, magyarázatokkal a különböző érvényben levő jogszabályokat. Hiszen alig van ma már a jognak olyan területe, amelyik ne érintené mindennapi életünket, s bi­zony nem könnyű eligazod­nunk közöttük. A kötet- vi­szont összefoglalja a polgári törvénvkönvv. a családjogi törvénv. a mun!« törvény­könyve, a társadalombiztosítá­si jogszabályok egyes, fontos kitételeit. Segít eligazodnunk az államigazgatási ügyekben. Ismerteti a közjegyzők mun­káját és foglalkozik a sza­bálysértésekkel is. Külön érdekes része a most megjelent könyvnek, hogy közli az olvasóval a feltétle­nül szükséges hatósági beje­lentéseket és azok gyakorlati módját is. Sőt, a kötet függe­lékében különböző mintákat is közre ad. amiket csak le kell másolniok és be kell he­lyettesíteniük a kérelmezők­nek. a szerződést kötőknek. Régen vártuk már ezt a könyvet, és most — végre — 50 ezer példányban az állam­polgárokhoz került. A dolgo­zók tennivalóit könnyítik meg ezzel és a sokszor felesleges szaladgálásoktól. keresgélés­től kímélik meg őket. És nem utolsósorban — remélhető­leg — a különböző hatóságok­nál is felgyorsul maid a kötet hatására az ügyintézés. jaVul annak színvonala, mert az ügyfelek felkészültebben ko­pogtatnak be. 2750 Iíiii-js ffázvezelék Az orenburgi gáz nemcsak a legolcsóbb, hanem egyedül­álló komponenseit tekintve is. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ülésén elfogad­ták az általános egyezményt az együttműködésről az oren­burgi gázlelőhely kitermelé­sében, az építési munkálatai­ban. Az új gázvezetéken — teljes hossza 2750 kilométer lesz — a KGST-orszagok 24 milliárd köbméter orenburgi gázt kapnak. A gázvezeték át­szeli a Volgát, a Dont, a Dnyepert, a Déli-Búgot, 22 nagy teljesítményű komp­resszorállomás építését ter­vezik rajta. A KGST-tagorsza- gok közös erővel, egyenlő mértékben vesznek részt az építkezésben. 1978 végére az új vezetéken megindul a gáz a KGST-országokba. Kö­rülbelül 3 milliárd köbméter gáz érkezik majd Magyaror­szágra a Szovjetunióból. (Ma­gyarország évi földgázterme­lése jelenleg kb. 6 milliárd köbméter.) G NÓGRÁD - 1976. január 29., csütörtök Ezeken a csöveken jut el a gáz a KGST-országokba

Next

/
Oldalképek
Tartalom