Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

Mit „Tvr el’

a közöuség?

Recept nincs — vélekednek Rétságon

A megye talán legfiatalabb üzemeit és munkásait Rétságon találjuk. A fiatalság természetesen nem az átlag- életkorra vonatkozik hanem a munkássá válás folyamatának kezdeti lépéseire. „Legtöbben még nem munkások, hanem dolgozók. De miközben egyre jobb dolgozók lesznek, ahogyan közösség alakul a munkalehetőséget biztosító kisüzemek falain belül, úgy válnak igazi munkásokká.” — így próbálta megfogalmazni gondolatait egy rétsági népművelő.

Ebben a folyamatban nem utolsó helyen álló tényező alakulnak-e ki művelődési lehetőségek, formálódnak-e

tartalmas, új szokások, van-e tere. lendüle'te a brigádmozgalomnak. a kulturális vállalásoknak. Tehát a művelődés.

Hogyan téliesítettek a maguk elé tűzött feladatokat? Sikerült-e a nagyközség kulturális életének pezsdítése, a hosszá távú munka sművel 5- dési vetélkedő eddigi szakasza? Miiven tervekkel ültek le az éves feladatterv ''«sütéséhez? Ezekkel a kérdésekkel kopogtunk be Véeh Káról vhoz. az Asztalos János Művelődési Központ igazgatójához.

— Azzal kezdeném, hogy a statisztikai mutatókban. tehát a mennyiségben kevés a változás. 1975-ben néhánnval több rendezvényünk és látogatónk volt, mint tavalyelőtt. Az igazi eltérés inkább a minőségben lelhető fel. A műsorok nagyobb változatosságában. a módszerekben.

— A munkásművelőflési

programra gondol?. Több he- lven „rétsági modeH”-ként

emlegetik a hosszú távú vetél kedőform át.

— Nem hinném, hogv egvfaita receptet csináltunk. Ez nem is forma, csupán táa keret. amit a lehetőségekhez mérten meg szeretnénk tölteni tartalommal. Lehetne

„bürokratikusabban” csinálni, jobban adminisztrálva e tevékenységet, de nem ez a lényeg. Ami számunkra fontos. minél több programunkba bevonni a szocialista brigádokat, '„kitapogatni” igényeiket. érdeklődésüket, de néha elébe Is menni — tehát nem a pontgyűités. nem a megtartott munkásakadémiaelőadások száma. hanem

kedvcsinálás az aktív művelődéshez. És ebben már érzünk pozitív változást

<— Újfajta programokra célzott.

— Igen. Voltak például

olyan előadóestek — és szép sikerrel —. amelyekről eddig álmodni sem mertünk, hogv sikerülhet Rétságon. Bessenyei Ferenc műsora. Ladánvi

Míhálv előadóestje Somhegvi Györggvel. Az a törekvésünk, hogy felmérjük, mit igénvpi mit „bír el” a közönség. Kedvező eredményeket hozott tehát. Megpróbálunk még to- vábbbmenni. Szabó Csilla zongoraművész és Kocsis Albert hegedűművész e'óadóestiével. amit tavaszra tervezünk. a z«nei prog'-am-''- ir-efj szeretnénk

„firtatni”. És -bízom az ifiú- sági hangversenysorozat sikerében i<. Fbbe a 'áras általános; Iskoláinak tanulói*- is be akarjuk vonni. Jó közönséget ad a gimnázium diáksága. de eevre szélesedik az igénves nézők köre az üzemekben Is.

— Hogyan alakultak az eredmények és a tervek a képzőművészetben ?

— A zene mellett ez számít leginkább fehér foltnak Rétságon, és ebben a járásban. Ezért elsőként a vonzódás, érdeklődés kialakítása a feladatunk, amit csak színes ismeretterjesztő előadásokkal. minél emlék°ze*esehb találkozásokkal oldhatunk meg. Szeretnénk művészközönség anké'okat szervezni egy-egy kiállítás mellett. Id. Szabó István ígérte, hogy kiállít nálunk, erre kérjük többek között Réti Zoltánt is. Az élő művészet mellett a festészet klasszikusainak meg- ismerlelésehez is vannak elképzeléseink. Egyrészt az elkezdett munkát folytatva a reprodukciós galériát eljuttatjuk a rétsági üzemekbe. a járás klubkönyvtáraiba — ha csak lehet, be is mutatva a képeket. Jelenleg negyvenöt darabból áll a kissé rendhagyó „tárlat”. Járható útnak látjpk a komplex előadások szervezését, amikor több előadó. vetítéssel, zenehallga'ássál, képek bemutatásával színesítve világít rá a művészetek lényeges témáira, a szépség szerepére az ember min- denn?->'í,iban.

— Mint minden évben, idén Is a nemzetiségi napok rendezése a nyár központi kulturális eseménye a járásban.

— Ha lehet, 1976-ban az eddigieknél is több energiát, időt szánunk erre. Egyrészt jubileumi. X. nemzetségi ki/lturális Szemle lesz. Másrészt folytatva a tavalv elkezdett sort, tovább akarjuk szélesíteni a programok skáláját és hatósugarát. A többi, nemzetiségi községeket számláló járást is szeretnénk be- vemü. Terveink ''örül csak kettői említek. Egyik már nem számít kimondott újságnak: idén Bánkon, a tavi- színpadon rendezzük a seregszemlét. a parton kiképzett az ókori görög színházra emlékeztető cézőtérről tekinthetik meg. Másik, régóta dédelgetett tervünk, hogy néni vásárt rendezünk. meghívott eladókkal. Sok-sok régi, szép mesterség képviselőiét várjuk a sátrak eladóoultja. a ponyvák mögé. Szíjgyártó és kötél gvártó. kefekötő és gvéké- nves. ostoros, szűcs. kádár, mézeskaiácsos. kékfestő, fazekas. fofavagó nem is evv Vor» m»«bfvást pz erfrag mi n rí sarkából. ízlése, vásárrá* szép emléket vib“tóek haza tarsolyukban a látogatók!

Kiss G. Magdolna

Hogyan (ölti szabad idejűt?

A brigádvezető

Ű]KÖNYVEK

A Kossuth Könyvkiadó mey jelenhetLe az Órák, napok, eve* című antológiát, amely — Erki Edit válogatásában és Szabó Mária szerkesztésében — munkásokról szóló, irodalmi értékű írásokat tartalmaz. Erich Honecker Az internacionalizmus zászlaja

alatt című műve a Német

Szocialista Egységpárt első titkárának válogatott beszédeit, cikkeit tartalmazza. A Mit kell tudni az Egyesült Államokról? címmel megjelent kis kézikönyv — Zentay Tibor munkája — ismerteti az Egyesült Államok földrajzát, történelmét. államszervezetét, gazdasági, társadalmi. kulturális viszonyait, külpolitikáját, s a magyar— amerikai kapcsolatokat is. Ugyancsak a kiadónál látott napvilágot Szekér Gyula

könyve, az Alumíniumipar és a szocialista gazdasági integráció, amely a magyar ezüst legfontosabb ipari-gazdasági és külkereskedelmi problémáit veszi sorra.

A Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg, az Olcsó Könyvtár népszerű sorozatában — Seigfried Lenz két kisregénye (egy kötetben), a Városszerte beszélik és a Lehmann meséi. Ugyancsak az Olcsó Könyvtárban látott napvilágot Thomas Mann regénye, az Egy szélhámos vallomásai. Passuth László új regénye az Emlék és folytatás. Huszár Tibor tanulmány- kötete A cselekvő ember címmel látott napvilágot. Szlovákiai író. Nagy Lajos karco- latait. novelláit tartalmazza az Emberke, küzd! című válogatás. amelyet a -magyar— csehszlovák közös kiadás keretében. a pozsonyi Madách Kiadóval együttesen jelentetett meg a Szépirodalmi. A magyar—román közös kiadású

könyvek közül említsük meg a Gondolatok a művészétről című aíorizmagyűjieményt: gazdag anyagát Déváid László válogatta. Stefan Augustin Doinas verseskötete Az én birodalmam, fordította és az utószót írta Szilágyi Domokos. A magyar romantika kezdetei címmel látott napvilágot Rohonyi Zoltán tanulmánykötete. Ismét megjelent Marcello Venturi híres regénye, a Fehér zászló Kefalónia felett. (Az említett négy utolsó kötet a Kriterion Kiadó könyveként került a könyvesboltokba.) Bakos Ferenc cC- beszéléskötete a Csonttollú madarak tele. Major Ottó esszéit, kritikáit tartalmazza az Arcok és maszkok. Ismét megjelent Jókai Mór történelmi regénye, A janicsárok végnapjai, valamint Szilvási Lajos Vízválasztó című regénye. Gárdos Mariska visszaemlékezéseit tartalmazza a Százarcú élet. Erdődy János regénye Az antikrisztus és szolgája. A Diákkönyvtárban látott napvilágot Móricz Zsig- mond Pillangó című kisregénye. A Magyarország felfedezése sorozatban ismét megjelent a sorozat gyik legsikerültebb könyve, a Történelem alulnézetben, LászlóBencsik Sándor visszaemlékezéseivel. szociográfiai írásaival.

A Zeneműkiadó két. Bartókkal kapcsolatos könyvet is megjelentetett. Az egyik az egykori budapesti svájci

nagykövet, Wemer Fuchss

sok érdekes képpel illusztrált dokumentumgyűjteménye, a Bartók Béla Svájcban. A másik a Zenei életregények sorozatban látott napvilágot, a magyar—román közös

könyvkiadás keretében; a bővített kiadásban megjelent Embernek maradni Bartók

Béla életregénye, Szegő Júlia

tollából. Átdolgozott és bővített kiadásban került a könyvesboltokba Balassa Imre és Gíál György Sándor közös munkája, az Operák könyve. Ugyancsak megjelent az Ope- ralexion. Várnai Péter tollából. Szintén ő a szerzője a Verdi Magyarországon című kötetnek.

FODOR MÁTYÁS Etesen

lakik. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsológyárában a fejszegyártó KISZ szocialista brigád vezetője. Erős testi felépítésű fiatalember. Hosszan elnézem, miként formálódik kezében, az ügyes gép segítségével az izzó félig kész anyag. Először acélfogóval markolja meg. és a kalapács alá teszi. Két-három kemény ütés után fordít egyet, a másik oldalra, aztán az elsimuló lapok szélei is kapnak egy kis igazítást. Nem néztem az órát. de az egész művelet, amíg a lyukasztott fémhasábból ösz- szetéveszthetetlenül fejsze lesz, aligha telik harminc másodpercnél több időbe.

Ezek után ki lehet számítani, hány fejszét készít Fodor Mátyás egy műszak alatt.

Az örömmel végzett munka — pillanatnyi — szünetében mégsem erről beszélgetünk. A szabad idő, a hét vége programja kerül szóba.

— Mivel tölti mostanában szabad idejét?

— Mindig keresek magamnak valami elfoglaltságot — válaszolja, inge ujjúval megtörölve apró izzadságcsep- pektől fénylő homlokát. — A házzal már nincs bajom, felépült, így aztán több időm van a szórakozásra, művelődésre, pihenésre. Olvasgatom az újságot, tévézek, a családdal megbeszélem a mindennapi teendőket. Van egy ha’ éves kislányom. Ősszel isko

lába megy. Most óvodás, de

szabad szombatokon velünk van. Vagy velem, vagy a feleségemmel felváltva.

— Hogyan, töltik az időt?

— Játszunk, tévét nézünk. Mindig azt csinálom, amit a kislány szeret. Az ő szórakozása (hogy jól érezze magát), a fontos nekem, igaz, túl sok mindent nem tudunk csinálni, mert délben már jön haza az anyja.

— Ö hol dolgozik?,

— A VOLÁNNAL utókalkulátor. KIS7.-es, mert úgy szereti a mozgalmi munkát, mint én. Ebben a témában is van mit beszélgetnünk.

— Mire gondol?

— Tavasszal ül össze a

KISZ IX. kongresszusa, és az előkészítéshez szükséges

anyagokat nemrég kaptuk meg. Például a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot, a knngressznjsi feladatok tervét. Ezt tanulmányozom a hét vége szabad óráiban, és megbeszélem a feleségemmel.

— Mi a kedvenc időtöltése?

— A tévézés.

— És a kedvenc műsora?

— § hét végi műsorok. Különösen'A Hét meg a Delta. Az egyik a politikában való eligazodáshoz nyújt segítséget, a másik a tudomány legújabb - " '.menyeiről tájékoztat.

lom. nagyon szeretem .1 a kettőt, a tévé állandóan nyitva van. Vasárnap egészen zárásig. Valaki mindig néz belőle valamit.

— Barátokat, ismerősöket fogadnak-e otthon?

— Néha meghívjuk őket. Nagyon jól elbeszélgetünk.

— Miről?

— Általában a munkáról. Ki. hogyan dolgozik, mit tehetne jobban.

— Az asszanyok is bekapcsolódnak?

— Ritkán. Inkább maguk költött beszélgetnek. Nekik, usve, sajátos Mada'aik vannak: mosás, főzés más egyén.

— Amelyik családban az asszony dolgozik, ott a férjnek is több munkája akad a háztartásban. Szokott-e segíteni? %

— A főzésben. Én szoktam meghámozni a krumplit, meg a hagymát elkészíteni. A feleségem nem bírja a hagyma- szagot. Megfájdul tőle a feje. Aztán a mosogatás. A feleségem kezdi, én törölgetek a kislány pedig elrakja. így sorban, ez a „létra”.

— S mi lesz a vasárnapi ebéd. túdia már?

— MÉG NEM. Általában édesanyám* szokott hozni nekünk iS a hentestől, de a feleségem is tartogat néha meglepetést. Szeretem a* főztjét. *

Vajon ezúttal meglepi-e. s ugyan milyen /vasárnapi ebéddel. férjét, és kislányát Fodor Mátyásné?

(ok)

Mai tévéajánlatunk

■ 21.45: Hajhó Habarovszk1

j Az „Ez is operett, az is ope- I rett” különkiadása.

1975 nyarán a Magyar Televízió egyik forgatócsoport- | ja zenés, táncos filmet forgatott Habarovszkban, szovjet Távol-Keleten, az Amur partján. Természetesen kapcsolatba kerültek a habarovszki Zenés Komédia Színház főrendezőjével. aki nagyon kedveli a magyar operettet. így a film nemcsak szovjet zenés játékok részleteit mutatja be. Filmre került a Csárdáskirálynő, a Cirkuszhercegnő, a Cigányprímás című Kálmán Imre-operett néhány jelenete, valamint a mai magyar zenés játék képviseletében Farkas Ferenc Vők, iskolája és £<ár- közy István Szel'styei asszó- nvok című Operettjének jelenetei a kiváló habarovszki együttes közreműködésével.

Képünkön: Üj versek, fiatal költők 18.05

NÓGRÁD — 1976. január 24., szombat

KEREKES IMRE:

EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNI

(KISREGÉNY)

10.

Rövid a hajam. Azon gondolkozom, illene oemuun- kozni. Jöjjön ki a táblához, Várai, vezesse le nekem azt a tételt, amit a múlt órán felírtam. A Kelemenre nézek, a Kun Vili behúzza a nyakát, a Lakinger a homlokát törli. Elindulok, de semmit nem látok, a magam részéiül egyelőre nem nyilatkozom. Nézze kérem, ott kezdtük el, hogy adva van magának. És felírja. Eddig stimmel, gondolom. Na innen már egyenesen ez következik. .. Nézem az indulást, pont ezt a részt vacakolta tegnap a Kun Vili. Ha tegnap értettem, ma is értem. Világos, mondom, ha ez az indulás, ebből következik, hogy... Mint a villámcsapás, ott a táblán az utolsó betűig az egész levezetés. Meg- törli a szemüvegét, a fejemre néz. aztán a táblára, megigazítja a háriiát. hátradobja a kontyát. kinéz az ablakon. Menjen a helyére, mondja, ez

így van, ahogy felírta. A noteszt felveszi az asztalról, valamit belejegyez. Hallom ketyeg a karóra. Nem az életnek, az iskolának tanulunk.

Állat ián szép az idő. Délután a Lakingerrel és a We- isszel elvonulunk egy kiállításra. Odavagyok valahányszor meglátom ezeket a festményeket. Otthon magam is 'hozzákezdek, folyik a festék, a néném bezsong. Kitelepítenek a konyhába. Egy ablaka van. meg egy 30-as égő. Akármilyen tehetség vagyok, de ilyen világításnál frankón nem lehet művészi színvonalon festeni.

Mit húzzam, ahogy előreláttam, eljött a nyár. A Vida és a Kelemen már kézhez kapták útlevelüket. A Lakinger, a Táltos, a Kun Vili, a Balatonhoz veszi az irányt. A Bánicki és a Gábriel elugra- nak jugóba. Ezek is jól ösz- szeálltak, egyikre se lehet ráfogni, hogy na ez egy szalon ealeri, amelyik zsivenzsivel locsolja magát. A Bánickinek Újvidéktől az Adriáig mindenhol van rokonsága. Ai

öregjét még Berkovicsnak hív- járműnek tekintik. Egyszóval ták, jó név ez akárhol a nagy- be van fűlve mindenki, mint világban, nem is értem minek a gumivulkanizáló kazán. A kell ezt zamatosítani. A ma- srácok már izegnek-mozognak, gánügyektől egyébként távol- a lábukkal pumpálnak, fütyö- tartom magam, inkább adom résznek. Oda se figyelnek, tovább a nyári programot. A amikor a Livi bejelenü, hogy Mazura és a Lehel lecsurog- házibulit ad. Nem vitás, hogy nak a Dunán. A Mezei pedig az én kedvemért. Kettőnk Afrikába készül a bátyja egy helyzete ugyanis már olyan törzsfőnök sofőrje, méghoz- átlátszó, mint az üvegipar fej- zá Chevroleten. A Mandel lődése. Egyszóval így az üt mellékfoglalkozását tekintve előtt a hangulat magas, én mázlista, sorsjegyen egy pedig állok közöttük, mint moszkvai utat nyert, TU—134- bennszülött az idegenforgalmi en utazik és egy teljes hétig fesztiválon. Mozog rajtam rontja majd ott a levegőt, minden izom. Tájékoztatom a Mostanában már annyi bagót népet, szerintem olcsóbb, ha szív, hogy szerintem nikotin- lehangolódnak. * cserébe el- mérgezéssel fog összeesni a mondom, mint a szerénység GUM-áruház előtt. Most is* példáját, hogyan utasítottam ontja a szivarfüstöt, olyan vissza egy ajánlatot, amikor köd száll fel, mintha nem is a madridi egyetem díszdokto- mi ülnénk itt, hanem egy rává akartak választani. Csak minigyárat telepítettek volna röhögnek, annyit ér, amit a nagy fa alá. Magam Drog- mondok, mint holdszonda az ramját illetően már szóltam, aluljáróban. Felszállunk egy nem harapok abba a kézbe, trolira, nő vezeti, de háromamelyik etet, nem vitatkozom szór is leáll, mert a Gábriel az öreggel. Ha őt megnyugtat- nyom neki valami egészen ja. hogy én vigyázok egész reprezentatív szöveget. Az

nyáron a város rendjére, legyen neki. Felelősséget semmiért nem vállalok. A Livi a

utasok csak bámulnak. az utas mindig bámul. A Gábriel, meg csak neveli, hogy ne

kedvemért bármikor velem zavartassa magát a vezetésmarad. Több buli nincs, szó- ben, minthogy személyében val a társaság úton lesz. Még csak egy álpedagógussal ta- esak annyit, hogy a Vidát és lálkozott, nem kell a szöveget a Kelement illetően, hivatal- szívére venni. Végül is leszál- ból kötelességem felhívni Itá- lünk, mert a vezető nem lia hatóságainak figyelmét, óhajtja tovább a társaságun- visyázzanak a bejáratokra, kát. Az ilyen személyek vite- ezek nagymenők azvosonás- le nincs benne a szolgaiad ban. Strandon és múzeumban szabályzatban. Szeretnék rrjár eszükbe sincs fizetni, a sör _ecv olyan pillanatot, amikor árát, ha egy mód van rá. le- nincs háború, szállítják, a villamost saját (Folytatjuk) ,