Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

Mit „Tvr el’ a közöuség? Recept nincs — vélekednek Rétságon A megye talán legfiatalabb üzemeit és munkásait Rét­ságon találjuk. A fiatalság természetesen nem az átlag- életkorra vonatkozik hanem a munkássá válás folyamatá­nak kezdeti lépéseire. „Leg­többen még nem munkások, hanem dolgozók. De miköz­ben egyre jobb dolgozók lesz­nek, ahogyan közösség alakul a munkalehetőséget biztosító kisüzemek falain belül, úgy válnak igazi munkásokká.” — így próbálta megfogalmazni gondolatait egy rétsági nép­művelő. Ebben a folyamatban nem utolsó helyen álló tényező alakulnak-e ki művelődési le­hetőségek, formálódnak-e tartalmas, új szokások, van-e tere. lendüle'te a brigádmoz­galomnak. a kulturális válla­lásoknak. Tehát a művelődés. Hogyan téliesítettek a ma­guk elé tűzött feladatokat? Sikerült-e a nagyközség kul­turális életének pezsdítése, a hosszá távú munka sművel 5- dési vetélkedő eddigi szaka­sza? Miiven tervekkel ültek le az éves feladatterv ''«sü­téséhez? Ezekkel a kérdések­kel kopogtunk be Véeh Ká­ról vhoz. az Asztalos János Művelődési Központ igazgató­jához. — Azzal kezdeném, hogy a statisztikai mutatókban. te­hát a mennyiségben kevés a változás. 1975-ben néhánnval több rendezvényünk és láto­gatónk volt, mint tavaly­előtt. Az igazi eltérés inkább a minőségben lelhető fel. A műsorok nagyobb változatos­ságában. a módszerekben. — A munkásművelőflési programra gondol?. Több he- lven „rétsági modeH”-ként emlegetik a hosszú távú ve­tél kedőform át. — Nem hinném, hogv egv­faita receptet csináltunk. Ez nem is forma, csupán táa ke­ret. amit a lehetőségekhez mérten meg szeretnénk töl­teni tartalommal. Lehetne „bürokratikusabban” csinál­ni, jobban adminisztrálva e tevékenységet, de nem ez a lényeg. Ami számunkra fon­tos. minél több programunk­ba bevonni a szocialista bri­gádokat, '„kitapogatni” igé­nyeiket. érdeklődésüket, de néha elébe Is menni — tehát nem a pontgyűités. nem a megtartott munkásakadémia­előadások száma. hanem kedvcsinálás az aktív műve­lődéshez. És ebben már ér­zünk pozitív változást <— Újfajta programokra célzott. — Igen. Voltak például olyan előadóestek — és szép sikerrel —. amelyekről eddig álmodni sem mertünk, hogv sikerülhet Rétságon. Besse­nyei Ferenc műsora. Ladánvi Míhálv előadóestje Somhegvi Györggvel. Az a törekvésünk, hogy felmérjük, mit igénvpi mit „bír el” a közönség. Ked­vező eredményeket hozott te­hát. Megpróbálunk még to- vábbbmenni. Szabó Csilla zongoraművész és Kocsis Al­bert hegedűművész e'óadó­estiével. amit tavaszra terve­zünk. a z«nei prog'-am-''- ir-efj szeretnénk „firtatni”. És -bízom az ifiú- sági hangversenysorozat si­kerében i<. Fbbe a 'áras ál­talános; Iskoláinak tanulói*- is be akarjuk vonni. Jó közön­séget ad a gimnázium diák­sága. de eevre szélesedik az igénves nézők köre az üze­mekben Is. — Hogyan alakultak az eredmények és a tervek a képzőművészetben ? — A zene mellett ez szá­mít leginkább fehér foltnak Rétságon, és ebben a járás­ban. Ezért elsőként a vonzó­dás, érdeklődés kialakítása a feladatunk, amit csak színes ismeretterjesztő előadások­kal. minél emlék°ze*esehb találkozásokkal oldhatunk meg. Szeretnénk művész­közönség anké'okat szervezni egy-egy kiállítás mellett. Id. Szabó István ígérte, hogy ki­állít nálunk, erre kérjük töb­bek között Réti Zoltánt is. Az élő művészet mellett a festészet klasszikusainak meg- ismerlelésehez is vannak el­képzeléseink. Egyrészt az el­kezdett munkát folytatva a reprodukciós galériát eljuttat­juk a rétsági üzemekbe. a járás klubkönyvtáraiba — ha csak lehet, be is mutatva a képeket. Jelenleg negyvenöt darabból áll a kissé rendha­gyó „tárlat”. Járható útnak látjpk a komplex előadások szervezését, amikor több elő­adó. vetítéssel, zenehallga'ás­sál, képek bemutatásával szí­nesítve világít rá a művésze­tek lényeges témáira, a szép­ség szerepére az ember min- denn?->'í,iban. — Mint minden évben, idén Is a nemzetiségi napok rendezése a nyár központi kulturális eseménye a járás­ban. — Ha lehet, 1976-ban az eddigieknél is több energiát, időt szánunk erre. Egyrészt jubileumi. X. nemzetségi ki/lturális Szemle lesz. Más­részt folytatva a tavalv el­kezdett sort, tovább akarjuk szélesíteni a programok ská­láját és hatósugarát. A többi, nemzetiségi községeket szám­láló járást is szeretnénk be- vemü. Terveink ''örül csak kettői említek. Egyik már nem számít kimondott újság­nak: idén Bánkon, a tavi- színpadon rendezzük a sereg­szemlét. a parton kiképzett az ókori görög színházra em­lékeztető cézőtérről tekinthe­tik meg. Másik, régóta dédel­getett tervünk, hogy néni vá­sárt rendezünk. meghívott eladókkal. Sok-sok régi, szép mesterség képviselőiét várjuk a sátrak eladóoultja. a pony­vák mögé. Szíjgyártó és kö­tél gvártó. kefekötő és gvéké- nves. ostoros, szűcs. kádár, mézeskaiácsos. kékfestő, faze­kas. fofavagó nem is evv Vor» m»«bfvást pz erfrag mi n rí sarkából. ízlése, vásárrá* szép emléket vib“tóek haza tarsolyukban a látogatók! Kiss G. Magdolna Hogyan (ölti szabad idejűt? A brigádvezető Ű]KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó mey jelenhetLe az Órák, napok, eve* című antológiát, amely — Erki Edit válogatásában és Szabó Mária szerkesztésé­ben — munkásokról szóló, iro­dalmi értékű írásokat tartal­maz. Erich Honecker Az in­ternacionalizmus zászlaja alatt című műve a Német Szocialista Egységpárt első titkárának válogatott beszé­deit, cikkeit tartalmazza. A Mit kell tudni az Egyesült Államokról? címmel megje­lent kis kézikönyv — Zentay Tibor munkája — ismerteti az Egyesült Államok föld­rajzát, történelmét. állam­szervezetét, gazdasági, társa­dalmi. kulturális viszonyait, külpolitikáját, s a magyar— amerikai kapcsolatokat is. Ugyancsak a kiadónál látott napvilágot Szekér Gyula könyve, az Alumíniumipar és a szocialista gazdasági integ­ráció, amely a magyar ezüst legfontosabb ipari-gazdasági és külkereskedelmi problémá­it veszi sorra. A Szépirodalmi Könyvki­adónál jelent meg, az Olcsó Könyvtár népszerű sorozatá­ban — Seigfried Lenz két kisregénye (egy kötetben), a Városszerte beszélik és a Lehmann meséi. Ugyancsak az Olcsó Könyvtárban látott napvilágot Thomas Mann re­génye, az Egy szélhámos val­lomásai. Passuth László új regénye az Emlék és folyta­tás. Huszár Tibor tanulmány- kötete A cselekvő ember cím­mel látott napvilágot. Szlová­kiai író. Nagy Lajos karco- latait. novelláit tartalmazza az Emberke, küzd! című vá­logatás. amelyet a -magyar— csehszlovák közös kiadás ke­retében. a pozsonyi Madách Kiadóval együttesen jelente­tett meg a Szépirodalmi. A magyar—román közös kiadású könyvek közül említsük meg a Gondolatok a művészétről című aíorizmagyűjieményt: gazdag anyagát Déváid László válogatta. Stefan Augustin Doinas verseskötete Az én birodalmam, fordította és az utószót írta Szilágyi Domo­kos. A magyar romantika kezdetei címmel látott napvi­lágot Rohonyi Zoltán tanul­mánykötete. Ismét megjelent Marcello Venturi híres regé­nye, a Fehér zászló Kefalónia felett. (Az említett négy utol­só kötet a Kriterion Kiadó könyveként került a könyves­boltokba.) Bakos Ferenc cC- beszéléskötete a Csonttollú madarak tele. Major Ottó esszéit, kritikáit tartalmazza az Arcok és maszkok. Ismét megjelent Jókai Mór történel­mi regénye, A janicsárok végnapjai, valamint Szilvási Lajos Vízválasztó című regé­nye. Gárdos Mariska vissza­emlékezéseit tartalmazza a Százarcú élet. Erdődy János regénye Az antikrisztus és szolgája. A Diákkönyvtárban látott napvilágot Móricz Zsig- mond Pillangó című kisregé­nye. A Magyarország felfede­zése sorozatban ismét meg­jelent a sorozat gyik legsi­kerültebb könyve, a Történe­lem alulnézetben, László­Bencsik Sándor visszaemléke­zéseivel. szociográfiai írásai­val. A Zeneműkiadó két. Bar­tókkal kapcsolatos könyvet is megjelentetett. Az egyik az egykori budapesti svájci nagykövet, Wemer Fuchss sok érdekes képpel illusztrált dokumentumgyűjteménye, a Bartók Béla Svájcban. A má­sik a Zenei életregények sorozatban látott napvilágot, a magyar—román közös könyvkiadás keretében; a bővített kiadásban megjelent Embernek maradni Bartók Béla életregénye, Szegő Júlia tollából. Átdolgozott és bőví­tett kiadásban került a köny­vesboltokba Balassa Imre és Gíál György Sándor közös munkája, az Operák könyve. Ugyancsak megjelent az Ope- ralexion. Várnai Péter tollá­ból. Szintén ő a szerzője a Verdi Magyarországon című kötetnek. FODOR MÁTYÁS Etesen lakik. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek kovácsológyárá­ban a fejszegyártó KISZ szo­cialista brigád vezetője. Erős testi felépítésű fiatalember. Hosszan elnézem, miként for­málódik kezében, az ügyes gép segítségével az izzó félig kész anyag. Először acélfogóval markolja meg. és a kalapács alá teszi. Két-három kemény ütés után fordít egyet, a má­sik oldalra, aztán az elsimuló lapok szélei is kapnak egy kis igazítást. Nem néztem az órát. de az egész művelet, amíg a lyukasztott fémhasábból ösz- szetéveszthetetlenül fejsze lesz, aligha telik harminc másodpercnél több időbe. Ezek után ki lehet számí­tani, hány fejszét készít Fo­dor Mátyás egy műszak alatt. Az örömmel végzett munka — pillanatnyi — szünetében mégsem erről beszélgetünk. A szabad idő, a hét vége prog­ramja kerül szóba. — Mivel tölti mostanában szabad idejét? — Mindig keresek magam­nak valami elfoglaltságot — válaszolja, inge ujjúval meg­törölve apró izzadságcsep- pektől fénylő homlokát. — A házzal már nincs bajom, fel­épült, így aztán több időm van a szórakozásra, művelő­désre, pihenésre. Olvasgatom az újságot, tévézek, a család­dal megbeszélem a minden­napi teendőket. Van egy ha’ éves kislányom. Ősszel isko lába megy. Most óvodás, de szabad szombatokon velünk van. Vagy velem, vagy a fe­leségemmel felváltva. — Hogyan, töltik az időt? — Játszunk, tévét nézünk. Mindig azt csinálom, amit a kislány szeret. Az ő szórako­zása (hogy jól érezze magát), a fontos nekem, igaz, túl sok mindent nem tudunk csinálni, mert délben már jön haza az anyja. — Ö hol dolgozik?, — A VOLÁNNAL utókalku­látor. KIS7.-es, mert úgy sze­reti a mozgalmi munkát, mint én. Ebben a témában is van mit beszélgetnünk. — Mire gondol? — Tavasszal ül össze a KISZ IX. kongresszusa, és az előkészítéshez szükséges anyagokat nemrég kaptuk meg. Például a szervezeti sza­bályzat módosítására tett ja­vaslatot, a knngressznjsi fela­datok tervét. Ezt tanulmányo­zom a hét vége szabad órái­ban, és megbeszélem a felesé­gemmel. — Mi a kedvenc időtölté­se? — A tévézés. — És a kedvenc műsora? — § hét végi műsorok. Külö­nösen'A Hét meg a Delta. Az egyik a politikában való el­igazodáshoz nyújt segítséget, a másik a tudomány legújabb - " '.menyeiről tájékoztat. lom. nagyon szeretem .1 a kettőt, a tévé állan­dóan nyitva van. Vasárnap egészen zárásig. Valaki min­dig néz belőle valamit. — Barátokat, ismerősöket fogadnak-e otthon? — Néha meghívjuk őket. Nagyon jól elbeszélgetünk. — Miről? — Általában a munkáról. Ki. hogyan dolgozik, mit te­hetne jobban. — Az asszanyok is bekap­csolódnak? — Ritkán. Inkább maguk költött beszélgetnek. Nekik, usve, sajátos Mada'aik van­nak: mosás, főzés más egyén. — Amelyik családban az asszony dolgozik, ott a férj­nek is több munkája akad a háztartásban. Szokott-e segíte­ni? % — A főzésben. Én szoktam meghámozni a krumplit, meg a hagymát elkészíteni. A fe­leségem nem bírja a hagyma- szagot. Megfájdul tőle a feje. Aztán a mosogatás. A felesé­gem kezdi, én törölgetek a kislány pedig elrakja. így sor­ban, ez a „létra”. — S mi lesz a vasárnapi ebéd. túdia már? — MÉG NEM. Általában édesanyám* szokott hozni ne­künk iS a hentestől, de a fe­leségem is tartogat néha meg­lepetést. Szeretem a* főztjét. * Vajon ezúttal meglepi-e. s ugyan milyen /vasárnapi ebéd­del. férjét, és kislányát Fodor Mátyásné? (ok) Mai tévéajánlatunk ■ 21.45: Hajhó Habarovszk1 j Az „Ez is operett, az is ope- I rett” különkiadása. 1975 nyarán a Magyar Te­levízió egyik forgatócsoport- | ja zenés, táncos filmet forga­tott Habarovszkban, szovjet Távol-Keleten, az Amur part­ján. Természetesen kapcso­latba kerültek a habarovszki Zenés Komédia Színház fő­rendezőjével. aki nagyon ked­veli a magyar operettet. így a film nemcsak szovjet zenés játékok részleteit mutatja be. Filmre került a Csárdáski­rálynő, a Cirkuszhercegnő, a Cigányprímás című Kálmán Imre-operett néhány jelenete, valamint a mai magyar zenés játék képviseletében Farkas Ferenc Vők, iskolája és £<ár- közy István Szel'styei asszó- nvok című Operettjének jele­netei a kiváló habarovszki együttes közreműködésével. Képünkön: Üj versek, fiatal költők 18.05 NÓGRÁD — 1976. január 24., szombat KEREKES IMRE: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNI (KISREGÉNY) 10. Rövid a hajam. Azon gondolkozom, illene oemuun- kozni. Jöjjön ki a táblához, Várai, vezesse le nekem azt a tételt, amit a múlt órán felírtam. A Kelemenre né­zek, a Kun Vili behúzza a nyakát, a Lakinger a homlo­kát törli. Elindulok, de sem­mit nem látok, a magam ré­széiül egyelőre nem nyilat­kozom. Nézze kérem, ott kezdtük el, hogy adva van magának. És felírja. Eddig stimmel, gondolom. Na innen már egyenesen ez követke­zik. .. Nézem az indulást, pont ezt a részt vacakolta tegnap a Kun Vili. Ha teg­nap értettem, ma is értem. Világos, mondom, ha ez az indulás, ebből következik, hogy... Mint a villámcsapás, ott a táblán az utolsó betű­ig az egész levezetés. Meg- törli a szemüvegét, a fejem­re néz. aztán a táblára, meg­igazítja a háriiát. hátradobja a kontyát. kinéz az ablakon. Menjen a helyére, mondja, ez így van, ahogy felírta. A no­teszt felveszi az asztalról, va­lamit belejegyez. Hallom ke­tyeg a karóra. Nem az élet­nek, az iskolának tanulunk. Állat ián szép az idő. Dél­után a Lakingerrel és a We- isszel elvonulunk egy kiállí­tásra. Odavagyok valahány­szor meglátom ezeket a fest­ményeket. Otthon magam is 'hozzákezdek, folyik a fes­ték, a néném bezsong. Kitele­pítenek a konyhába. Egy ab­laka van. meg egy 30-as égő. Akármilyen tehetség vagyok, de ilyen világításnál frankón nem lehet művészi színvona­lon festeni. Mit húzzam, ahogy előre­láttam, eljött a nyár. A Vida és a Kelemen már kézhez kapták útlevelüket. A Lakin­ger, a Táltos, a Kun Vili, a Balatonhoz veszi az irányt. A Bánicki és a Gábriel elugra- nak jugóba. Ezek is jól ösz- szeálltak, egyikre se lehet rá­fogni, hogy na ez egy szalon ealeri, amelyik zsivenzsivel locsolja magát. A Bánickinek Újvidéktől az Adriáig min­denhol van rokonsága. Ai öregjét még Berkovicsnak hív- járműnek tekintik. Egyszóval ták, jó név ez akárhol a nagy- be van fűlve mindenki, mint világban, nem is értem minek a gumivulkanizáló kazán. A kell ezt zamatosítani. A ma- srácok már izegnek-mozognak, gánügyektől egyébként távol- a lábukkal pumpálnak, fütyö- tartom magam, inkább adom résznek. Oda se figyelnek, tovább a nyári programot. A amikor a Livi bejelenü, hogy Mazura és a Lehel lecsurog- házibulit ad. Nem vitás, hogy nak a Dunán. A Mezei pedig az én kedvemért. Kettőnk Afrikába készül a bátyja egy helyzete ugyanis már olyan törzsfőnök sofőrje, méghoz- átlátszó, mint az üvegipar fej- zá Chevroleten. A Mandel lődése. Egyszóval így az üt mellékfoglalkozását tekintve előtt a hangulat magas, én mázlista, sorsjegyen egy pedig állok közöttük, mint moszkvai utat nyert, TU—134- bennszülött az idegenforgalmi en utazik és egy teljes hétig fesztiválon. Mozog rajtam rontja majd ott a levegőt, minden izom. Tájékoztatom a Mostanában már annyi bagót népet, szerintem olcsóbb, ha szív, hogy szerintem nikotin- lehangolódnak. * cserébe el- mérgezéssel fog összeesni a mondom, mint a szerénység GUM-áruház előtt. Most is* példáját, hogyan utasítottam ontja a szivarfüstöt, olyan vissza egy ajánlatot, amikor köd száll fel, mintha nem is a madridi egyetem díszdokto- mi ülnénk itt, hanem egy rává akartak választani. Csak minigyárat telepítettek volna röhögnek, annyit ér, amit a nagy fa alá. Magam Drog- mondok, mint holdszonda az ramját illetően már szóltam, aluljáróban. Felszállunk egy nem harapok abba a kézbe, trolira, nő vezeti, de három­amelyik etet, nem vitatkozom szór is leáll, mert a Gábriel az öreggel. Ha őt megnyugtat- nyom neki valami egészen ja. hogy én vigyázok egész reprezentatív szöveget. Az nyáron a város rendjére, le­gyen neki. Felelősséget sem­miért nem vállalok. A Livi a utasok csak bámulnak. az utas mindig bámul. A Gáb­riel, meg csak neveli, hogy ne kedvemért bármikor velem zavartassa magát a vezetés­marad. Több buli nincs, szó- ben, minthogy személyében val a társaság úton lesz. Még csak egy álpedagógussal ta- esak annyit, hogy a Vidát és lálkozott, nem kell a szöveget a Kelement illetően, hivatal- szívére venni. Végül is leszál- ból kötelességem felhívni Itá- lünk, mert a vezető nem lia hatóságainak figyelmét, óhajtja tovább a társaságun- visyázzanak a bejáratokra, kát. Az ilyen személyek vite- ezek nagymenők azvosonás- le nincs benne a szolgaiad ban. Strandon és múzeumban szabályzatban. Szeretnék rrjár eszükbe sincs fizetni, a sör _ecv olyan pillanatot, amikor árát, ha egy mód van rá. le- nincs háború, szállítják, a villamost saját (Folytatjuk) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom