Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
A jó kezdet fél siker Döntő feladatokat a cselekvési programba interjú a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével Korábban közöltük, hogy a megyei pártbizottság kibővített ülésen megtárgyalta és elfogadta az 1976. évi cselekvési programot. Megkértük Húszak Artúrt, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, válaszoljon ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. — Mi az alap^ a cselekvési programnak? — A Központi Bizottság határozata és a nemrég elfogadott V. ötéves terv megyei irányelvei. A cselekvési program összegezi az előttünk álló konkrét tennivalókat, az új tervciklus első, döntő évének legfontosabb feladatait, amelyek egyúttal kihatással vannak V. ötéves tervünkre. Jelenti a megye erőforrásainak az eddiginél következetesebb összpontosítását, a gazdasági fejlődés gyorsítását, a hatékonyság javítását, a munka termelékenységének emelését, a takarékosságot az anyag- és energiafelhasználásban, az önköltség. csökkentését, a versenyképes, korszerű és gazdaságosan előállítható termékek gyártásának növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, az elavult, gazdaságtalan termelés erőteljesebb visszaszorítását, illetve megszüntetését, az ésszerű munkaerő-gazdálkodást, a munkaerő célszerű átcsoportosítását, a munkaidő jobb kihasználását, a beruházási tevékenység színvonalának emelését, gazdaságosságának fokozását. A cselekvési program jó elkészítése két okból is döntő fontosságú. Először: elősegíti a hatékonyabb gazdálkodást, és ily módon hozzájárul a népgazdaságunkat ért negatív hatások leküzdéséhez. Másodszor: jó kiindulási lendületet ad üzemeinknek, a kidolgozásra kerülő ötéves tervükhöz. A megyei pártbizottság cselekvési programja tartalmazza az éves tennivalók döntő elemeit az iparban, a mező- gazdaságban, a területfejlesztésben stb. Érzékelteti, hogy megyénkben jelenleg a hatékonyabb munka, ezen belül a termelékenység gyors ütemű növelése jelenti a fő feladatot. Segítséget ad az egységes értelmezéshez és cselekvéshez. — Hallhatnánk erről részletesebben? — Az ipari fejlődésben az V. ötéves terv irányelveinek megfelelően ebben az évben is három irányban kívánjuk biztosítani az előrelépést. Oly módon, hogy a termelési szerkezetben elsősorban olyan gyártmányok, termékek előállítása kerüljön előtérbe, amelyeket minden piacon jól és gyorsan el tudunk adni. Ennek megfelelően először azokat az üzemeket fejlesztjük, bővítjük, amelyeknek hosszabb távon van jövőjük, tisztázódtak fejlesztési elképzeléseik, ehhez megvan a szükséges pénz, összhangban vannak az országos elképzelésekkel. A dinamikus szinten tartás érdekében szorgalmazzuk azokat a rekonstrukciókat, ahol létszámemelés nélkül tudjuk növelni a termelést, a hatékonyságot. Ezekben az üzemekben a termelési, illetve gyártmányszerkezet korszerűsítésére van szükség. Lesznek olyan üzemeink, amelyeket csak a mostani színvonalukon kívánunk tartani. Azt akarjuk, hogy ezeknek az üzemeknek termékstruktúrája jobban igazodjon a megnövekedett követelményekhez. Ezeknél létszámemelést nem tervezünk, növekvő feladataikat jobb munkaszervezéssel, műszaki fejlesztéssel oldják meg. Ebben a kategóriában lesznek olyan kisebb üzemek, amelyeket az alacsony hatékonyság miatt nem szabad működtetni, fenntartani. Az itt levő létszámot más, nagyobb hatékonysággal dolgozó üzemekbe kell átirányítani. Á mezőgazdaságban a hatékonyság sokoldalú növelése a központi feladat. Ennek érdekében jobban ki kell használni a meglevő lehetőségeket, növelni a hozamokat, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. — Äz elmondottak milyen formában jelentkeznek, ha iparágakra bontjuk őket? ______________________________ — Az üveg- és kerámiaipar beruházásai alapvetően termelési szerkezetváltozást tesznek lehetővé. Ezért olyan létszámgazdálkodást kell megvalósítanunk, hogy ezeknek az üzemeknek a megnövekvő és megváltozott termelési szerkezetükhöz szükséges létszám meglegyen. Ezt szolgálja a többi között az állásfoglalás: a szövetkezetekben gátat kell vetni annak, hogy a segéd- és melléküzemek fejlesztése során újabb munkaerőt igénylő, vagy á meglevőt alacsony hatékonysággal foglalkoztató textil- és vasipari üzemek kössék le. A textilipar néhány üzemében nincs kihasználva a meglevő kapacitás. Ezek további fejlesztése helyett a termelés növelése a cél, a rendelkezésre álló kapacitást kell leterhelni. Ezek között említhetjük a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységét, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárát, a Nógrád megyei- Textilipari Vállalatot, a pásztói Közlekedési Nyomdát, a Páva Női Fehérneműgyár jánosaknai telepét. A gépiparban és a kohászatban, valamint az alumínium- iparban a rekonstrukció folytatása mellett a feldolgozói bázisok kiépítését szorgalmazza a megyei cselekvési program. A bányászatban a meglevő négy akna gépesítésére, műszaki fejlesztésére és a termelékenység emelésére kell intézkedéseket tenni. Létszámnövelésre kerül sor a szolgáltatás különböző ágaiban. Differenciált fejlesztési elképzeléseinkből egyértelműen kiviláglik, hogy mit,Imiért, és hogyan támogatunk. Elképzeléseink összhangban vannak az országos tendenciákkal, megvalósításuk esetén biztosítják a termelés kívánt ütemű növekedését, a termelékenység és hatékonyság ,kedvező alakulását. — Milyen követelményeket állít a cselekvési program a mezőgazdaságban dolgozók elé? — Megvizsgáltuk, hogy a mezőgazdasági üzemekre miként hat az új szabályozó rendszer. Olyan megállapításra jutottunk, hogy semmi sem indokol alapvető változtatást. A megyének van távlati mezőgazdasági terve, és érvényes párthatározata, amely jól meghatározza a tennivalókat. Esetleg néhány helyen szorul kisebb módosításra, az új követelményeknek megfelelően. Ügy látjuk, hogy az adottságainknak megfelelő termelési szerkezet átalakítása mellett az üzemek gazdálkodásában meglevő indokolatlan különbségek felszámolása a fő cél. A közös gazdaságoknak kell eldönteni, hogy ennek érdekében milyen lépéseket tesznek, miként igazodnak az élenjáró gazdaságokhoz. Különösen fontosnak tartjuk az állattenyésztésben, a meglevő lehetőségek jobb kihasználásai. A megyei cselekvési program előirányozza, hogy a szakosított szarvasmarhatelepek 95—96, a áertéstenyésztő-te- lepek hízóférőhelyei 80—85 százalékában Hegyenek kihasználva, a tejtermelés pedig jelentősen emelkedjen. Ehhez az szükséges, hogy a takarmánytermelés minid mennyiségben, mind minőségben megfeleljen a követelményeknek, összhangban legyen az állatállomány fejlődésével. Mindezek megvalósítása a gazdaságoktól konkrét, egyértelmű és világos intézkedéseket követel. Továbbra is fontosnak tartjuk a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználását, hogy ily módon- nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság hús-, zöldség- és gyümölcsellátásához. — Az előbbiekből kitűnik, hogy a cselekvési programban alapvetően a termelési célok elérését, a hozzá vezető utakat, módszereket szükséges megjelölni. Ez bizonyára nem jelenti, hogy a beruházásban nincsenek konkrét tennivalók. — Valóban. A IV. ötéves tervben megyénk építőipara, különösen a tervidőszak második felében fejlődésében elmaradt a követelményektől. Mivel az építőknek kulcsszerepük van különböző fejlesztési céljaink megvalósításában, ezért az V. ötéves tervben olyan feladatot tűztünk ki eléjük, hogy érjék el az országos átlagot. Ezt kell tükrözniük a cselekvési programjaiknak is. A megyei cselekvési program ebben az évben az építőipari szervezeteknek 5—6 százalékos fejlődést ír elő. / El tudják érni, mert a jelentős beruházások már tisztázottak. Vonatkozik ez az üveg- és kerámiaiparra, a kohászatra, a lakás- és kommunális építkezésekre. Ezeknek a nagy feladatoknak az ellátására kell felkészülni a beruházásban érdekelt vállalatoknak és szerveknek. Gyorsan el kell dönteni és rangsorolni, hogy melyik kivitelező, mire vállalkozik, mikor kezdi az új beruházást, milyen technológiát alkalmaz, a határidő betartása érdekében. E munka során végre kell hajtani a hatékonyságot és termelékenységet segítő technikai, technológiai változtatást is. Ez csak akkor lehetséges, ha megvalósul az előkészítő munka. Mindez kevés a sikerhez. Szükség van arra is. hogy az építőipar rendet teremtsen sáját háza táján az üzem- és munkaszervezésben, a munkafegyelem megszilárdításában, a vezetés, irányítás hatékonyságának növelésében. Fontos, hogy a beruházásban érdekelt szervek kooperációs együttműködési tevékenysége javuljon. Annak a helyes elvnek a megvalósítására kell törekednünk, hogy az érdekeltek mindig az ügyet előrevivő módszereket keressék, ne pedig azt, ami hátráltatja a munkát, aminek következtében hátrányos helyzetbe kerülhet valamelyik fél. Az V. ötéves tervi koncepció e területen is csak akkor valósul meg, ha az építőipari szervezeteket irányító felügyeleti hatóságok olyan programot állítanak össze, amely az előbbi célok elérését szolgálja, és ezeket következetesen végre is hajtják. — Szükség van-e rangsorolásra a beruházásoknál? — Igen. Felméréseink szerint a beruházások megvalósításában sok még a tennivaló. Ezért első helyre a bővítésre kerülő üzemek, illetve a rekonstrukciók, valamint a lakásépítkezések komplex megoldása kerül. — Az operativitást, rangsorolást indokolja más ok is? — Fontos ez az esztendő abból a szempontból is, hogy 1976-ban és a jövő év első felében kell teljesen „felfuttatni” az V. ötéves terv második felében „belépő” üzemeket, melyek tevékenysége gyors ütemben elősegíti a hatékonyság növelését, és a termelékenység emelését. Ugyanakkor elő kell készíteni az V. ötéves terv további fejlesztését, mert ez szükséges ahhoz, hogy a tervidőszak második felében kiegyensúlyozott beruházási, fejlesztési és termeléspolitikát tudjunk biztosítani. Mindezek előkészítéséhez már ebben az évben hozzá kell kezdeni. — Érintettük a gazdálkodás két alapvető követelményét, a hatékonyságot és termelékenységet. Kérem, beszél jen róluk, kissé részletesebben! — A megye V. ötéves tervének irányelveiből a megyei pártbizottság erre épülő cselekvési programjából is jól érzékelhető, hogy a gazdálkodás javításában előbbre kell lépni, mert ez a terv megvalósításának döntő feltétele. Elsősorban saját lehetőségeink kihasználásában van -a legnagyobb tartalékunk. A hatékonyság és termelékenység emelése megkívánja, hogy a cselekvési programokban kiemelkedő helyet foglaljon el a munka- és üzemszervezés nagyobb ütemű, átgondoltabb folytatása. Előbbre kell lépni a tartalékok feltárásában, a műszaki fejlesztés gyorsításában, az üzem- és munkaszervezés javításában elsősorban a ZIM-ben, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, az ELZETT-nél, a kábelgyárban, a Váci Kötöttárugyárnál, az Ipoly Bútorgyárban. A gazdálkodás hatékonyságának növelése különösen fontos feladat a VEGYÉÉSZER-nél, a Fémipari Vállalatnál, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, a rétsági TÖVÁLL-nál, a ZIM salgótarjáni gyárában,'a síküveggyárban, a lucfalvi, kazári tsz-ekben éS a SERKÖV- nél. — Mondana néhány szót a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás követelményeiről? — A terv megalapozottsága és végrehajtása az eddiginél jobban megköveteli a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. Fejlesztési céljaink sikeres megvalósítása átgondoltabb létszámpolitikát kíván megyei szinted, de a vállalatoktól is. A megyei cselekvési program konkrét feladatokat határoz meg. A kormány és a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatainak figyelembevételével intézkedést kell tenni a munkaerő-gazdálkodás javítására, elsősorban a FÜTÖ- BER nagybátonyi gyárában, a Nógrádi Szénbánya Vállalatnál, és az ipari szövetkezetekben. Ennek alapján kell a vállalati cselekvési programokban konkrétan meghatározni az üzemek ezzel kapcsolatos saját feladatait. A munkaerő-gazdálkodáson belül az indokolt létszám-átcsoportosításokra, továbbá az alkalmazotti létszám, a táppénzes állomány, és a társadalmi rendezvények miatti munkaidő-kiesés csökkentésére, a munkafegyelem megszilárdítására kell a figyelmet fordítani. A gazdálkodás költségeinek csökkentésében meghatározó szerepe van az anyag- és energiagazdálkodásnak. Az ilyen természetű költségcsökkentést azzal lehet a legjobban elősegíteni, ha a vállalatok megváltoztatják termék- szerkezetüket, ily módon mérséklik a fajlagos anyag- és energiaköltségeket. — Mit szükséges még figyelembe venni a gazdálkodás hatékonyságának kialakításáról? — Hogy a szabályozó rend szer bizonyos módosítása, a közgazdasági környezet bizonyos változásai következtében ebben az évben a vállalatokat ért hatása miatt, tevékenységüket sok vonatkozásban át kell rendezni. Ezzel reálisan ; számolnunk kell. Vállalataink többsége nem önálló, hanem gyáregység. Ebből adódik, hogy közvetlenül és átfogóan csak a vállalatok központjában tudjuk vizsgálni a szabályozók gyáregységeinket érintő hatását. Ez azonban nem ment fel egyetlen gazdasági vezetőt sem attól, hogy saját területén, a központi követelmények ismeretében kritikusan vizsgálja tevékenységét, es ennek megfelelően döntsön. A szabályozók változása alapvetően a Központi Bizottság azon törekvését szolgálja, hogy vállalatainkkal jobban érzékeltesse azokat a külső hatásokat, amelyek a népgazdaságot érték, hogy bizonyos változásokat idézzenek elő a költségvetési kapcsolatban, melynek eredményeképpen javul a népgazdaság helyzete, az ország pénzügyi egyensúlya. Az előbbiek arra ösztönzik vállalatainkat, hogy időben eldöntsék, kijelöljék azokat a társadalmi és szociálpolitikai feladatokat, amelyek a kollektívát érintik. Ezt természetesen a termelés növekedésének és hatékonyságának összefüggésében kell megtenni. A jövedelmek emelésénél továbbra is alapvető követelmény a végzett munka mennyisége és minősége. Az eddigiekből kitűnik, hogy a gazdasági vezetőknek irányítási módszereiken is változtatni kell. — Természetesen. A gazdasági vezetőknek! az éves tervek kidolgozásakor meg kell határozniuk, hogy milyen tervezési és vezetési intézkedéseket tesznek a kitűzött gazdasági célok eléréséért. Fel kell tüntetni azokat a területeket, ahol a vezetést erősítik. Utalni kell arra. hogy a vezetői munka hatékonyságának növelése érdekében hol vizsgálják felül a vezető beosztásúak munkaszervezését, -módszeréh leterheltségét. Hogy az irányításuk alatt tevékenykedő osztály dolgozói milyen hatékonyan látják el feladataikat, hol van szükség átcsoportosításra az egyenletesebb és színvonalasabb vezetői munka érdekében. — Miben foglalná össze a pártszervek, pártszervezetek és -alapszervezetek tevékenységének lényegét? — A cselekvési programok városi, járási, és üzemi szinten, a nagyfokú önállóság jegyében készülnek, s a gazdálkodás hatékonyságának növelését elősegítő legfontosabb feladatokra koncentrálnak. A pártalapszervezeteknek az a feladatuk, hogy segítsenek a konkrét tervek elfogadásában, mozgósítsanak a benne foglaltak maradéktalan végrehajtására, és dolgozzák ki saját cselekvési programjaikat. Ebből is látszik, hogy tevékenységüket a döntő célok elérésére összpontosítják. A megvalósítás segítését jelenti, amikor a pártalapszervezetek, pártszervek rendszeresen és folyamatosan figyelemmel kísérik az elképzelések teljesítését, s ennek ismeretében jelölik ki újabb feladataikat, tesznek javaslatot a gazdasági vezetőknek a jelentkező tennivalók elvégzésére. A pártszervezetek saját gazdálkodási egységüket konkrétan vizsgálják, ennek során ügyelnek arra, hogy ne vegyék át a gazdasági vezetők felelősségét, ne csorbítsák önálló intézkedési, döntési jogkörüket. Ellenkezőleg, kezdeményezésekre, új, életrevaló ötletek kidolgozására, gyorsabb kivitelezésre, valamint az akadályok elhárítására ösztönzik őket — fejezte be nyilatkozatát Huszák Artúr. Venesz Károly NÓGRÁD — 1976. január 24,, szombat 3
