Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
Jogi kertesekre «válaszolunk Ebédidő biztosításáról K. Sándor érsekvadkerti olvasónk egyik budapesti vállalatnál évek óta fennállott munkaviszonyát a kedvezőbb munkakörülmények és magasabb bérezés reményében megszüntette. Reményeiben azonban már az első hónapokban csalatkozott, mert bár esetenként napi 10—12 órát is dolgoznak, ebédidőt nem biztosítanak részükre. Kérdésére azt a választ kapta, hogy náluk ez nem szokás! Lehetséges, hogy ebédidőt nem minden vállalatnál kötelesek biztosítani — kérdezi olvasónk. A munkaközi szünet — közismerten étkezési szünet, v -y még inkábl. ebédszünet —. szabályairól az Mt. 40. Íjában, valamint az Mt. V. 47. §-ában rendelkezik. E jogszabályok értelmében a dolgozónak — a munkaidő megszakításával — lehetőséget kell biztosítani az étkezésre, kivéve, ha ezt a munkaidő-beosztásra vagy a munka természetére tekintettel a kollektív szerződés munkaidőn belül biztosítja. Olvasónk vállalatának kollektív szerződésében van tehát meghatározva, hogy az ebédidőt az olvasónk által betöltött munkakörben a munkaidő megszakításával kell kiadni, vagy az étkezési lehetőség a munkaidő megszakítása nélkül is biztosítható. A munkaidő megszakításával kiadott munkaközi szünet. ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, napi fél óra. Étkezés céljából nem lehet munkaközi szünetet biztosítani a munkaidőn belül azokon a napokon, amelyeken a. munkaidő a négy órát nem haladja meg. Kimondja a jogszabály azt is. hogy a dolgozónak minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az étkezés lehetőségét. Külön díjazás a munkaközi szünetre csak azokon a területeken jár,' ahol ilyen díjazást 1968. január 1. előtt is adtak. Honvédelmi hozzájárulásról K. Tibor salgótarjáni olvasónkat, családi indokok alapján kérésére rövid ideig tartó tényleges katonai szolgálatából leszerelték. Leszerelése alkalmából közölték vele, hogy honvédelmi hozzájárulás fizetésére köteles. Családja szociális helyzetére tekintettel szeretné tudni, hogy a honvédelmi hozzájárulást mikortól és milyen összegben kell fizetni, illetőleg, hogy a fizetés megkezdésére kaphatna-e halasztást? Hatályos jogszabályaink szerint honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni az az 1937. július 1. után született hadköteles dolgozó, aki katonai szolgálatot bármilyen ok miatt nem teljesít, illetve nem teljesített, vagy akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszereltek. A hozzájárulásfizetési kötelezettség kezdete a sorkatonai szolgálatot bármely ok miatt nem teljesítő dolgozó esetében annak az évnek január 1. napja, amelyben a 22. életévét betölti. A rövidített sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles esetiben pedig a sorkatonai szolgálatból történő elbocsátását követő második hónap első napja. A hozzájárulási fizetési kötelezettség 36 hónap tartamára terjed ki. Az a dolgozó, aki egy évnél rövidebb, de legalább két hónap időtartamban sorkatonai szolgálatot teljesített, a hozzájárulást 24, aki pedig két hónapnál kevesebb időtartamban teljesített sorkatonai szolgálatot, a hozzájárulást 36 hónapig fizeti A hozzájárulás mértéke a munkaviszonyban állóknál a nyugdíjjárulék alapjának 12 százaléka. A hozzájárulás részbeni vagy teljes fizetése alól rendkívüli és egyéb indokolt esetben — az illetékes hadkiegészítő parancsnoksággal egyetértésben — a hadköteles állandó lakhelye szerinti városi tanács pénzügyi osztálya felmentést adhat. Olvasónknak tehát javasoljuk, hogy kérésével keresse fel a kiegészítő parancsnokságot, ahol az ügyének további intézésére vonatkozó tájékoztatást megkanja. Dr. J. S. Amelyik kutya nem ugat. az fütyül Megkezdődik a kábelhálózat rekonstrukciója Újabb adók bővítik a rádió, s a televízió vételi lehetőségeit Előtérben a hírközlési szolgáltatások minőségének javítása A tudomány számára ez Ideig ismeretlen kutyafajta él Indiában. A vadon élő kutyákat, amelyek ugatás helyett fütyülnek, természetvédelmi övezetben helyezték el. A természetben egyedülálló kutyák szigorúan szervezett közösségekben élnek, élükön egy-egy „vezér” áll, A kora reggeli órákban indulnak vadászatra, a nappalt mozdulatlanul töltik el egy homá- Ivos zugban. A T^km-rnyolt húst a „vezér” osztja ki a közösség minden egyes tagjának. Az állatok életmódját tovább kutatják. A hírközlés, jóllehet sokat fejlődött az elmúlt tervidőszakban, nem tudta kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A helyközi telefonforgalomban a szomszédos országokkal korszerű, sokcsatornás rendszerekkel építették ki a nemzetközi átviteli utakat, befejeződött a belföldi és a nemzetközi távhívóközpont építése; belföldön 131 város és község, a nemzetközi forgalomban 15 ország telefonelőfizetői hívhatók közvetlen tárcsázással. A helyi távbeszélő-szolgálat fejlesztése viszont elmaradt a tervezettől, a központkapacitás az előírt 234 ezer helyett 210 ezer állomással bővült, így tovább emelkedett a telefonra várakozók száma. A vezeték nélküli hírközlést egyebek között a jászberényi 500 kilo- wattos rövidhullámú adóval a Kossuth, a Petőfi és a III. műsor sugárzását 17 URH-adó telepítésével javították, A televízió II. programját viszont a tervezett hat helyett csak 2 adó sugározza. A posta V. ötéves terve a népgazdaság és a lakosság fokozódó igényeit, valamint az anyagi lehetőségeket figyelembe véve rangsorolta a tennivalókat. A szolgáltatások minőségének javítása érdekében elsősorban a hírközlés biztonságának és üzemkészségének fokozására 13.7 milliárd forintot használnak fel. Az ö=szeanev több mint a fele. 7.5 milliárd forint jut a távbeszélő-hálózat fejlesztésére. amelynél ezúttal a vidéké az előnv. A belföldi telefon- szolgálatban, megelőzve a kfizoontok kanae’tásának bővítésit is. a hálózat rekonstrukcióin kerül előtérbe Ennek során a fő összeköttetéseTréfák — Szomszéd, mitől van ez a púp a fején? — A feleségemtől. — Azt hitltem, a felesége elutazott. — Én is! ★ Útközben hazafelé egy részeg ember véletlenül nekimegy az egyik járókelőnek. Kap egy pofont, — Jé. már otthon vagyok? — kiált fel a részeg. ★ Két egér áll az - egérlyuk előtt, és egy denevért figyelnek. Az egyik vágyakozva kijelenti : — Ha nagy leszek, én is pilótának megyek! két szolgáló légvezetékeket kábelekkel váltják fel, Budapesten és a nagyvárosokban megkezdik a kábelhálózat cseréjét is. A tervidőszakban a helyi telefonhálózatban a korábbinál kevesebb, mintegy 200 ezer állomással bővítik a fő- és alközpontok kapacitását. Ennyi új állomást azonban nem szerelnek fel — jóllehet jelenleg is mintegy 200 ezer várakozót tartanak nyilván és számuk várhatóan tovább növekszik —, mert a központok amúgy is túlterheltek, csúcsidőben már egyre nehezebb telefonkapcsolatot teremteni. Nagyobb gondot fordítanak a kérelmek elbírálására, elsősorban a közérdeket veszik figyelembe, a közületi telefonigények továbbra is megelőzik a lakosságét. Ennek ellensúlyozására újabb ezer nyilvános telefon- állomást — köztük távhívásra is alkalmas készülékeket — szerelnek fel, tovább fejlesztik a belföldi távhívást is. minden megyeszékhelyet bekapcsolnak az országos hálózatba. A nemzetközi forgalomban a KGST-tagországok között komplex automatizált hírközlőrendszer épül 1990-ig, a tervidőszakban / megkezdődik a rendszerből ránk háruló feladatok megvalósítása. A tervidőszak elején befejeződik az űrtávközlési földi állomás építése is. A vezeték nélküli hírközlő hálózat nagy beruházása. a solti 200 kilowattos közép- hullámú rádióállomás várhatóan az idén üzembe kerül. Ezzel és az URH-adóhálózat rekonstrukciójával, további bővítésével a tervidőszak végére lehetővé válik, hogy a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán. a Petőfié 88 százalékán, a' III. műsor pedig monofoni- kusan 95 százalékán jó minőségben vehető legyen. Átjátszóadók telepítésével, s úiabb nagy teljesítményű berendezések üzembe helvezésével a televízió I-es műsoránál a besugárzott terület aránya 94 százalékra, a II. műsoré az ország területének 50 százalékára növekszik. Méhészkerte» létesítenek A Szombathely határában lévő kámoni arborétum első díszfáit Saághy Mihály telepítette az 1860-as években.' Saághy Mihály, többek között európai hírű méhész is volt; nagy álma, az Országos Méhész Egylet, csak halála után négy évvel valósult meg. A vasi mezőgazdász és családtagjai Kámonban, az arborétum melletti, használatból kivont temetőben nyugszanak. A területet kezelésre és gondozásra átadják az Erdészeti Tudományos Intézel) kámoni arborétumának, s kön rülötte Saághy Mihály emlékére méhészkertet létesítenek.' A tervek szerint itt mutatják be az Erdészeti Tudományos Intézet kutatási eredményeinek gyümölcseként a mézelő fákat és mézelő növényeket! A fenntartási munkát az arborétum Saághyról elnevezett szocialista brigádja vállalta társadalmi munkában.' Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat za- laapáti szakközépiskolája és Vas megye szervezett méhészei pedig felajánlották, hogy a létesítendő kertben a hazai és külföldi érdeklődők részére bemutatják Vas megye méhészeti múltjának és jelenének dokumentumait. Fogorvoslás — hipnózissal Hazánkban évente 20—25 ezer házasság bomlik fel. Egynegyede az évente megkötöttek- 1 nek... A házassági kedv még- | sem csökken... Az elváltak nem ábrándulnak ki a házasságból .. A második házasságoknak már csak az' egyhar- mada bomlik fel... Nem az intézmény a rossz... Megváltozott a család struktúrája... Üi értékek, magatartásmódok alakultak ki... A nő is dolgozik, felszabadult... Magunkban hordjuk az ellentmondásokat... (Töredékek a tv egyik vitájából.) Hosszú sorban ülnek a folyósón,; a szemközti ajtó fehér táblája mágnesként vonzza a tekinteteket. Itt mondják'ki a válást. A szólításra váró párok némán várakoznak. Tekintetük elrévedező. Egymásra alig, csak véletlen tekintenek. Ismerik minden mozdulatukat, untig. Ismerős, ismeretlen önigazoló ' tanulságokat közöl egymással, kéretlen, önmagukat felmentő magyarázatokba burkolóznak. Szavak, monda* tok, amelyek cserépdarabok csupán, fényére, visszájára fordítva, mikor hogyan kedvezőbb. Az egész már széttörött, a cserepek mondanak még valamit: 1. (Anekdotázó típus, mintha nem is róla volna szó). — Amikor már bizonyos volt, hogy Márti megcsal, Hogyan válunk? megjegyeztem neki az egyik este: mondd drágaságom, amikor azzal a sápadtarcú páviánnal fekszel le, akkor is „előtte” csavarod be a hajadat és kened be a — bocsánat — pofádat krémmel?... Képzelheti, hogy egy darabig szóhoz sem jutott... Később aztán ő kezdte: veled még kibírtam valahogy egy ideig, de melletted már elviselhetetlen az élet... Hát válunk, uram, válunk. 2. (Megpróbált műveltnek tűnni). — Ugyan tisztelt kartársam! Hol van már az eszményi szerelem? Olvastam valahol — azt hiszem Vörösmarty volt — hogy egy fiú és egy lány szeretik csak egymást. Egy férfi és egy nő sosem szeretik egymást. Egy férfi és egy nő mindig mást szeret. 3. (Az üzlet mindenekfe- lctt). — Házasság? Válás? Formalitás az egész. Nézze kérem: 23 évet éltünk le a feleségemmel békességben. Így volt, ugye, szívem? Most váNÓGRÁD - 1976. január 21., szerda lünk, szépen elválunk. De marad a két lakás, a két üdülő. Kérem tisztelettel, ha már rákényszerítenek... A gyerekekre is gondolni kell. Köztünk? Ugyan kérem, higyje el, köztünk semmi nem változik. Ugye, szívem? 4. (Megszerezte a férjenek azt az örömet). — Hallatlanul féltékeny természetű volt a férjem. Sok évi házasság után mondhatom, teljesen ok nélkül. Eleinte elkeserített, aztán egyre jobban felháborított. Közben — mert neki természetesen voltak ügyei — rájöttem: mindig akkor csinál jelenetet, amikor magáról akarja elterelni a figyelmet. Bántott a dolog, de alapvetően nyugodt nő vagyok. Elnéztem / neki. Aztán egy nagy jelenet után elhatároztam: többet ne szidjon ok nélkül, érdemtelenül. Nehezen ment — nem voltam járatos benne — de megcsaltam. Persze, hogy megszagolta. S jött a nagyjelenet... Tudja, hogy nem bántott a dolog? Hiszen igaza volt, Végre igaza volt!... Hát most itt állunk... Azt kérdi, hogy csak ez az egy volt nekem? Nem, no nem. Utána már ment a dolog... 5. (Végig egyes szám első személyben). — Pokollá tette az életemet. Már nem mertem kimenni a lépcsőházba se, mert a szomszédok naponta fültanúi voltak a veszekedéseinek. Pohártörés, edénycsörömpölés, hisztériás sikolyok. Jó, hát időnként el-elmarad- tam. Néha meg is csaltam. Kettő eset a bizonyított, ezeket én is elismerem... Node nem érti, hogy nélküle nem tudom elképzelni az életemet! Én mindig visszajöttem hozzá, éjjelre ki nem maradtam... Mit kérdez? Hogy ő engem megcsaljon?! Már ne viccelődjön velem! Ugyan miért? Ott a szép lakás, a két gyerek, a kis villa Bánkon. És mindent megadok a családnak, a család mindenek- felett! 6. (Már Marx megmondta...) — Nem tudom maga kicsoda, tisztelt kolléga, de jó lesz odafigyelni Kari Marxra. (Ezután idézetbe bonyolódik, majd tisztázásként hozzáteszi) : Ön döntse el, mi az erkölcstelen, a szerelem nélküli házasság, vagy a házasság nélküli szerelem?. (Ezt bevágva tudja, ezerszer elmondhatta már). 7. (Hazudjak talán?...) — Még egy óra és vége. Aztán — úriember vagyok kérem — értesítést küldök mindenkinek: örömmel jelentem, hogy satöbbi, satöbbi. Annak idején is örömmel értesítettem a rokonságot, most is megteszem. Hazudjak talán, fáj, hogy csalódtam? Nem kérem! Örömmel! Örömmel! 8. (Tanú: Klasszikus). — Józsikám! Tanúd voltam az esküvőtökön, tanúd vagyok most is. Rám te mindig számíthatsz, de kezitcsó- kolom, a Giziké is. 9. (Tanú: a megcáfolhatatlan). — Meg mondtam előre a Terinek: nyitva legyen a szemed. Ha a férfi válni akar, akkor annak van már valakije. Egy férfi az csak biztosra megy. A nő az más: a nő, ha már elromlott az élete, inkább vállalja az egyedüllétet is, csak megszabaduljon tőle... És mondják, mondják vég nélkül, annyiszor elmondták már, hogy talán el is hiszik. „Belátható ideie més nem nélkülözheti a társadalom a házasságot, a család intézményét... Sok a rosszul értelmezés, az előreszaladás is e kérdésben... A közfelfogás ellentmondásos... A kialakult szokások nehezen adják át helyüket az újaknak... A magánélet problémái elvonták a figyelmet a munkáról... A magánélet nem magánügy...” Benkő Károly Egy müncheni fogorvos az injekcióval való érzéstelenítés helyett hipnózis útján mentesíti a fájdalomtól a fogkezelésre hozzá fordulókat. A fogorvos, még szájsebészeti műtéteket is végez a mély hipnózis állapotába juttatott betegeken. Különös fontosságú a hipnózissal való fogkezelés olyan esetben, amikor a páciens gyógyszerérzékenység miatt nem kaphat érzéstelení- tőket, fájdalomcsillapítókat. A hipnózis teljesen veszélytelen, ártalmatlan, ha szakavatott orvos végzi. Rendszerint a tekintetrögzítő (fixá- ciós) és a beszéddel ható (verbális) módszer egyesítésével hajtják végre a hipnózist. A csendes, kissé elhomályosított szobában ellazult izmokkal fekvő páciens fejét jól hátra- hajtja, tekintetét pedig eay pontra szögezi. Közben halk, monoton, elernyedésre, szen- dergésre buzdító szavakat, mondatokat hall és rendszerin j már az első, vagy a második kísérletre „megadja magát”, hipnotikus álomba merül. A hipnózissal való gyógykezelés ma már meglehetősen elterjedt. Az elmegyógyá- szatban elsősorban a különböző neurózisoknál, pszichopátiánál, hisztériánál kerül sor az alkalmazására. Az időleges érgörcsön alapuló fejfájást (migrént) is eredményesen gyógyítják hipnózissal. Jó eredményeket érnek el a különféle szorongások, félelemérzések hipnózissal való kezelésében is.
