Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
Vezetőségről aszta* Kisterenként KISZ-tiatalok a MÁV-nál .Tavában folynak a megyében az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések. Számot adnak az elmúlt év munkájáról, értékelik és bírálják a feladat- vállalásokat. Kisterenyén a MÁV vontatási főnökség Hámon Kató KlSZ-alapszer- vezeténél Koós Attila nyitotta meg a taggyűlést. Morvái Géza KISZ-titkár beszámolójából kiderült, hegy az aíapszervezet feladatokban gazdag, akciódús évet zárt. Erősödött a KISZ kommunista jellege. A politikai és ifjúsági vitakör fórumain az előadásokat az alapszervezet fiataljai tartották. Jó felkészültség és aktivitás jellemezte az estéket. A vezetőség tagjai politikai tudásukat az aktivisták kőre oktatáson gyarapították. A KISZ-titkár a marxista—leninista középiskolát végzi. A szakmai képzésről sem feledkeztek meg a tagok. Targoncavezetői, féklakatos és mozdony- vezetői tanfolyamon hatan vesznek részt. Munkájuk mellett a tanulásban jól megállták a helyüket. Ezt bizonyítja, hogy az alapszervezetben ma már valamennyien szakmunkások. A dolgozók esti középiskolájában hárman — a következő évben — érettségiznek. A Hámán Kató KISZ- alapszervezet valamennyi tagja szocialista brigádban dolgozik. Közülük is kiemelkedik eredményeivel a Kandó Kálmán KISZ Szocialista Brigád. A munkaversenyben elsők lettek és bekerültek a miskolci területi döntőbe, ahol eredményesen helytálltak. A háromszoros ezüstjelvényes KISZ-brigád tagjai elnyerték a Szakma Ifjú Mestere címet. Az elmúlt évben tovább erősödött a KISZ-tagok tervszerű felkészítése, a párttagságra. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy az alapszervezet párttagjainak száma évente két- három ifjúkommunistával gyarapodik. Több mint 500 társadalmi munkaórát dolgoztak a MÁV-fiatalok. A Község a fiatalokért, fiatalok a községért mozgalomban parkosítási és rendezési munkát végeztek. Nem feledkeztek meg a község gyermekeiről sem. A bölcsőde és az óvoda támogatása során játékokkal!, mászókávái és homokozóval kedveskedtek a kicsiknek. A kisebb javításokat és felújításokat gyorsan és ügyesen elvégezték a KISZ-esek. Az általános műveltség gyarapítására hangverseny- és színházlátogatáson vettek részt az alapszervezet tagjai. A látottakat, hallottakat vitafórumon beszélték meg. Örvendetes az olvasómozgalom fejlődése a fiatalok körében. Egyre több könyvet vásárolnak és rendszeresen beszámolnak beszélgetnek egy-egy új kiadványról. Évek óta nagy gondja az alapszervezetnek, hogy nincs ifjúsági klubja. A politikai és kulturális foglalkozásokat, vitaesteket sokszor teremhiány korlátozta. Nincs klubélet az alapszervezetnél, ami még jobban összefoghatná a fiatalokat. Emelkedett a szakmunkások órabére, bár még így is alacsonyabb, mint a környék üzemeiben. Nagy a műhelyekben és a gépeken a munkaerőhiány. A beszámoló után a KISZ- titkár összefoglalta a következő év eszmei és politikai nevelésnek, valamint a gazdasági munkának az alapszervezetre vonatkozó feladatait. Az elhangzottakat 11 felszólaló egészítette ki, őszin- ( te, bíráló hangon. Ezt követte az új vezetőség megválasztása. A KISZ-tilkári teendők ellátására újból Morvái Géza műszaki reszortos kapott bizalmat a tagságtól. Szervező titkár Lórincz István járműlakatos: gazdasági vezető Tóth János mozdony- vezető, sport- és kultúrfe- lelős Ozsgyáni János mozdonyvezető, agitációs és propagandista ifj. Szép Sándor mozdonyvezető lett. A területi vezetőségbe az öt KISZ-vezetőségi tagon kívül Koós Attila járműlakatos és Pifka József eszter- gályor. kapta a legtöbb szavazatot. b. zs. Épül a kiskörei üdülőkörzet A Velencei-tó nagyságának az ötszöröse lesz és az 1980- as évekre alakul ki a kiskörei vízlépcső 127 négyzetkilométer nagyságú víztárolója. Az Alföld „Balatonjának” elsődleges rendeltetése a mezőgazdaság öntővízigényének kielégítése lesz, a tó környezete viszont kitűnő pihenési, üdülési és sportolási lehetőséget kínál. A 640 hektár nagyságúra tervezett üdülőterület komplex tanulmánytervei már elkészültek, sőt megkezdődtek az első kivitelezési munkák is. Tiszafüred térségében az Állami Ifjúsági Bizottság és a Szolnok megyei Tanács 21 millió forintos hozzájárulásából az ötödik ötéves terv derekán megkezdik a 30 hektáros ifjúsági üdülőterület kialakításának első munkálatait. A fásítás üteme egvébként évről évre fokozódik. Megkezdődött a terület vízellátási programjának megvalósítása is. Kisköre térségében fúrják az első termálkutat. amely melegvizű strandfürdőt táplál. Készül a tiszafüredi és az abádszalóki fürdő tanulmányterve és vizsgálatokat folytatnak a környéken fellelhető más termálvizek ilyen irányú hasznosítására. Az évente több mint negyvenezer látogatót befogadó üdülőterület régészeti és természeti értékek látnivalóit is kínálja az üdülőknek. turistáknak. Készül a tiszafüredi Ároád-kori falu ásatási programterve. Folyamatban van a kiskörei arborétum kialakítása, amely gazdaa növénvezetével. a Ti- szavidék flóráiénak bemutatásával nyújt élményeket. Kijelölték a madáirezervátum helyét, ahol háborítatlan környezetet teremtenek az Alföld és a Tiszavidék vízi madárvilágának. a költöző szárnyasoknak. Előkészítés alatt van a tájjellegű múzeum kialakítása. A közlekedés feltételeinek megteremtése is folyamatban van. Hultadékhö fűtésre Lakások fűtésére tíz éve kezdték meg Ozdon a kohászati üzemekben keletkezett úgynevezett „hulladékhő” hasznosítását. Az észak-magyarországi iparváros lakótelepein felépült házakat mái központi fűtésűre tervezték, és 1975 végéig 2500 lakást láttak el távhőszolgáltatással. Bár néhány roskatag fal áll még. de eltűnt már a salgótarjáni, Pccskő utcai cigánytelep. Szép, egészséges otthonokba költözött a száznegyvenkét putri lakója, s csak a házom- ladékok emlékeztetnek idcig-óráig a hólepelbe burkolózott múltra. És mi lesz az eltűnt negyed helyen? Ebben az — ötödik — ötéves tervben megkezdik, s be is fejezik a Pénzügyi és Számviteli Főiskola építését. Három, egyenként ki- lencvenlakásos, tíz lakószintes toronyház magasodik a putrik helyén, földszintjükön kereskedelmi és szolgáltatóegységekkel, terveznek óvodát, iskolát és bölcsődét is a rossz emlékű telep helyére. S bár ez már a jövő, de a cigánydomb beépítése lehetővé teszi a Pccskő utcai lakónegyed továbbterjeszkedését is. (Marcsó Zoltán felvétele) Szomorú, lucskos téli délután vitt az autóbusz Szirák ■felé. A kopott ülésen ott szorongott az utasok között a hivatásos népművelő, s az újságíró is, aki esti beszélgetésre kísérte el a pásztói Lovász József Művelődési Központ munkatársát. Az előadó éppen azt bizonygatta, hogy jó kezekben van a község művelődésének az ügye, amikor a pocsolyalepte gödörben az autóbusz nagyot zöttyenve megállt. ★ A művelődési ház fiatal igazgatójára a tanácsházán lelünk rá. A megyei tanács ülésére készül, éppen interpellációját készíti. Türelmet kér. Addig is hármasban folyik a diskurzus: Podobén Mihály tanácselnök, Telek Ervin előadó, s a krónikás között a tanács és pűvelődé- si ház, iskola és gazdasági egységek közötti kapcsolatról esik szó. A tanácselnök mindenekelőtt a fiatal igazgatónőt dicséri: — Idevaló az Erzsiké, jó a kapcsolatunk és igazán meg vagyunk vele elégedve. S ha már a kapcsolat került szóba: nem mondhatjuk el ugyanezt a faluban és a társközségekben dolgozó mező- gazdasági üzemekről. Tárgyaltunk az állami gazdasággal, a termelőszövetkezettel, ÁFÉSZ-szel — nem sok sikerrel. Az anyagi támogatást jogszabály okrá való hivatkozással odázzák el, mondván, a paragrafus nem teszi lehetővé. A művelődési ház közös fenntartásának gyakorlata Esti beszélgetés Szirákon ló szándék és akarat rai, talán ez „viszi el” a pénz jelentős részét is. A néhány kiragadott példa mellett a tervek érzékeltetik, hogy Szirákon igyekeznek a legkülönfélébb igényeket kielégítetehát még korántsem alakult ki ebben a községben. Tény viszont, hogy a tanács költségvetéséből nyújtott összeg nagysága évről évre nő. Legutóbb például 167 ezer forintot tett ki. Az eredményesebb működés anyagi feltételét javítja valamelyest a saját bevétel is, amely általában 30 ezer forint egy esztendőben. Ennyit a pénzről. Illetve még valamit. A tanácselnök sokat mondó, keserű megjegyzését: — Furcsa dolog, ha felelős beosztású vezetőknek kell „ismeretterjesztő” előadásokat tartanunk. Mert a cél érdekében ezt tették, kellett tenniük. Igaz, fáradozásuk eddig nemigen járt sikerrel. Szirák, Egyházasdengeleg és Bér lakossága együttesen 3502, a magyarok mellett jelentős számban élnek szlovákok és cigányok. Tanácsnak és művelődési háznak az általánostól eltérő, sajátos feladatokat is jelent e tény. — Az eredméAyes közművelődési munka sarkalatos pontja, hogy együtt kell cselekednünk —'■ folytatja a tanácselnök. — Nem választhatjuk el egymástól a tanácsot és a művelődési házat, az iskolát, a gazdasági egysegeket. Ezért is sajnálatos a már említett elzárkózás, mert például a szlovák nyelvi kultúra megőrzése is csak közös cselekvéssel érhető el. Terv már van. Az óvodai vagy iskolai nyelvoktatásnak azonban előfeltétele a képzett pedagógus. A szirákiak elképzelése, hogy megpályázzák a megyei tanács ösztöndíját, amely lehetőséget teremt a főiskolák szlovák tagozatára való beiskolázáshoz. Az 1600 szlovák lakossal kapcsolatban Podobén Mihály még megjegyzi: a bériek között gyakoribb a nyelvhasználat, Egyházas- dengelegen viszont a hagyományápolás eredményesebb. — Együtt gondolkodni, tervezni, kollektív bölcsesség alapján cselekedni. Ezt kell tennünk. Ezek voltak a tanácselnök végső szavai. Lehet-e mást tenni, mint egyetérteni vele? A beszélgetésből erezhettük: Podobén Mihály azonosul is e gondolatokkal. Joggal hiányolja a körből azokat, akik a három község gazdasági életének felelős vezetői, s e minőségükben a közművelődés anyagi feltételeinek jobb megteremtése érdekében tehetnének valamit. Jó szándék és akarat kérdése. Véleményünk szerint. A pásztói Lovász József Művelődési Központ előadójának szavai igazolódtak. A/ éppen bővítés alatt álló művelődési házban beszélgetve, a krónikás már az első mondatok után érezheti: Bihari Erzsébet ízig-vérig népművelő, ahogy mondani szokás, az igazgatónő erre a munkára született. — Nagyon örülök, hogy egészen jó könyvtára van az iskolának, könyvállományuk több mint ezer kötet. Természetesen a körzeti és az iskolai könyvtár együtt dolgozik —• így kezdi a bemutatkozást. — A többi között működik a kis könyvtárosok köre, segítünk a katalógust megcsinálni. A körzeti könyvtárról szól ezután, amely — a minap elkészült leltár tanúsítja — éppen 11 111 kötetet számlál. Itt egy kis vitára kerül sor. Arról, hogy kevés-e, avagy elegendő az ötszáz beiratkozott könyvtári tag. Bizony, lehetne a szám nagyobb is. Az olvasást fokozó propagandának azonban van egy — nem is csekély — akadálya. Nevezetesen: a kultúr- ház Erzsikéie igazgató, körzeti könyvtáros. dekoratőr, sőt. „takarítónő” egv személyben. A „mindenes” azért reménykedik és felcsillanó szemmel mondja: — Nem lesz ez mindig így! Rövidesen elkezd dolgozni az új körzeti könyvtáros. Még mindig a könyvtárról. Igaz, nem valami nagy az igény, de gondolnak a szlovák nemzetiségű lakosságra is. Ok 150 könyvet olvashatnak anyanyelvükön. — Az iskolások napközis csoportjai rendszeresen jönnek foglalkozásokra a könyvtárba, külön-külön az alsó és íelsö . tagozatosok. Játékkal kötjük le a gyerekek figyelmét, de minden egyes közös foglalkozást úgy állítunk ösz- sze, hogy a játék az olvasás rendszerességére, szereteté- re neveljen. A további beszélgetésből kiderül, hogy népszerűek a szakkörök. A két társközségből is tagjai a tanulók a gyermekirodalmi szakkörnek. Foglalkozásaikat a szabadpolcos könyvtárban tartják. Színpadi jellegű műsoraikkal az évfordulók, rendezvények színvonalát emelik. Ízlést és készséget fejleszt a képzőművész-szakkör, munkáikkal országos pályázatokon is nyertek már díjakat. — Legnépszerűbbek talán ismeretterjesztő előadásaink — folytatja a bemutatkozást az igazgatónő. — Zömmel fiatalok hallgatják az előadásokat. A témák változatosak, a népesedéspolitikától a csillagászatig sok mindenről szó esett már. A programban természetesen helyet kapnak az Országos Rendező Iroda műsoNÓGRÁD - 1976. ja — Elképzelésünk, hogy az átalakítás befejezése után szerződést kötünk a O r v né Színházzal. A lakosság igényli előadásaikat. A régi szlovák dalok összegyűjtése es megőrzése érdekében megalakítjuk a nemzetiségi lakosság pávakörét. Mindkét társközségben kialakítunk egy szlovák nemzetiségi klubot. A teljesség igénye nélkül, néhány mozzanatot villantottunk csupán fel a sziráki művelődési ház hétköznapjaiból. Tudjuk, hogy a szi- rákihoz hasonló népművelők nincsenek „túlfizetve1’, tisztában vagyunk azzal is. hogy sokszor kényelmesebb, anyagilag pedig előnyösebb munkára ,.csábítják” őket. Miért választják mégis a kényelmes íróasztal helyett a fáradtságos munkát? — Szeretni kell — hangzott a válasz. — öröm csinálni. ami másokért van, amiből tanulhatnak az emberek. Ajánljuk ezt azok figyelmébe, akik — „a forint nem fiadzik forintot, hát nem csináljuk" elv alapján — szánt szándékkal távol maradnak a hivatásos népművelők és pat- rónusaik kör** Kelemen Gábor nuór 21., szerda 5
