Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
Dinamikusan fejlődőit az utób )i esztendőkben Balassagyarmaton a Magyar Kábel Müvek gyára. Ebben mindenekelőtt a jó szervezésnek, a piaci lehetőségek jó kihasználásának a korszerű gépeknek, s nem utolsósorban a kiváló szaké nbergárdának van jelentős szerepe. A fiatalok megtalált ik itt számításukat. Munkájuk mellett szakmát tanulhattak. s jó kereseti lehetőséghez jutottak. Poroszka Imre és a többiek elégedettek munkahelyükkel — k.i — Faragóin a Luca székét. .** EpiliiU SxécHény&öl A felemeli lervel i« íHi^üik Sokan még most is TÖVÁLL-nak nevezik őket. Pedig három éve új cégtáblát tettek ki: Építőipari Szerelő- ipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Szácscny. Természetesen nem a név a fontos, hanem az, amit csinálnak, és ahogyan dolgoznak Tegyük hozzá, hogy a névváltozás nem formaság. Gyakorlatilag azt jelentette, hogy nemcsak mezögazdsági építkezést vá’- laUlatnak. hanem különböző éoftőinari és szerelőipari ■munkát mindazoktól. akikkel szerződést kötnek. Tízrrrl' ós többlet Amikor Baf'acki Imrénétől, az alapszervezet titkárá'ól azt kérdeztük. hogy a kollektíva az idén mire lehet büszke, határozott választ • kaptunk. Sok és nehéz feladatot vállaltak a szécsényi építők. Az adatok még nem véglegesek, de az már biztos. hogy a megemelt tervet is teljesítik. Az idei terme'ési többlet 10 millió forint. Ez azt is jelenti. hoev a negyedik ötéves tervvel sem maradnak adósak. Ami tőlük telt, azt becsülettel teljesítették. Ebben az évben már nem sok munkanno adódik, de a szőgsényi építők jól kibasz- ná’pak mind°n lehetőségek Sréesényhen megkezdték a ?1 lakásos épület műszaki átadását Varsápvhan az óvodát adiák át. Pilinvben a juhtd**s'jtas építkezésén dolgoznak. Nem is kel! azt részletezni, hogy Nógrádban milyen fontos a juhtenyésztés feltételeinek megteremtése. A közös célért együtt dolgoznak a tsz-szel. A famunka már kész, a helyszíni szerelést kezdik. A szécsénvr gabonatárolónál a fémsilók a’aojait és a kiszolgálólétesítményeket építették, Moho- rán a tsz.-bekötőúton dolgoztak Télen is lo'ytatjik Balassagyarmaton az 54 lakásos épület második ütemét téliesítettek, olyan munkafeltételeket igyekszenek teremteni, hogy télen is fo'y- tathassák a munkát. Itt egymás mellett dolgozik az állami., a tanácsi és a szécsénvi szövetkezeti építőipar. Még nem nyílta»,. csak úgy titokban. egvmást fisvelve versenyez a három építőipari szervezet. hoev melyik tarMn pontosabban a határidő*, roe'vik dolgozik jobban. Akármelyik győz. á lakosság lesz az igazi nyertes Széesénvben most adják át az egyik 21 lakásos épületet, másik 21 lakáson is dolgoznak a télen. Zagyvapálfalván iskolát építenek. A belső m-iriVákVal akkor is haladhatnak, ha hideg tél köszönt rá-k. Müven feladatokra számítanak? Balassagyarmat további lakásépítés felől érdeklődik. Szécsényb°n szövetkezeti áruház és újabb lakások építése következik Salgótarjánban sem fogynak ki a munkából, a Malinovszkij úton a kohászoknak lakásokat építenek. Mű-yaki ép technikai erő íteA felemelt tervet is teljesítse. Rugalmasan és meglehetősen gyorsan alkalmazkodnak a megye építési, szerelési igényeihez. Kisebb létszámuk és szerényebb gépesítésük miatt nem tudnak annyit építeni mint az állami építőipar. De az utóbbi években egyenletesen fejlődtek. egyre nagyobb feladatokat teljesítenek megyénk beruházási terveiből. A szécsénvi építők gondot fordítanak szervezetük fejlesztésére. Ösztöndíjat adnak, a. korábbi évekhez. kénest jobban képzett szakemberekkel rende1 köznek. de azt “ti t'tko’iák. hogv további jól képzett és megfelelő gya- 1-0-1 att-i rendelkező műszaki dolgozókra van szükségük. Az idén iái lakatosműhelvt építettek, bővítették a szociális létesítményeket. Tehergépkocsikat, autóbuszt vásároltak. több génét felúiítot- tak. Td Szakonként ugvan n°nzü°vi nehézség jelentkezik. de eredm°nves. jó évet zárnak a szécsényi építők, és nvusodt körülmények között készülnek a még nagyobb feladatokra. F. L. Hát ez hallatlan! Klub — Seprős boszorkány. Isten bizony! Ment a fehér kutya’ rlszálta a fenekét... Leesett a kerékpárlánc. Juj, de félelmetes! A boszorkánynak mindegy volt, hogy kit ront meg... — Boszorka? Na ne vicceljen ! — Volt az- isten bizony, hogy volt. Brrr.,.4 ★ — Tudatlan fehérnép! Mindent képzelődnek. Boszorkányok, babonák? Nevetnem keli! A haver- Paty- kó Pista is akarta látni a megrontót. Csinálta a Luca- széket. Beült a templomba az éjféli misére, a szenteltvíztartó alá. tgv beszélik, hogy oda kell ülni. No, ücsörgött ott magának- jön■nek a népek. Pista meg csak figyel, figyel. Oldaibabök: — Te te látsz valamit? Én semmit. Hát te? Én se. Menjünk innen haver, ne töltsük a drága időt hiába! Így történt no. A tudatlan fehérnép meg csak fújja a magáét. ★ Hiedelmek, babonák- népi mondókák: csodálatos, színes mesevilág. — Adj isten. Mihály bácsi! Mi lesz ebből? — Ülj le- fiam. ide mellém! Faragom a Luca székét. Fejőszék lesz annak neve, sok legyen a tehén teje. Puhuljon rajta az asz- szony feneke...! Hahaha! — Volt abban valamihiggye el! December 13-án Luca napján kezdték csinálni a Luca-széket. Minden nap csak egyet vágtak bele. Karácsony böjtjcYe aztán teljesen elkészült. Aki arra ráült- biz’ isten meglátta a boszorkát. Mert az háttal jött ki a templomajtón, akkora orra volt... A fonó; a nagy vígságok, huncutságok háza. Ott is megjátszották a Lucát. Beöltöztek hárman. Az egyik a konyhát meszelte- a másik a masinát vasporozta, a harmadik meg tollseprűvel söpört. Jó- vidám móka volt. — Luca-nap előtti este már nem fontunk. Másnap meg annál szaporábban. Mert úgy volt a mondás, hogy a, Luca a kéményből lehányja az üres orsót- oszt addig nem szabad lefeküdni, amíg tele nem fonjuk. — idézgeti a múltat Nagy Lászlóné- Emerenci néni, kazári asszony. Szeme elé kapja a kezét, úgy nevet. — Az se volt igaz. semmi nem volt.... — Az a seprű ott cirok- jával felfelé állítva takarja a kulcslyukat! — Takarja az.. Nehogy a boszorka beférkőzzön a kulcslyukon. — Már meging az a boszorka ! — A kakasnak sok fokhagymát kellett adni, hogy verekedés legyen. December 13-án minden babona előjött. A csirkéknek abroncsban , adtak enni- hogy mindig együtt menje^ nek tojni. Fiaskukoricával etették a jószágot, hogy sok fia legyen. A szomszédok, meg egyre csak kiáltoztak egymásra; ,-Az én tyúkom to jogál jón, a tied meg kot- kodáljon!” ★ Főztük a Luca-haluskát, olyan csíknak való tésztát. Gombócot csináltunk belő- le-% mindegyikbe beraktunk egy papírra írott fiúnevet. Amelyik a 13 gombóc közül legelőre feljött, az lesz a férjünk. így tartották a népek — Emerenci néni na- gyott nevet. ■A Körbeüljük az asztalt a kazári házban. Mondják, mondják a történeteket a főkötős asszonyok. Valaki felkiált: — Ö egek! Csak nem pont 13-an vagyunk? Nem kell megijedni! A boszorka ide nem teszi be a lábát. Miért? Tán csak nem fokhagymával csináltak keresztet az ajtóra? Hát ez hallatlan! — vkm — Szól a zene, villognak a zöld-sárga fények, táncolnak a párok. Váradi László, a lemezgazda jó munkát végez. — Szuperprogram ez szte- reováltozatban — mondja Buda László, a salgótarjáni nyomda KISZ szervező titkára, s egyben a klub vezetője, mindenese. Arról faggatom, hogyan is jött létre ilyen csendben, szinte észrevétlenül ez a klub. — A nyomdai fiatalok már régóta foglalkoztak a gondolattal: a nyomda salgótarjáni telepén az alagsorban levő termet rendbe hozzák, otthonossá teszik, hpgv itt tölthessék szabad idejükét. A terv azonban sokáig csa-k terv maradt. Sokszor elkezdtük, de abba is hagytuk a munkát. De most novemberben, egy évi hosszú vajúdás után, elkészült. Igaz, sokan már egész otthonosan mozgunk az asztalos- és lakatosmunkába, hiszen hosszú hetekig csak festettünk. fűrészeltünk, fúrtunk- faragtunk, de átadtuk a kluedves meghívásnak tet- tem eleget. A 2600 lakosú Tar, a megye egyik jelentős települése. Ezekben a napokban ünnepli felszabadulásának 31. évfordulóját. Csépe Géza, a községi tanács elnöke Invitált: tegyünk sétát a faluban, nézzük meg, mit változott három évtized alatt! Az 1242 munkaképes dolgozóból 1062 kijár a faluból. Megtalálni őket a vasútnál, az építkezéseken, Salgótarján csaknem valamennyi gyárában és üzemében, a bányáknál, s — érdekes — a legtöbb hivatásos tűzoltó is ebből a községből kerül ki. Taron mindenki büszke arra, hogy a felszabadulás óta a községben minden megváltozott! Ezt hangsúlyozta a tanácselnök, a nyugdíjas, a vasutas, az üzletvezető és sokan mások. Több mint 400 új lakás épült a felszabadulás óta. Az átalakítások is jelentősek. Gazdagodott a közintézmény-hálózat. A kultúr- ház, az orvosi lakás, az egyre korszerűbbé váló út önmagáért beszél. Csépe Géza: — Abban, hogy a községben nagy változás ment végbe, jelentős szerepük van a kommunistáknak. Párttagjaink száma 49. az alapszervezetet héttagú vezetőség irányítja. Ez már az átszervezés következménye. Alanszervezeti munkánkat a párt határozatainak megfelelően végeztük és végezzük. Minden megváltozott Utcai találkozások Taggyűléseinket munkaterv alapján tartjuk meg. A pártélet fellendítésére öt pártcsoportot hoztunk létre. Községünk KISZ-szervezetének 31 tagja van. Fiataljaink élnek a KISZ-szervezet részére biztosított lehetőségekkel. Anyagi támogatást a községi tanácstól kapnak. Jól működő ifjúsági klubunk van. A KISZ-szervezet betölti hivatását. Ennyit elöljáróban, induljunk a sétára. Az első asszony, akivel találkozunk Pranda Józsefné, az ÁFÉSZ felvásárlója. Kérdésünkre, hogyan látja a község változását, tömören válaszolt. — Nézzék meg a lakásokat! Csak így az utcafrontról, önmagukért beszélnek. Ha belépnek egy-egy otthonba, láthatják a korszerű, modern bútorokat, gépeket. Személyautó szinte minden tizedik házban található. Nagyobb a jövedelem, több a pénz. Jól mondtam? Biztos, mert én erről már meggyőződtem. — Változás történt az emberek gondolkodásában, felfogásában is. Én olt vagyok számos társadalmi ünnepen. Egvre több a társadalmi név-t adó. az esküvő és — sajnos, haláleset is van. Kísérőmtől tudom, hogy a községben 1973-ban született 22 gyermek közül 12-nek, a tavaly született 19 gyermek közül 10-nek, ebben az évben a 35 újszülött közül 22-nek volt társadalmi névadója. Számuk talán több is, mert az üzemek, intézmények külön rendeznek névadó ünnepséget. Balogh László vasutassal is beszélgettünk. Leánya és fia mellett 1973-ban a 24 esküvő közül 14 volt társadalmi, tavaly a 20 közül 13, az idén eddig megrendezett 23 házasságkötés közül 15 társadalmi jellegű. — Ha valaki végigmegy Tar főutcáján, egészen mást lát, mint 30 éve — mondja Balogh László vasutas, aki kijáró, a salgótarjáni külső pályaudvaron dolgozik. — Üj házak, szép kultúrotthon, korszerű orvosi rendelő, aminek nagyon örül a falu. Hallottam miről beszélgettek az elnökkel. Ügy igaz, ahogy fogalmazott! Nemcsak az anyagi jólét. A fejekben is nagyon sok változás ■ történt. Mondják, hogy eszmei-politikai munka. Én úgy fogalmazok, hogy az emberek rádöbbennek a ma politikájára, amit támogatnak is. Séta közben mondja a taa város közepén bot. A mi munkánk van a klubban, és szeretettel várunk minden fiatalt, „kívülről” is, akiket érdekelnek programjaink. — Hetente két alkalommal, hétvégeken lemezlovas van, keddi napon a moziüzemi vállalat jóvoltából filmklub, utána a látottak megbeszélése, vitakör. A filmklub programját is mi állítjuk össze. Elkezdte munkáját az irodalmi klub. Fő feladatának tekinti a magyar és külföldi irodalommal való elmélyült megismerkedést. Hamarosan megindul a fotószakkör, és ja fantasztikus Irodalmat kedvelők tevékenysége is. — Ha csak egy pillantást vetünk az új klubra, akkor ris megállapíthatjuk: van egyéni íze, hangulata, romantikája. valódi pinceklub. De milyen a technikai felszereltsége? — Tavaly még ha nem Is volt klubunk, de az eszközeink megvoltak. Van tévénk, rádió, magnó, sztereo lemezjátszó, mozigép, ez utóbbit a moziüzemtől kaptuk. Szeretnénk más eszközöket is beszerez-’ ni, például diavetítőt. Ehhez azonban pénzre is szüksé- . günk van. Pénz... ez az egy dolog, ami még rejtély. Ügy érzem, tartalmas klubélet kialakításához az anyagi támogatás nélkülözhetetlen. Vagy előbb bizonyítani kell? Lehet, hogy így igaz. Jó munkával fogunk is bizonyítani ! Egy klub a város közepén. Hangulatos berendezésével, felszereltségével, a nyomdászfiatalok jó munkáját dicséri. Az egyhónapos munkáról aligha tudnánk valamilyen következtetés levonni. A körülményeket, a klubélet lehetőségeit megteremtették. Most már csak aktív fiatalokra van szükség. akik megtöltik- tartalommal a sok szép tervet. Biztosítják a klub életét, továbbviszik azt. Hiszen Buda László is azt mondotta: szeretnénk ha a klub minden fiatalé lenne. Cs. Szabó Gyula Taron nácselnök, hogy jelentős a fejlődés a munkásművelődésben. Elkezdték az esti tagozo- tú 80 órás tanítást. Az elmúlt évben 21-en végezték el a különböző osztályt. Jelentősnek értékelhető a mozi látogatottsága. Legtöbbjük a fiatalok köréből kerül ki. Kerékpáron közeledik Sándor Imre, a ZIM nyugdíjasa. — Mi a változás? Kérem, menjen ki a temetőbe, ott nézzen szét! Furcsa, hogy az életszínvonalat ezzel hozom párhuzamba. De egy-egy síremlékmű 15 ezren alul biztos, hogy nincs. Szóval furcsa a példa, de elmondom, hogy régen a lakás egy udvarában többen laktak. Most? Különmennek a fiatalok. A lányom 20 éves, most ment férjhez, társadalmi esküvőt szerveztünk. Velünk laknak, de mégis külön. Van saját bútoruk, sőt! Ha akarnák, a gépkocsit máris megvehetnék. Egymásra néztünk a tanácselnökkel. Ez az ember nagyon őszinte. Csakúgy, mint Balogh Lajos, a termelőszövetkezet tagja, a Szondy utcából, aki a múltban kilenc- holdas kisparaszt volt. — Sokkal nyugodtabban; jobban élek. A gépparkban dolgozom, fixfizetésem van. Mit akar egy ember már ilyenkor? Az biztos, hogy a régit soha többé. Egy község életéről, megváltozott viszonyáról hű képet adhat a kereskedelem is. Tóth Istvánná, a község boltvezetője — ahol textilt, élelmiszert, vasárut értékesítenek — azt mondja, hogy a várható évi hétmillió forintos forgalorp önmagáért beszél. Igényesek a vevők. íz . óra előtt elcsendesedett a község. Mintha mindenki befejezte volna a vásárlást. Akik munkából mentek haza, azok délelőtti pihenőre tértek. Csépe Gézával még szót váltottunk. Sok érdekeset mondott. A Kovácspatak medrét egymillió forintért korszerűsítették. Kijelölték az új gyógyszertár helyét, a tervezés megkezdődött Bővítették az óvodát. A kulturális fejlődést bizonyítja, hogy a községbe érkező napilapok száma meghaladja a négyszázat. Sokat lehetne még a községről feljegyezni. De az elmondottak is bizonyítják, hogy Taron valóban minden gyökeresen megváltozott.! Somogyvári László NÓGRÁD - 1975. december 13., szombat 5
