Nógrád. 1975. december (31. évfolyam. 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
Műhely ti tho1; Harsánvi Gábor előadóestje A FIATAL színésznemzedék egyik iegegyénibo nan- gú. legeredetibb tehetségével ismerkedhettünk • meg csütörtökön — ezúttal személyesen — Salgótarjánban, a József Attila megyei Művelődési Központ színpadán. Har- sányi Gábor 1967 óta. amióta, még főiskolai hallgatóként, filmezni , kezdett, a magyar filmgyártás és a televízió jóvoltából az ismerősünk, s mondh''tni barátunk, de igazán közvjetlenné, személyessé ez a kapcsolat csak mod vált. Harsányiról edd'g is tudtuk, hogy kitűnő színész, most végérvényesen meggyőződhettünk róla. Van szemé- Ives mondandója. humora, komolysága. mindene, ami ehhez a művészethez, a színészi mesterséghez szüksé- geit°t'k. Elég. ha csak megjelenik a színnadnn. és máris feltör a taos. Szereti őt a közönség. Láng Vincét. vagv K“kuk Marcit szereti benne, meg a többi filmhőst. melyeket megszemélyesített? Nem mondhattuk. Kinek ez. kinek az a legemlékezetesebb. a másik felett álló. mágis mindben e?v a lénveg: Hnr- sányi az. aki a maga kivételes színészi képességével, intuitív és tudatos alakfomnn- h-'sával élő. hús-vér emberré lénve°íti az író által teremtett figurát. Harsánviban tehát a néző masát Harsánvit szedeti, aki olvan kivétel“? vonzóerővel rendelkezik, amelv minden szerepében — legyen az akár negatív hős, mint a Jó estét nvár, jó estét szerelem című regényadaptáció „kis görög’-je — szimpatikussá emeli. Külsőre oiyart, mint bármelyik mai fiatalember. * Se nem szép, se nem csúnya — erre szokták mondani, tizenkettő belőle egy tucat. S ha népszerűségének, személyiségének varázsát keressük, akkor azt hiszem, hogy annak éppen ez a lényege, a h 't- köznapi egyszerűsége és közvetlensége, az a természetesség, ami a t'szta emberből árad, amiről az emberek magukra ismernek HARSÄNYI gABOR Műhelytitkok című előadóes jc a budapesti Korona cukrászda pódiumsorozatának, amelyből Salgótarjánban eddig Darvas Iván és Bessenyei Ferenc műsorát láttuk, egyik sikeres darabja. A fiatal színész — még csak harmincéves — valamennyi műfajban, versben, prózában, drámában és énekben bemutatja tehetségét, miközben — anélkül, hogv külön felhívná rá a figyelmet: most hallgassatok. mert titkot árulok el — a színészi alkotómunka rejtelmeibe enged bepillantani, megéreztetve ennek a vonzó és nagyon látványos pályának a sok töprengéssé', belső vívódással és külcő harccal tarkított nehézségeit. Milyen meggyőzően. hátborzongató egyszerűséggel és kuncogtató komolysággal adta elő Szorítóban című saját írását amelv a főiskolai évek élményét idéz.i. A Film Színház. Muzs'kában megie'ent írás a tollforgató Harsánvi Ügyességéről is meggyőz. S nem egyedülálló jelenség ez a magyar ezínészvilágban, Gábor Miklós is ért nemcsak a színészethez, hanem a betűvetéshez is. Harsányi Gábor előadóestjén, mint a Korona-pódium valamennyi előadásán, Mikes Lilla előadóművész é3 Hajdú Júlia zeneszerző működött közre. Nern egyszerűen csak a művész kiszolgálói voltak, hanem a játék aktív, önálló résztvevői. Mikes Lilla prózát adott élő. Hajdú Júlia például Gershwin-egyveleget zongorázott őszinte átéléssel. Az előadással kapcsolatban — s ez a három előadás után most már világosan látszik — egv elgondolkodtató ro’g- jegyzést tennénk Az, előadóestek személyes, intim hangulata nem órvénvesül kelőképpen a színpadon. Miért? Mert ezeket a műsorokat a Korona cukrászda pódiumára tervezték, nem ped'g nagyszínpadra. Más a levegő.i“ — ez nv'lvánvaló — egv cukrászdának. mint egv a kö- 7n“sé“tnl árokkal e1 vá'asv+ott színpadnak A hangulat közvetlensége. emberi melegsége megtörik a távo'sá“ban. negédes csevegéssé silányul, s eV)V»r* bo1 «'V»r»-v'7r)nrr n -7 AZ EDDIG látott előadásoknak éppen ezek a részei voltak a leggyengébbek; nem azért, mert önmagukban n“m értékesek. hanem azért, mert ehhez a környezethez illetlenek Mégis érdemes megrendezni ezeket az előadóesteket. mert ritka alkalmat teremtenek élvonalbeli színészeink me“ ism "résére — s láttukon csak azt samá!- juk. hog\j nekünk nincs ilven műsorok fogadására alkalmas Korona cukrászdánk. Pénzszerzés vagy önmegvalósítás? Akaratom ellenére lettem tanúja a két hosszú hajú fiatalember beszélgetésének. A vonaton egymás mellett ülve utaztunk. — Hol dolgozol? — kérdezte a zömök, erősebb testi felépítésű a másikat. — Tanítok az egyik általános iskolában. — És mennyit keresel? — hangzott az újabb kérdés, a régen találkozott ismerősök között mindenkor biztosan elhangzó. — Kétezer körül. Kapok területi pótlékot, mert kis faluban tanítok, és egy-két túlórám is akad. A másik csak hümmög a válaszon — Mondtam ugye, hogy nem érdemes tanulni. Mit értél el a főiskoláddal? Kétezer forintot. És mit értem el én? A nyolcadik után, sose szerettem tanulni, elmentem segédmunkásnak. aztán betanított munkás lettem. Havonta megkeresem a három és felet. Igaz, gürizni kell, nagyon meleg van a kemencék mellett, de mégiscsak van pénzem. — És mid van azon kívül? — kíváncsiskodik leplezetlen éllel a tanár — Ruhám táskarádióm, magnetofonom. . . — Én könyveket, folyóiratokat is vásárolok. Jól felhasználhatom a tanításban... Olvastad az új Aczél-könyvet, az Egy elmaradt vita helyett című interiűkötetet? — Nem. Nem olvastam. Minek is olvastam volna... Aztán folyt tovább a beszélgetés. Mindegyik fél a maga . igazát védte, az egyik a tanulás, a tudás fontosságát, a másik a feleslegességét, ha nem járul magasabb fizetéssel Nem kétséges, hogy kinek van igaza. A zömök fiatalember szemléletét, noha nemegyszer nap mint nap szembetalálkozunk még vele, tulajdonképpen túlhaladta az idő. Emberek százai, ezrei tanulnak. A dolgozók gimnáziu- maiftak és szakközépiskoláinak adatai bizonyítják, hogy évről évre emelkedik a szervezett állami oktatásban részt vevő felnőttek száma. Okát rendkívül sok. személyenként el-eltérő motívum magyarázza Az esztergályos azért tanul, mert munkáját akarja jobban végezni, az asztalos a fia tanulását kívánja segíteni, a segédmunkás szakmát szeretne tanulni, a bolti eladó főiskolára menne. Egyik sem kimondottan a nagyobb anyagi lehetőségek eléréséért törekszik a többet tudásra, hanem önmaga személyiségének kiteljesítéséért, akaratának és vágyainak megvalósításáért dolgozik. Önnön becsülése, nagyobb embersége a cél. Vajon miért tanult az a 30— 40 év körüli három cigányember, akikkel egy másik alkalommal utaztam együtt? Tiszta, sötét ruha feszült mindegyiken. Azt hittem, először az évszázados beidegződések, néhány személyes tapasztalás után, hogy lakodalmas házhoz muzsikálni mennek. Nagyot tévedtem. Mert az egyik nem hegedűt húzott ki a hóna alól, hanem egy számtankönyvet, és azt mondta a többieknek: „Nézzük már meg még egyszer ezeket a példákat, mielőtt bemennénlc vizsgázni, hátha nem lesz haszontalan.” És a három barna arc a könyv fölé bonilt. Nem tudom, hogyan sikerült a vizsgájuk, de biztosan nem vallottak szégyent. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ebben az évben 225 dolgozó járt a 80 órás magánvizsgára előkészítő tanfolyamra, s közülük 58 szerzett általános iskolai végbizonyítványt. A kohászati üzemekben évek óta eredményesen folyik a felnőttoktatás. Egy-egy tanfolyam kezdetekor 110—120 dolgozót iskoláztatnak be. Az egyes gyárrészlegek már-már egymással versenyeznek. A kovácsológyár példáját az idén követte a huzalmű, s két tanfolyami osztályt szerveztek. . Egyre többen ismerik fel tehát a tanulás fontosságát. Társadalmi igény és egyéni törekvés, az egyes ember érettségének, öntudatának mértéke lett a tanulás. Csak sajnálhatjuk azt, aki puszta pénzszerzésnek tartja. (-ok) tyidám vetélkedő Teadélután a lialassagvarmati szociálin otthonban Igazi vetélkedés hangulat fogadott minap a balassagyarmati új szociális otthonban. Hídvégi Aíldrásné, az intézmény igazgatónője mutatta fel az egybegyűlteknek azt a nagy csokoládétortát, amelyet erre az alkalomra készítettek a konyha dolgozói, főnyereményként, majd elmondta: Piatrik Sándorné könyvtáros. a Madách Imre járási és városi Könyvtár munkatársa, a szociális otthon régi patronálom vetélkedőt áhított össze a gondozottak részére és a legjobb versenyző kapja a tortát, a több’ek könyvjutalomban részesülnek. Hét négyszemélyes asztal mellett foglaltak helyet a bátrabbak, a könyvbarátok, újságot rendszeresen olvasó öregek. Ott láttam az otthon lakói közül azokat is, akik nem restelltek életük alkonyán sem tanulni, ismereteket szerezni, ők voltak a szurkolók. A mozgássérültek közül is többen beneveztek és tolókocsikban ü've látszottak jókedvűen és okosan Ha' isak voltak a gondozottak, s meghívott öregek ■ is nagyon élvezték ezt a játékos fe’törős dé'utánt. A vetélkedőben r ászt vevők különösen. J. László nyerte az óriás tortát és Dumas: Emlékeim cfmű könyvét. Könyvet és benne kis elismerő leve'et nyertek még többen. Megérdemelten kaptak sok tapsot és gratulációt a jelenlevőktől és a rendezőségtől. A vetélkedőt uzsonna követi te, melyet a városi Vöröskereszt-szervezet ajándékozott. Jólesett az „édes figyelem”, akárcsak az is. hogy hozzájuk is belátogatott a Mikulás, egy virgonc krampusz társaságában. Több száz Mikulás-csomagot osztott szét a gondozottak és a meghívott vendégek között. E. E. 4 barlanoliutalas mánia Irta: Wolfgang Dorge Sokáig tartott- amíg a barlangkutatásból tudomány lelt. Az ősember által lakott barlangoknak a középkorban csupán kultikus jelentőségük volt. 1750 körül, Josef Nagel, osztrák matematikus kezdett először módszeres barlangkutatással foglalkozni. Két német kutatónak- Esoernek és Rosenmüllernek. akik a francia Svájc barlangjait vizsgálták, negyven évvel később- már s'került tudományos értékelést adni az ott talált csontmaradványokról. Az eddig ismert legnagyobb bárlangrendszer, a kentucky-i (Egyesült Államok) mam- mutbarlangok feltárását 1850'ben kezdték meg. A barlangok többszintesek. teljes hosszuk 233 kilométer. Az első barlangtudományi egyesületet Franz Kraus alapította meg 1879-ben, Bécs- ben. 1888-ban a francia Edou- ard-Alfred Martel vívta ki, hogy a barlangkutatást egzakt tudománynak ismerjék el. Norvégia és Portugália között a Rocky Mountains és a Kaukázus között, több, mint 1500 barlangban végzett kutatásokat. és munkájáról húsz könyvet írt. Napjaink egyik legjelentősebb barlangkutató munkáját Böckli, svájci professzor végezte Schwyz kantonban, a Hölloch-barlangban. amely 121 kilométer hosszú, és Európa leghosszabb barlangjaként ismert. A tudomásunk szerint legmélyebb barlangrendszer a francia-spanyol határon húzódó Pierre Saint Martin-barlang. A barlangászok 1360 méter mélységben végeztek kutatásokat. Az NDK-ban nyolc barlangkutató csoport működik. Negyedévenként megjelenő szaklapjuk a ..Der Höhlen forcher” (A barlangkutató) Mai iévéciánlatunk Jelenet a „HÁROMSZÖG” című örmény filmből. Decem« bér 13. — Szombat. — 22.15 óra 20.00: Szombat este. A szombat este változatos műsorából a 21.40 perckor kezdődő Lord Byron levele című Tennessee Williams-mű- re hívjuk fel figyelmüket. Tennessee Williams, a világszerte ismert amerikai drámaíró ezúttal ritkán tapasztalt humorát csillantja fel, A jelenet, amelynek felvételei most folynak, egyetlen ötletre épül: két idős hölgy abból él, hogy érdeklődőknek Lord Byron szerelmes leveleit mutogatják némi anyagi juttatás ellenében. Idős házaspár a látogatójuk, akik nemcsak a levelet láthatják, hanem az egykori szerelmesidill történetét is meghallgatják, mégis fizetés nélkül távoznak... A szereplők: Törőcsik Mari, Temessy Hédi, Makay Margit és a végig némaszerepet játszó Képessy József. Josephine Baker visszatér Film készül Josephine Bakerről, a „fekete Vénusz”- ról, aki a húszas években valósággal sokkolta a közönséget, amikor meztelen csípőit csupán egy banánfüzérrel övezve jelent meg a színpadon. hogy szédületes tánc* és énekprodukcióval elkápráztassa a világot. A művésznő ez év áprilisában halt meg 69 éves korában, a szó szoros értelmében munka közben. A revű címe, amelyben utoljára fellépett, egyetlen szóból állt; de annál többet mondott: „Josephine”. Zenei krónika Igen nagy érdeklődés mellett tartotta meg az Országos Filharmónia a közelmúltban idei első bérleti hangversenyét. Nem véletlen, hogy a közönség évről évre egyre nagyobb figyelemmel fordul a salgótarjáni koncertélet felé, hisz kitűnő programokat biztosítanak a zenekedvelő érdeklődők számára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, mely az elműTt évtizedekben a hegedűsök képzésének eredményeivel vonta magára a figyelmet, az utóbbi években a kitűnő zongoristák szériáját bocsátotta szárnyra. Ebben a névsorban előkeld helyet foglal el Ránki Dezső, aki a salgótarjáni közönségnek most mutatkozott be, bár híre, neve megelőzte érkezését. Műsorát Händel É-dúr szvitjével indította, amelynek különösen az utolsó, variációs tételével nyerte meg magának a szépszámú hallgató4 NÓGRÁD — 1975. december 13., szombat ságot. A koncert gerincét Mozart ismert D-dúr szonátája alkotta. Talán ebben a műben mutatta meg igazán a fiatal művész kiváló muzikalitását, formálókészségét, zenei. kvalitásait. (Csak sajnálhatjuk, hogy épp ennek a műnek az előadását nem élvezhettük zavartalanul a „lelkes” fotóriporter miatt. A s£u- net utáni Schubert-darabok csak növelték Ránki Dezső sikerét, olyannyira, hogy a közönség tapsára egy-egy Chopin-, Scarlatti- és Debussy-rá- adással toldotta meg a szép hangversenyt. X Szolnokon rendezték meg az elmúlt napokban — a város 900 éves fennállásának ünnepségsorozata keretében — a Friss Antal országos gordonka- versenyt, a zeneiskolai gordonka szakos növendékek számára. Néhány szót a verseny méreteiről: a különböző elődöntők után az ország 128 zeneiskolájának mintegy 3000 növendéke közül 34 iskola, 55 tanulója jutott a háromnapos országos versenyre, melyet két fordulóban rendeztek meg. Nógrád megyét mindössze egy tanuló képviselte, Fekete Anita, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola 2. osztályos növendéke. Kitűnő játékával bejutott a döntő legjobb 15 résztvevője közé, ahol ha helyezést nem is ért el, szép közönségsikert aratott, megnyerve a szakemberek tetszését is. 1955. december 7-én nyílt meg hivatalosan a Salgótarjáni Állami Zeneiskola, á régi városi kultúrházban. Erről emlékezett meg az intézmény a megnyitás 20. évfordulóján, december 7-én a Salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központban. Virág László igazgató megnyitójában emlékezett az elmúlt 20 év munkájára, nehéz körülményeire, eredményeire. A délelőtti hangverseny műsorában az iskola tanulói és tanárai rövid frappáns műsorral ünnepelték a jubiláló iskolát. A növendékek műsorából talán érdemes kiemelni Matúz Csilla zongora-, illetve Miklós Ágnes hegedüjátékát, sikeres volt a három gitáros együttesének játéka, (Ispán Judit, Papp Edit. Torják Marianna) és Jármay Paula—Kovács Nelli közös muzsikálása. A zeneiskolai tanárok sorát Sándor László és Deák Pálma Händel G-moll szonátájának érett előadásával nyitotta meg. Guthy Éva (Torják Vilmosné zongorakíséretével) két operaáriát, adott elő igen stílusosan. Deákx Pálma külön zongoraszólistaként is szerepelt, Schumann C-dúr arabesquejének előadásával aratott megérdemelt sikert. Torják Vilmos (hegedű) és Torják Vilmosné (zongora) Sosztakovics- és Pro- kofjev-darabokat játszott, majd a műsor befejezéseként Pétervári Tamás—Somogyi Zoltánné zongorakíséretével — Weiner Leó igen igényes Hangszertudást. helyenként virtuozitást követelő Peregi verbunkját játszotta nagy közönségsikerrel. Volt férje> a francia Joe Bouillon röviddel ezelőtt közölte' hogy szerződést kötött két amerikai filmessel. Joe Bouillon így nyilatkozott elgondolásáról: . Ha film készül Josephine-ről, azt szeretném' olyannak mutassa őt, amilyen volt, ahogy élt — ne csak az egyik oldalt, a revü világát a banánövvel és egyéb tartozékaival, hanem az emberi oldalát is. Azt, amiben hitt. amiért élt”. Tizenkét örökbe fogadott- különböző nemzetiségű árva- gverek, anyjaként balt meg. A 'egfiatálabb. most 11 éves. a 'egidősebb 23. „Josephine mindig harcolt a fajgyűlölet és a nacionalizmus ellen. Amikor a maga módján családot alát oított az erre a célra vásárolt kastélyban, példát akart mutatni a fajok és nemzetiségek közötti harmónia lehetőségére. Egész életében a jobb jövőért harcolt Ez volt a legnagyszerűbb benne. Egész én- lét annak a feladatnak szentelte. amiben hitt”. Ford.: Tihanyi Vera Két hír a filmvilágból Sidney Poitier és Harrj1 Belafonte jöhet számításba annak a filmnek a főszerplőr jeként. amely a nagy néger muzsikus, a múlt évben elhunyt Duke Ellington életét, és elsősorban szerelmeit örökíti meg. X Az 56 éves amerikai filmszínész. Kirk Douglas elérkezett századik filmjéhez. Az esemény megünneplése alkalmával kijelentette, hogy következő. aktuális témákat feldolgozó westernfilmjében önmagát fogja rendezni.
